Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-06 / 64. szám
1999. március 6., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 13 A löszfal titkai közt A napokban kezdtek hozzá annak a zömmel római kori leletanyagnak a lajstromozásához, melyet Halász Ferenc, a már elhunyt dunaszekcsői iskolaigazgató gyűjtött, és az örökösök juttattak el a Janus Pannonius Múzeumba tavaly novemberben. Versek első látásra A Költészet Napja egyik rendezvényeként különleges versmondó versenyt rendez a pécsi Művészetek Háza, a József Attila Kör és a Pécsi Művelt Társalgó. A cél a mai magyar költészet értékeinek felmutatása. A kétfordulós VersB lattolás alkalmával először egy szabadon választott verset, majd egy helyszínen kapottat mondanak el a szereplők, akiknek a hozott költeményt kívülről kell tudniuk. A korhatár nélküli programra, mely április 12-én 10 órától zajlik, március 25-éig lehet jelentkezni. A nevet, életkort, iskolát, a választott vers adatait saját készítésű jelentkezési lapon várják a Művészetek Házában. H. I. Gy. A dunaszekcsői löszfal, mint egykori katonai táborhely Pécs után a leggazdagabb római kori leletanyagban - tudom meg Gábor Olivér régésztől, aki a Dunaszekcsői Általános Iskola tulajdonát képező gyűjteményt gondozza. Történetileg három réteg van itt, a legifjabb középkori, az alatta lévő római, és van egy őskori is. Szervezett kutatása még nem indult meg, bár innen való a híres Marcus Aurélius-szobor is. A mostani gazdag anyag a III.—IV. századból és a középkorból való. A gyűjteményben található római kori, bélyegzővel ellátott, kiváló minőségű téglákat a katonák égették ki, de vannak itt hagymafejes tógatartó fibu- lák, díszmütyürök ólomból, apró áldozati ajándéktárgyak bronzból öntve - a díszek néha keleti - szír, egyiptomi - hatást is mutatnak. Van a frissen kibontott dobozokban avar szíjvég szalagdíszes bronzlapkákkal, amely az övét díszítette. Az övnek - amely a fegyverek egy részét tartotta, egyébként is megkülönböztetett szerepe volt, és a szertartás része volt az ifjak férfivé avatásánál is. De válogathatunk a mezítlábra való „nomád” és a „cipős” „úri” kengyelek vagy a magyarok laposra reszelt, „csak” sérülést, kivérzést okozó nyilai és a páncéltörők között is. Legalább ilyen beszédes az őskori anyag. Van egy apró tálka, amelybe az egyik feltételezés szerint szent kenőcsöt tartottak, de lehet, hogy egyszerűen gyerekjáték - mondja a régész. Az őskorban is voltak gyerekek. . . Vannak olyan körömmel rovátkáit edények, ahol az apa körmének nyoma mellett ott a kicsi, vékony vonal is, ahogy azt közösen díszítették. Sok még a kérdőjel a tárgyak pontos korát illetően - mondja Gábor Olivér. - De az biztos, hogy a múlt gazdag olvasatát nyújtó lelet eszmei értékét nehéz lenne felbecsülni. B. R. A leleteket a napokban restaurálják a régészek fotó: laufer i. Magyarul magyarán Tér és idő Többen felhívták a figyelmemet arra, amit magam is tapasztaltam, hogy hivatalos személyek a kérdéses esemény bekövetkezésének időpontját így jelölik meg: „Egy óra magasságában”-, „Tíz óra harminc perc magasságában ” - mondja a fiatal rendőrőrmester a vallomásában, amelyet az üldözött személy lelö- véséről ad. Vajon mi lehet az oka, magyarázata ennek a divatossá váló nyelvhasználati jelenségnek? A cselekvés, történés, létezés sokféle körülményének a megjelölésére szolgáló mondatrész (szerkezettag) a határozó. Közülük a legismertebb a hely- és az időhatározó. A határozók rendszerében ezért állnak az első és a második helyen. A nyelvtörténet, a mondattörténet szerint lényegi a különbség közöttük. Ennek a különbségnek filozófiai alapja van, mégpedig a tér és az idő fogalmi különbsége alapján. A tér fogalma érzékelhetőbb, mint az időé. Ez magyarázza a kialakulásuk történeti sorrendjét. A dolgok, jelenségek térben való elhelyezkedését, illetve a térben való mozgását érzékelte az ember először, és fejezte ki, közölte beszédpartnerével. Jellemző a helyhatározóra az irányhármassága, amelyre így kérdezünk: honnan? hol? hova? (házból - házban - házba). Ez figyelhető meg az időhatározóban is: mikortól? mikor? meddig? (reggeltől - délben - estig). Az idő elvontságát meggyőzően bizonyítja az a tény, hogy az ember ősidők óta mind a mai napig az időt térbe vetítve ábrázolta. Ezen alapul a napóra, mint időmérő eszköz. A napóra őse a pásztor botja és a földműves kapájának, ásójának a nyele. A pusztára vagy a mezőre tévedt városi ember írók által sokszor megörökített élménye, amikor érdeklődő kérdésére, hogy mennyi lehet az idő, a pásztortól vagy a földművestől csaknem pontos vagy egészen pontos feleletet kaptak az árnyék alapján, de csak akkor, ha sütött a nap. A hagyományos óra az időt térre vetítette. Alapja a 360 fokos kör. Az az idő, amely alatt a nagymutató körbejárja a 360 fokot, az egy óra. Ennek hu- szonnégyszerese egy nap. így juthatunk el a magas, magasság időpontjelölő használatához. A térbeli tájékozódásnak van egy vízszintes (horizontális) és egy függőleges (vertikális) tengelye. A vízmagasságot is érzékelhetően (konkrétan) ilyen megszámozott mérőléc mutatja. Minden új keletű nyelvi jelenség helyességét az dönti el, hogy szükség van-e rá, hiányt pótol-e, s vele árnyaltabbá válik-e a kifejezendő, közlendő gondolat. Áz időpont megjelölése azáltal, hogy az egy órakor vagy a 10 óra 30 perckor helyett azt mondjuk: egy óra vagy 10 óra 30 perc magasságában, semmivel se válik érthetőbbé, árnyaltabbá, ezért használata fölösleges, vagyis szószaporítás, pleo- nazmus, amelyről tudjuk, hogy nyelvhasználati és stílushiba. Rónai Béla A betűk, könyvek esztétikája Hogy egy művésszel, úgymond’, fut a szekér, lehet éppen magánügy is. Molnár Tamás pécsi grafikusművész, plakátjairól, könyvlapterveiról ismert tipográfus esetében talán nem csak erről van szó. Mert az, hogy az elmúlt évet például nagyrészt kedvére való, színvonalas munkával tölthette, az árulkodhat a megrendelők igényességéről is. A reklám iránt megnövekedett kereslettel együtt javult volna az ízlésünk is?- Igen, ez is érzékelhető- mondja a grafikusművész. - Azért egy-egy megbízás előtt az elképzelések egyeztetése egyáltalán nem könnyű. Mi ügynökségeken keresztül kapunk munkát- és ma már törvény kötelezi a cégeket, hogyha például meg akarják terveztetni a saját arculatukat, egy teljes cégismertetőt marketingtervvel, médiatervvel, vizuális tervvel - akkor azt pályáztassák meg. A tervet készre kell megcsinálni, de még egyáltalán nem biztos, hogy a bírálóik - akik egyébként nen szakemberek - el is fogadják. Néha a legnagyobb nevek is rapszó- dikusan jutnak munkához. Egy verseskötet borítólapján karcsún, szecessziósán futó, színüket vesztett attraktív vonalvezetésű virágok. A Pro Pannónia kiadványa - Molnár Tamás első munkáinak egyike. Mellette egy újabb kötet zöldes mezőben karikázó kék és zöld betűkkel. És a nagy pécsi vállalatoknak készített leleményes naptárak! Az egyikben a napok számsora, amely hol csillagrajként fut szét a papír sötétkék végtelenjén, hol sárga sivatagon szóródik szét - virágesőként.- Ezeknél a naptáraknál nem az a döntő, hogy a dátumok, hetek rendje azonnal áttekinthető legyen, hanem, hogy képet adjon a cégről, vonzóvá tegye azt. Az egyik annyira megtetszett egy nagybefektető hazai képviselőinek, hogy rövidesen megbízást kaptam tőlük. Egy időben sokat terveztem a Pannónia Könyvkiadónak is. A kapcsolatunk ma is jó, csak a kiadó más megoldásokat, más tervezőket talált. Néhány év óta biztos megélhetést jelent a könyv- és reklámgrafika - sokat is dolgozom. A legintenzívebben az esti órákban, gyakran éjszaka.-A reklám ma egyre nagyobb pénzforrás.- A hetvenes évek második felében, amikor a Művészeti Szakközépiskolába jártam, még nem volt ilyen súlya. Mindig is szerettem rajzolni. A művészetiben ötvösként indultam, de nem tetszett, nem is ment igazán, ezért a következő évet már a grafika szakon kezdtem. Az iparművészeti főiskolán már tudatosan a könyvgrafikához ragaszkodtam. Akkor még nem volt számítógép sem, nekem manuálisan kellett elsajátítanom ennek a szakmának az alapjait. Megtanultam és szeretem a klasszikus nyomdászatot is. A számítógéppel gyakorlatilag mindent meg lehet csinálni, ma már természetes eszköz, de én a Művészeti Szakközépiskolában nem adok számítógépet az elsős tanítványaim kezébe.- Na és a színházról nem is beszéltünk! Jó néhány éve örömmel és rendszeresen készítek műsorfüzetet, plakátot a Pécsi Nemzeti Színház előadásaihoz - ha évente kettő a saját mércém szerint is jól sikerül, akkor már elégedettnek mondhatom magam. B. R. A Jelenkor márciusi száma A Jelenkor márciusi száma Parti Nagy Lajos verseivel kezdődik. A versrovatban a továbbiakban Tolnai Ottó Pilinszky-versének befejező része, Makay Ida és Simon Balázs versei olvashatók, valamint Caius Licinius Calvus költeményei Kovács András Ferenc fordításában. A prózarovatban folytatódik Franki Aliona és Zeke Gyula fotószöveg-sorozata. A másik város, továbbá Márton László Berlini évszakok című esszénaplójának újabb részével is megismerkedhetünk. Jevgenyij Popov A hasonmások kapcsán című prózájához a fordító, Goretity József írt kísérő tanulmányt. Önálló blokk emlékezik a század végének gondolkodását nagyban befolyásoló francia filozófusra, Jean- Francois Lyotard-ra. A vele Florian Kötzer által készített A filozófia órája című interjú után Boros János tanulmánya elemzi Lyotard munkásságát. Végül a szintén világhírű pályatárs Jacques Derrida Mindenen áttörő barátság című nekrológja olvasható a tavaly elhunyt filozófusról. A József Attila Kör előző évi, Pécsett rendezett tanulmányi napjainak anyagából ezúttal Thomka Beáta és Szigeti Csaba előadásait olvashatjuk. A kritikarovatban Bedecs László Gergely Ágnes A barbárság éveiből című verseskötetét, Forgách András Marcel Proust Álmok, szobák, nappalok című prózakötetét méltatja. Számítógépek is segítik az alkotó munkáját fotó: laufer l. Rend a tér mélyén Az év egyik legjelentősebb kiállítása nyílik meg március 12-én a pécsi Művészetek Házában. Az érdeklődők a Párizsban, Zürichben és itthon élő, dolgozó Konok Tamás munkáival találkozhatnak. Hogy a csupasz vonal, mint a legszellemibb „anyag” s a képi megformálás legabsztraktabb eleme nagyon is alkalmas a hely és idő nélküli tér mélyén rejlő rend és szerkezet felidézésére, arra Konok Tamás művei izgalmas példák. Ő maga azt vallja, hogy „minden kreativitás rend és rendszerteremtés, ami az ember logikájának szintézise”. Ez a szellemi tisztaság és ki- érleltség látható a graphidio- noknak nevezett monokróm képein is, melyeknek nevét távoli ősének, Ferenczy Istvánnak egy szobráról kölcsönözte. Képei a kelet- és közép-európai geometrikus absztrakt, konstruktivista hagyományhoz is kapcsolódnak, de stílusa önálló és összetéveszthetetlen. Az 1930-ban született alkotó itthon a Képzőművészeti Főiskolán végzett, Derkovits-ösz- töndíjas lett. Később Párizsban telepedett le, majd a Hartford Alapítvány ösztöndíjával New Yorkban és Kaliforniában is dolgozott. 1998-ban Kossuth- díjjal tüntették ki. Pécsett a Nemes Endre Múzeumban 1991-ben már láthatta képeit a közönség, de Párizstól New Yorkig, Rotterdamtól Bolognáig vagy harminc egyéni és több, mint negyven csoportos kiállítása volt. Hodnik I. Gy. ________________________KONOK____________ A művész stílusa önálló és összetéveszthetetlen Kulturális Ajánlatok Tolmácsverseny. A német nemzetiségi gimnáziumok országos tolmácsversenyét rendezi meg a pécsi Leőwey Gimnázium a Lenau Házban 11-én. Ehhez kapcsolódva felavatják azt a márványtáblát, mellyel volt tanárukra, Koch Valériára emlékeznek, aki verseiben és írásaiban büszkén használta mindkét anyanyelvét. Róla nevezik el az iskola nemzetiségi könyvtárát is. (ly) A Művészetek Háza ajánlatából. A pszichiáter és páciense kapcsolatát bemutató filmalkotásokról lesz szó a pécsi Művészetek Házában 9-én 18 órakor, amikor Milos Forman „Száll a kakukk fészkére” című filmjét vetítik. Bevezetőt dr. Stark András pszichiáter mond. 11-én 18.30-kor Kulcsár Szabó Ernővel „A megértés alakzatai” című kötetéről P. Müller Péter beszélget. 12-étől 14-éig a Pécsi Tavaszi Fesztivál keretében zajlik a II. Országos Amtmann Prosper Fuvolaverseny. (ly) Az örök zene. A klasszikus muzsika kedvelőit zongorahangversenyre várják 8-án a pécsi Liszt Terembe, ahol 19.30-tól Forgó György játszik. A Bazilika koncertsorozatában ma este 19 órától az ausztriai Mixdur kamarakórus lép fel. (ly) Mesék napja. Ma fél 10-től kerül sor az országos mesevetélkedő Pécs-baranyai döntőjére a Szivárvány Gyermekházban. Most 10 csapat méri össze erejét a népmesék ismeretében, (ly)
