Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-06 / 94. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. április 6., kedd Hírcsatorna Betörtek Vasas-Hirden a vasúti váróterem elektro­mos helyiségébe, és a villa­mos kapcsolószekrényből három méter kábelt emeltek el. Már-már csodával hatá­ros, hogy a kábelelhurcoló személyeket nem érte áram­ütés. (cs) Segítség látássérült gye­rekeknek. Kétmillió forint értékben kapott látásjavító készülékeket és gondozási eszközöket a Látássérült Gyermekek Rehabilitációs és Oktatási Központja. Az adományt az Életfa Alapít­ványnak köszönhetik a gyermekek. (sn) Már találtak gombát Or­fűn és Pécsett a napokban. A késő őszi laskagombából a vásárcsarnokba is hoztak be eladásra. A legelső igazi tavaszi faj, a pereszke azon­ban nem indult meg. Pedig az eső kedvezne a fejlődé­sének, ám eddig kevés volt a napfény, így csak most vár­ható, hogy előbújjon a nö­vény. (cs) A gyászoló család fájda­lommal tudatja, hogy BAGIISTVÁNNÉ Szécsi Erzsébet életének 90. évében el­hunyt. Pécsett temetjük el 1999. április 8-án csütör­tökön fél 11 órakor. 10 órától gyászmise a köz­ponti temető Szent Mihály kápolnájában. A gyászoló család Lottónyeremények 13. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 12, 19, 27, 31, 35 Joker: 797807 Ötös nem volt Négyes 341 445 Ft Hármas 4 525 Ft Kettes 314 Ft Hatos lottó Nyerőszámok: 6, 7, 14, 18, 41, 42 Pótszám: 15 Hatos nem volt 5+1 nem volt Ötös 111104 Ft Négyes 2 675 Ft Hármas 440 Ft Joker 41 094 229 Mediterrán város vagy Balkán? A „mediterrán város” mítosza csak akkor élhet tovább és gyö­kerezhet meg mind szélesebben az országos köztudatban is, ha egészen praktikus kiegészítőkkel párosul: amik nélkülözhetet­lenek a modern idegenforgalomban. be kell érni azokkal az évtizede felszerelt, és azóta már agyon­karcolt és sprézett, égetett zo­máncból való várostérkép-táb­lákkal, amik még itt-ott fellel­A Széchenyi tér a turisták egyik kedvelt célpontja fotó: w. t. PÉCS Akik húsvétkor kint voltak a város utcáin, láthatták, hogy máris megkezdődött az idegen- forgalmi szezon, hiszen számta­lan külföldi rendszámú autó és panorámabusz kacskaringózott a belvárosban. Miközben tárt karokkal fogadjuk őket, és ab­ban reménykedik a sok vendég­látásból élő, hogy az újabb déli háború nem riasztja el megint évekre a turistákat a határszél­től, mégsincs minden úgy, ahogy az a „nagykönyvben” meg van írva. Hábel János gyakorló ide­genvezetőként a következő problémákkal találkozik szinte valamennyi csoportja kísérése során:- Mindjárt az első gond a buszparkoló. Ugyan van két he­lyen is, de a Barbakánnal szembeni kis tér rendszerint személykocsikkal zsúfolt, az alagút utáni, várfal mentit pedig nehéz megtalálni. Nos, amint a vendégek a buszokból kiszáll­nak, többnyire rögtön a WC-ket keresik, amik nemigen vannak. A Széchenyi téren egyáltalán nincs, jobb megoldás híján a Király utca elején lévő étter­mekbe vonulnak be, ami - bár még nem szólt rájuk emiatt senki - nem a legtökéletesebb megoldás. És ami a legfonto­sabb lenne: minél több tábla, el­igazító felirat idegen nyelve­ken, vagy piktogram, mert számtalan esetben csak bá­mészkodó sofőröket látni, akik még a dómhoz sem találnak el! Sajnos, azt se lehet mondani, hogy a meglévő turisztikai tér­képek ebben segítségükre len­nének, mert van ugyan egy bel­várostérkép, azonban a külön­böző számokkal és színekkel olyan bonyolulttá tették, hogy ember legyen a talpán, aki ki­igazodik rajta. Több önálló, egyszerű, közérthető kiadvány kellene - persze, tudom hogy mindig az a kérdés: ki fizesse a révészt? Nos, ez valóban súlyos kér­dés, mert a felvetett problé­mákra válaszolók is gyakran hivatkoztak a pénzre. A Közü­zemi Rt. ré­széről közle­kedés ügyben Kemenes László nem nagyon tudott jó hírekkel szolgálni: tényleg kevés a buszparkoló és még kevesebb az irányító tábla. De mivel ne­kik nem a kihelyezés, hanem csak a karbantartás a feladatuk, hetők. - Nagy szégyene ez a városnak - kesergett az illeté­kes is. Ami a szintén az rt. kezelé­sében lévő WC-ket illeti, Balog Gábor (kis képünkön) arról tá­jékoztatott, hogy normális kö­rülmények között a nyári sze­zon során öt nyilvános illem­hely üzemel a belvárosban. Mi­vel ezek a vállalkozások még időszakosan sem tudnak gazda­ságosan működni, elképzel­hető, hogy a folyamatos nyitva tartás nem minden illemhelynél lesz biztosított. A városi és a megyei önkor­mányzat sokat tesz, hogy a Pécsre érkezők sorsát meg­könnyítsék. A Pécsi Kulturális Központ, illetve a Tourlnform Széchenyi téri irodáiban a szín­házak műsorai ugyanúgy meg­találhatóak, mint a környező te­lepülések idegenforgalmi neve­zetességeit bemutató prospek­tusok, programajánlatok. M. K. Autós szlalom a járdán A közterület-felügyelet és a rendőrség is tehetetlen az időnként járdákon közlekedő teher- és személyautókkal szemben. A Köz­üzemi Rt.-nek meg nincs pénze minden veszélyeztetett helyen a járműközlekedést megakadályozó oszlopok elhelyezésére. PÉCS Reggelenként a Nevelési Köz­pont mögötti járdákon óvodá­sok között szlalomozva pró­bálja lerövidíteni útvonalát né­hány személygépkocsi és te­herautó. Ismerjük mi is a hely­zetet - adja tudomásunkra a hi­vatal informáltságát Kemenes László, a Közüzemi Rt. osz­tályvezetője. Aztán arról be­szél, hogy évente több tízmil­liós kárt okoznak a felelőtlen autósok, ugyanis a járdákat nem ilyen terhelésre tervezték. De mit tudunk tenni - sóhajt fel a vezető hivatalnok -, arra sincs pénzünk, hogy a járda kezdeté­nél vasrudakkal akadályozzuk meg az autós forgalmat. A rendőrség csak bejelenté­sekre indítja a járőröket, ha ép­pen nincs máshol dolguk - ad tájékoztatást lehetőségükről Németh Gyula, a III. kerületi rendőrőrs parancsnoka. Ilyen lakossági te­lefon vagy le­vél az utóbbi évben nem érkezett. Csatlós Fe­renc, a Pécsi Közterület­felügyelet ve­zetője (ké­pünkön) arra panaszkodik, ke­vesen vannak, állandóan nem járőrözhetnek a nagy területen fekvő Kertvárosban. Ettől füg­getlenül megígéri, sűrítik az el­lenőrzéseket a reggeli órákban. Hozzáteszi: azt tapasztalják, a notórius szabálytalankodóknak a büntetés sem riasztó. B. G. Már két évtizede nincs „mecseki borvidék” Borverseny-joghatárok Egy nem létező borvidék megyei borversenyét hirdet­ték meg erre a hétre a kert­barátok. A megtévesztő pontatlanság alighanem a szebb és rövidebb meghatá­rozásra vezethető vissza. PÉCS, MOHÁCS Pécs város és a mecseki bor­vidék borversenyét hirdette meg erre a hétre a kertészek és kertbarátok szövetsége. Ez azonban nem a hivatalos bor­vidéki borverseny.-A kertbarátok törekvése nagyon hasznos és becsü­lendő, de ez a verseny félre­vezető az árutermelő szőlész­borász gazdák és vállalkozá­sok számára. Ugyanakkor egy nem létező borvidék borver­senyét hir­dette meg - mondja dr. Lisicza Ist­ván (képün­kön), a Me- csekaljai Borvidéki Tanács tit­kára. A mecseki borvidéket 1977- ben egy MÉM rendelet egy­beolvasztotta a Mohács kör­nyéki jó bortermelőhelyekkel. így jött létre a mecsekaljai borvidék. Az 1994. évi II. törvény alapján a borvidéki és az országos borverseny szer­vezése a hegyközségek és a borvidéki tanácsok feladata. A hét baranyai hegyközség a mecsekaljai borvidék idei versenyét május 13-án, Mo­hácson rendezi. D. I. Polgárőrség: bűnmegelőzés BARANYAI KÖRKÉP Azokon a kistelepüléseken, ahol hosszú ideje komolyan veszik a polgárőri vállalá­sokat, jelentősen csökken­tek a bűnesetek. Sajnos, nem mindenhol van kitartás és kedv. Kemény tíz év van a megyei polgárőrök mögött, akik 1989-ben még Bűnmegelő­zési és Vagyonvédelmi Egye­sületként alakultak meg. A ma meglévő Baranya megyei Polgárőr Szövetség 30 telepü­lésen 22 tagszervezetet szám­lál, és persze vannak olyanok is, akik nem a szövetség kere­tein belül végzik áldozatos és önkéntes tevékenységüket. Prifer György megyei el­nök büszke arra, hogy jó kap­csolatokat ápolnak a legkü­lönbözőbb hatóságokkal, a Postával és a MÁV-val. Az, hogy jelenlétüknek haszna van, sok mindenben megmu­tatkozik. Orfűn például 15- szörös betörőt fogtak, míg Cserkúton voltaképp nullára csökkent a bűnesetek száma, de Szászvárott, Mágocson és Nagypeterden se találkoznak mostanában annyi kukorica-, krumpli és fatolvajjal, vagy éppenséggel orvhalásszal, mint másutt még esetleg igen.- Nem a bűnüldözés, ha­nem a bűnmegelőzés a mi fel­adatunk - szól az „ars poe­tica”, ami önmagában is nagy szó fegyvertelen, civil embe­rektől. - Itt mindenki a saját miliőjét védi! Persze, van, ahol lassacs­kán elfogyott a lelkesedés, és elfogytak a polgárőrök is. Ke- szüben a tavalyi nyaraló-ello­pás után szervezték a hegy- pásztori szolgálatot - tudtuk meg Bagodics Józseftől -, de egy év alatt a 20 éjszakai jár­őrből a végére csak két pár maradt: aztán ők se vállalták az éjszakázást! M. K. A szakértők olcsóbbak PÉCSVÁRAD A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén napirendre tűzték az önkormányzati bizottságok külső tagjainak megválasztását, azonban a városatyák mégsem döntöt­tek a személyekről. Zsáli János polgármester (ké­pünkön) felvetette: jobban jár a város, ha a bizottságokba nem választanak külső (tehát nem képvi­selő) tago­kat, hiszen nekik is ál­landó díja­zást kell fi­zetni. A bi­zottságok azonban al­kalmazhat­nak szakértőket, eseti megbí­zással. A városatyák végül úgy döntöttek, idén minden csoport egy külső szakembert „fogadhat fel”. Ny. Sz. PORTRÉ Amikor nem lehet némának maradni Kitartás, elhivatottság, felelősség. Ezekkel a szavakkal jellemzi magát dr. Kosztics István, amikor jótulajdonságairól kérde­zem. Mindezekre szüksége is volt pályafutásán, hiszen mindkét oldallal el kellett fogadtatnia magát: a cigányokkal és a többi­ekkel is. A bizalomért azonban meg kellett küzdeni. íllocskán, ahol nevelkedett, német, horvát, szerb, cigány, magyar emberek éltek együtt, elfogadva egymást, békében. Később is szerencséje volt a személyével kapcsolatban, mint mondja, soha nem viseltet­tek előítélettel. Nagyon szeretett iskolába járni, jó tanárok kezébe került. Azt, hogy emberekkel akar fog­lalkozni, már korán eldöntötte, de a cigánykérdéssel igazán a házi szociális gondozásban ta­lálkozott.- Ott főként cigánycsaládo­kat látogattam - emlékezik vissza. - Ezek az élmények in­dítottak el a politikusi pá­lyámon is. Az országban el­sőként, éppen tíz éve alakí­tottuk meg a Cigány Kul­turális és Közművelődési Egyesületet, roma művészekkel, akik az ér­dekképviseletükhöz is segítsé­get kértek. Arra tettük fel az életünket, hogy támogassuk őket, s hogy tudatosítsuk a ha­talommal is, hogy nincs min­den rendben. Kosztics István úgy gon­dolja, annak, hogy a cigányság önmaga irányítsa a sorsát, a ci­gány polgárosodás, demokra­Dr. Kosztics István 1962-ben, Siklóson született. Kerámiakészttó'nek tanult, majd házi szociális gondozó, később családsegítő' lett. A pécsi cigány kisebbségi önkormányzat és a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke. 1995-ben jogi diplomát szerzett Miskolcon. Felesége tanárnő, Laura lányuk 14, Balázs fiúk 9 éves. tikus fejlődés lehet az alapja. De nemcsak politikus értelmi­ségi réteg kell. Az egyesületre is épp ezért büszke: mert bib­liát adhattak ki, kiállításokat rendeznek, s megmutatják, hogy nemcsak negatív dolgok léteznek. Az előítéleteken a pozitív példák oldanak. A ci­gányságnak is egységesülnie kell, bár Kosztics István sze­rint az a nézet, hogy a cigány­ság is széthúz, inkább kívülről gerjesztett felte­vés. Elfogulatla­nul ugyanakkor azt is bevallja, hogy a régi cigá­nyok azért má­sok voltak.- Szigorú belső szabályok szerint éltek, s ha azt valaki megsértette, kivetették maguk közül. A vendégszeretet alap­vető volt, és talán az emberek­kel is jobban megértették ma­gukat, hiszen ettől függött az életük. Ma élesebb a kenyérharc, nő a türelmetlenség, a gyanakvás. Ezért vállal nagyobb felelős­séget az, aki, mint ő is, közös­sége érdekét védve nem akar némának maradni. H. I. Gy. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy PAPP SÁNDOR zengővárkonyi lakos türe­lemmel viselt, gyógyítha­tatlan betegségben, 68 éves korában elhunyt. Teme­tése ápr. 7-én, szerdán 15 órakor lesz a zengővárko­nyi ravatalozótól. A gyászoló rokonság Fájó szívvel közöljük, hogy MAGDÓ JÁNOS volt pécsi lakos, 56 éves korában váratlanul el­hunyt. Temetése IV. hó 7- én szerdán 11.00 órakor lesz a nagypalli temetőben. Ä gyászoló család (2223)

Next

/
Thumbnails
Contents