Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-24 / 112. szám
16 Dlinántúli Napló Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Hírcsatorna Pedagógiai munkásságáért Szabó Jánosné, a Bánki Donát Általános Iskola nyugdíjas igazgatóhelyettese a „A Vidék Tehetségeiért Alapítvány” díját nyerte el, a kitüntetést Szegeden adták át. Az országos gyors- és gépíróverseny miskolci döntőjén a gyorsírók közt 1. Mehlmann Krisztina, 2. Frick Noémi. Gépírásban 1. Gajcsi Margit, 3. Kelemen Csilla, valamennyien a 500. sz. Angster J. Szakközépiskola diákjai. Mehlmann Krisztina Várkonyi Nán- dorné különdíjat nyert. „Autós eminensek”. Az Autoelektronika Országos Verseny pécsi, Széchenyi Gimnázium és Szakközép- iskolában rendezett döntőjén a Széchenyi csapata a második, egyéniben Szata Zsolt harmadik lett. A szép könyvekért. Tegnap Pécsett az 508. sz. Szakképzőben a könyvkötő tanulók országos szakmai versenye nyílt, amelyre 10 iskolából érkeztek diákok. Vándorkupát nyertek. A pécsi Jókai Utcai Általános Iskola csapatai Debrecenben elnyerték az Országos Technika- és Tudománytörténeti Verseny vándorkupáját. Az élen végző csapat: Bögyös Sándor, Horváth Gergely, Mérey Ákos. Tanáraik Zámbóné Sandó Szilvia és Kővári Tamás. (gy) A középiskolás versmondók dr. Hajdú Imre versenyén Bagoly Bettina (Leőwey G.), Dömötör Viktória (Kodály G., Pécs), Fekete Judit Diána, Perjés Katalin (mindketten Babits G.) és Olt Tamás (Mohács, Kisfaludy G.) részesült elismerésben. Kiss György Emléknap. A szászvári Kiss György Általános és Zeneiskola április 29-én Kiss György Emléknapot tart. Radnóti szavalóversenyt, mesemondó és rajzversenyt, vetélkedőket rendeznek, és megkoszorúzzák a névadó szobrát. izoKun Iskolák A Jövőnek Gyorsfénykép a dolgozók gimnáziumáról Tanulni sohasem szégyen Évről évre nő azoknak a száma, akik felnőtt fejjel ülnek ismét iskolapadba, hogy leérettségizzenek. Az 1995/96-os tanévben 724-en, a következő évben 812-en, majd 903-an tanultak a Ko- dolányi János Felnőttoktatási Gimnáziumban, a mostani tanévben már 1089-en tanulnak az iskola falai közt. Érettségi ma már szinte minden szakmához szükséges PÉCS- A rendőrség bizonyos beosztásoknál már eddig is megkövetelte az érettségit - mondja Balázs István. A köpcös, jó kedélyű zászlósról azt is megtudom, hogy közrendvédelmi osztályon dolgozik, a rács mögé került „nehéz” fiúkra felügyel. Egerágon él a családjával, két kislánya van. Kaposvárról kerültek ide, 1988-ban, ahogy fölszerelt, beiskolázták zászlósképzőbe.- A tanulásba többször belekezdtem, de építkeztünk is, így mindig halasztódott. Most egy egész rendőrosztály tanul itt, a főnökeink minden segítséget megadnak, kibúvó sincs. Aki nem érettségizik le, búcsút mondhat a pályának.-Pista a leghiggadtabb ember a posztján - mondja róla barátja, Kutnyánszky Géza. A negyvenéves, magas, jó humorú ember karosszérialakatosként kezdte, volt sofőr, és a vadtenyészet is érdekelte. Most az urán városi rendőrállomás körzeti megbízottjaként a városkörnyéki falvakat is járja. Azt mondja, végre a „márciusi ifjakkal” tanulhat, azaz két fiával, akik márciusi születésűek. Az év elején két osztálynyi rendőr kezdte meg a tanulmányait, számuk a felére apadt, pedig a rendőrség a tandíjat is fizette. Akik maradtak, azok annál jobban megszerették az iskola tanárait.- Más osztályokra is gyakran jellemző a családias légkör, a kölcsönös segítőkészség - mondja dr. Szendiné Faragó Adrienne iskolaigazgató - és az' is, hogy az idősebbek nevelő hatással lehetnek a fiatalokra, néha anyáskodnak, valósággal „megszelídítik” őket. Mert azért a fiatalokkal a legnehezebb. Gyakran csalódottak, a helyüket keresik. Mindenesetre a beiratkozok többsége valóban tanulni jön, és nagy akarattal tanul is. Az idősek közül inkább azok hagyják abba, akik az önbizalmukat vesztik. Egyébként már régen nem a „dolgozók” gimnáziuma - nem feltétel a munkahely. Az ide járók felerészben munkanélküliek is. A grazi testvériskolában él ez a megkötés, ott azt akarják megelőzni, hogy a fiatalok, otthagyva az iskolát, átáramoljanak a felnőttoktatásba. Nálunk azonban ahelyett hogy fiatalodna a társaság, inkább öregszik. És persze nemcsak rendőreink vannak, de a városházáról, földhivatalból érkezők és hivatásos katonák is. Roma beiratkozók is egyre többen. A Galilei Alapítvány támogatásával van egy felzárkóztató roma oktatási programunk is, ahol cigány népismeretet és a saját anyanyelvűket is tanulják. És szépek a szalagavatók, amikor az apa és a fia ott ül a teremben, hogy a feleséget és édesanyát köszöntsék. Ami a felnőttokatás megítélését illeti, ezt a formát csak az 1993. LXXIX. törvény emelte a nappali rendszerű oktatás rangjára, noha hazánkban a 15 évesnél idősebbek 57 százaléka általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik. Pedig közülük sokan lennének alkalmasak arra, hogy a méltóbb élet, a munkaerőpiaci esély reményével képezzék magukat. De a helyzetük végképp kilátástalanná válik, ha a felnőttoktatást időnként lefejezzük. Ma a Ko- dolányi a város egyik legrosz- szabb helyzetű iskolája. A zsúfoltságot „vándorlások” tetézik: a 16 fős tantestület a 22 tanuló- csoportját 5 saját és 10 kényszerből bérelt tanteremben oktatja. Itt a középiskolák újabb toplistája! A középiskolák teljesítményét különböző mutatók - felsőoktatásba jutók száma, OKTV-s eredmények - alapján mérik a szakemberek. Állítólag a Köznevelésben az írásbeli felvételik alapján most közzé tett rangsor kevesebb vitára ad okot. PÉCS - BARANYA Mivel a felsőoktatásba közös és központi írásbelik alapján juthatnak be a tanulók, és maximálisan 15 pontosra lehet írni a dolgozatot, viszonylag egyszerű ez alapján kiszámolgatni az iskolák teljesítményét. Ebben a rangsorban a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium az éllovas négy év 11,68- as pontátlagával. Őt fővárosi társa követi az élen. A 139 középiskolát soroló listán a Leőwey Klára az előkelő 15., 10,13-as pontátlaggal, a Babits Gyakorló a 33., 9,64 ponttal, a Ciszterci a 43., 9,47-el, a mohácsi Kisfaludy a 49. 9,33-mal - vagyis az első ötvenben vannak. Ez azért figyelemre méltó, mert a négy év alapján számított pontátlagok közt nagyon csekélyek a különbségek. Például a Leőweytől egy ponttal sem marad el a mohácsi Kisfaludy. Sokat elárul az is, hogy egy- egy középiskolából hányán veselkedtek neki a felvételi vizsgáknak. Ebben a Leőwey 1994-98 között országos rekorder 1714 felsőfokra jelentkezővel, de az elsők közt van a Ciszterci Nagy Lajos Gimnáziuma is 1203 diákkal. Ma országszerte egyre több a felvételiző, amit romló átlagteljesítmény, csökkenő pontátlagok jeleznek. 1999. április 24., szombat Bóka Róbert jegyzete Háromszoros igen Április 19-én lejárt a középiskolák türelmi ideje. Erre a határidőre várták vissza a nyolcadikos diákok-szülők jelzését - a jelentkezési lapot, hogy értesüljenek a szándékról, arról, a kisdiák az ő gimnáziumukat, szakiskolájukat választotta-e. Ott, abban a középiskolában szeretné-e folytatni tanulmányait, ahova - mivel fölvették - lapját kitöltve visszaküldte, bevésve a megfelelő rubrikánál a „boldogító igent”. Csakhogy amióta ez az újsütetű, liberális iskolaválasztás létezik, a nebuló dúskálhat az iskolákban. Mindenki három intézménybe jelentkezhet és általában jelentkezik is, (fontossági sorrend nincs), sokukat várják is mind három helyen, de legalább kettőn. A középiskolák igazgatóinak pedig néha a tudomásukra jut, hogy akadnak olyan jelentkezők is, aki nem átallották ráírni mind a három (vagy kettő) lapra azt a bizonyos „igen”-t. Biztos, ami biztos. Ennél is biztosabb, ha sok lapot gyűjtünk be magunknak a szabad iskolaválasztás jegyében, és Karakószörcsöktől Debrecenig legalább húsz intézménybe jelentkezünk, tíz helyen felvételi vizsgát is téve. Az iskolaigazgatók pedig egészen szeptember elejéig törhetik a fejüket, számolgathatnak. Például így: „Jé, te is felvetted?” - A válasz: „A lapját megkaptam, a szerint hozzánk jön.”- „Nem hinném, hogy hozzád - felel a másik - nálatok már így is zsúfoltság van! A számítógépes regisztráció szerint nektek semmi gondot nem okozna, ha átpasszolnátok a srácot hozzánk a biztonságtechnikai osztály indításához. Adok cserébe egy kislányt az eü- osztályotokba.” Az oktatási tárcát pedig innovációs díjban kell részesíteni, mert sem az iskolavezetőkben, sem a diákokban soha ennyi ötlet - túlélési stratégia, balanszírozási készség, allergiává fokozódó iskolaérzékenység - nem született még, és az igazgatók sem átkozód- tak még ennyit jövőjük tervezhetetlensége miatt. Egy kisiskola története a falu históriája is Rövid, tömör, információkban gazdag kis könyvecske jelent meg a gödrei iskola történetéről. GÖDRE A kitűnő munkát egy elkötelezett pedagógus, Gelencsér Gábor igazgató (képünkön) írta. 1745-től követi nyomon az intézmény históriáját, amelynek a születése egybeesik a német bevándorlók megjelenésével. 1783-ban az első tanítók egyikéről a „visi- tatio” jegyzőkönyve nem sok jót tud mondani - „iszákos, civakodó”; utódaival is bajok vannak. Az 1868. évi „lex Eötvös”-féle törvény idején a gödrei születésű Shober József az első jelentős tanítója. Az iskola, ahova németajkúak járnak, a magyar oktatásában lesz különösen eredményes a századforduló tájára. A II. világháború után bővül az Árpád utcai épület, a Kiskeresztúrról érkező diákokkal növekszik a létszám, és az ötvenes évek végétől egészen 1976-ig 170-190 között mozog. A német nemzetiségi képzés 1980-ra nyolc osztályossá bővül. Kiemelkedő szerepet vállalnak a vizuális nevelésben, segítve a tanárképzést is. Hagyományosan erős a magyartanítás. Ma a tanulók egyéni fejlődési ütemét figyelemmel kisérő módszertani program gazdái. Kísérleteik révén a négy dél-dunántúli megye egyik modelliskolája. A gyerekek száma az ezer lelkes nagyközségben is csökken. A demográfiai helyzeten kívül a hetvenes években bekövetkezett jelentős csökkenés okai közt szerepel, hogy a tormási iskolát visszacsatolták Bárány aj enőhöz. 1990-ben 135, 1995-ben 107 tanulójuk volt, most 98 kisdiák tanul Gödrén. I Események dióhéjban Dr. Keserűié Jászai Ilona szavalóversenyt rendezett a héten a Leőwey Klára Gimnázium kilenc pécsi középiskola részvételével. A pécsiek versenyét Gaál Márton (Kodály G.) nyerte, 2. Bokor Zsuzsa (Janus G.), 3. Benke Dávid (Kertvárosi Szakképző.) Különdíjas Juhász Mátyás (Ciszterci R. Nagy Lajos G.) és Kispé- ter Hajnalka (M. Krleza Horvát G.). A csapatversenyt a Kodály Gimnázium nyerte. A Leőweyisták közt Ódor Anna, Kábái Zsófia, Baán Anikó és Szaturi Dóra volt a sorrend. Az OKTV-n második. A Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen biológiából Kókány Zsófia, a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola 12/B. osztályos tanulója második lett. Tanára Homonnay Botondné. (gy) Ifjú művészek az Ormánságban. Az Ormánság természeti és néprajzi kincseinek megismerését szolgáló tábort rendez a Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztéséért Közalapítvány. A július 1-jén nyíló egyhetes táborra 10—14 éves gyerekek jelentkezését várják a sellyei Kiss Géza Általános Iskolában május 15-éig. Érdeklődni Mészáros Gyulánénál lehet. Elsősegélynyújtó verseny. Pécsett a Szivárvány Gyermekházban a Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete április 28- án 9-től elsősegélynyújtó versenyt rendez a diákoknak. A szentlőrinci kisdiák feszti yúIoii tegnap több mint százötven helyi és sumonyi általános iskolás lépett fel verssel, balettel, néptánccal, hangszeres szólóval és együttessel, drama- tikus és mesejátékkal, bábozással, mesemondással. Az ifjúsági úti iskola sportcsarnoka megtelt az érdeklődő, a produkcióknak lelkesen tapsoló nézősereggel. fotó: wéber tamás Építész diákok konferenciája PÉCS Április 25-én 18 órakor nyílik az V. Országos és a III. Nemzetközi Szakközépiskolai Építész Diákkonferencia a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola Jókai utcai épületében. Vasárnap ismerkedési est lesz, április 26-án 9 órakor dr. Újvári Jenő alpolgármester köszönti az első munkanapot, amelyen bemutatkozik az Európa Tanács Szakképzési Bizottsága, majd a diákok tartanak építészeti előadásokat. Kedden Pécs építészetének története, a műemlék- védelmi képzés jövője a tanácskozás témája.
