Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-06 / 94. szám

1999. április 6., kedd Baranyai Tükör i Dunántúli Napló 5 Tragédia a Mecseltfalui úton. Halálos baleset tör­tént hétfőn délután 4 órakor Komlón, a Mecsekfalui úton. Egy Datsun típusú személygépkocsi a sikondai elágazó felé haladva megcsúszott, és oldalával egy fának ütközött. A fel- ismerhetetlenné roncsolódott autó vezetője a helyszínen szörnyethalt. A tragédia oka feltehetően gyorshajtás volt. Az útszakaszon a helyszínelés miatt több órán keresztül állt a forgalom. fotö: Németh László Megalakult a vízitársulat SZIGETVÁR A hét végén megalakult a majd hetvenezer hektáron tevékenykedő Szigetvár Térsége Vízitársulata. Az alakuló ülésen Varga Er­vin, a szervező bizottság el­nöke (képünkön) örömmel ál­lapította meg, hogy a terüle­tükön földet tulajdonlók vagy használók több mint hatvan­nyolc százaléka képviseltette magát személyesen vagy a képviselője útján. így már semmi akadálya nem volt, hogy létrehozzák a vízitársu­latot az Almás-patak és a Gyöngyösök vízgyűjtő terüle­tén az össze­sen 284 ki­lométer hosszú vízfo­lyások keze­lésére és karbantartá­sára. Az alakuló ülésen dön­töttek az érdekeltségi egység nagyságáról, amely 500 forint lett hektáronként és évente, viszont az egy hektár alatti te­rület után nem kell hozzájáru­lást fizetni a tagoknak. A vízitársulat intézőbizott­ságának elnöke Patkó László lett, helyettesévé a szervezés motoiját, Varga Ervint válasz­tották. B. M. L. Egységes táblarendszer? SIKLÓS A képviselők legutóbbi kö­tetlen találkozóján szó esett a város megjelenéséről, s többen a reklámhordozók kapcsán egységes rendelet megalkotását tartják szük­ségesnek. A helyi vállalkozók közül többen is abbeli véleményük­nek adtak hangot, hogy még a „céhes rendszerben” is lehe­tőségük volt a vállalkozóknak különböző módon elkülöní­teni foglalkozásukat, illetve reklámozni saját tevékenysé­güket. Más vélemények sze­rint a „táblakavalkád” is lehet vonzerő, egy-egy településre jellemző - igaz, ehhez több időnek kell eltelni -, hiszen például a reklámhordozókat bemutató fényképek alapján is felismerhető az adott város. A vállalkozók egy másik része attól tart, az egységesí­tés révén az önkormányzat a bevételét kívánja növelni, tu­domásuk szerint ugyanis meghatározott négyzetméter felületig adómentes helyileg a cégér. Az önkormányzat pon­tos szándékai a soros testületi tanácskozáson válnak közis­mertté. A vállalkozók szerint szélesebb körű bevezetésre lett volna szükség. K. J. Egy zeneiskola gondjai és álmai Hazánk igen nagy számú muzsikust adott a világnak - közülük sokan a legnagyobbak közé tartoznak. Van köztük énekes, karmester, zongora- vagy hegedűművész, zeneszerző szép számmal. Mindez természetesen az itthoni zenei képzést is di­cséri, amely az alapoktól a csúcsokig igen magas szintű. Az alapokat a zeneiskolákban kapják meg a gyerekek, amelyek nem mindegy, milyen körülmények között működnek. PÉCS A Pécsi Liszt Ferenc Zeneis­kola igen nagy múltra tekinthet vissza. Vonzáskörzete elsősor­ban Pécs és a város környéki falvak. Szeptemberben 1054 gyermeket írattak be, mondja Apáthy Árpád igazgató (kis ké­pünkön). Azokban a városok­ban, ahol csak egy zeneiskola található, ott a lakosság egy ti­zede a zeneiskolás, Pécsett vi­szont rajtuk kívül még öt mű­ködik, bár ezek jóval kisebbek. A Liszt Ferenc Zeneiskolá­ban 54 álláshelyen 60 tanár ta­nít, hiszen nem mindenki főál­lású, olyan hangszerek eseté­ben, melyeken csupán 4-5 gye­rek tanul, óraadókat al­kalmaznak. Ez is kevés azonban, 4-5 státusra szük­ségük volna, de a pénzhi­ány ennek gáj tat szab. S bár a gyerek vagy a szülő választ hangszert, a szolfézsoktatással kezdődő iskolában a szolfézs- tanár is irányítja a nebulókat, hiszen bizonyos hangszerek­hez, mint például a hegedű, az átlagosnál is jobb hallás szük­séges. Az iskola már régóta épület­gondokkal küszködik. A Rákó­czi úti főépület mellett a Majo- rossy Imre utcában van egy épületük, a kettőben együtt 33 tanteremmel, de ezekben a taní­tásnak csak a 60 százaléka tör­ténik. Ezen túl ugyanis még hat általános iskolában folyik a ze­neoktatás. Az ideális az lenne, mondja az igazgató, hogy egy ezer tanulót és 60 tanárt befo­gadó belvárosi épületben mű­ködhetnének, ezen kívül a Kertvárosban kapnának egy otthont, hogy az ottani nagy lét­számú gyerekseregnek ne kell­jen utazgatnia. Már korábban is igényt tartottak egy kertvárosi bölcsődére, de azt nem sikerült megkapniuk. Németországban több helyütt, de Szombathelyen és Komlón is úgy működnek zeneiskolák, hogy közvetlen a kapcsolat a város hangverseny- termével, amelyet az iskola is használhat, itt ez csak vágy­álom egyelőre. Még nem merült fel városi szinten annak lehetősége, hogy a zeneiskola két épületét elad­A zeneoktatás minősége nem csak a tanároktól függ ják, és egy nagyobbat biztosíta­nának cserébe, válaszolja ér­deklődésünkre dr. Újvári Jenő alpolgármester, bár ésszerű lenne. Mert a különböző isko­laépületekben zavarja egymást a hagyományos és a zeneiskolai program. A kertvárosi igényre akkor lehet visszatérni, amikor lezajlik az iskolaátszervezési program, amelynek során fel­szabadulhatnak épületek, de ennek a folyamatnak a vége ma még kiszámíthatatlan. A napokban a zeneiskola szülői munkaközössége olyan javaslatot tett, hogy a Rákóczi utcai épület szomszédságában lévő házban eladó 160 négy­zetméteres lakást hozzá lehetne csatolni az iskolához, ha azt az önkormányzat megvásárolná. Papp Béla alpolgármester vé­leménye szerint azonban a vá­ros jelenlegi anyagi helyzeté­ben elképzelhetetlen egy ti­zenöt milliós összeg kifizetése. Cseri László Egyetemfejlesztés utcafelezéssel Az önkormányzat közgyűlésé tavaly nyáron határozott a va­rosfejlesztés, -rendezés és a felsőoktatás területi igényei össz­hangjának megteremtéséről. Az elmúlt héten pedig arról, egye­temi hasznosítás céljára eladja a Zipernowszky Gépipari Szakközépiskola hajdani kollégiumát. És félig felad egy utcát. PÉCS A város önkormányzata és a JPTE, illetve a POTE a Pécsi Egyetemi Szövetség (PESZ) keretében - évek óta foglalkoz­nak a felsőoktatási intézmé­nyek fejlesztési lehetőségével. Többször felmerült az egyetem elképzelése arról, hogy megvá­sárolná a Zipernowszky Gép­ipari Szakközépiskola hajdani kollégiumát, amely a 48-as téri egyetemi épület közvetlen szomszédságában van. A PESZ stratégiájának vá­rosrendezési és területgazdál­kodási kérdéseivel az önkor­mányzat közgyűlése júliusban foglalkozott. Kinyilvánította, hogy a PESZ elképzeléseivel és a megvalósításuk módjával alapvetően egyetért. A közgyű­lési határozat végrehajtásának előkészítéseként független szakértővel felértékeltették a kiszemelt ingatlant. A szakértő bruttó 130 millió forintban ha­tározta meg az értéket. Ugyan­akkor jelezte: ilyen vételárhoz csak költségesebb hirdetési-ér­tékesítési tevékenység vezethet el, és az hosszú időbe is bele­telhet. Az ingatlanértékesítés nem csak üzleti célú. Ezzel a város részt vesz az egyetemi törekvé­sek megvalósításában: a fej­lesztéshez szükséges terület megszerzésének lehetőségét adja. A közgyűlés által meg­szabott 100 millió forintos ár részben ennek tudható be. A másik ok az ingatlan leromlott műszaki állapota. A telek két­szer annyit ér, mint az épület. Az értékesítés csak a Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság jóvá­hagyásával válik érvényessé. Az egyetem a szakminiszté­rium ígéretét bírja arról, hogy az állam megvásárolja a kollégiumot és a területét. A JPTE az ingatlanon csak kezelői jogot szerezhet. Az adásvétellel kapcsolato­san a JPTE vezetői a Vásvári Pál utca részbeni megszünteté­sét indítványozták. A városi fő­építész, Gömöri János (képün­kön) szakmai véleménye sze­rint az egyetem jelenlegi tömbje és a Zipemowszky- tömb összekapcsolhatóságát a városközpont-bővítés részletes rendezési tervének módosításá­val lehet megvalósítani az egyetemi fejlesztési program pontosítása után. A Vasvári Pál utca részbeni megszüntetéséhez alapvetően szükséges a 6-os és a Keleti érintő út, a Légszesz­gyár és a Nagy Lajos utca for­galmi szerepének és kialakítá­sának átgondolása is. D. I. Hírcsatorna Mohácsi kerékpártolva­jok. A lakat lefeszítésével jutottak be ismeretlen elkö­vetők egy mohácsi alagsori tárolóba, ahonnan nem ke­vesebb, mint négy kerékpárt loptak el, mintegy ötvenezer forint értékben. Az idő eny­hülésével várhatóan meg­növekszik az ilyen típusú szezonális bűncselekmé­nyek száma a megyében. (sn) Új helyen alakítanak ki takarékszövetkezetet Nagydobszán. A telket in­gyen biztosította az önkor­mányzat. A térségben rög­tön 1956 után ebből a köz­ségből indult el a falusi pénztakarékossági mozga­lom lakossági kezdeménye­zésre. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 505 cm, apadó, 10,5, őrtilos -70 cm, áradó, 10,6, Barcs -49 cm, áradó, 11,9, Dráva- szabolcs 96 cm, apadó, 9,1. A Szent István tér alatti vizek A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület tagjai szakvéle­ményeket készítettek az önkormányzat számára a világörök­ségre aspiráló történelmi városrész, mindenekelőtt a Szent Ist­ván tér és közvetlen környéke rendbetételére. A kertészeti szakvélemény a zöldfelület kondíciójának javítására - többek között - a tér alatt elfolyó vizek hasznosítását javasolja. PÉCS A történelmi belváros észak- nyugati területe a beépítettség ellenére gazdag lomblevelű nö­vényzetben. A növényzet érté­két az is emeli, hogy közülük sok az évszázadok alatt feltöl­tésre használt építési és egyéb törmeléken díszük. Pótlásuk költséges, időigényes, ezért az állományt nagy becsben kell tartani. Átlagon felüli gondos­kodással az élettartamukat több évtizedre meg lehet hosz- szabbítani, díszítő érté­kük még fo­kozható is - mondja ki Kalla Gábor kertész-, táj- és kertépí- tészmémök (képünkön) által készített szakvélemény, amely a világörökség részének szánt területre a növénykataszter ösz- szeállítását szorgalmazza. Kondíciójavításnál alapvető probléma, hogy a növényzet életfolyamataihoz kevés a víz. Néhol több méteres törmelék­kel feltöltött parkterületek van­nak, ahol a „talaj” drénréteg- ként működik. Az oda jutó csa­padékvizet elszivárogtatja, a nagy aszfaltfelületek pedig - különösen a tér felső felén - el­zárják a csapadékvíz lejutási lehetőségét a gyökérzónába. Csökkentendő a szilárd bur­kolat aránya, és az újakról a csapadékvizet a növényzetre kell terelni. A vízhiányt szük­séges öntözéssel enyhíteni: évi 120-150 mm/m2 csapadéknak megfelelő vízmennyiséggel. Fokozott öntözéssel egészsége­sebbek lennének a növényi életfolyamatok, nagyobb mérvű lenne a növekedés és a lombfelület. A relatív páratarta­lom 15-18 százalékkal növel­hető, ami kellemesebb közérze­tet ad az emberek számára is. A javaslat szerint a Petrezse­lyem forrás, a székesegyház környékén előbukkanó karszt­vizek, rétegvizek befogása, tá­rolása lenne garancia a rendsze­res és olcsó locsolásra. Napi 20-30 köbméter víz befogása fedezné az öntözéshez feltétle­nül szükséges mennyiséget. Ezt a ritka, természetadta lehetősé­get ki kell használni, hiszen je­lenleg ezek a kiváló minőségű vizek a csapadékcsatornákon tűnnek el hasznosítatlanul. Sőt kárt, beomlásokat okozva foly­nak el, ha bejutnak a város alatti pincerendszerbe. D. I A park növényzete különös védelmet érdemel fotó: wébert.

Next

/
Thumbnails
Contents