Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-10 / 98. szám

1999. április 10., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Költészet napja — 1999 Akivel csoda nem történik Reményeink szerint a június 3-án kezdődő Ünnepi Könyvhéten a Véménden élő Makay Ida újabb verseivel is találkozhat az olvasó. Egy, esetleg két új kötete is a könyvpiacra kerülhet.- A Pannónia Könyvek szán­déka az volt, hogy a költészet napjára jelenik meg a kötete.- Az se biztos, hogy a könyvhétre készen lesz. A Pan­nónia Könyvkaidónál lévő ver- séSkötetnek „Szigetlakó” lenne a címe. A Jelenkor Kiadónál is van egy válogatás „Se fény, se kegyelem” címmel - kiadása itt is pályázati pénztől függ. A könyvek megjelenésében már csak akkor lehet hinni, ha ott van a standon, ott van az ember kezében.- Mindig ilyen pesszimista?- Nem szeretem a rózsaszínt, mert ha megkaparjuk, mindig kijön alóla a fekete. Ismerem magam annyira, hogy tudjam, csoda nem történik velem. Volt idő, amikor 10-15 évet is vár­tam, és Lengyel Balázs szavá­nak súlya kellett ahhoz, hogy ismét kötetem legyen. Eddig hét jelent meg - nem nagy szám.- Hogy emlékszik az elsőre ?-Volt férjem, Mihalik Zol­tán nagyon jó kritikus volt, nem régen halt meg szegény. Majd amikor Csorba Győzőhöz vit­tem a verseket, Csorba is kímé­letlenül sorolta a kifogásait: elmondta hol „dagályos”, „közhelyes”, miben utánérzé- ses, és kimondta a szentenciát: egyszerűsíteni kell. Akkor még nem sok fogalmam volt arról, hogy ez lesz az egyik legnehe­zebb feladat. A Galambosi Lászlóval, Bertók Lászlóval közös kötetben az „Asszony­vallomás” című ciklussal jelen­tem meg először.- Talán nem véletlen a lelki találkozás Juhász Gyulával, akinek a szelídségét egy iroda­lomtörténészünk „fekete bár­sony”-nak nevezte, és nem vé­letlen Pilinszky nevének felbuk­kanása sem.- Megfogott ugyan Juhász Gyula szelídsége, de a „találko­zás” egészen véletlen. Ez volt meg Gyönkön a könyvtárban, ahogy Pilinszky-kötetet is talál­tam. Pilinszky János költészete sokkal szikárabb világ, ő ön­magával is kíméletlen. Hozzá belső rokonság is fűz, ha nem is mérhetem hozzá magam. Kál- noky Lászlóhoz, és különösen Székely Magdához vagyok még nagyon közel. Aki verset ír, másoktól is tanul. Ez termé­szetes.- És honnan a formának ez a lakonikus fegyelme ?- A vershez nálam hozzátar­tozik a rím, a ritmus és így to­vább. Bár van néhány próza­versem is. Én inkább tájesszék­nek nevezem őket.- Egy kritikusa szerint „ is­meri ugyan a lélek vulkanikus rezgéseit, de már csak a meg­kövesedett, egymásba gyúró­dott rétegeket tárja elénk". A halál, a magány témaköreit járva a jó- vagy rosszkedve se­gíti az írásban ?- Inkább valami eufórikus ál­lapothoz hasonlítanám azt, ami a versírásban segít. Ihlet lenne? Bár ma azt illik mondani, hogy ihlet nincs. Ez az állapot azért nem olyan gyakran látogat meg. Az idézet Baán Tibor te­hetséges kritikustól való. Na­gyon szépen ír rólam. De a kri­tikusok esetében sokszor elő­fordul az is, hogy a költők lel­két elemzik, ahelyett, hogy a „A vers feladata az, hogy megszülessen” fotó:T.L. verséről mondanának véle­ményt. Egyszer azt találtam mondani egy esten, hogy a köl­tészetnek semmilyen feladata nincs. A versé is csak annyi, hogy megszülessen. Legyen. Tudja, kik olvasnak manapság verset? Talán csak maguk a költők és néhány dilettáns. Vannak persze, kivételek is, de arisztokratikus műfaj. Talán nem is baj, hogy ez így van. Hi­szen a költészet nem szószékre való, hogy üres szlogeneket gyártsanak belőle. B. R. Az apró dolgok segíthetnek élni Az 1980-as „Fél korsó hiány” című kötetben az ironikus líra „fiatal” képviselői közt találjuk Meliorisz Béla nevét, 1985-ben „Ma sem jön senki” címmel kerül a standokra első kötete. A könyvhétre várható újabb válogatás „Utazzunk Pardubicébe” címmel, a Jelenkor Könyvkiadó gondozásában jelenik meg.-Az irodalom barátai első­sorban a Jelenkorból ismerhe­tik a nevét. A pécsi Babits Gim­náziumban tanít. Mit lehet még tudni Meliorisz Béláról?-Nem hiszem, hogy ez túl érdekes lenne. Győrben szület­tem 1950-ben, vonz a vizek vi­lága, ma is kapcsolatban va­gyok a várossal, a győri Mű­hely című folyóirattal, de külső eseményekben nem túl gazdag az életem. Magyar-rajz szakon végeztem Pécsen a főiskolán, majd magyarból az ELTE-n is diplomáztam. Megnősültem, és itt tanítok 1973 óta.- Azt a korosztályt képviseli, amely a hatvanas évek végén nagyon intenzív időszakot élhe­tett át a főiskolákon-egyeteme- ken, de az első kötete csak har­mincöt éves korában jelent meg - elég későn.- Ami a versírást illeti, nem a főiskola, hanem a Jelenkor, a Szederkényi Ervinnel, Csorba Győzővel való kapcsolat volt inkább hatással rám, és első­sorban Bertók László. A „Fél korsó hiány”-ban már egy olyan társaság jelentkezett, amely rátalált a saját hangjára, és a lírában képviselni tudott egy új szemléletet. Az, hogy az első és eddig egyetlen kötetem hosszabb idő után jelent csak meg, nem különösebben zavar, így alakult. Mindenesetre én azért választottam a tanítást, hogy mindennapi kapcsolatban legyek az irodalommal és a társművészetekkel, de legalább ilyen komoly feladatnak tekin­tem a pedagógiai munkát is. Az irodalmi élet hullámverései sem érintenek. De ez sem va­lami arisztokratikus kívülmara- dás; akiket fontosnak tartok, azokat olvasom, figyelem.- Verseinek egy része átirat, parafrázis, mimikri. Vannak-e költők, akik bármi okból jobban hatnak Önre, mint mások?- Kassák bátorságát, Radnóti finomságát, József Attila filo­zofikumát említhetném, az Új Hold-asok nemzedékét; Pi- linszkyt, Rába Györgyöt, Ne­mes Nagy Ágnest és a pécsie­ket is, de Dylan Thomastól Un- garetti-ig mondhatnék neveket a világlírából is, csak nem hi­szem, hogy egy ilyen felsorolás önmagában sokat mondana. És akkor Szabó Lőrinc vagy a so­kunk számára kedves Kormos István ki is maradna a sorból. A kortársaim közül Esterházy, Darvasi prózája ugyanúgy iz­galmas jelenség, mint Vörös István, Térey János vagy Schein Gábor lírája.- Mint tanár, mennyire tartja fontosnak életünkben a költé­szetet?- Nem mondom, hogy ez a versek ideje. Mégis azt hiszem, hogy a költészet létszükséglet, és a fiatalok fogékonyak is rá. Nélkülözhetetlen: igyekszem is nem tantárgyként felfogni, nem az irodalomról, hanem az iro­dalmat tanítani. Hogy igényes olvasókká, értő befogadókká váljanak. Persze, arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy a ’tantárgyból’ érettségizniük is kell.- Mi mondható el az új köte­„Igyekszem nem tantárgy­ként felfogni ” FOTÓ: T. L. téról ?- Az első könyv az addig - harmincöt éves koromig - szü­letett versek válogatása. Az „Utazzunk Pardubicébe” című kötet egyetlen versfolyam, amelyben az elégikus és az iro­nikus jelleg a domináns. A kö­tet verseiben ismét hangsúlyt kap a személyesség, visszatér az úgynevezett „lírai én”, és ta­lán annak jegyében született, hogy az apró dolgok is segít­hetnek élni, ha figyelünk egy­másra. Bóka R. Máté Balázs jegyzete Méltóak vagyunk? Most magasztalnom illene Őt, aki „vidám és jó volt s tán ko­nok”, és aki „egyben-másban istenhez is hasonlított”. Ám nem teszem, mert ezt megcse- lekedték sokan. Helyette mást javaslok: vizsgáljuk meg, hogy mi, akik megidézzük alakját, méltóak vagyunk-e szelleméhez? Méltóak va- gyunk-e, amikor a kukából elcsent kenyéren összevesz­nek a koldusok, amikor fővá­rosunkban zárt menetoszlo­pokban csukaszürke egyenru­hások menetelhetnek háborí­tatlanul? Mindezek láttán a költő ajakán ma is csöröm­pölne a szó. Ne mentsük fel magunkat - hagyjuk hatni a szót, a szellemet! Hagyjuk, hogy mindenki tehesse a dol­gát: a szemnek, hogy lássa, mi az, „mit szívedbe rejtesz”, és a szívnek, hogy mi az, mit eszeddel sejtesz! Bár „törvé­nyünk háborús még”, mégis születnek versek, s még új könyvek is. így talán remény is van, hogy egyszer majd nem retteg a szegénytől a gazdag, s a gazdagtól sem fél a szegény. József Attila szel­leme a ma élőket is kísérti. Nélküle nem létezhet magyar irodalom, és nélküle nem le­het nem létezni sem. Mit mondhatnék még? Hogy ég veled? Már nem nő sem sza­kállad, sem hajad. „Fölmond­juk sok szép versedet.” Néped talán sirat - „s társadtól jön egy sírirat”: itt nyugszik Jó­zsef - eladták testvérei. Magyarul magyarán Az írott nyelv stílusértékei Régi megfigyelés, hogy a szabályozott írásmódon, vagyis a helyesíráson belül is vannak változatok. Létrejöt­tük, alkalmazásuk szándékos vagy akaratlan. A szándékta- lanul rossz, primitív helyes­írásnak is van stílushatása az átlagosan jó írástudók köré­ben. Az igazi stílusérték for­rása a szabályozott eljárás­módoktól való tudatos eltérés. Hogyan alakulnak ki a kö­zösség által értékelt helyes­írási stíluseszközök? Ha pél­dául nagyon tisztelünk vala­kit, az elhangzó beszédben ezt a szavakon kívül egész maga­tartásunkkal ki tudjuk fejezni, de írásban ezek a lehetőségek nem állnak rendelkezésünkre, tehát más eszközt keresünk és találunk: az illető személyre vonatkozó névmásokat vagy más szavakat az egyébként szokásos kisbetű helyett nagybetűvel kezdjük: Ön, Te, Veled, Uram stb. Ez az eljárás másoknak is megtetszik, és utánozzák. Az egyéni ötletből közösségi szokás, végül a he­lyesírási szabályzatnak egyik, finom megkülönböztetéseket is rögzítő pontja lett (Vö. AkH. 1984. 149.) - Túlzásba vitele is tapasztalható. A sze­mélyragozott határozóragok mint kiegészült névmásala­kok (Önnél, Tőled, Neked, Rólad stb.) nagybetűs írása. Ezt a divatot „hajlongó nagy- betűk”-nek nevezi a józan mérséklet. A folyamat ellen­kező irányú is lehet, miként azt Nemecsek Ernő megható történetén túl a helyesírási szabályzatnak ez a megjegy­zése is bizonyítja: „A sze­mélynevek alkalmi kisbetűs írása -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést, haragot stb. érzé­keltetheti.” (AkH. 165.) Az AkH. 1984. évi 11. kia­dása az első, amely az ún. „beljebbezett” megjegyzések formájában tesz észrevétele­ket az írásmód stilisztikai ér­tékére nézve. Ezekben rámu­tat az átlagostól eltérő írás­módokban rejlő érzelemkife­jező lehetőségekre. A betűformák stílushatása közismert jelenség. Alapja a ma szokásos nyomtatott latin betűkhöz való viszonyítás. A betűformák korjelző hatásá­val élt pl. Arany János, ami­kor a Buda halálának énekcí­meit középkorias fraktúrabe- tűkkel szedette. Ugyanezt tette Jókai Mór a Rab Ráby- ban a fejezeteket bevezető rö­vid tartalmak esetében. A népekre és kultúrákra emlékeztető betűformák is közismertek. Gondoljunk csak az országban egyre sza­porodó kínai vendéglők latin betűs, de „kínaias” cégtáblá­ira. Terjedőben van a latin be­tűknek a régi magyar rovás­írás technikájára emlékeztető kiformálása. Kopjafákon, székely kapukon látni ilyen feliratokat. Rónai Béla Kulturális ajánló Költészetnapi „versblattolás”. Április 12-én 10 órakor szavalóverseny lesz Pécsett a Művészetek Házában. A jelent­kezők szabadon választott, majd előre nem ismert kortárs hazai költők versét olvassák fel. Pécsi Harmadik Színház: Lola Blau. Bemutatja a Harma­dik Színház Georg Kreisler híres musicaljét, a Lola Blau-t. Egy színésznő pályafutásáról szól a darab. A címszerepben Dévényi Ildikó, rendező Moravetz Levente. Premier: április 14. Koncertek a Liszt Teremben. Április 12-én 10 óra 30-tól if­júsági koncertek lesznek Pécsett a Liszt Teremben id. Dobos László zenei kalauzolásával. A műsorban Vivaldi „A négy év­szak” című műve szerepel. Április 19-én 19 óra 30-kor Fodor Gabriella zongoraestjét tartják meg. A Pécsi Új Hang Irodalmi Társaság ma 14 órakor tartja össze­jövetelét a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban. Kardos István költő „Az utolsó számla” című verseskötetét mutatják be. Költészet a Vigadóban. A szigetvári Vigadóban költészetnapi rendezvény lesz vasárnap délután 3 órakor a TESZ rendezésében. Köszöntőt mond Mozsgai Péter polgármester, közreműködnek Makay Ida költő valamint a zeneiskola és a gimnázium tanulói. Életműkiállítás - Kemény György grafikusművész (képünkön) 1961 és 1999 között ké­szült alkotásaiból nyűt kiállítás tagnap a Pécsi Galériában. fotó: tóth László A múzeumok nyári nyitva tartása Ápr. 1-jétől okt. 31-éig a Ja­nus Pannonius Múzeum pé­csi kiállítóhelyei közül a Zsolnay kiállítás és az Ame­rigo Tot kiállítás, a Vasarely és a Csontváry Múzeum, a Káptalan utcai Modem Ma­gyar Képtár és az Ókeresz­tény Múzeum naponta 10-től 18 óráig, a Várostörténeti ki­állítás 10-től 17 óráig, a Ré­gészeti és Néprajzi kiállítás 10-től 16 óráig tart nyitva, a Természettudományi 10-14- ig, a Nemes Endre Múzeum és a Schaár Erzsébet „Utca” 14-től 18-ig. Szünnap hétfő. Ideiglenesen bezárt a Martyn Múzeum, a Modem Magyar Képtár Szabadság úti épülete, a Reneszánsz Kőtár, a Római sírépítmények és a Későró­mai Sírkápolna. v í t

Next

/
Thumbnails
Contents