Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-13 / 130. szám

1999. május 13., csütörtök Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Biztonságban az érettségi tételek Az idén is nagy körültekintés­sel állították össze, és a ha­gyományoknak megfelelően szigorú biztonsági előírások szerint juttatják el az érett­ségi tételeket a középisko­lákba - jelentette be tegnap Kömyei László. Az Oktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára közölte: a tételeket tegnap a biztonsági előírásoknak megfelelően futá­rok vitték a megyei közpon­tokba, ahonnan két napon belül továbbítják azokat a középisko­lákba. Itt az intézmények pán­célszekrényében őrzik majd a dokumentumokat az érettségi napjáig. A tételeket és a megol­dásokat két, „T” és „M” jelű borítékba tették, amelyen a fel­bontás időpontját is jelzik. Az érettségivel kapcsolatos előkészületek már tavaly októ­berben elkezdődtek az Orszá­gos Közoktatási Szolgáltató Irodában. A januárban elkészült érettségi tételeket pedig már­cius 10-én hagyta jóvá a mi­nisztérium. Ezek után nagy kö­rültekintéssel sokszorosították az ezernél is több dokumentu­mot, majd a szolgáltató irodá­ban állandó fegyveres őrizet mellett tárolták. A tételek kidolgozásánál is a biztonsági előírásoknak megfe­lelően jártak el: titoktartási nyi­latkozatot írattak alá a részt vevő szakemberekkel, akiknek többek között azt is jelezniük kellett, hogy a rokonságukban nincs érettségiző diák. Az érettségi bizonyítványok hamisításának megakadályo­zása érdekében központi nyil­vántartást vezetnek, amelynek segítségével visszakereshetőek a kiadott dokumentumok. Százmilliárdos nyugdíjcsapda Másfél millió magán-nyugdíjpénztári tag kényszerülhet ko­rábbi döntésének felülvizsgálatára, s ugyanakkor százmil- liárd forintos veszteség leírására. A kormány a társadalom- biztosítás hiányára hivatkozva szeretné ugyanis csökkenteni a munkavállalók nyugdíjjárulékának befizetését.- Amikor megalakítottuk nyugdíjpénztárunkat, az egyik új tag megkérdezte: mi lesz, ha menet közben megváltoz­tatják a szabályokat? Azt vála­szoltam: ez nem lenne reális döntés. Sajnálom, tévedtem - mondja Soproni Gábor, a vil­lamosipari dolgozók nyugdíj- pénztárának vezetője. Orbán Viktor kormányfő a Fidesz múlt hét végi kong­resszusán vetette fel: a társa­dalombiztosítás hiánya miatt jövőre a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékból ne 7, hanem csak 6 százalék kerül­jön az alapokba, a többiből a most nyugdíjba vonulók nyugellátását fizetnék. A kor­mányfő szerint a költségvetés nem bírja el, hogy a magán­nyugdíjpénztárak miatt az idén 60-70, jövőre százmilli- árd forint kikerüljön a társada­lombiztosítás rendszeréből. Az eredeti elképzelések szerint a dolgozók által fize­tendő járulékot fokozatosan emelték volna, s abból a kez­deti 6 százalék évenkénti eme­lésével 2001-ben már 9 jutott volna a nyugdíjpénztáraknak. Az idén a kormány egyszer már visszavett egy százalékot a nyugdíjpénztári befizetések­ből, de meghagyta a reményt: jövőre helyreáll a nyugdíjtör­vény szerinti rend.- Orbán Viktor bejelentése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány úgy emeli a nyugdíjjárulékot, hogy közben leállítja a nyugdíjreformot - mondotta Ungár Klára, az SZDSZ szakértője, aki szerint a kabinet százmilliárd forintot vesz ki az önmagukról gon­doskodni akarók zsebéből. Tavalyi döntését elsősorban a mintegy 200 ezer negyvenöt évnél idősebb pénztártagnak kell felülvizsgálnia. Velük még az is megeshet, hogy a tervezett módosítás miatt a magánpénztárból kisebb nyugdíjat kapnak majd, mint amennyi az állami rendszer­ben járt volna nekik. Csík Rita Kisebb a költségvetés hiánya Tegnap hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium az ál­lamháztartás múlt havi ada­tait. Az első három hónap so­rozatos hiánya után április­ban már 9,7 milliárd forintos többlettel zárt a központi költségvetés. Az első négy hó­nap hiánya így 218 milliárd forintra csökkent. Ez az éves előirányzat 57,2 százaléka. Tovább emelkedett a társada­lombiztosítási alrendszer hiá­nya, amely április végén 60,2 milliárd forintot tett ki - jelen­tette be Thutna József, a PM he­lyettes államtitkára. A múlt hó­napban több mint 9,5 milliárd forint osztalékelőleget fizetett be á költségvetésbe a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB az idei gazdasági folyamatokat figyelembe véve az év egészére 9 százalékos inf­lációt prognosztizál - jelentette be tegnap Surányi György, a jegybank elnöke. Megítélése szerint az államháztartás ápri­lisi bevételei és kiadásai a ter­veknek megfelelően alakultak. Surányi bejelentette azt is, hogy az MNB igazgatósága felkéri bécsi leánybankja, a CW Bank vezetését: adjon megbí­zást az eddigi előzetes vizsgála­tokat végző ügyvédi irodának, hogy haladéktalanul készítse elő és indítsa el a jogi felelős­séget vizsgáló pereket és a szükséges eljárásokat a CW Bank 1990 és 1996 között hiva­talban volt igazgatóságának tagjai és vezető alkalmazottai ellen. Erre a banknál keletke­zett 70 milliárd forintos hiány miatt kerül sor. (sts) Többe kerül a földgázszolgáltatás A fogyasztástól független a teljesítménydíj összege Július elsejétől többet kell majd fizetni a földgázért. Ennek oka az új díj megállapítási rendszer bevezetése - nyilatkozta lapunknak Fábián Miklós, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa. A szakértő elmondta, hogy az európai uniós csatlakozásig a földgázszolgáltatásban olyan új díjszabást szeretnének ki­alakítani, amelyben a rendsze­resen sokat fogyasztók ará­nyosan kevesebbet fizetnének ugyanazért az energiamennyi­ségért, mint azok a kisfogyasz­tók, akik csak télen fűtenek. Az új tarifabesorolás alkal­mazásának első lépése a július elsejétől bevezetendő teljesít­ménydíj. Ez a lakosság részére évente 1800 forintos többlet­kiadást jelent majd. Ha valaki 150 köbméter földgázt hasz­nál, annak a fizetendő telje­sítménydíja köbméterenként csak egy forint lesz. Aki vi­szont csak egy köbmétert fo­gyaszt, annak ez után is meg kell fizetnie a 150 forintos tel­jesítménydíjat. Minél többet fogyasztunk, annál kisebb az egységnyi felhasználás után fizetendő teljesítménydíj. Persze fogalmazhatunk úgy is, hogy a teljesítménydíj ösz- szege havonta 150 forint, függetlenül attól, mennyit fo­gyasztunk. A díjszabás új rendszerének szükségességét a főtanácsos a következőképpen indokolta: a rendszeres, úgynevezett „zsi­nórfogyasztók” sokkal keve­sebbe kerülnek a szövetség­nek, mint azok, akik csak a téli időszakban igénylik a szolgál­tatást. Nyugat-Európában ezt a fajta díjszabást már régóta al­kalmazzák. Fábián Miklós megje­gyezte, hogy egy korábbi hír­rel ellentétben a szövetség nem kíván áfaemelést kezde­ményezni. Ez értelmetlen és szükségtelen lenne - mondta. (h. gy.) •Mp' LEPJE MEG9%LGÁT MKB BANKKÁRTYÁVAL! MKB tavaszi bankkártya akció! t ingyen Visa Electron kártya Önnek vagy társának Visa Classic vagy EC/MC Standard kártya egy Visa Electron áráért, amely mellé egy másik ajánlott kártyánkat adjuk ajándékként Hungária utazási biztosítás kedvező feltételekkel a kártyafedezeti számla kamata 12,50%* Akciónk 1999. május 31-ig tart. A részletekről felvilágosítást kaphat a Privát Ügyfélszolgálat telefonszámain (06-1) 327-8666, 317-9557, 317-2663, illetve az MKB fiókjaiban. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1056 Budapest V, Váci utca 38. * Telefon: 353-0922 * Fax: 269-0959 • Telex: 22-69-41 Extr h 7621 Pécs, Király u. 47., Telefon: (72) 225411, Fax: (72) 232-090 • 1999. április 26-i állapot szerint (EBKM 13,10%) Minimálbér-emelési javaslat Az MSZOSZ szükségesnek tartja, hogy július 1-jétől 25 500 Ft-ra emeljék a jelen­legi 22 500 Ft-os minimálbért. Az MSZOSZ elnöksége sze­rint az általuk szorgalmazott minimálbér-emelés révén ér­hető csak el, hogy 9 százalékos inflációval kalkulálva 1,5-2 százalékkal javuljon a legki­sebb keresetek reálértéke. 2002-ig, illetőleg az uniós csatlakozásig a magyar átlag- keresetnek el kellene érnie a közösségi szint 50 százalékát. Az elnökség szerint ennek tel­jesítéséhez 2002-ig évente 15-17 százalékkal kellene ja­vítani a hazai keresetek reál­értékét, ez pedig irreális. Az elnökség reálisabbnak tartja azt, hogy az uniós átlagot meghaladó gazdasági növeke­dés mértékét közelítse meg a reálkeresetek éves javulási üteme. Mint ismeretes, a kor­mány szerint a reálkereset-ja­vulás mértéke csak a GDP-nö- vekedés 50 százalékát érheti el évente. Ez viszont még a hat százalékos GDP-növekedést feltételezve is 3 százalékos re­álkereset-javulást eredmé­nyezne, amely alapján 2002-re még az uniós átlagkereset 20 százaléka sem érhető el. Jelen­leg a magyar átlagkereset az EU szintjének 8-9 százaléka. Ez komoly ellentmondás, mert az egy lakosra jutó GDP Ma­gyarországon eléri az uniós át­lag 50 százalékát. (Kommentár az 1. oldalon) Pártja sem támogatja Lányit Az FKGP honvédelmi kabi­netje kategorikusan elítéli Lá­nyi Zsoltnak a Vajdaság jogi státusának megváltoztatására vonatkozó kijelentését, és elha­tárolja magát attól - áll abban a közleményben, amelyet szer­dán tett közzé Bőkor Imre, a kabinet vezetője. A Független Kisgazdapárt honvédelmi kabinetje szerint Magyarország jelenlegi belpoli­tikai helyzetében „kifejezetten felelőtlen, demagóg és értel­metlen fecsegésnek” minősül­nek az ilyen és hasonló tar­talmú nyilatkozatok. Ennél visszafogottabban re­agált, de ugyancsak elhatároló­dott Lányi kijelentésétől Tor- gyán Jdz.ve/kisgazda pártelnök, amikor kijelentette: az európai integráció küszöbén „nem újabb és újabb államok létreho­zása a cél, hanem a határok át­járhatóságának biztosítása”. * Országrészgyűlés. Kovács László pártelnök, frakcióvezető a szocialista párt tegnapi, győri ország(rész)gyűlésén kijelen­tette: a Fidesz vezette kabinet a tisztességes kormányzást meg­próbálja kommunikációval, médiatevékenységgel helyette­síteni. Ellenségképet keres, hogy a valós problémákról elte­relje a figyelmet. Ezért indított a napokban újabb heves táma­dásokat az MSZP ellen. Kistérségi fejlesztés. A kormány üdvözli és a jövőben anyagilag is jobban támogatja az eurórégiók létrehozására tö­rekvő kistérségi kezdeménye­zéseket - mondta Szegvári Pé­ter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára Komá­romban, a térség gazdaságfej­lesztéséről tartott konferencián. Mint ismeretes, ebben a térség­ben valósul meg az ország je­lenlegi legnagyobb beruházása, felépül a 43 milliárd forintos Nokia-üzem. Növekvő foglalkoztatás. A munkaügyért is felelős Szociá­lis és Családügyi Minisztérium várakozásai szerint az év vé­géig a mostani 427 ezerről 300 ezer alá csökkenhet a munka- nélküliek száma - jelentette ki szerdán Mohos László, a tárca helyettes államtitkára. Bűnmegelőzők közgyűlése. Az államnak nagyobb figyel­met és több pénzt kellene fordí­tania a civil szerveződések bűnmegelőzési tevékenységére - nyilatkozta a Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetségé­nek elnöke a tegnapi közgyűlés után. Nyári Katalin szólt arról, hogy a fél éve működő szerve­zet szemléletváltozást akar el­érni a hazai bűnmegelőzésben. IN enmann-díj az Ericsson alelnökének. Carl Wilhelm Ros szerdán Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztertől vette át a Neumann-társaság ok­levelét és emlékérmét, amelyet informatikai fejlesztéseivel érdemelt ki. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents