Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-24 / 112. szám

1999. április 24., szombat Kultúra - Művelődés Dhnántúli Napló 15 Vértanú Salome fátylai közt Pécsi kiadó a könyvfesztiválon A pécsi Jelenkor Kiadó a VI. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál nyitó nap­ján, április 23-án Márton László „Az áhitatos ember­gép” című könyvét mutatta be a Kongresszusi Központ Janus Pannonius termében, a kiadó standján Parti Nagy Lajos és Garaczi László de­dikált. Vasárnap 14 órától Miljenko Jergovic „Szara­jevói Marlboro” című könyvével ismerkedhetünk meg, a szerzővel Kőbányai János, a Múlt és Jövő Kiadó igazgatója beszélget. A Jelenkor Kiadó stand­ján ma Oravecz Imre, Kár­páti Péter és Nádas Péter, vasárnap Somlyó György, Polcz Alain és Miljenko Jergovic dedikál. B. R. Hónapokon át tartó kemény munka után elkészült az a négy csodálatos üvegablak, mely má­jus elsejétől a bodaiak templo­mát ékesíti majd. H. Barakonyi Klára képzőművész Kesziiné Vantara Szilvia ólomüveg-ké­szítő segítségével Keresztelő Szent János vértanúságát ál­modta a több, mint három mé­ter magas ablakokba. A moza- ikszerűen ábrázolt történetet Salome fátyla fogja össze.- A világi élet párhuzamait is meg akartam jeleníteni - me­sélte a művész -, ezért került fel a másik nagyobb ablakra az Árpád-kori település gyönyörű címere. A két kisebb ablakon oldalt Keresztelő Szent János attribútumai láthatók, a kereszt, a bárány, a kehely, illetve a mindenség végtelenbe futó csi­gavonala. A bodai üvegablakok törté­nete polgári kezdeményezés­ként indult, s a szükséges pénzt is nagyjából a falu adta össze. Az alkotó reményei szerint olyan munka készült el, amely a századfordulón épült kis templom egyszerű, tiszta belső terében a katedrálisok hangula­tát eleveníti meg.- A végleges terv tavaly őszre alakult ki - emlékezik vissza H. Barakonyi Klára. - Előtte azonban a Bibliát, s kép­zőművészeti munkákat forgat­tam a téma után kutatva, művé­szettörténészekkel konzultál­tam, sőt a püspök is javasolt ki­sebb változtatásokat. Módosítani később is kellett a terveken, hiszen kiderült, hogy a fakeret nem bírja a súlyt, a fémkeretek viszont máshol osztják meg a képet, s a megfelelő színű üveget sem le­hetett mindig beszerezni. Van­tara Szilvia az utolsó időben már hajnali 3-kor kelt és este 11-ig dolgozott, de végül elké­szült a nagy mű, amely már csak a felszentelésre vár. Izgalommal készül erre a művész is, hiszen ez az első ilyen megbízatása, s bár a'föl- dön összeillesztve megnézte már egészben, fényben fürödve ő is csak a templomban fogja látni a képeket. Abban biztosak lehetünk, hogy a rend, a kom- pozíciós egyensúly, a színhar­mónia mellett a szépség is meg­jelenik majd. H. Barakonyi Klára vállalja ha ezért néha lágynak, nőiesnek tartják alko­tásait. Úgy véli, a szépség, mint esztétikai kategória igenis fon­tos eleme a képzőművész tevé­kenységének. Hodnik I. Gy. Történet mozaikokból FOTÓ: MÜLLER ANDREA Magyarul magyarán Ne tegezzen! Nagyra becsült nyelvápoló barátom jobb ügyet megillető indulattal tiltakozik a reklá­mok nyelvében egyre jobban elharapódzó durvaságok el­len. Közöttük ezúttal azt kifo­gásolja, hogy a reklámok újabban rátértek a tegeződő formára. Rádióriportból tud­hattuk meg azt is, hogy egy általános iskola felső tagoza­tának tanulói aszerint állítják első helyre Zsoltot, a magyar­történelem szakos tanárt, mert őt tegezni lehet. Aki szorgal­mazni meri a magázó formát az óvodában vagy az iskolá­ban, arra bizony rásütik a konzervativizmus bélyegét, mert „megtöri a gyermek kre­atív lendületét, elrontja alko­tói örömét” azzal, hogy a nyelvi formán lovagol. A gyermekközpontúság na­gyobb dicsőségére a riporter megkérdezte a gyerekektől: Magázni jobb-e a tanárokat vagy tegezni? Barátom így összegezi vé­leményét: ”. . . nekem bántja a fülemet, ha egy teljesen ide­gen személy azt mondja a tévé képernyőjéről, hogy használj ezt és azt.” A régiek úgy utasították vissza a bi­zalmaskodó faragatlanságnak eme megnyilatkozását: Nem őriztünk együtt csordát. A tegező forma azonban nemcsak reklámfogás, hanem a magyar nyelvnek egy keve­sek által ismert jelensége. A nyelvtan az alanynak mint mondatrésznek (szerkezet­tagnak) a tárgyalásában a lo­gikai tartalma szerint 3 fajtá­ját különbözteti meg: a hatá­rozott, a határozatlan és az ál­talános alanyt. Határozott ak­kor, ha a beszélő és a beszéd­társ ugyanarra a cselekvés­hordozóra gondol: Száll a madár ágról ágra. Határozat­lan, ha nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni: Valaki jár az udvaron. Sokszor saját­ságos ellentmondás van a tar­talom és a nyelvi forma kö­zött: Csöngetnek; Harangoz­nak. Ezekben az alany többes szám 3. személyű (ők). Ám senki sem úgy képzeli el, hogy többen nyomják a csengő gombját, vagy többen húzzák a harang kötelét. Csu­pán az alany határozatlansá­gát fejezzük ki a többes szám 3. személyű igealakkal. Álta­lános az alany, ha az állítás­tagadás mindenkire, min­denre vonatkozhat: A jólétnek mindenki örül. De most a tegező formára kívánom felhívni a figyelmet. Számtalan közmondást idéz­hetnénk: Lassan járj, tovább érsz; Addig üsd a vasat, míg meleg stb. Az egészségneve­lés, környezetvédelem jel­mondatai csaknem mind ilye­nek: Ne dohányozz! Ne igyál! Ne szemetelj! Zsebkendőbe köhögj, tüsszents! Ne lépj a fűre! Ezek a felszólítások nem Juliskának, Bözsikének, Pan­nikának szólnak; Zolinak, Bandinak, Karcsinak sem, hanem mindenkinek, aki hallja, olvassa, és esetleg megszívleli őket. A tegező forma tehát nem mindig kul- turálatlanság, hanem a be­szédhelyzettől függően az ál­talános alany egykor gyakori és ma is előforduló szabályos kifejezésmódja. Rónai Béla Megnémult hangszerek A hangszerek ára az égbe szökött, az iskolák, zenekarok egyre kevesebbet tudnak fordítani a javításukra. Gyakran az olcsón beáramló román termékekből vásárolnak. A szakszerű javí­tásra nagy szükség van ugyan, de a trombiták, tubák, hegedűk magányos „doktorai” nem tudnak megélni mesterségükből. mondja - egy hegedű három­száz évig is kiszolgálhatja a gazdáját! Ez attól is függ, hogy egy zenekarban nyűvik-e na­ponta, vagy csak félórákat ját­szanak rajta. Ma a zeneiskolák ­Gál György a hangszerek orvosa fotó: Müller andrea Például egy tuba, amely hu­szonöt éve 4700 forintba került, ma 52 ezer, a klarinét ára 4-5 ezerről 85-re emelkedett - tu­dom meg Apáthy Árpádtól, a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatójától. - Cseh gyártmá­nyok, mint a Petrof-zongora is, amely 1993-ban még 600 ezerbe, ma 2,2 millióba kerül. Az oboa, amelyekből ma 16-17 tanítvány kölcsönöz az iskolá­ból, hogy otthon gyakoroljon, egyenként félmillió forint. A Bach- és Jamaha-trombiták 1­1.5 millióért szerezhetők be. A Baranya Megyei Közoktatás­fejlesztési Közalapítvány most támogatta zongoravásárlásukat 1.5 millióval - pályázatok, szponzorok, önerőből létreho­zott alapítványuk és szülői se­gítség nélkül megoldhatatlanná válna a helyzetük. A mintegy ezer, az iskolából hangszert is kölcsönző diák 600 forint kar­bantartási díjat fizet féléven­ként, amihez a zongoranöven­dékek is hozzájárulnak 300-300 forinttal. Pécsett is van ugyan néhány kisebb műhely - klari­nét, hegedű, rézfúvós - de a ze­neiskola inkább Budapestre, egy nagy műhelybe viszi javí­tani a felgyülemlett hibás esz­közeit, ahol jól és viszonylag olcsón dolgoznak. Iskolájukban már elfogadható a hangszer­park, és azt is megengedhetik maguknak, hogy egy leselejte­zett hangszert alkalmanként minőségivel váltsanak fel. A mesterek szerint például egy 90 ezerért vásárolható ta­nuló-klarinét élettartama meg­felelő használat mellett 35-40 év, de elhanyagolva, elnyűve a felénél is kevesebb. A szak­szerű használat a karbantartá­son túl legalább ötévenkénti felújítást, az elhasználódott ré­szek - párnák, rugó, parafa-alá­tét - cseréjét jelenti. Ez mind­össze 10 ezer forint körüli ki­adás, vagyis a figyelem, törő­dés megkíméli a pénztárcánkat. Egyértelmű a négy-öt nagy műhellyel rendelkező főváros monopolhelyzete, és noha a pé­csi műhelyek rangosak, ezekre nem lehet egzisztenciát építeni. Pedig, elvben, ha az iskolák, zenekarok hangszerállományát nézzük, a nemzeti vagyon megőrzéséről van szó! Megerősíti ezt Gál György hangszerész is, hisz - mint ban használatos 29 700 forintos hegedű a kiegészítő kellékek­kel, „tokkal-vonóval” együtt 60 ezerre rúg. Néhány éve még az itthon gyártott, pár ezerért megvásárolható hegedűt az üz­letelők kivitték Németor­szágba, hogy 500 márkát kérje­nek érte, amit ott a sokszorosá­ért adtak tovább! Ma azért ke­rül ritkán javítóműhelybe he­gedű, mert most a román ter­mékek áramlanak be hozzánk hasonló módon. A hangszerjavítás szabadáras ugyan, de ritka az, hogy valaki „lerabolja” azt a szülőt, akinek a zsebében pénzt lát. Gyako­ribb, hogy inkább engednek az árból, hiszen a piac tartóssága döntően személyes kapcsola­toktól függ. B. R. Válogatott versek Vannak könyvek, melyeket jó érzés kézbe venni. Egy számítógép billentyűzete és monitora sohasem tudja visszaadni azt az áhitatos, csendes elmélyedést, ame­lyet egy mívesen kiállított, igényesen készült, egysze­rűségében is ízléses, még nyomdaszagú verseskötet nyújthat az olvasónak. Ilyen munka az is, amely „A magyar költészet kin­csestára” sorozat éppen 75. darabja, s amelyben ezúttal Bertók László válogatott versei kaptak helyet. A kötet verseit a költő tíz könyvéből válogatta, meg­tartva ottani sorrendjüket. Megfogalmazása szerint arra törekedett, hogy a kiha­gyott versek és a cikluscí­mek nélkül is látni lehessen az egyes kötetek és a pálya rajzát, történéseit. A kötet az 1958 és az 1997-es esztendők közti időszak teljes termését át­fogja. A Fák felvonulása, az Emlékek választása, a Tár­gyak ideje, az Ágakból gyö­kér, az Egyik rímtől a mási­kig, A kettészakadt villamos után a Három az ötödiken három ciklusból álló gyűj­teményből például mind a 243 számozott szonett he­lyet kapott a könyvben. Vé­gül a Deszkatavaszból beke­rült újabb művek zárják a sort. A kötetet, melyhez Csű­rös Miklós irodalomtörté­nész írt elemző, és a költői életutat is bemutató utószót, a pécsi Művészetek Házá­ban ismerhette meg a kö­zönség. H. I. Gy. Kelet hazacsent varázsa A Zsolnay-porcelán hírnevét nemcsak az állandó kísérle­tező kedv gyarapította. A csa­lád gyűjtő- és tervezőmunká­jának állít emléket a nemrég megnyílt, különleges szépségű darabokat felvonultató keleti kerámiagyűjtemény a pécsi Múzeum Galériában. Több mint félszáz korsó, váza, tányér, padlóburkolat és töre­dék kapott helyet vázlatok és tervek mellett azon a kiállítá­son, amelynek a Múzeum Galé­ria ad otthont. Zsolnay Miklós 1887-88-as közel-keleti útjának eredmé­nyeképpen olyan tárgyakkal gyarapodott a családi tanulmá­nyi gyűjtemény, mint a jeruzsá- lemi sziklatemplomról való XVI. századi burkolólapok, de a Konstantinápolyt, Damasz­kuszi, Jeruzsálemet, Kairót, Athént érintő utazásból haza­térve a csempegyűjtemény alapján készültek például az iszlám művészet európai hatá­sának kiemelkedő példáit je­lentő csempemásolatok is. A válogatás egyik rendezője, Kovács Orsolya művészettörté­nész az anyagot bemutatva arra is kitért, hogy a művészek fi­gyelmét Európa-szerte a XIX. század romantikus mozgalma, az orientalizmus irányította Ke­letre, s az 1851-es Londoni Vi­lágkiállítást követően sorra mu­tatták be a keleti ötvösmunká­kat, textíliákat, kerámiákat. Ez a jellegzetes divat sajátos színt képviselt a Zsolnay gyár dísz-és építészeti kerámiagyár­tásában is. A tárlat május vé­géig látható. H. I. Gy. Sajátos szín és formavilág fotó: müller andrea Kulturális ajánló A pécsi hangversenyteremért. A Pécsi Bazilikában április 29- én 19 óra 30-kor a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Pécsi Ka­marakórus és a Pécsi Egyetemi Kórus ad jótékonysági koncer­tet Kolonits Klára, Kovács Annamária, Molnár András és Ko­vács István énekesek közreműködésével. Az est műsorán Beet­hoven IX. szimfóniája szerepel. Francia filmnapok. Április 28-án 18 óra 30-kor Pécsett a Pa­latínus Szállóban kerül sor a Francia Filmnapok nyitófogadá­sára, majd 20 órától Pierre Jolivet ,',Telitalálat a szívbe” című filmjét mutatják be az Apolló Filmszínházban. Nemzetiségi fúvóstalálkozó Pécsváradon. A pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központban április 25-én 14 óra 30-tól a baranyai németek zenéjének CD-bemutatója lesz, majd a re­gionális találkozó gálaműsorára kerül sor kilenc német nemze­tiségi zenét játszó ifjúsági fúvószenekar fellépésével. Képzőművészeti tárlatok. Pécsett a Pincegalériában április 27-én 15 órakor a Baranya Megyei Kulturális és Idegenfor­galmi Központ és a megyei gyermek és ifjúsági közalapítvány rendezésében ifjú alkotók kiállítása, a Gyöngyszem Galériában 30- án 17 órakor B. Kolep Ilona festőművész tárlata nyílik. Az utóbbin Meixner András városi képviselő mond bevezetőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents