Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-22 / 139. szám

6 DUnántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. május 22., szombat Kötelező bevétel az önkormányzatoknak A baranyai önkormányzatoknak az elvonások miatt egyre ke­vesebb a pénzük a területi feladatok ellátására, éppen ezért rá­kényszerülnek a helyi adók kivetésére. A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint a bevételek tervezhetősége miatt kötelezővé kellene tenni az iparűzési adót. BARANYAI KÖRKÉP Adót kivetni nem népszerű fel­adat, a vállalkozók többsége fel is rótta az önkormányzatoknak az iparűzési adó bevezetését. Ez ugyanis helyi sarc, nem is volt eddig kötelező, amelyik testület ügy ítélte meg, hogy nincs szüksége az így beszedett pénzre, az nem is szavazta meg ezt az adónemet. Baranyában viszont a legtöbb testület élt ez­zel a lehetőséggel, szorongató beruházási feladataikat nem is tudták volna enélkül megvaló­sítani. A jövő évi költségvetési elő­irányzatokból már most világo­san látszik, az önkormányza­toknak ezentúl sem jut több pénz feladataik végrehajtására. Ezt úgy próbálja feloldani a kormány, hogy az egyik helyi adót, az iparűzésit 2001-től kö­telezővé akarja tenni. A teljes bevétel az önkormányzatoknál marad, egy fillért sem közpon­tosítanának a helyi bevételből. A tervezet szerint a kötelező iparűzési adó bevezetésével egy időben megszűnne a másik heiyi adó, a kommunális, amely országosan körülbelül 1,5 mil­liárd forinttal csökkentené a he­lyi adóbevételt. Az építmény- és a telekadó amúgy is átalakításra szorul. Erre is van elképzelése a mi­nisztériumnak. Az adónem kor­szerűsítése során biztosítanák Mindenki másképp csinálja A vállalkozók helyi adóztatásának jelenleg többféle változata létezik attól függően, hogy az önkormányzati testület hogyan döntött. Van olyan település, ahol az állandóra bejelentett vál­lalkozók évi sarcot fizetnek, az ideiglenesek (például a ván­dorló vásározók) napi díjat. Ahol nem vezették be, ott is van he­lyi adó, a kommunálist például mindenkinek fizetni kell. Az iparűzési adó 2001-től kötelező lesz? képünk illusztráció annak lehetőségét, hogy az ön- kormányzatok nemcsak az in­gatlanok alapterülete, hanem értéke alapján is adóztatnának. A települési önkormányza­tok szövetsége viszont rendkí­vül aggályosnak tartja a köte­lező adó bevezetését. Szerintük ugyanis az elmaradott térsé­gekben, illetve a kistelepülése­ken nagy feszültségeket okoz­hat ez a szigorú megoldás. A magyarországi nagyváro­sok szövetsége viszont kimon­dottan örül annak az elképze­lésnek, miszerint az eddig is lé­tező adónemből, mármint az iparűzésiből származó pénzek egy részét nem vonja el az ál­lami költségvetés. És az is az elképzelés támogatói közé te­reli a szövetséget, hogy ezzel egy időben egyszerűsödik az adókivetés rendszere is. B. G. KÖZELKÉP Hentesnek készült, villanyszerelő lett Vígh György életében volt már sok minden, még a börtönt is megjárta, feketevágásért ítélték el az ötvenes évek ele­jén, amikor ez főbenjáró bűnnek számított. 1930-ban egy Gyula melletti kis faluban született, de már a fürdőváros­ban járt általános iskolába, sőt a húskombinátban kezdte el tanulni a sertések feldolgozását. Aztán bevonult, kine­vezték politikai tisztnek, leszerelt, Nyíregyházán gazdál­kodott, majd bányász lett Királdon, s villanyszerelő a Me­cseki Ércbányászati Vállalatnál. Kisiparosként ment nyugdíjba tíz évvel ezelőtt. Azt mondja, van egy találmá­nya, ami egy energiatakarékos, vagyis hőtárolós, a fűtési vi­szonyokra reagáló kazán, de nem tud szerezni gyártót, mert az elképzelését még a szaba­dalmi hivatal sem fogadta el. Az állami szervezet ugyanis a leírásból arra következtetett, a szerkezet nem egy szabadalom, mindegyiket külön-külön kel­lene levédetni. Ez viszont sok pénzbe kerülne, meg aztán a prototípust is le kellene gyár­tani, igaz, hogy a saját fűtését ezzel megoldotta, azzal viszont nem állhat ki a szakemberek elé. Egy gyártási eljárás beindí­tásához nem ártana egy bemu­tatón részt vennie, de hát a pénz Vígh Györgyöt nemrégiben a kézműveskamara éppen azért tüntette ki kamarai emlék­éremmel, mert évtizedeken ke­resztül ott tüsténkedett az ipar­testületben: volt adókivető bi­zottsági tag, szakosztályi, mes­tervizsga bizottsági elnök. De amikor az agyvérzés heteken keresztül az ágyhoz kötötte, s alig tudott kigyógyulni a rész­leges amnéziából (számolni még tudtam, meg arra is emlé­keztem, hogyan állnak a tanu­lóim, de arra már nem, mi tör­tént tegnap - ad kórismertetést feledékenységének akkori álla­potáról), abbahagyta közéleti tevékenységét.- Majdnem színész lettem - emlékezik vissza a katona­évekre. - Gyulán ugyanis már belekóstoltam a népi színját­szásba, szólótáncos is voltam a népi együttesben. Két helyre adtam be a felvételi papírjai­mat, s elhatároztam, amelyik előbb bejön, azt választom. Amikor a katonatiszti iskolára felvételt nyertem, nem sokkal később érkezett meg a „behí­vóm” a színművészeti iskolába, akkor oda már nem kívánkoz­tam. Egészségügyi okokból sze­relték le, Nyíregyházán gazdál­kodni próbált, de az állatok be­tegség miatt elhullottak, pénz meg nem volt a pótlásukra. Ózd környékén belekóstolt a szén­bányászkodásba, de onnan is el kellett jönnie, egészsége nem bírta a kíméletlen föld alatti munkát. (A katonaságtól króni­kus fültőmirigy-gyulladás miatt szerelték le, ez újult ki a bányá­ban).-Az urántól meg azért sze­reltem le, mert szégyellnivaló- nak tartottam a fizetésemet. Hi­ába mondtam az akkori főnö­kömnek, hogy amit egy külső vállalat, a VERTESZ szerel, azt mi is meg tudnánk túlórában csinálni. Erre azt válaszolta, hogy miért akarsz te többet ke­resni, mint én. Ezzel betelt a pohár, végleg maszek világot választottam. Az első nagyobb munkájá­ból, a beremendi mozi elektro­mos szereléséért járó pénzből kezdett el építkezni (arra számí­tottam, hogy 60 ezer forintot kapok majd a munkáért, de mindent összeadva ennek dup­láját utalták át a számlámra - ecseteli első sikerélményét a maszek világban), ez alapozta meg a Baranya Megyei Mozi­üzemi Vállalattal a hosszan tartó kapcsolatát.-Sok mindenhez értek, de minden érdekel. Ha kellett, kályhát raktam, falaztam, lakást festettem, motort tekercseltem, szőlőt metszettem - mindent, ami jött, megcsináltam. Most is mennék, ha hívnának. De hát a mai világban egy öreg emberrel ki akar dolgoztatni. Talán így van ez rendjén, a több mint 400 négyszögöl kert amúgy is sok munkát ad. De a szükségletünk megterem. Békéssy Gábor Megtorpant a háztartások fogyasztása Sláger a gyümölcsjoghurt A háztartások fogyasztá­sának tavalyi, növekvő trendje az idén, az első két hónapban megtorpant. Ezt igazolják a GfK piackutató Intézet felmérései. Mennyiségben a legjelentő­sebb csökkenés a pörkölt kávé, a kakaópor és a majo­néz fogyasztásában regiszt­rálható. Mindhárom termék­ből 14 százalékkal kevesebbet vásároltak idén az emberek, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az értékbeli csökkenés kisebb mértékű, kizárólag a kakaópornál éri el a 11 százalékot. Tíz százalék alatti a fogyasztás forintban mért visszaesése a margarin, az étolaj és mosogatószer ese­tében. Tejfölből öt százalék­kal vásároltunk kevesebbet. Az év első két hónapjának nagy nyertese a gyümölcs­joghurt, ebből 41 százalékkal nagyobb mennyiség fogyott, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Mindebből arra lehet következtetni, hogy je­lentősen átalakult a fogyasz­tás szerkezete, előnyben ré­szesül az egészséges táplál­kozás. Az ásványvizek nép­szerűsége is töretlen, a tava­lyihoz képest 21 százalékkal többet vásároltunk, 27 száza­lékkal drágábban. A tavalyinál 9 százalékkal több gyümölcslevet vásárol­tunk eddig és nőtt a felvágot­tak, a szénsavas üdítők és a sajtok népszerűsége is. A fogyasztás kismértékű, értékbeli növekedése tapasz­talható még a fogkrémeknél, valamint a sörnél. N. Zs. Legjobb a saját farm BARANYAI KÖRKÉP A szövetkezeti és magán pulyka- és csirketartók morgolódnak, hogy ár alatt kénytelenek eladni a porté­kájukat. A gyártók sem elé­gedettek, a piac azért - sze­rencsére - nem omlott össze. A nagyobb haszon reményé­ben mind több mezőgazda- sági üzem - mint például a reménypusztai -, nyit keres­kedelmi egységet. A gazdák pedig a piacokra járnak, ahol nem könnyű dolog megma­radni, hisz az állat-egészség­ügyi és tisztiorvosi előírások igencsak szigorúak. Ezt is vál­lalják, mint jó pár hegyháti kistenyésztő, mintsem vala­melyik fel­dolgozó cég­nek adja el a tenyésztett baromfikat. Néhány termék-előál­lító, így a Sárvári Ba­romfiipari Rt. már korábban számolt ezzel a helyzettel és - az országban el­sőként - saját tenyészeteket alakított ki. — Könnyebb így megmaradni a nyomott áras piacon - tudtuk meg az rt. dél­dunántúli területi vezetőjétől, Kanizsai Tóth Csabától (kis képünkön). A menedzser­szakember kérdésünkre el­mondta még, nincs kizárva, hogy Baranyában is létesítem nek állattartó telepet. Cs. J. ősszel ismét autóparádé Tizenkettedik alkalommal rendezik meg Budapesten a gépjárműipar legnagyobb kelet-európai seregszemlé­jét, az Automobil ’99 Nem­zetközi Járműipari Szakki­állítást. A szeptember végi eseményre eddig 175 kiállító jelezte részvételi szándékát. A kiállításon ezúttal a leg­újabb gépkocsimodelleket mutatják majd be a kereske­dők, közel 35 ezer négyzet- méteren, a Hungexpo terüle­tén. Az 1994-től általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az Automobil Nemzetközi Járműipari Szak- kiállítás is felvette a kétéves ciklusos rendszert: páros években a háttéripar képvise­lőinek, páratlan években a gépjárműimportőröknek nyí­lik lehetőségük termékeik és szolgáltatásaik bemutatására, népszerűsítésére. Haris György, a kiállítás szervezője elmondta, még to­vábbi 100-120 kiállítóra és mintegy 200 ezer látogatóra számítanak - hiszen egyelőre csak a kedvezményes jelent­kezés határideje járt le. Hatás megjegyezte: a kiállítások tör- r ténetében még sohasem je­lentkeztek előzetesen eny- nyien. Jó hír, hogy a vidékről érkező látogatók részére a MÁV 50 százalékos kedvez­ményt biztosít a vasúti menet­jegy árából. (- s -) •i fi ú :s Savanya! fagyssti! irat 1 ... ..■■■■ iy,v,,v,:. .... ,y, . ■; M Pécs. vásárcsarnok Komié Siklés Szigetvár Mohács Termék Sii> < mtn. ü£> min. max. *■ . min max Burgonya, őszi 50 70 60 70 70 j 50 60 60 70 Fehérrépa 80 120 100 70 j 120 80­70 100 Sárgarépa 90 100 100 | 90 I 80 100 70 120 Fejeskáposzta 50 140 80 60 | 120 70­50 100 Fokhagyma 220 320 280 240 320 250 300 280 350 Uborka 70 150 170 150 l 180­170­Paradicsom 280 400 380 400 320 450 300 420 Paprika (db) 50 75 40 70 50 90 40 70 50 80 Karfiol 100 200 170­180 160 200 180 280 Kelkáposzta 50 110 50 110 60 I 120 60 I 110 60 120 Gqmba 280 320 280 320 250 220 300 180 ( 280 Alma 140 300 200­100 250 120 200 150 1 250 Eper 700 800 680 750 780 800 900 750 900 Tojás (db) 9 12 8 12 9 I 12 9 13 9 1 10 ) ; Mennyiségi egység: forint/kilogramm A legkisebb bank: hitelszövetkezet Mezőgazdasági üzemek pénzügyeinek intézésére hoztak létre hazánkban a kilencvenes években részjegyes tagokból álló nyolc hitelszövetkezetet. A régióban az egyetlen a „Mecsekkör- nyék”, az alapító tagok többsége mezőgazdasági dolgozó. PÉCS- Csak tagjainknak végezhe­tünk pénzügyi szolgáltatást, emiatt elég zárt világ a miénk. Nálunk egy tag egyetlen szava­zattal bír, függetlenül attól, mennyi részjeggyel rendelkezik- mondja Bengerno Péter (ké­pünkön) ügyvezető igazgató. A 263 milliós mérlegfőösz- szeggel ugyan kicsinek számí­tanak, de már 438 tagjuk van, többségük mezőgazdasági szö­vetkezeti dolgozó, illetve negy­ven nagyüzem. Az alapítási célnak megfelelően fő tevé­kenységük a mezőgazdasági vállalkozások forgóeszköz szükségletének biztosítása ál­lami garanciális és kamat-tá­mogatott hitellel, ami náluk nem lehet több tízmillió forint­nál. Baranyában már hat, Tol­nában két betétgyűjtő pénztá­ruk van mezőgazdasági üze­meknél, Mohácson, Sásdon és Szalántán is nyitnak hasonlót a közeljövőben. Mivel a tagság részjegyhez kötött, azt annak is meg kell váltania, aki betétet helyez el náluk, annak is, aki hitelt kér tő­lük. Hitelfelvételnél a többi bank gyakorlatához hasonlóan vizsgálják meg a kérel­mező hitelké­pességét. Ha a hitelszövet­kezeti tag úgy dönt, hogy ki­lép, azt köz­gyűlési hatá­rozattal meg­teheti és visszakapja a belépő tőkéjét. Tovább akarnak erő­södni, ennek érdekében gazdál­kodásuk eddigi eredményeit vagyonuk növelésére fordítot­ták. A hitelszövetkezetekre is vonatkoznak a pénzintézeti elő­írások, mint a takarékszövetke­zetekre, vagy a nagy bankokra. A náluk elhelyezett betét után is egymillió forintig garanciát vállal az Országos Betétbiztosí­tási Alap (ÓBA). B. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents