Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-14 / 102. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. április 14., szerda Eszméletlen az elgázolt kisfiú MÁROK-PÉCS Súlyos, életveszélyes álla­potban, eszméletlenül fek­szik a pécsi gyermekkór­házban az a kétéves fiú, akit szombaton ütött el a vonat Márok községben. A több­szörös koponyacsonttörést szenvedett gyermek állapo­tát az idegsebészeti műtét stabilizálta, de továbbra is kritikus. A javulás reményét kelti az a tény, hogy eddig nem lépett fel szövődmény. A szülők ellen veszélyezte­tés gyanúja miatt vizsgálatot folytat a rendőrség. A nyo­mozók a baleset körülmé­nyein túl a családi és a tá- gabb környezetet is meg­vizsgálják annak tisztázása végett, hogy a szülőket mi­lyen felelősség terheli az életveszélyes sérülés bekö­vetkezéséért. Az eljárást megelőzően már az illetékes gyámügyi hatóság is kereste a gyermekek elhelyezésé­nek lehetőségét a fejlődésü­ket veszélyeztető környe­zetből. MTI - Cs. J. Pótfűtés, alku szerint PÉCS A fűtési idény (április 15.) végétől a PÉTAV csak azokban az épületekben folytatja a szolgáltatást, amelyek képviselői 15-én 14 óráig a pótfűtésre megál­lapodást kötnek a céggel. A szolgáltatást legalább 72 órára lehet igénybe venni, és műszaki okok miatt csak a teljes épületekre. A korábbi megállapodás szerinti, il­letve a mért fűtési szolgálta­tást mindig az előző nap 14 óráig lehet lemondani, egyébként automatikusan végzik a fűtést. Az időjárás­előrejelzés szerint nem ki­zárt, hogy szükség lehet a pótfűtésre. K. E. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagypapánk MELLÁR DEZSŐ diósviszlói lakos 60 éves korában tragikus hirtelen­séggel elhunyt. Temetése április 15-én 14 órakor lesz a református temető­ben. A gyászoló család Májusban átvilágítják az egészségügyi intézményeket is Gazdasági röntgen alatt Független szakértői csoport készít felmérést májusban az Egyesített Egészségügyi Intézményekről - hasonlóan a többi önkormányzati kezelésben levő szervezethez. Az érintett orvo­sok ugyanakkor már most több tervezetről tudnak, amelyek mind átszervezéssel, racionalizálással, esetleg központosítással járnának. racionalizálást. Lapunk érdek­lődésére dr. Ütő Tamás igaz­gató cáfolta a híreszteléseket.- Az intézmény gazdasági helyzete stabil, nincs adóssága, és korábban sem volt - mondta a főorvos. - Az önkormányzat PÉCS Azzal az intézmény vezetése és az önkormányzat felelősei is tisztában vannak, hogy a jelen­legi pécsi egészségügyi helyze­ten változtatni kellene - a még gazdaságosabb működés érde­kében. Ezt az orvosok sem vi­tatják, sőt azt remélik, a racio­nalizálás után esetleg a bérük is emelkedhet. Jelenleg ugyanis nem ritka, hogy tapasztalt, szakvizsgákkal rendelkező dok­tor fizetése alig haladja meg a negyvenezer forintot. Értesüléseink szerint az eddig napvilágra került javaslatokban - egyebek mellett - szerepel a me- szesi lelki egészségügyi szolgá­lat beköltöztetése a város belső területére, va­lamint több kevésbé ki­használt egy­ség átrende­zése, netán megszünte­tése. Több or­vosnak azon­ban kételyei vannak: attól félnek, az átszerve­zések a gyógyító munka rovására mennek - így a betegek érdekei sérülhetnek.- Jelenleg is több tervezet, javaslat van előttünk, ezek azonban egyelőre még a bizott­sági üléseken sem szerepelnek napirendi pontként, így semmi­képpen sem nevezhetőek vég­leges elhatározásnak - nyug­Várakozás a rendelőben - az üres helyek csökkentése a cél tatta meg az érintett orvosokat és a betegeket dr. Sohár Endre (kis képünkön), az önkormány­zat népjóléti irodájának veze­tője. - Mielőtt bármiféle döntés születik, mindenképp ki fogjuk kérni az érdekképviselet és a szakmai szervezetek vélemé­nyét is. Értesüléseink szerint az or­vosok között felmerült, netán az Egyesített Egészségügyi In­tézmények rossz anyagi hely­zete indokolja az átvilágítást és az utána következő esetleges által felkért csoport várhatóan májusban világít át minket is, de ez egyáltalán nem egyedi eset, hiszen valamennyi városi kezelésben levő szervezetet górcső alá vesznek. A pécsi önkormányzat - tervei szerint - mindenképp olyan szervezetet kíván megbízni a gazdasági felmérés elkészítésé­vel, amely nemcsak a jelen hely­zetről tud képet adni, hanem több megoldási lehetőséget is javasol az intézmények ésszerűbb mű­ködtetésére. Nyaka Sz. Tankoltak, de nem fizettek PÉCS-VILLÁNY Az elmúlt napokban húsz­húszezer forintos kárt okozva, két Baranya megyei benzinkútról is fizetés nél­kül hajtottak el ismeretlen sofőrök. A közelmúltban, nem sokkal egymás után tett bejelentést a rendőrségen egy kővágósző- lősi és egy villányi benzinkút képviselője. A töltőállomá­sokról hasonló körülmények között loptak el százhét, il­letve száztizennégy liter ben­zint. Villányban annyit sikerült a tolvajokról feljegyezni, hogy egy Mercedes személy­gépkocsival álltak be a kút­hoz. A sofőr az üzemanyagot kannákba tankolta, majd a megfelelő pillanatban az au­tóba ült és gázt adott. Kővágószőlősön csak az autó tankját töltötték meg, de ez a mennyiség is meghaladta a száz litert, így valószínű, hogy nem gyári, hanem átala­kított tartályról van szó. A rendőrség mindkét ügyben folytatja az eljárást, de a rész­letek ismertetését a nyomozás érdekében még korainak tartja. A töltőállomások tulajdo­nosa szerint sajnálatos, hogy az önkiszolgáló rendszert többen is kihasználják, de nem kívánta kommentálni a történteket. S. G. Új és régi SIKLÓS Az országos elnökség rész­vételével zajlott le az a cuk­rász ipartestületi találkozó, melyen a szakma megyei művelői is megjelentek. Évente két alkalommal talál­koznak Baranya megye cuk­rászai, amikor az elmúlt idő­szak történéseiről, gazdasági szabályzóinak módosulásairól esik szó, illetve a „régi-új” technológiák elsajátításáról is szót váltanak. A tegnapi rendezvényen többek között az utolsó össze­jövetel óta lezajlott tanulmá­nyutak, valamint az időköz­ben életbe lépett szabályzó­módosulások szerepeltek a középpontban, mondta el a receptek gyűlés házigazdája, Hambur­ger István mestercukrász. A testület megyei elnöke, Szekeres Károly szerint a ta­lálkozó arra is jó alapot adott, hogy az alapanyagok és felté­telek változásáról is szót ejt­senek. Több tradicionális termékeknél - mint amilyen egyebek mellett a dobostorta - nem szabad változást esz­közölni, meg kell maradni a hagyományos recepteknél. Surányi István, az ipartestület országos elnökének vélemé­nye szerint a szakma az életkö­rülményekből adódóan vissza­szorult, ugyanakkor bízik benne, hogy ismét feltörek­vővé váük, melyhez jó alapul szolgál, hogy az idei esztendő a gasztronómia éve, melynek sikeréhez a cukrász szakma is hozzájárulhat. K. J. Kezdődik a pollenszezon Három szakaszra osztják a szakértők a virágpornaptárat: az első, kevéssé komoly favirágzás után április közepétől-végétől a fűfélék allergiát keltő pollenjeivel, egy hónappal később pedig a gyomnövényekkel is számolnunk kell. A pormennyiséget te­kintve a baranyai régió országos tekintetben is listavezető. BARANYAI KÖRKÉP-Az évnek ebben a szakaszá­ban elsősorban a fák virágoz­nak - egyes fajták, például a mogyoró már februártól -, de hamarosan beindul a fűfélék szezonja is - mondta el lapunk­nak dr. Gallovich Erzsébet, a megyei Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) Pollenfigyelő Szol­gálatának vezetője. Mint meg­tudtuk, jelenleg a legtöbb gon­dot az allergiás szempontból különösen agresszív nyírfapol­len okozza, annak ellenére, hogy a legközelebbi össze­függő nyírfaerdő Barcs közelé­ben van. - A díszfaültetésre is figyelni kell, hiszen egyes faj­ták - például a nyírfa - túlérzé­kenység esetén komoly gondot okozhatnak - tette hozzá Gal­lovich Erzsébet. A tavaszi pol­lenszezon utolsó jelentkezője - várhatóan napokon belül - a platán lesz, szintén rendkívül agresszív pollentartalommal. A fák egyébként viszonylag ha­mar elvirágzanak. Mint ismert, a túlérzékenységi reakciók kö­zül a leggyakoribb a kötőhár- tya-gyulladás és a szénanátha, de az allergia súlyosabb eset­ben akár asztmát is okozhat. Április közepétől kezdődik a füvek, május-június táján a gyomfélék, elsősorban a par­lagfű szezonja, időjárástól füg­gően persze lehetséges eltérés. É növényfélék gyakorlatilag az első fagyokig folyamatosan vi­rágoznak. Baranya és Pécs déli fekvése miatt allergiát okozó pollenekkel és elsősorban par­lagfűvel erősen fertőzött - or­szágosan első helyen áll. Külö­nösen Pécs kertvárosi része, az Uránváros külterületei és a Me- csekalja vannak rossz helyzet­ben. T. G. Gyükés Bálics Belváros Gyárváros Uránváros lagyárpád Megyer Pécs pollentérképe Patacs Parlagfűlől ^Kertváros legfertőzöttebb ^ területek *Jul> Pollennaptár febr. | márc. | ápr. má|. Jún. )űl. aug. szept. okt. Mogyoró i J Nyír Pázsitfűfélék in '-9 Lándzsás útifű 1 ____ Ubatop-félék Fekete üröm Parlagfű _____1__k___________1 Kárpátalján fogy a magyar Pécs és a kárpátaljai Aknaszlatina között közel 1000 kilomé­ter a távolság, kanyargós utakon. E kies helyen lévő, egykor magyar település Ukrajna határközsége, Máramarosszigettel átellenben. Ma nyolcvan százalékában románok, húsz száza­lékában magyarok lakják, s talán ukrán is él köztük, néhány. PÉCS-AKNASZLATINA A JPTE Babits Mihály Gya­korló Gimnáziuma és Posta- forgalmi Szakközépiskola im­máron nyolc esztendeje talált erre a messzi kisvárosra, annak magyar gimnáziumára. Az érdem Pflégel Ferenc ta­nár úré - akárhogy is tiltakozik ellene -, hiszen ő az, aki évek óta viszi osztályait az ország­határon kívüli, magyarlakta vi­dékeit megismerni, s e kalan­dozás nyomán jutottak Ak­naszlatinára. E parola és tölte- kezés feltétlenül és kölcsönö­sen hasznos. A szlatinai fiata­lok külhoni kapcsolatai miatt, a pécsieknek pedig megtudni azt, hogy mit jelent kisebbség­ben élő magyarnak lenni. A napokban harminchatan érkeztek e távoli városkából pécsi vendégségbe, köztük 24 diák. Munkácsi István, a szla­tinai Bolyai Farkas Középis­kola történelemtanára elké­pesztő dolgokat mond. Havi néhány ezer forintnyi fizetéssel tengődnek ma Ukrajnában az emberek, akad, aki a nyugdíja fe­jében bizo­nyos mennyi­ségű áramot kap havonta, va§y külde- I nek neki egy koporsót. (?!) Az elindulásuk előtt - az el­múlt szombaton - még az ok­tóberi (!) fizetéselőleget kapták kézhez; háromezer-háromezer forintnyit. A városka egyetlen munkahelye a sóbánya, amely­nek nagy része a víz alá került a télen, s akadozik a munka. A jövőről Benedek Imre, az iskola igazgatója (első kis ké­pünk) - az alapítók között volt - még keserűbb hangon szól. Nyolc éve, az önállóság és a demokrácia szellemében jött létre a szlatinai magyar gimná­zium, de az alapító tanárok kö­zül már alig dolgoznak ott né- hányan. Áttelepültek Magyar- országra. De ez a fiatalok vá- gya-álma is; érettségi után többségük itt tanul tovább, és itt ragad - nálunk. (A 18 éves végzős leányzó, Flóra Szidi is ide készül főiskolára. Közgaz­dász szeretne lenni, s ha végez, meglehet, hogy végképp átte­lepül.) A hatvanas-hetvenes évek­ben még több mint hatezer magyar ajkú polgára volt Ak- naszlatinának, ma alig 2500 akad. Benedek Imre szerint ki­sebbségben élni, létezni min­dig embert próbáló dolog. A „szocialista időkben” az ellá­tás, a megélhfetés jobb volt, a demokrácia jogokat adott, de nagyon magára hagyta az em­bereket. Kevés olyan szép al­kotmány van, mind Ukraj­náé. Mégis „elfogynak” itt a magya­rok. A tanár úr így fogalmaz: - Szeret­nénk, ha a magyar kormányzat egy kicsit több figyelmet szentelne ne­künk, mostohagyerekeinek. Nem pénzt kérünk, hanem azt, hogy a magyar-ukrán közös bizottságokban állandóan napi­renden tartsák e kisebbség dol­gait, hogy jobban, többet fi­gyeljenek ránk. Barcai Mária aknaszlatinai tanárnő (második kép) ki­mondja: azért jó ez az iskolák közötti kapocs, mert időnként hallathatnak magukról, el­mondhatják a gondjaikat vala­hol. A pécsiek sokat segítettek rajtuk, anyagiakban is. Pflégel tanár úr és diákjai a vendéglá­tók, s sokféle ajándékot gyűj­töttek össze. Adakozott a pécsi önkormányzat és a Máltai Sze­retetszolgálat is. Persze az ölelések és az együttlét volt a legfontosabb; rátekinteni egymásra, hogy: „éltek-e még”? A két iskola éppen nyolc éve ápolja a barát­ságot. Kozma Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents