Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-27 / 85. szám
Gazdasági Tükör 1999. március 27., szombat Röviden 2000 problémái. Millenniumi kihívások címmel a 2000. év problémáiról rendez konzultációs fórumot cégvezetőknek, döntéshozóknak március 29-én 14 órakor a Pécsi Kereskedelmi Központ nagytermében a kamara. A rendezvényen több érintett szakterület képviselői is részt vesznek. (k) Támogatások. A Gazdasági Minisztérium vállalkozókat támogató stratégiájáról, eszközeiről érdeklődhetnek az Ipartner ingyenesen tárcsázható zöld számának (80/ 660-560) hívói március 30-31-én és április 1-jén 14-16 óra között, (k) Szőlőkultúra. A hazai földterület 1,4 százalékán, 131 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés, ezen belül 100 ezer hektáron árutermelés. A szőlőtermés 93 százalékából bort készítenek: 64 százalék fehérbor, 20 százalék pedig vörösbor készítésére alkalmas, a fennmaradó rész pedig csemegeszőlő, (k) Egri leépítés. Az export- lehetőségek és a gyártási volumen 20 százalékos szűkülése miatt a Philip Morris Magyarország Kft. áprilisban 49 fővel csökkenti az Egri Dohánygyár Kft. létszámát -jelentették be a cég vezetői. (k) Keresetek. Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 72 160 forint volt, ez 19,6 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. (k) Új korhatár. A fiatal gazdáknak nyújtott többlettámogatás igénybevételének feltételéül szabott életkori határt 35-ről 40 évre emelte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. További pozitívum, hogy a vissza nem térítendő állami segítség a korábbi 10-ről 15 millió forintra növekedett. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,57 Japán jen (100) 196,51 Svájci frank 159,49 USA-dollár 234,69 Euró 254,33 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A mestervizsga európai szintű Ha valaki valamelyik köztestülethez tartozónak vallja magát, akkor csak tagsági díj ellenében juthasson hozzá a szervezet szolgáltatásaihoz - hangzott el tegnap a Baranya Megyei Kézműves Kamara küldöttgyűlésén. PÉCS Birinyi Zoltán (kis képünkön), a kamara elnöke természetesen nem kerülhette meg azt a kérdést: mi lesz ha a kormány mégis úgy dönt, a jövőben ne legyen kötelező a kamarai tagság. Természetesen csökkenni fog a létszám, de személy szerint azon a véleményen volt, továbbra is csak a tagsági díjat fizetők juthassanak hozzá a kamarai szolgáltatásokhoz. Igaz, akkor jóval kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk, de hát már évek óta szűkös esztendőket élnek át, többek között a takarékosság miatt költöztek át az olcsóbb bérű Majorossy utcai székházba. A kamara sok mindent tett az elmúlt évben azért, hogy a tagságnak a díjak fejében nyújtson is valamit. Többek között ilyen szolgáltatásuk a mestervizsgáztatás. A chemnitzi és az augs- burgi kézműves szervezetek segítségével olyan vizsgáztatási metodikát dolgoztak ki, hogy ha valaki a szigorú követelménynek megfelelt, a magasfokú szakképesítését egész Európában elfogadják. Ugyancsak a nagy sikerű szolgáltatásaik közé tartozik a vásároztatás. Egyénileg ugyanis egyik kisvállalkozás sem bírta volna kifizetni például a Pécsi Ipari Vásár helyfoglalási díjait. Kamarai közbenjárásra ezért egy óriási sátorban mutatkozhattak be a kézművesek. Azt ugyanis senki sem vitatta, a termékek megismertetésére nagy szüksége van a termelőknek még akkor is, ha csak kis szériában vagy egyedi darabokat gyárt. Külföldi kapcsolataik révén néha a nyugati országokban rendezett vásárokon is megjelenhetnek, a grazin például már szinte törzstagnak számítanak. Zökkenőmentesen folyik a köztestületi feladatok ellátása. A három kamara együttműködése kapcsán a vállalkozói igazolványokhoz az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül jóval gyorsabban juthatnak hozzá a kérelmezők, mintha mindent nekik kellene elintézniük. Az elmúlt félévben 600 igazolványt adtak ki ilyen módszerrel, januárban, februárban 300 új vállalkozó kezdhette meg működését. Mindent összevetve eredményesnek ítélték meg tavalyi tevékenységüket. Az elnök szerint ebben az évben is tovább kell folytatni azt a munkát, amelyet tavaly elkezdtek. Annak ellenére, hogy a folyamatosságot a változó környezet esetleg akadályozhatja. B. G. Kitüntetettek Több évtizedes kiváló szakmai tevékenységükért Kézműves Diplomát kaptak: Sárdi László, Keszthelyi Pál, Márton György, Vígh György és Keszthelyi Gábor. Csak kamarai tagoknak nyújtanak szolgáltatást Többféle támogatási keret - kisebb összegekkel A tyúkok eszik meg a hasznot Az idén a tavalyinál mintegy hárommiliiárd forinttal kevesebb támogatás jut a baromfiágazatnak. A leg- drasztikusabban az export- szubvenció csökken. Az ágazatot érintő szabályozók az 1998. évihez képest nem változnak, a mértékek jó esetben megőrzik nominálértéküket - tudtuk meg a Baromfi Terméktanácsnál (BTT). Az exporttámogatás csökkenése, különösen a fő piacnak számító Európai Unióba szállítandó termékeknél (mint például a filézett csirkemell) okoz érzékeny, várhatóan az egész vertikumon végiggyűrűző bevételkiesést az exportőröknek. Ehhez képest némi gyógyírt jelenthet az, hogy az idén több mint félmilliárd forintos tenyésztési támogatás áll a termelők rendelkezésére. Összességében, a terméktanács számításai szerint, az ágazat 1999. évi támogatottsága nominálértékben is várhatóan 3 milliárddal lesz kevesebb a tavalyinál. A BTT szakértői azzal számolnak, hogy a baromfinevelés jövedelemtermelő képessége az idén a vertikum valamennyi szintjén várhatóan csökkenni fog. Mindez az egyes termékek esetében (brojlercsirke, étkezési tojás stb.) a termelői önkorlátozás bevezetését, valamint az előre nem látható piaci zavarok kezelésére, saját intervenciós alapok létrehozását teszi szükségessé. A földművelésügyi tárca illetékese szerint a baromfiágazatban közvetlenül igénybe vehető tenyésztési támogatásokon túlmenően egyéb állami kedvezményekből is részesedhetnek az ágazat szereplői. Ilyen például az FVM által az agrármarketingre elkülönített 17,5 milliárdos keret, amelyet belföldön a hazai baromfihús fogyasztásának ösztönzésére, élénkítésére, külföldön a tradicionális piacok megőrzésére, új piacok feltárására lehet igénybe venni. Újvári Gizella Szelektív szemétgyűjtés Bár Magyarország elmaradása az európai elvárásoktól talán éppen a környezet- védelem terén a legjelentősebb, azért pozitív változásokról is beszámolhatunk. Ilyen például a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tevékenysége. Az 1996 októberében megalakult társulás az elmúlt év végén négy korszerű, az európai normáknak is megfelelő hulladékválogató-művet helyezett üzembe. A Pécsett, Zamárdiban, Székesfehérvárott és Veszprémben működő telepeket a Környezetvédelmi Alap 758 millió forintos segítségével hozták létre. Ennek az összegnek a fele vissza nem térítendő támogatás, másik fele pedig kamatmentes hitel. A konzorcium emellett 550 millió forintot a saját forrásaiból biztosított. A fenti összegből a válogatóművek mellett százmillió forint jutott egy gumihulla- dék-hasznosítóra, hatvanmilliót pedig egy akkumulátorfeldolgozó megvalósítására fordítottak. A konzorcium meghonosította és folyamatosan fejleszti a régióban az úgynevezett hulladékudvarok rendszerét, s egyes nagyvárosokban - egyelőre csak kísérleti jelleggel - bevezették a háznál való szelektív hulladékgyűjtést is. Állatok CD-ROM-on A gazdasági élet szinte ki- kényszerítette azt, hogy a komplex ágazati információs rendszerek mindenki számára elérhető formában jelenjenek meg. Az ACDI/VOCA, amerikai nonprofit szervezet ezt kiválóan és korszerűen oldotta meg. CD-ROM-on jelentette meg a gímszarvas-, a vaddisznó, a dámszarvas-tenyésztés, a kisüzemi és a szabadtéri sertéstartás, a farmszerű galambtenyésztés, a közraktározás, a burgonyatermesztés tudnivalóit, valamint komplex szaktanácsadási képzési anyagot is készített. A témák legkiválóbb magyar szakértői és amerikai önkéntes tanácsadói olyan áttekinthető és mindenki számára könnyen hasznosítható anyagokat állítottak össze, amelyek a teljes termelési és szervezési folyamatot, a piaci értékesítéssel bezárólag tartalmazzák. Romlott a vállalkozók helyzete Ebben az évben sem javult a kis- és közepes méretű vállalkozások helyzete, kilátásaik sem kedvezőek. Ezért a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) több ponton is kezdeményezni fogja a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer megváltoztatását - jelentette ki dr. Antalffy Gábor főtitkár. Szerinte az idén a kis- és középvállalkozók helyzete a járulékcsökkentések ellenére sem javult, az egészségügyi hozzájárulás összegének emelése, a többi változtatással (így a százalékos fizetési kötelezettségek bevezetésével) együttjáró adminisztratív költségnövekedés pedig a kormányígéretekkel ellentétes hatást gyakorol. A KISOSZ Országos Tanácsa fájlalja, hogy a jövőre esedékes adó- -és járulékreform szakmai egyeztetéséből kihagyták a szövetségeket, ezért úgy döntött, hogy saját javaslat- csomagot készít elő, és a kormány elé teijeszti azt - mondotta a főtitkár. A javaslat fő elemeiről szólva dr. Antalffy Gábor kiemelte az egyéni vállalkozói törvény módosításának szükségességét. Mint elmondotta, szervezetük úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi kormánystratégia nem tesz különbséget a „tényleges” vállalkozók és az önfoglalkoztató mikrovállalko- zások között. Az érdekképviselet javasolja továbbá, hogy az adóreform csökkentse a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhét. Az eddigi 23 adónem helyett hármat tartsanak meg. Új palackmosó Mintegy százhatvanmillió forint értékben - idei legnagyobb beruházásaként - a Pécsi Sörfőzde lecserélte a legidősebb, már huszonöt éves palackmosó gépsorát. A Németországból érkezett új, harmincöt tonnás gépet két óriás daru emelte be tegnap reggel a gyár megbontott Alkotmány utcai falán keresztül a leendő helyére. Az óránként akár harmincezer sörösüveget tisztító berendezést a tervek szerint a húsvét utáni napokban már üzembe is helyezhetik. A működtetése az előzőnél nemcsak gazdaságosabb, de környezetkímélőbb lesz, mivel kevesebb vizet és energiát fogyaszt. Nem utolsósorban az új gép jóval kisebb zajjal dolgozik majd. Tóth László
