Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)

1999-05-09 / 126. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Negyedik oldal (Folytatás az 1. oldalról) A magyar városok, költségkímélés címén párba szerveződtek. így talált egymásra Pécs és Baja, mondván, hogy a Dél-Du- nántúlt általuk ki lehet pipálni, illetve programokkal megtölteni. Az idei rendez­vény témája egyébként a népművészet és a természetvédelem lenne. Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a do­logból semmi sem lesz, vagy nagyon nyögve nyelősen. Első és legfőbb gond, hogy az egészet kezdeményező és bonyo­lító Skandináv Intézet szőrén-szálán el­tűnt, emberük utolérhetetlen. Másodszor: Baja mintha nemigazán viselné a szívén a programokat, ugyanis tavaly ősz óta mély hallgatásba burkolózott, a pécsi felveté­sekre reagálás a Duna-Tisza-közéből nem érkezik. Harmadszor: bár a pécsi szervezők az interneten közzétették a leendő programo­kat, és jelentkeztek is vagy harmincán Né­metországból, Horvátországból és Fran­ciaországból, de szűk két hónappal az egész jamboree előtt hirtelen drágáim kezdték a 300 DM-nyi részvételi díjat - szeretnék 250-re lealkudni. A szervezők amellett, hogy furcsállják a nyugati mércével öt korsó sör áráért va­ló alkudozást, attól félnek, hogy épp a ran­gos programokra nem futja majd ennyi­ből, és a vendégek jelenléte nem áll majd másból, mint egy heti császkálásból és sö- rözgetésből. És végül, de nem utolsósor­ban az Ifjúsági és Sport Minisztérium (ISM) még mindig a megalakulás nyűgei­vel baj(mo)lódva jócskán késve írta ki a maga pályázatait, amiből minderre pénzt lehetne nyerni. Szintén érdekes, hogy mintha csak Pécs és Baja „baja” lenne mindez, mert a többi magyar város oly­annyira titkosan kezeli a maga felkészülé­si programját, hogy errefelé a kutya sem hallott róluk. Július 7-e, a kitűzött kezdési időpont pedig nincs olyan messze, hogy ér­telme lenne a színfalak mögötti konspiráci­óknak. Főleg, ha nincs mögöttük nagypoli­tika. Méhes K. Az ISM munkatársa:- Alapvetően nem tudjuk, hogy miről van szó, de a helyzet az, hogy a pályázatok kiírása nem felügyeletet jelent. Bárki je­lentkezhet, és a programokat csak azok ismerik meg röviden, akik a pénzt elosztják... Skandináv Intézet Mint a cikkből kiderült, az intézet magyarországi jelenléte jelenleg nem dokumentálható - ezt tapasztaltuk mi is. Mi több, a göteborgi központba a hét kö­zepén küldött e-mailre sem ér­kezett reagálás. Tóth Béla, a pécsi városhá­záról: - Továbbra is azon va­gyunk, hogy a nyári tábort tisz­tességesen lebonyolítsuk, és re­mélem, hogy az ezek ellen szó­ló körülmények megváltoznak. De először az anyagi bázist kell megteremteni! Kiing József, a bajai város­háza képviseletében: - Sajná­lom, hogy semmi jó hírrel nem tudok szolgálni, de ennek első­sorban az az oka, hogy mi is el­vesztettünk minden kapcsola­tot a nemzetközi szervezőkkel, de még a honiakkal is! Paksot befogadják az EU-ba - ha nem lazítanak Kevés hír jelenik meg arról, hogy a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendszeresen tart felülvizsgálati konferen­ciákat. A legutóbbinak ven­dége volt Paks is. Az úgynevezett magyar napon a már korábban megkapott 107 kérdésre adott úgynevezett országjelentést vizsgálták, s ott a helyszínen is tettek fel még ti­zenegy, igen kemény kérdést. A szakemberek elsősorban a biz­tonságra adott válaszokat érté­kelték, de kíváncsiak voltak ar­ra is, hogy milyen Magyaror­szágon az atomenergiáról szóló törvény és annak betartása. Ér­dekelte az is őket, hogy mikép­pen korszerűsítik az atomerő­művet. A magyar nap végén felléle­gezhettek a Nukleáris Biztonsá­gi Igazgatóság és a PA Rt. szak­emberei, mert az a vélemény alakult ki: az atomerőműveket tekintve a régió legfejlettebb or­szága Magyarország. Megálla­pították, hogy a jogi szabályo­zás, az üzemeltetés biztonsága megfelelő. Történt egy másik vizsgáló­dás is Pakssal kapcsolatban. Magyarország az EU-ba igyek­szik. Az atomerőművek szem­pontjából nincs szabályozás; vagyis nem tudják, hogy mi­képpen is kellene megítélni „az EU-ba tartó atomerőműveket”. Ezért a közelmúltban létrehoz­tak a nyugati országok egy szö­vetséget, amely bizottságot állí­tott fel a csatlakozni vágyók ér­tékelésére. A paksi erő­művet és a ma­gyar viszonyo­kat a belga és a finn nemzeti biztonsági ha­tóságok tesztel­ték és megálla­pították, hogy a most folyamat­ban lévő kor­szerűsítés alap­ján Paks 2002- ben ugyanazon a szinten lesz, mint a hasonló korú nyugati atomerőmű­vek.- Mi már az EU-ba érezhet­jük magunkat - mondta Nagy Sándor vezér- igazgató -, de lazításra egyet­len pillanatra sincs lehetősé­günk. Hazafi József AIV. Pécsi Sörmajális zajlott tegnap a Rókusalján, ahol Kerényi Já­nos alpolgármester Wenckheim István igazgató segítségével ütött csapra egy hordó sört a Pécsi Sörfőzde udvarán. A több ezer fős tömeg barangolhatott a sörkészítés különböző állomá­sain, hallgathatta Fábry Sán­dort, Komár Lászlót, a Tátrai Bandet, és a torkok sem marad­tak szárazak az éjszakai tűzi­játékig. (sz) A Drávától a Dunáig kalandozik a Barcsi Nemzetközi Művészte­lep. A barcsiak tárlata hétfőn 17-kor nyílik a bajai József Attila Művelődési Központban, (b) Milyen jövőt szeretnénk? címmel kerekasztal beszélgetést tartar­tanak kedden 18 órától Kapos­váron a MTESZ-székházban a Konrád Adenauer Alapítvány szervezésében. A beszél­getésen részt vesz dr. Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter, Kövér László, tárca nélküli miniszter és Semjén Zsolt helyettes ál­lamtitkár. (b) A Fadd-Dombori holt Duna-ág víz­minősége bakteriológia szem­pontból újra kifogástalan. Az atomerőmű hűtővizének fel- használásával a holtág vízután­pótlást adó Csámpa-patak ho­zamát állandó szintre hozták. a hajléktalanok (Folytatás az 1. oldalról) A rossz nyelvek szerint a haj­léktalanok a könnyen jött pénzt eliszogatták. Amilyen könnyen jött, olyan gyorsan ment. De tény, hogy a rendőrségnek is meggyűlt velük a baja, hiszen mind a tizenegy ember vallomá­sa szükséges volna ahhoz, hogy a nyomozást lezárhassák. Ám olyan nehéz összegyűjteni őket, mint vihar idején a kotlóstyúk- nak a csibéit. Mert az igazolvá­nyok, munkavállalói dokumen­tumok és pecsétek már nincse­nek náluk: felszívódtak gazdáik­kal együtt. Megpróbáltunk utána járni annak, hogyan lehetséges felül­tetni ilyen és ehhez hasonló trükkökkel bankot: megkérdeni, mennyire gyakori az ilyen, csa­patban elkövetett csalafinta bűncselekmény. Nos, előfordul - mondták a bankárok. De csak akkor, ha előtte alaposan felké­szülnek az elkövetők és kisza­golják, hol lehet a figyelmet ki­játszani. Ugyanis a bankok többsége alaposan felkészül ezekre a helyzetekre. A legtöbb helyen az úgyne­vezett gyorsított kölcsönt ma már nem ismerik, s mint azt a Szigetvári Takarékszövetkezet fiókvezetője, Takács Zoltán em­lítette, minden esetben alaposan leinformálják a kölcsönigénylőt. Ha gyanús a munkáltatói igazo­lás, még a cégbejegyzésnek is utána néznek, megkérdik: alkal­mazásban áll-e náluk X. Y.? Véleményével látszólag el­lent mondott egy magát megne­vezni nem akaró banktisztvise­lő, az egyik pórul járt pénzinté­zet középvezetője. Szerinte ne­héz kivédeni az ilyen eseteket, hiszen a hajléktalanoknak még a kezeseik is „hiteles” pecsétek­kel és igazolásokkal felszerel­kezve érkeztek. Másrészt alig néhány ezer forintról volt szó, s az ilyen tételnél nem szoktak nagyon kukacoskodni. Eddig. K. F. Martynnal vagyunk Két város és két megye is magáénak mondhatja Martyn Ferencet, aki Kaposváron született, de életének na­gyobbik hányadát Pécsett töltötte. Születésének ÍOO. évfordulójáról egymással összefogva emlékezik meg a két város. Martyn Ferenc szinte teljes élet­művét Pécsnek adományozta, és ezzel megteremtette a múze­um alapjait. A centenáriumon a pécsi Martyn-házban, a helyreállítás után június 10-én újra megnyí­lik az állandó gyűjteményes ki­állítás. A tervek szerint. Ugyan­csak tárlat nyílik az évforduló napján Kaposváron is, ahol a festő szülőházának falán em­léktáblát helyeznek el. Budapesten a Műcsarnok­ban szeptemberben lesz Martyn életmű-kiállítás. A Je­lenkor Kiadó közreadja a mű­vész 1926. és 1940. között Pá­rizsból írt leveleit, a Helikon gondozásában 150 színes képet tartalmazó Martyn-emlék- könyv jelenik meg. D. I. A párkapcsolatok alakításakor voltakép­pen mindig a nő dönt és kezdeményez. Legföljebb nem nyíltan. A nőknek a vonza­lom kifejezésére és kiváltására sokkal na­gyobb a fegyvertáruk, mint a férfiaknak. A keblek hangsúlyozása, a hul­lámzó csípőmozgás ősi felhí­vás. A legtöbb férfi számára a női térd, és lábfej is különlege­sen erotikus hatású, ennek tu­datában a hölgyek a különböző ülésmódokat előszeretettel al­kalmazzák a térd és a comb mutogatására. Mindezen fegy­verek bevetéséhez azonban al­kalmas ruhák is kellenek. Ezt igazolja, hogy egy ame­rikai felmérés szerint a férfiak 37 százalékát - sok egyéb kö­zött - azok az öltözékek izgat­ják fel, amelyek láthatóvá te­szik a női kebleket a mély de­koltázs, az engedékeny begom- bolkozás által, vagy a blúzon, vékony pulóveren átütve sejte­ni engedik az apróbb részletek formáját is. Az a vélekedés: ha egy nőt nem zavarja az, hogy mindenki látja a mellét, akkor nem félénk természetű. Az említett 37 százalékos ré­szesedés messze a legnagyobb a többihez képest. És a veszély méretét is érzékelteti. Hiszen a női szépség hódolójának ilyen látványok feltárulkozásakor azt kell mérlegelni, hogy vajon mindez a hőmérséklet miatt van-e így, vagy az erotikus lég­kör felforrósítását szolgálja? Ám a többi kategóriával is ugyanez a helyzet. A megkér­dezettek 13 százaléka a feszes, szűk nadrágok és a szoknyák által kínált látványon legelteti legszívesebben a szemét. A fér­fiak 7 százalékát a rövid szok­nyák bűvölik el, amelyek sokat mutatnak a lábból, és további vizsgálódásra késztetők. A túl sok nyilvánvaló látnivaló érdek­lődést tompító hatását bizonyít­ja az a meglepő adat, hogy mindössze 7 százalékot képvi­selnek az olyan férfiak, akik az anyagtakarékos fürdőruháktól jönnek tűzbe. Szemükben ezektől a nők egyszerre me­résznek és egyben védtelennek látszanak. Mit tehetnek a férfiak a kí­nos félreértések elkerülése ér­dekében? Recept csak annyi le­het, hogy három alaptételt kell megfontolni. A nők többnyire már az első pillantásukkal el­árulják hajlandóságukat. Na­gyon pontosan érzékelik, hogy hova irányul a férfi tekintete. Á túl merész, a túl szuggesztív vagy „vetkőztető” megfigyelés a nők többségének inkább kínos, mint vonzalmat ébresztő. D. I. BaagxMß áűffl a Ootűp jjyaipEnEE

Next

/
Thumbnails
Contents