Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)
1999-04-08 / 96. szám
8 Dunántúli napló Hobbiállatok 1999. április 8., csütörtök Oldalszerkesztő: Török Éva Aprókák A Misina Egyesület gazdát keres (telefon: 337-035) a következő kutyáknak. Lédy: 7 hónapos, fekete németjuhász jellegű, szuka. Foltos: foxi jellegű, fehérbarna foltos, szuka. Liget: közepes nagyságú, sárga feketén tűzött, kan. Cipő: kopó jellegű, barna feketén tűzött, kan. Rex: németjuhász jellegű, fekete-barna, kan. Lobo: újfundlandi-németju- hász keverek, fekete-barna, kan. Duci: szetter-labrador- keverék, barna, kan. Tamás: kopó jellegű, fekete-barna, 8 hónapos, kan. Karola: 2 éves labrador, barna, szuka. Cézár: fehér kuvasz, kan. Panta: belga juhász jellegű, barna, szuka. Új gazdát keres a Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület Komlón két kaukázusi kö- lyöknek és egy keverék kutyának (telefon: 483-101), Pécsett egy skót juhász jellegű, egy foxi jellegű keveréknek, egy rotweilemek (telefon: 413-907). Madarász-suli lesz ma délután 15 órától a Természettudományi Múzeumban, lovas szakkör szombaton és vasárnap 9-12 óra között, Karámkör pedig szombaton délután két órától Pécs-Vasason, a Pajtás u. 18. alatt. A veszettség ma is halálos kór A veszettség (lyssa) heveny lefolyású, vírusos betegség, amely főleg emlősökben okoz rendszerint halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladást. A betegség iránt az ember is fogékony. Ez a kór egyike azoknak a betegségeknek, amelyek ősidőktől kísérik az embert, s ha valakin már megjelennek a tünetei, az egyet jelent a halállal.-A veszettség első leírása Babilonból származik K.e. 2300-ból - kezdte a betegség történeti bemutatását dr. Majoros Tibor állatorvos, a Baranya Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. - A kór vírusát a beteg állat elsősorban a nyálával üríti, és főleg húsevők marása útján terjed. A fertőződés aerogén úton is létrejöhet, például barlangokban, veszett denevér vá- ladékcseppjeinek belélegzésével. Magyarországon az első terjesztési forma a leggyakoribb, a legfontosabb fertőzésterjesztő állat a róka. A beteg állat marásakor a nyállal bejutott vírus először a marás helyén az izomsejtekben szaporodik el, majd az idegizom kapcsolódásokon át jut be a körzeti idegekbe. A körzeti idegeken felfelé haladva jut el a vírus a központi idegrendszerbe. A központi idegrendEgy kis szűri fotó: Tóth. l. szerben elszaporodott vírus eljut a nyálmirigyekbe, a szembe, a tüdőbe, esetleg más szervekbe is. A veszettség lappangási ideje állatokban többnyire 2-8 hét, de kivételesen 5 nap és több mint 7 hónap is lehet. A betegség többnyire 2-6 nap alatt zajlik le, halálos kimenetellel. A veszettség tünetei még egyes állatfajokon belül is igen változatosak lehetnek. A legjellemzőbb tünet az állat viselkedésének megváltozása. A vadon élő állatok „megszelídülnek”, a háziállatok dühöngeni kezdenek, gazdájukat megtámadják. A bénulások miatt kancsalság, nyálzás, lógó állkapocs jelenik meg. A beteg állatok a garatizmok fájdalmassága miatt általában nem tudnak nyelni „víziszony”. Növényevőknél emésztőszervi tünetek (felfúvódás) is jelentkezhetnek. Jellemző az állatok hangjának rekedtté válása. Az emberek veszettségének lappangási ideje 2 hét és 3 hónap között változik. A kezdeti tüneteket (fejfájás, fokozatosan súlyosbodó rosz- szullét, fájdalom a marás helyén) nyálzás, nyugtalanság, görcsök, dühöngési rohamok követik. A görcsös idegállapot bénulásokba megy át, és a betegség halállal végződik.- Magyarországon hatóságilag kötelező évente az ebek oltása - tette hozzá Majoros doktor - és ez macskák részére is ajánlott. 1994-től az ország egyre növekvő területén végezzük el a rókák szájon át történő vakcinázását repülőgép segítségével. Befogadják a nyuszikat! Nagyon sok kisgyermek örült húsvétkor a nyuszinak. A kis állatok azonban a legtöbb helyen csak átmenetileg maradhatnak, nincs ki gondozza őket, s nem is nekik való élet a szobafogság. Akinek nincs olyan rokona, barátja, ismerőse akinek oda tudná adni a húsvéti ünnep élő ajándékát, elviheti a nyuszikat az állatvédőkhöz. A Misina Egyesület Pécs- Vasason a Pajtás u. 18. alatt mindennap 8-16 óra között várja a nyuszikat. A Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület Pécsett a Nyugat-Kőhíd dűlő 15. alatt (a FEMA közelében, a Tildy Z. utcából nyílik), Abaligeten, a Kossuth L. u. 72., Komlón a Sallai u. 17., Harkányban a Kossuth L. u. 11-13., Szigetváron a Tinódi u. 3. alatt fogadja a nyuszikat. A halaknál, hüllőknél még a napi étrendhez tartozik a kisebb fajtársak elfogyasztása. A madaraknál, emlősöknél a jelenség már visszaszorul és csak kritikus stresszhelyzetekben jelentkezik. De maradjunk annál a helyzetnél, amikor a csirkék „kikezdik” egymást, véresre csipkedve a far tájékát vagy a taréjt. A kár jelentős, hisz a konkrét elhulláson, kényszer- vágáson túl az állandó zavargások miatt az egész állomány fejlődése lelassul. A megbetegedést több dolog is kiválthatja. Súlyos esetben elég egyetlen ok, de gyakoribb, hogy az úgynevezett hajlamosító tényezők együttesen okozzák a problémát. Vegyük sorra azokat a tartási, takarmányozási hibákat és egyéb stressz-tényezőket, amelyeket szem előtt tartva megelőzhetjük a bajt. Egy helyről vásároljuk az állományt és egyszerre telepítsünk! Ez a fertőző betegségek terjedése szempontjából (egységes immunbiológiai állapot) is döntő, de a csoportok későbbi rangsorvitái is elkerülhetők. így néhány nap alatt kialakul a hierarchia, az úgynevezett csipkedési sorrend és az állomány gyorsan megnyugszik. Az egyik leggyakoribb hajlamosító tényező a zsúfolt elhelyezés. Egy négyzetméterre 16-18 csirkénél többet ne tegyünk, a gyengébbeknek kell a hely a meneküléshez. Ahogy melegszik az idő, egy tágas kifutó létesítése sokat segíthet. A megfelelő számú etető és itató férőhely biztosítása is fontos, itatóra db-ként 2 cm-t az etetővályúra a mérettől függően 3-8 cm-t számítsunk. Állandó zaklatásukkal a külső élősködők (tolltetvek) folyamatosan ingerük az állományt - vegyszeres porozással védekezzünk. Lehetőleg mindig egy időben etessünk és ha lehet ugyanaz a személy. Meghatározó a takarmány béltartalma, a megfelelő fehérjearány, az aminosav ösz- szetétel, a vitamin- és ásványi anyag ellátottság. A folyamatos ingert jelentő, súlyosan kimart vagy beteg egyedeket emeljük ki. Ha a csipkedés rossz szokása egy állományban rögzül, egyre nehezebb lesz a bajt orvosolni. A megelőzésen és a gyors beavatkozáson múlik a siker. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor Csipkedő csirkék
