Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-14 / 102. szám
\ \ 1999. április 14., szerda Oldalszerkesztő: Gazdahírek Nyertes nedűk. A pécsi városi borversenyre a hegyközségi tagok csaknem száz mintával neveztek, közülük kilenc aranyérmes, harminc-negyvennyolc ezüst-, illetve bronzérmes. Fehérbor kategóriában nagydíjas Mózer József chardonnay bora, a vörösben a Bruhács Kft. cabemet franc bora, termelői nagydíjat kapott a FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (Pécs) cirfandli és cabemet sau- vignon boraiért. Kajszitermesztés képekben. A hazai kajszi zömében akkor érik be, amikor a déli országok szállítóinak barackja már leérett, a piac kevésbé telített, így van helye az igényes Nyugaton a magyar árunak. Akik e gyümölcs termesztésére kívánnak vállalkozni, haszonnal forgathatják Molnár Lajos, Vágó Endre most megjelent Kajszitermesztés képekben című könyvét, melyben kevés szöveggel, sok színes fényképpel válaszolnak a termesztéssel kapcsolatos minden lényeges kérdésre, közreadva a gyakorlati tapasztalatokat is. Siklósi borverseny. A Tenkes Hegyközség a hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezi a Szent György-napi borversenyt, melyre várja a jelentkezőket. A mintákat április 17-én 9-17 óráig a hegybírónál (Siklós, Szabadság u. 26.), 19-én 9-17 óráig a vár lovagtermében adhatják le a hegyközségi gazdák - mintánként három-három 0,75 literes palackot. Az eredményhirdetésre április 26- án kerül sor. KERTVÁROSI GAZDABOLTBAN FRISS VETŐMAGOK ÉS NÖVÉNYVÉDŐSZEREK NAGY VÁLASZTÉKBAN MŰTRÁGYÁK KIS ÉS NAGY KISZERELÉSBEN COFUNA, COFUMIN, ÍERRAVITA Pécs, Diana tér 22. Kert - Szőlő - Balkon Vegyszeres védekezéssel a tűzelhalás ellen Az almásokban számítani kell az első fertőzési hullámmal Az Erwinia amylovora baktérium okozta tűzelhalás az 1998. évi felmérések szerint megyénkben továbbra is csak gócosan van jelen. A Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakemberei tavaly Mohács és Szentlőrinc környékén jelentősebb mértékben, míg Szigetvár és Siklós környékén csak néhány fán tapasztalták a betegség tüneteit. Egyelőre nehéz megjósolni, mit hoz az idei esztendő, hiszen a rettegett baktérium szaporodása és terjedése a mindenkori időjárástól nagymértékben függ. Most, hogy a körte és az alma virágzása is elkezdődött, számítani kell az első fertőzési hullámmal, amelynek megakadályozására csak vegyszeres kezelésekkel van lehetőség. A fő figyelmet a nagyobb alma-, körte- és birsültetvényekre kell fordítani, amelyekben Baranya- szerte indokolt a megelőző védekezés a rendelkezésre álló vegyszerekkel. Az árutermelő ültetvényekben a termelői igény előzetes bejelentése esetén a Baranya Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás engedélyével (mintegy receptre), a központilag kijelölt forgalmazóhelyeken beszerezhető Streptomycin 20 készítmény alkalmazható megelőző jelleggel. Az engedély kiadására csak előrejelzési adatok alapján várható fertőzésveszély esetén kerül sor. Az antibiotikumból 100 liter permedében 5 dekagrammot kell kijuttatni. A permedé hektáronkénti mennyisége az ültetvény jellegétől és korától függően 300-700 liter között változik. Streptomycines permetezés virágzás alatt csak két alkalommal engedélyezett. A virágzáskori fertőzéssel - a gyakorlati megfigyelések szerint - akkor kell számolni, ha az aznapi átlaghőmérséklet a 16 C°-ot eléri, ha van reggeli harmat, aznapi eső, vagy az előző napon több mint 3 mm csapadék esed és a megelőző 2-3 napon az átlaghőmérséklet 18 C°, vagy afeletti volt. A néhány alma- és körtefával rendelkező kerttulajdonosnak a vegyszeres védekezésre az Ali- ette 80 WP (4 dkg/10 liter permedé) készítmény áll rendelkezésre, amely természetesen az árutermelő gyümölcsösökben is alkalmazható a Streptomycin 20 helyett, vagy mellett, ha a fertőzésveszély miatt két permetezésnél többre van szükség. A Kasumin 2L alkalmazása (hektáronként 4 liter) az árutermelő ültetvényekben eseti engedéllyel lehetséges. A virágzat fokozott rézérzékenysége miatt az egyébként hatékony réztartalmú szerek (Bordóilé FW, Bordói por, Réz- oxiklorid 50 WP, Champion 50 WP, Cuproxat FW, stb.) alkalmazása virágzáskor a perzselésve- szély miatt kockázatos. Elvirágzás (sziromhullás) után a fák alapos átvizsgálása indokolt, mert ekkor könnyen felfedezhetők a megfertőzött, bar- nás-feketés elhalt virágok, amelyek még sokáig a fán maradnak. Ezeket leghelyesebb, ha a tartógaly- lyal együtt eltávolítjuk. A termés viaszoso- dása után, a hajtásfertőzés ellen megelőző kezelésre az Aliette 80 WP és a Kasumin 2L (utóbbit egy-egy vegetációs időszakban 3-4 alkalomnál többször nem szabad alkalmazni) mellett a réztartalmú készítmények is szóba jöhetnek azoknál a fajtáknál, amelyek nem per- zselődnek. A kijuttatott permedé mennyiségét hektáronként 700-1000 literre kell növelni. A perzselő hatást csökkenteni lehet, ha a permedét finom porlasztással a hajnali, vagy a kora esti órákban juttatjuk ki. A beteg növényi részek kivágása - oly módon, hogy az egészséges növényi részből is kimetszünk egy 40-60 centiméteres darabot - a hajtásfertőzés esetén is elengedhetetlen, mert ezzel megakadályozzuk, hogy a kórokozó a gallyakba, vázágakba hatolva egész ágak vagy a fa pusztulását okozza. A sebfelületet fertőtlenítő oldattal célszerű átitatni, majd pedig sebzáró készítménnyel lezárni. E célra, valamint a vágóeszközök fertőtlenítésére a kereskedelmi hypo 1:10 arányban csapvízzel hígítod oldata, vagy denaturált szesz javasolt. A kivágott növényi részeket elégetéssel, vagy elásással meg kell semmisíteni. A vegyszeres védekezésekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az a tűzelhalás elleni védekezésnek csak egyik eszköze, és nem helyettesíti az egyéb beavatkozásokat, így az állomány rendszeres figyelését A fertőzés következtében elszáradnak az ágak, majd maga a gyümölcsfa is és a beteg farészek időbeni eltávolítását. Dr. Németh József Alma-, körte- és birsalmafáinkat folyamatosan figyeljük Dunántúli Napló 9 A lakásban tartott fikuszok meghálálják a gondoskodást A világos, meleg szobák növényei: a fikuszok A közismert nagy, fényes levelű szobai fíkusz a távoli Kelet-Indiából származik, ahol termetes, terebélyes fa. Nálunk világos, meleg lakásban elágazás nélkül akár a mennyezetig is felnő. Idejében visszavágva elágazásra, bokrosodásra késztetjük, a levágott - 3 leveles - hajtásvéget nyáron meggyökereztethetjük. A szobafikusz kényes a túlön- tözésre, huzatra, hideg levegőre, med úgy könnyen eldobja alsó leveleit. Ha felkopaszodod a növényünk, leveles szárvége alad héját behasítjuk, a sebzést gyö- kereztető porral beszórjuk, majd egy nejlonfólia tasakot a sebzés alad rákötve megtöltjük nedves, rostos tőzeggel és a sebzés fölöd is lazán bekötve nedvesen tartjuk. Néhány hónap múlva gyökerek hálózzák át a tőzeget, amit a fólián keresztül látunk. Akkor alatta levágjuk, a zacskót leszedve cserépbe ültetjük. A csupasz anyatövet rövidre vágva még abból is kaphatunk egy bokros növényt. Nyáron fokozatos szoktatással tűző napra is kitehetjük erkélyre, vagy kertbe, egészen az őszi hűvös napokig. Télen világos helyen mérsékelten, nyáron bőségesen öntözzük, sőt tápol- datozzuk is. Átültetni a kis növényeket egy-kétévenként kell, idősebb, a nagyobb növényt már ne ültessük át, hanem csak felső talajrétegét cseréljük ki és tápoldatozzuk. A lantlevelű fíkusz Nyugat- Afrika trópusain honos bokros, terebélyes fa. Nálunk tűrőképességével tűnt ki. Levelei nagyok, inkább hegedűhöz hasonlítanak, kissé hólyagosok, nem olyan fényesek. Á száraz, meleg szobalevegőt jobban viseli az előzőnél. Visszavágva az is elágazik. Levágod leveles hajtása gyökereztethető. Ezt inkább szobába, világos helyen tartsuk egész évben. A csüngő levelű fíkusz Indiából származik, s napjainkban egyre népszerűbb lesz. Nagyobb virágcserépbe több növényt is ültetnek, sőt törzsüket összefonva is árusítják, ami különleges dísze lehet a nagyobb lakásoknak, mert 1,5-2 méter magasra is megnőnek. Tűrik a metszést, így a teijedelmes növényt kisebbre is metszhetjük, sőt törzses, gömbölyded koronát is kialakíthatunk. Öt-hat centiméteres levelei fényesek, csüngenek, sőt a fiatal hajtások is lehajolnak. Ez igényesebb növény rendszeres öntözést, tápoldatozást kíván, s fiatal korban évente át kell ültetni. Az aprólevelű, vékonyhajtású kúszó fíkusz - amely Távol-Keleten és Ausztráliában honos - a legigényesebb. Nem tűri a kiszáradást, mert levelei azonnal lehullanak, nem tűri az erős fényt sem, ezért árnyékolni kell. Száraz, meleg levegőjű lakásban nem tartható, csak növénysarokban más növények közöd, esetleg mohá- zod karóra fudatva, illetve szobai üvegházban - florárium- ban. Szaporítani hajtásdugványról lehet. Mindegyik fikuszfajnak vannak tarkalevelű változatai, amelyek a tőfajnál igényesebbek, kényesebbek, több gondoskodást igényelnek. A fikuszok meghálálják - különösen a nyári forró napok után -, ha levelüket állód vízzel lepermetezzük, sőt a nagy levelű fiku- szoknál - szobafikusz, lantlevelű fíkusz - levelüket puha, nedves ruhával ártöröljük, esetleg lezuhanyoztatjuk. A rászáradó szürkés vízfoltokat híg citromsavas, vagy sörös nedves vattával tüntethetjük el. Búzás László Gyógynövényünk: az ezerjóin Társneve: kisezerjófű, százforintosfű, földepe, latin elnevezése Centaurium minus Much. Az ezerjófűvel azonos értékű gyógynövény a keskenylevelű ezerjófű (C. uliginosum Beck.) és a csinos ezerjófű (C. pul- chellum Druce.), de elterjedésében leggyakoribb a kisezerjófű. A kisezerjófű főleg erdőirtásokon, tölgyesekben, réteken fordul elő, szára harmincötven centiméter magas, két- három centi vastag, egyenes, csak felül a virágzata ágazik el, amely sátorozó bogernyő, rózsaszínű, ötkaréjú, júniustól augusztusig virágzik. Tőlevelei fordított és keskeny tojás- dadok, Három-öt cm-esek, hegyesek. Szárlevelei keresztben átellenesen állók, háromöt cm hosszúak, hegyesek, ép szélűek, a száron ülők. A keskeny levelű ezerjófű inkább szárazabb helyeken terem, az előbbinél kisebb termetű, levelei keskenyek, érdes szélűek. A csinos ezerjófű a lápos, vizes rétek növénye, nem magasabb tíz centinél, már a tőnél elágazó szárú. Mindhárom növény friss virágzásakor a föld feletti szárrészt kell gyűjteni, nem szabad napfényen szárítani, körülbelül négy kilogramm frissből lesz egy kiló szárazáru. íze nagyon keserű. Teáját emésztésserkentésre, az epeműködés javítására, étvágyfokozónak használják. Ismert a vértisztító hatása, jó májbántalmak ellen és a bélműködés serkentésére. Buzássy Lajos Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából Húsvéda virágba borultak a korán ébredő gyümölcsfák, a mandula-, a kajszi- és az őszibarackfák. A kellemes időben szorgalmasan járták a virágokat a méhek, lehet reménykedni abban, hogy ezekből a gyümölcsökből jó termés takarítható be. ígéretesek az alma-, a körte- és a szilvafák, sőt a tavaly a monília által sanyargatott meggyfák is. Áz esős időjárás nemcsak a kultúrnövényeknek, de a gyomoknak is kedvez. Az agresz- szív növények ellen csak időben végzett gyomirtással vehetjük I fel eredményesen a küzdelmet. Sikeresen lehet bevetni e küzdelemben a forgalomban levő totális gyomirtó szereket is, mint például a Roundupot. A gyomtalanítás azonban csak akkor eredményes, ha minden területre kiterjed! A gondozatlan, kapálatlan és ka- szálatlan árokpartok, szérűk, parlagok kezeletlen gyomtengere milliárdszámra szórja szét a magjait, amelyek átkerülnek a gondosan művelt szántóföldekre és kertekbe is. A hét végén már el lehet kezdeni az étkezési bab vetését. Csak a kereskedelemben vásárolt babot érdemes vetni, mert ez csávázott, tehát nem terjeszti a zsizsikfertőzést. Ültetéskor a sorok egymástól mért távolsága 25-30 centiméter legyen, a sorban pedig sűrűn (1-2 centiméteres távolságra) legyenek a babszemek, ellenkező esetben a növény nem bokrosodik. A termés mennyisége szoros ösz- szefüggésben van az elvetett babszemek számával. Fontos az is, hogy a babszemek 5-6 centiméter mélyen legyenek a talajban, a felszínen heverő babszemeket ugyanis a galambok és a feketerigók felcsipegetik. Számos olyan egynyári virág van (körömvirág, szagosbükköny, seprőfű, csillagfürt, estike, porcsinfű stb.), amelynek a magja állandó helyére vethető. Az ágyást a talaj elgereblyézé- sével, elegyengetésével kell előkészíteni és a magokat 2-3 centiméter mélyen ültessük el. I t f
