Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-19 / 77. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. március 19., péntek Westel-újdonság A Westel 900 Domino né­ven bevezetett, és egyre na­gyobb népszerűségnek ör­vendő mobil egységkártyáit március 18-tól az OTP Te- leBANK Center operátorá­nak segítségével is fel lehet tölteni - jelentette be Sugár András vezérigazgató csü­törtöki sajtótájékoztatóján. Ezt az egyszerű, kényel­mes, gyors és biztonságos szolgáltatást azok a Do- mino-előfizetők vehetik igénybe, akik rendelkeznek OTP lakossági folyószám­lával és OTP TeleBANK- szerződéssel. Az sem mel­lékes, hogy a Domino egy­ségkártyák ilyenfajta feltöl­tésénél az ügyfél számára nincs bankköltség, az indu­láskor az ügyfelek még ak­ciós kedvezményt is kap­nak: nettó 6800 (bruttó 8500) forintot fizetve Do­mino egységkártyájukon nettó 7200 (bruttó 9000) fo­rintnyi beszélgetési lehető­ségjelenik meg. A Westel 900 Rt. és az OTP Bank Rt. közötti együttműködés újabb for­májával kapcsolatos szerző­dést a sajtótájékoztató kere­tében Sugár András vezér- igazgató, valamint Koloss- váry Adóm vezérigazgató­helyettes látta el kézjegyé­vel. Röviden Porcelánfestők. A pécsi Zsolnay Rt. és az 508. sz. Ipari Szakképző Iskola ren­dezi meg idén március 24— 25-én a három hazai porce­lánfestő „tanműhely” ha­gyományos szakmai vetél­kedőjét. A pécsi festők rendszerint jól szerepelnek hollóházi és herendi vetély- társaikkal szemben. (k) Életszínvonalunk nő. A lakosság életszínvonala az 1992. évi mélypont után 1997-ben némi javulást mu­tatott - állapította meg a KSH az Életszínvonal 1988-1997 című összefog­laló kiadvány bemutatóján. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 376,20 Japán jen (100) 195,22 Svájci frank 159,37 USA-dollár 230,98 Euró 254,42 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A földeken már megjelentek a munkagépek fotó: Tóth l. / Eled a határ, serénykednek a gazdák A tavasz biztos megérkezését jelzi, hogy megyeszerte mezőgaz­dasági gépek zajától hangos a határ. A munkát térségünkben nem gátolja semmilyen természeti tényező. BARANYAI KÖRKÉP Mint Tóth Sándortól, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hiva­tal munkatársától megtudtuk, az egész megyében megkez­dődtek a szokásos tavaszi mun­kálatok. A legnagyobb felada­tot a földmunkák megfelelő el­végzése, illetve a kora tavaszi vetések lebonyolítása jelenti a gazdák számára. Ennek kereté­ben zajlik az alaptrágyázás, il­letve talajzárás, ugyanakkor ezekben a napokban kerül a földbe a kora tavaszi borsó, zab és árpa. A szakember tájékoztatása szerint Baranyában semmilyen rendkívüli természeti tényező sem gátolja a munkálatok üte­mes beindítását. Belvíz szeren­csére térségünkben csak nyo­mokban található, ami kikerül­hető az időszerű munkavégzés során. Ami a szőlő- és gyümölcsül­tetvényeket illeti, már azokban is van feladat. Javában zajlanak a metszési munkálatok, az elő­relátó gazdák pedig a kártevők elszaporodását megelőző le­mosó permetezéseket is meg­kezdték. A munkavégzés mellett az év eleji hónapokban a finanszíro­zás kérdése foglalkoztatja leg­inkább a gazdákat. Az Földmű­velésügyi Hivatal tájékoztatása szerint a tavaszi ültetvénytele­pítések támogatására kiírt pá­lyázat népszerű volt, de már le­zárult a határidő. Akik ebből a lehetőségből kimaradtak, azok az őszi telepítésekre igényel­hetnek állami támogatást, erre a határidőre ugyanis még elfo­gadnak pályázatokat. Kaszás E. A jégelhárítás megtartása a tét A NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés ál­tal alkalmazott módszerrel 1 forint ráfordítással 26 forint ér­tékű termény óvható meg a jégveréstől. Baranya, Somogy és Tolna megye területén 835 000 hektár védelmét látják el. Évente átlagosan közel 1 milli­árd forint értékű termést men­tenek meg. A talajgenerátoros módszert több mint harminc év kedvező tapasztalatai alapján, a francia jégesőelhárítás segítsé­gével vezették be hazánkban. A baranyai rendszer - a biztosí­tóktól kapott káradatok eleme­zése alapján -, az előző 29 év­hez viszonyítva nyolc év alatt közel 60 százalékkal csökken­tette a jégkárokat.- Sajnos a működtetéséhez szükséges források megszerzé­sében kevésbé jók az eredmé­nyeink, mint a jégkárelhárítás­ban - tájékoztatott Huszár Ist­ván, a NEFELA Dél-magyaror­szági Jégesőelhárítási Egyesü­lés igazgatója. - A nonprofit szervezetet évek óta többcsa­tornás finanszírozással tartjuk fenn. A védett területen lévő önkormányzatok, mezőgazda- sági termelők mellett biztosító- társaságok, valamint a megyei közgyűlések, a területi agrár­kamarák is támogatják tevé­kenységünket. Ezek mellett je­lentős segítséget jelent, hogy a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium is hozzá­járul a költségeinkhez. Az érin­tettek mellett azonban sok a „jegy nélkül” utazó, akik csak élvezik a szolgáltatásokat, de nem járulnak hozzá a rendszer működtetéséhez. Mivel haté­kony jégesőelhárítás csak nagy, összefüggő területen végez­hető, nem tudunk különbséget tenni fizetők és nem fizetők kö­zött. A jégesőelhárítási egyesülés az elkövetkező napokban felke­resi a működési területén tevé­kenykedő mezőgazdasági ter­melőket, önkormányzatokat, szőlő- és gyümölcstermesztő­ket. Nagy a tét, hiszen az érin­tettek teljes körű támogatása nélkül megszűnhet az eredmé­nyesen működő szervezet. Ha mindenhonnan megérkezik a pénz, a jégesőelhárítási rend­szer működése nemcsak biz­tonságos lesz, hanem még a fej­lesztésére is jut. Lehetőség nyí­lik arra, hogy újabb 20 talajge­nerátorral bővítsék a jelenlegi hálózatot. Ezzel a fejlesztéssel optimális védőháló alakítható ki, amivel további hatékony kárcsökkenés érhető el. Etika a vendéglátóiparban Tilos a túlszámlázás, a borravaló kikényszerítése Az utazási irodák etikai kó­dexe mellett a napokban el­készült a vendéglátó vállal­kozók erkölcsi normáit tar­talmazó szabálygyűjtemény is. A két, régóta hiányolt dokumentumot előrelátha­tólag még a nyári szezon előtt jóváhagyják az illeté­kesek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál ezzel immár háromra nőtt a különböző szakmák etikus működéséhez irányt mutató szabályzatgyűj­temények száma. Az első a taxisoknak, a két mostani az utazási irodáknak és a ven­déglátóknak szól. Tervezik az idegenvezetők és a szállodá­sok etikai kódexének elkészí­tését is. Dr. Vándor Béla, a kamara jogi igazgatója elmondta: ta­valy kidolgoztak egy általá­nos, minden vállalkozóra ér­vényes etikai kódexet, e mellé készültek - az érintettek be­vonásával - az egyes szak­máknak szóló speciális sza­bályzatok. A vendéglátósok kódexé­nek összeállítása különösen időszerű volt, mert az utóbbi időben számos olyan etikátlan magatartásra derült fény, ami súlyosan veszélyeztetheti a szakma hírnevét. A szabály­zatban többek között szó esik a túlszámlázásról, a „rábe­szélő” vendégszerzésről épp­úgy, mint a borravaló kikény­szerítéséről. Szintén nem megengedett a számla kérés nélküli benyújtásával a ven­déget távozásra bírni, legfel­jebb akkor, ha a magatartása kifogásolható. A kódex szerint több mint illendő, hogy azok az ételek - például a brassói aprópecse­nye - amelyeknél a köret ha­gyományosan hozzátartozik a húshoz, világosan egy helyen és egy ár alatt szerepeljenek a vendéglátóegységekben az ét­lapon. A gazdasági önkormány­zatnak az ajánláson kívül szankcionálási joga is van, s akár a működési engedély visszavonását is kezdemé­nyezheti. Bikavéres összefogás A bikaver Magyarországon kizárólagosan elfogadott két termőhelyének együttműkö­déséről tárgyaltak Egerben a helyi és a szekszárdi borvidék hegyközségének vezetői. Törekvésük, hogy az ere­detvédelem alá vont bor csak a magas minőségi követelmé­nyeknek megfelelően jelen­hessen meg a piacon. A vá­lasztékbővítésre is gondolva, együtt tervezik kiaknázni a bikaver által megnyíló marke­tinglehetőségeket. A bikavér készítését - kü­lönböző vörösborszőlőkből - a török elől menekülő rácok honosították meg a középkori Magyarországon, majd év­századok alatt alakultak ki a termőhelyi különbségek. így mára a szekszárdi bikavérre inkább a délies, mediterrán íz, az egrire a markánsabb, ke­ményebb zamat a jellemző. H Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en III. 18-án Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV 1450 / 207 BorsodChem 4000 \ 45 507 Danubius 4300 \ 6761 Egis 4005 \ 9873 Fotex 97 \ 58 760 Mezőgép 2215 61402 Mól 5455 \ 1 367 034 OTP 9500 \ 214 918 Pannonplast 3885 \ 57 176 Pick 7145 \ 32 360 Prímagáz 2300 4580 Rába 1920 \ 378078 Richter 7400 89187 TVK 2200 \ 327 899 Zwack 5000 \ 464 Kárpótlási jegy 436 \ 4127 A BUX-index alakulása: 5489,80 (-227,97 pont) Az ipartestületek szerint is módosítani kell Inasiskola a láthatáron? Támogatja a Nemzeti alap­tanterv (NAT) módosítását az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) mondta Szűcs György, a szövetség elnöke. Szűcs György kijelentette: a szakmunkásképzés szempont­jából hátrányos, hogy a NAT 16 éves korig nem engedé­lyezi a gyakorlati képzést. Ki­fogásolta, hogy az alaptanterv szerint a gyakorlati oktatás arányát 37%-ra csökkentet­ték. Véleménye szerint a jö­vőben el kell érni, hogy kis létszámú csoportokban, mi­nőségi szakmunkásképzés le­gyen Magyarországon. Szűcs György rámutatott az úgynevezett duális képzés­ben rejlő előnyökre, ami az iskola, illetve a szakmunkás- tanonc gyakorlati oktatását végző helyi vállalkozók kö­zött osztja meg a szakképzés feladatait. Az IPOSZ elnöke szerint ez a rendszer nemcsak a szakmai ismeretek alaposabb elsajátítását teszi lehetővé, de a gyakorlati oktatást végző - saját vállalkozásukat vezető - mesterek személyes példája nyomán segít a szolgáltatói magatartás elsajátításában is. Az elnök károsnak tartja a szakképzési törvénnyel való kísérletezgetést. Különösen azt fájlalja, hogy a NAT sze­rinti szakképzés hatályba lé­pése miatt az IPOSZ nem tud több osztályt indítani. (a) Innovatív megye Baranya Sikeres volt az az együttműködés, amelyet három évvel ezelőtt kötött a Magyar Gazdasági Kamara és a Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Az eredmény milliárdokban mérhető, hi­szen az újdonságok bevezetése rendszerint megtakarításokkal, hatékonyság javításával jár. A közös cél az volt, hogy a pá­lyázati összegekkel javítsák a kis- és középvállalkozások ver­senyképességét, s hasznosítsák a kutatás, műszaki fejlesztés eredményeit. A közös pályázati rendszer meghirdetése országo­san is pozitív visszhangot vál­tott ki a gazdaság szereplői kö­rében. A kereskedelmi és ipar­kamarák (többségében konzor­cium keretében) pályázatainak konkrét tartalma elsősorban a kis- és középvállalkozások ku­tató-fejlesztő tevékenységére, innovációjára, az eredmények alkalmazására irányult ­hangzott el tegnap a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett innovációs fórumon. A pályázatok a minő­ségbiztosítás, a környezetvéde­lem, az energiaracionalizálás, valamint a szolgáltatások (adatbanki, iparjogvédelmi, technológiatranszfer, üzleti ta­nácsadás, innovációs terek fej­lesztése (inkubátorház, innová­ciós központ, ipari park, beszál­lítói háttér), valamint a logisz­tika témaköréből készültek és kerültek elbírálásra. Baranya megye bizonyult az elmúlt év­ben a legaktívabbnak, összesen 29 milliót igényeltek az itteni vállalkozások, s a pályázatok olyan jól sikerültek, hogy a bí­rálóbizottság oda is ítélte ezt az összeget. Török Ádám, az OMFB el­nöke (első kis képünkön) el­mondta, hogy külföldön (leg­utóbb például az Amerikai Egyesült Államokban tapasz­talta ezt) is nagy tisztelettel be­szélnek a magyarok innovációs fogékonyságáról. Külföldön el­sősorban az elektronikai ipar (hardver és szoftver) a gyógy­szeripar, a biotechnoló­gia, a környe­zetvédelem újdonságai iránt érdek­lődnek. Szó van arról pél­dául, hogy a Volkswagen- csoport a motorgyártás-fejlesz­tési kutató bázisát Magyaror­szágra telepítené. Tolnay Lajos (második ké­pünkön), a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara elnöke ar­ról számolt be, hogy ismét megállapodást kötöttek az OMFB-vel. Ennek alapján a két szervezet 300-300 millióval támogatja az innovációs pályá­zatokat. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents