Új Dunántúli Napló, 1999. április (10. évfolyam, 90-118. szám)

1999-04-08 / 96. szám

1999. április 8., csütörtök Dbnántúli Napló 9 Herman Ottó kék csókája Egyre ritkább az időnként Baranyában is látható sza­lakóta. Herman Ottó kék csókának nevezte színpom­pás madarunkat. A Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület külön programot dolgozott ki vé­delmük érdekében. Jóllehet, elsősorban az alföldi füves puszták lakója volt, szí­vesen megtelepedett az ártéri, ligetes erdőkben is. Akár az előbbit - a felszántás miatt egyre kevesebb a puszta akár az utóbbit nézzük - a szalakóta fészkeléséhez szük­séges idős, odvas fákat vágják ki először -, élőhelye egyre szőkébb. Ma már a szakembe­rek a Magyarországon fész­kelő állományt mindössze 450 párra becsülik. Talán az egyik legszebb madarunk. Szerte a világon veszélyeztetett. Megtartása érdekében élőhelyének még- őrzése a legfontosabb feladat. Nálunk fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint. A bakancsosok MAJLATPUSZTA Pécsi bakancsos turisták — csaknem harmincán - megala­pították elsősorban környezet- védelmi céllal az Ormánság első természetjáró közösségét, mely a Dráva TSE nevet vette fel. Gida Tibor elnök kérdé­sünkre elmondta, hogy a Kis- szentmártonhoz tartozó és nem­rég részönkormányzatot szer­vező pusztát azért választották központjuknak, mert a község vezetősége, főként Lónay Gyula polgármester -, segítő­kész. Szívesen fogadják őket, a helyiekkel együtt alakítják ki a kulcsos házat. A berendezésé­hez anyagi támogatást nyújt még egy fővárosi alapítvány is. A tanácsadó csoportjukba vár­ják a tájvédelem ügyét szolgáló környékbeli lakókat is. Cs. J. Oldalszerkesztő: Mészáros Attila A szén és az urán nyomában PÉCS A Duna-Dráva Nemzeti Park óriási területe, az itt található természeti értékek óvása megkülönböztetett feladatot jelent a DDNP Igazgatóság szakembereinek. A rendelke­zésre álló hivatásos termé­szetvédők száma nem volna elegendő a hatékony őrzés­hez. A társadalmi természetvédelmi őrök igénybe vételét jogszabály tette lehetővé. Az erre a fel­adatra jelentkezőknek több ol­dalról sem lesz könnyű' dolguk. A pécsi felkészítés, az ezt kö­vető vizsga igen szigorú, anyaga magas színtű és sokol­dalú tudást igényel. Másrészt az önkéntesek kezében kevés esz­köz lesz a hatékony természet- védelem érdekében. A társadalmi természetvé­delmi őrökkel hamarosan talál­kozhatunk a Duna-Dráva Nemzeti Park területén. Első csoportjuk kiképzése a vége felé jár. A kirándulók előtt - ha erre szükség lesz - a feladatkö­rük ellátásához szükséges ok­mányokkal, jelvénnyel igazol­hatják magukat. Az önkéntesek mellett ter­mészetesen tovább dolgoznak majd a területen a fő állású őrök is, akik szélesebb jogosítvá­nyokkal rendelkeznek a kör­nyezetet rongálókkal szembeni fellépéshez. A teljes körű vé­delmet maguk a természetet já­rók biztosíthatják, a szabályok betartása révén. • • Önkéntesek a parkban A bányakárok felszámolása folyamatának rendszeres figye­lemmel kísérését javasolta a Baranya Megyei Önkormányzat legutóbbi ülésén a területfejlesztési bizottság elnöke. Annak el­lenére is, hogy a rehabilitáció során - amely a Mecseki Bánya- vagyon-hasznosító Rt. és a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. feladata - a testületnek sem feladat-, sem hatásköre nincsen. nek. A munka folytatásához 12,5 milliárd forint várható még, a pénz rendelkezésre áll. Az ötéves kárfelszámolási programot tartani tudják. Amikor 1993-ban a mecseki szénbányák területén teljes kö­BARANYAI KÖRKÉP A kárfelszámolás óriási terüle­teken folyik, a munka nagyon sok embert érint. Akik pedig rehabilitáció árnyékában élnek, nagyon is kíváncsiak a munka ritmusára, a befejezés várható idejére, a tájrendezést követő állapotokra. Ügy tűnik azonban - és erről szólt a közgyűlés na­pirendi előterjesztője, Tasnádi Péter (kis képünkön) bizottsági elnök is -, hogy sokan hiányol­ják az információkat. S abban, hogy a kárfelszámolás során fokozott figyelmet fordítsanak az érintett területek lakosság, az ott működő civil szervezetek tá­jékoztatására, a döntési folya­matokba való bevonásukra, szerepet vállalhat a megyei ön- kormányzat is. Az ércbányászat okozta kör­nyezeti károk felszámolására ­mányhatáro- zattal jóváha­gyott program során - 18,5 milliárd forin­tot fordítanak. A múlt évben számos fel­adatot végez­tek el. A föld alatti térségek felha­gyására, a külszíni létesítmé­nyek, területek, zagytározók, meddőhányók és környezetük rekultivációjára, a bányavíz ke­zelésére, a monitoring-rendszer kiépítésére megközelítőleg 2,5 milliárdot költöttek. Az idén Rendszeresen ellenőrzik a zagytavak sugárzását ennél több, 3,5 milliárd jut ezekre a célokra. Külön problémát jelentenek a zagytározók. A feladat annyi­ban is egyedi, hogy vízbázisok közelében vannak, ezek meg­védése nagyon fontos. A munka minősége lényegében már az előkészítés fázisában eldőlhet. A folyamat a legtelje­sebb körű ismeretek felhaszná­lása mellett is hordoz magában kockázati elemeket - gyakorla­tilag majd az idő dönt a rehabi­litáció minőségéről -, mert vi­lágviszonylatban is újszerű fel­adatokkal kell szembenézniük a szakembereknek. Az uránbányászat nyomai­nak felszámolása hosszú ideig tart. A Mecsekére Környezet­védelmi Rt. vezérigazgatója, Benkovics István megnyugtató információt adott a közgyűlés­FOTÓ: T. L. rűen felmérték a bányakárokat, tájrendezési feladatokat, nagy­jából 1,5 milliárd forintban ha­tározták meg a kötelezettsége­ket. Ezt azóta folyamatosan pontosítják. A felmért 18 med­dőhányó tájrendezése 1995-ben kezdődött meg, azóta csak erre a célra több mint 307 millió fo­rintot költöttek. Ebből 146 mil­liót fordítottak a pécsújhegyire és a mecsekjánosira. Hamaro­san elkezdik a munkát István I- II. aknáknál, a vasasi déli, a szászvári Béke-aknai meddő­hányókon. A Béta nyugati és a komló-budafai meddőhányók tájrendezési tervét már a Pécsi Erőmű Rt.-vel közösen készí­tette el a Bányavagyon-haszno- sító Rt. Ezzel együtt még mint­egy másfél milliárd forintot kell a szénbányák területén tájren­dezési feladatokra fordítani. Szélvíz A sásdi kisokosok. Egész napos környezetkímélő és bringázási tanácsadás volt a sásdi iskolában nemrég a Kisokosok és a Béres csep­pek csapata kezdeményezé­sére. A gyakorlottabb diá­kok legalább száz érdeklő­dőt tanítottak a helyes ke­rékpár-irányításra és a köz­lekedési szabályokra. (cs) Lomtalanítás kezdődött Pécsváradon az önkor­mányzat szervezésében. A porta elé helyezett nyesedé- ket, valamint a limlomot péntekenként viszik el. A szállítók kérik, hogy a lakók a megadott időre pakoljanak ki az utcára. (cs) Hulladék­gyűjtés Pécsett A Környezetünkért Ala­pítvány Pécsett veszé- lyeshulladék-gyűjtést szervez. Az akció szom­baton, április 10-én dél­előtt 9-12 óra között lesz. A lakkokat, hígító­kat, festékeket, ragasz­tókat, szárazelemeket, régi gyógyszereket, fá­radt olajat, fénycsöveket, növényvédő szereket, savas ólomakkumuláto­rokat, gumiabroncsokat, illetve ezeknek az anya­goknak göngyölegeit négy helyszínen veszik át: Búza tér, Veress Endre utcai parkoló, a Domus Áruház mellett és a Diana téri piac par­kolójában. (aa) A pécsi Rózsadombon a parkon át közlekedve hordták az árut a szállítók egy húsboltba. Lakossági bejelentés nyomán a közte­rület-felügyelők a minap fi­gyelmeztették a fuvarozót, hogy fejezze be a zöld terü­let rongálását. (cs) Királyegyházánál az út mentén balesetveszélyes öreg fákat vágtak ki. A nö­vények pusztulását siettet­ték a hanyagság előidézte árokparti avartüzek is. A lángoktól ugyanis károsodik a kéreg, és a belső korhadás következtében meg-megre- pedatörzs. (cs) Válasz is, nem is GARÉ-BUDAPEST A napokban ismertettük va­sárnapi lapunkban Besse­nyei Géza görcsönyi lakos elképzelését, miként tudná megoldani a Garéban fel­halmozott veszélyes hulla­dék ártalmatlanítását. Ter­vezett eljárását a hivatásos környezetvédők nem fogad­ták kitörő lelkesedéssel. Javaslatával megkereste a parlament Környezetvédelmi Bizottságát, elnökétől most érkezett meg a válasz. „ Tájékoztatom, hogy a Magyar Kormány döntött az ártalmatlanítás megoldásá­ról. A kormány által hozott döntés lényege a garéi veszé­lyes hulladék külföldön tör­ténő megsemmisítése. Kérem a fentiek tudomásul vételét. Dr. Illés Zoltán elnök. ” A válasz kiegészítésre szo­rul. A korábbi kormány kon­cepciója változott meg. Az eredeti elképzelés két sarok­pontja a veszélyes hulladék átcsomagolása és helyben tör­ténő tárolása volt. Az ezt előkészítő folyama­tot a jelenlegi kormány szep­temberben leállíttatta. Az új koncepció a veszé­lyes hulladék elszállítására helyezi a hangsúlyt. Egyelőre azonban - bár már március végére ígérték - nem írta ki a Budapesti Vegyi Művek (BVM) az új pályázatot. Első­sorban azért, mert az ehhez szükséges pénzügyi háttér rendezetlen. Információink szerint azért, mert a BVM anyagi kondícióit erősen érintheti az a per, amelyet az átcsomagolást tavaly elkezdő, ám utóbb letiltott rt. indított a vegyipari cég ellen. A Dél-dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség kár- felszámolást kimondó határo­zatában 2000. május 31. a ha­táridő. Ezt szinte bizonyosan - ezzel a megoldást is - ké­sőbbre kell majd halasztani. Millenniumi pályázat Az épített és régészeti kulturális örökség megóvása, fenntartása és restaurálása céljából végzendő munkák, illetve kutatási eredmények közzétételének támogatására pályázatot írt ki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Ennek keretében a kastélyprogram támogatására 1 milliárd forintot, az épített örökség helyreállítására és kutatására 300 milliót, a történeti kertek, parkok, temetők, történeti emlékhe­lyek megóvására 200 millió forintot, a régészeti örökség feltá­rására 150 milliót és az ország szellemi örökségének feltárá­sára, megóvására 300 millió forintot irányoztak elő. A pályázat a tájékoztatóval és adatlappal együtt március Éjé­től az Óktatási Minisztérium ügyfélszolgálati irodájában, az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban, illetve utóbbi területi irodáiban kapható. A beadási határidő április 19. A lehetőleg saját erőt is fel­használó támogatott munkákat legkésőbb 2001. augusztus 20- áig be kell fejezni. 4 * i

Next

/
Thumbnails
Contents