Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)

1999-03-08 / 66. szám

1999. március 8., hétfő Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Tovább támad a belvíz, áradnak a folyók Rendkívüli készültség A Kárpát-medencét övező hegyekben megindult olva­dás, a csapadékos időjárás következtében a hét végén to­vább áradtak az észak-, il­letve a kelet-magyarországi folyók, számos megyében ka­tasztrofális méreteket öltött a belvízveszély. A helyzetre való tekintettel Orbán Viktor miniszterelnök szombaton rendkívüli belvízvédelmi ké­szültséget rendelt el. A miniszterelnök a védekezés kormánybiztosává Katona Kálmán közlekedési minisztert nevezte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon belvízzel kap­csolatban ilyen rendkívüli in­tézkedést még nem kellett hozni. Hozzátette, hogy 1966 óta az egyesített bel- és árvíz- helyzet még nem volt ilyen sú­lyos, mint most. Különösen Szabolcsban ri­asztó a helyzet. A külföldi víz­gyűjtő területekről kapott előre­jelzés szerint újabb árhullámok kialakulása várható a Tiszán, s a számítások alapján a folyó szabolcsi szakaszán a vízma­gasság meghaladja majd a III. fokú készültség szintjét is - ezt Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, helyettes védelem- vezetője közölte vasárnap. A szakember elmondta, hogy a védekezésnél a belterületi la­kóházak mentése az elsődleges feladat, amit az utak, a vasutak, az iparterületek és a mezőgaz­dasági földek kármentesítése követ. A szabolcsi belvíztáro­zók megteltek már, így újabb települések belvizes elöntése várható. Az önkormányzatokat a belvíz elleni védekezésben eszközökkel és szakemberekkel segíti a szervezet. Az érintett szabolcsi telepü­lések újabb 70 millió forintot kapnak a belvíz elleni védeke­zés költségeinek fedezésére - közölte Zilahi József, a régió önkormányzati közgyűlésének elnöke. Az összeget a területfej­lesztési decentralizált alap előre nem látható kiadásokra elkülö­nített részéből kapják a képvi­selő-testületek. Az egyébként 140 milliós keret 50 százalékának azonnali felhasználására Pintér Sándor belügyminiszter adott felhatal­mazást. Két napon belül meg­kezdik a Belügyminisztérium 30 millió forintos gyorssegé­lyének a szétosztását is, így együttesen 100 milliót kapnak az önkormányzatok a védeke­zés hatékonyságának növelé­sére. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium saját keretéből már pénteken 100 millió forintot utalt át a vízgazdálkodási társulatoknak a védekezés költségeire, így összesen 200 millió forint segíti a védekezést és a kárelhárítást. Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter külföldi kölcsön felvételét javasolja a kormánynak az ár- és belvízvédelmi rendszerek kiépítésére és rendbetételére. A miniszter a javaslatát a keddi kabinetülésen terjeszti elő. A jelenleg rendelkezésre álló ha­zai források a miniszter szerint nem elegendőek a fejlesztésre, illetve a bajba jutott emberek megsegítésére. Torgyán József javaslatával kapcsolatban Orbán Viktor mi­niszterelnök kijelentette: a költ­ségvetés rendelkezik elég pénzügyi tartalékkal ahhoz, hogy az államnak emiatt ne kelljen hitelt felvennie. „A keddi kormányülésen a véde­kezésben érintett szaktárcák vezetői ettől függetlenül élhet­nek önálló előterjesztéssel” - mondta a miniszterelnök. Szülők utcai tiltakozása A petíció átadása elmaradt Utcai demonstrációval tilta­koztak tegnap a Belügy­minisztérium (BM) gyermek- intézményeinek őszre terve­zett megszüntetése ellen a tárcához tartozó óvodákba és bölcsődékbe járó kicsinyek szülei. A tüntetésen mintegy kétszázan vettek részt. A tüntetők a BM főbejárata előtt gyűltek össze. A korábbi tiltakozásra utalva hangsúlyoz­ták: továbbra is helytelenítik és ellenzik a tizenkét létesítmény felszámolását. Ehelyett - tekin­tettel arra, hogy változatlanul elégedettek valamennyi intéz­mény működésével - inkább újabb gazdálkodási tervet sürgetnek fenntarthatóságuk érdekében. A demonstráción részt vevők értelmezése szerint a miniszté­rium vezetőinek döntése meg­sérti a közoktatási törvény előí­rásait. Éppen ezért kilátásba he­lyezték, hogy - ha elkerülhetet­len - áprilisban ülősztrájkkal folytatják, illetve erősítik meg tiltakozásukat. A szülők egyébként írásban is rögzítették követelésüket. Lapunk értesülése szerint azonban - a hírekkel ellentét­ben - a megmozduláson a petí­ciót nem adták át, mert úgy ítél­ték meg, hogy a tárca vasárnapi ügyeletese nem illetékes az in­tézmények ügyében, (cs. b. j.) Az energiahivatal elkészítette egységáras tervezetét Új számlázási rendszer készül Várhatóan az eddigi három- helyett egytömbös rendszerben, kilowattóránként 19 forint alatti nettó egységáron számláz­zák júliustól a lakossági villamosáram-fogyasztást - tudtuk meg Békés Györgytől, a Magyar Energia Hivatal árosztályá­nak vezetőjétől. Az új tarifarendszer életbe léptetése attól függ, hogy a gazdasági miniszter jóváhagyja-e a hivatal hosszas egyeztetés után összeállított javaslatát. A szakmai előkészítést koor­dináló bizottság a villamos- energiaAörvény alapján vé­gezte munkáját. A jogszabály nemcsak azt mondja ki, hogy az energiaáraknak tükrözniük kell a szolgáltatók indokolt költségeit, hanem azt is, hogy az árak tekintetében nem ke­letkezhet indokolatlan különb­ség az egyes fogyasztói réte­gek között. Békés György a javaslatról elmondta: a villamos energia tarifarendszerének átalakításá­ról két új rendelet születne - az egyikben a lakossági, a má­sikban az „egyéb” fogyasz­tókra vonatkozó előírások sze­repelnének. A háztartási fo­gyasztók esetében megszűnne a háromtömbös elszámolás, így mindenkinek egységes, ki­lowattóránként kevéssel ti­zenkilenc forint alatti nettó árat kellene fizetnie. Most ez az ár havi 600 ki­lowattóráig terjedő fogyasztás esetében 16,80, 600 és 3600 kilowattóra között 19, 3600 ki­lowattóra fölött 20,30 forint. Az átlag 2-3 százalékos ár­emelés - derül ki a számokból - a legkisebb fogyasztású ház­tartásokat sújtja a legjobban. A tervek szerint megmarad az úgynevezett éjszakai tarifa, de háromtömbös helyett itt is egységes díjjal. A hőtárolós kályha, vagy például a vil­lanybojler külön órával mért fogyasztása után továbbra is méltányos, kilowattóránként 9 forint alatti nettó díjat szá­molna fel a szolgáltató. Jó hír, hogy a számlák áttekinthetőb­bek lesznek, illetve hogy az energiamérés technikájának változtatása a családokat nem érinti. Takács Mariann Feltér köpeny és krumpliorr. A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem gyermekklinikáján rendszeres látogatóknak számítanak a Piros Orr Bohócdoktor Alapítvány által foglalkoztatott előadóművészek. Nevetés a gyógyítás szolgálatában... fotó: feb Kölcsönbírák: gyorsabb ítélkezés Újszerű, korábban még nem alkalmazott megoldással igye­keznek két helyi bíróságon is feldolgozni az évek alatt felgyü­lemlett aktahalmazt. A Tatabányai és az Esztergomi Városi Bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól kapott 30 bírót. Az Országos Igazságszolgálta­tási Tanács (ÓIT) a múlt év végén úgy döntött, hogy az évek óta bíróhiánnyal küsz­ködő két városi bíróságnak segítséget nyújt a felgyülem­lett büntető ügyek lezárásá­hoz. A fővárosban harminc bíró vállalta, hogy heti egy-két alkalommal Tatabányán, il­letve Esztergomban is tart tár­gyalásokat. Mint azt dr. Erményi Lajos­tól, az ÓIT Hivatalának illeté­kes főosztályvezetőjétől meg­tudtuk, Tatabányán - jelentke­zők hiányában - hét-nyolc bí­rói állást már több éve nem tudnak betölteni. így itt a bün­tető ügyek több mint fele né­hány hónapja leállt, ami az or­szágos átlaghoz képest óriási elmaradást jelez. A statisztikai adatok tanú­sága szerint tavaly a helyi bí­róságokon több ügyet fejeztek be, mint amennyi új eljárás in­dult, azaz tovább csökkent az ügyhátralék. A büntetőperek kivételével a többi esetben az eljárások 80-90 százalékát egy éven belül befejezik a helyi hatóságok. (Kivéve a már em­lített két bíróságot.) A másodfokon eljáró me­gyei bíróságokon az ügyek ki­lenctizedé egy éven belül be­fejeződik, így itt sem érvényes az a vélekedés, amely szerint a hazai bíróságok lassúak - mondta az ÓIT főosztályveze­tője. Ez a sommás megállapí­tás talán csak a Legfelsőbb Bí­róságra (LB) illik, ahol az első tárgyalás kitűzésére több mint egy évet kell várni. Az LB kivételével a bírósá­gok teljesítménye 1998-ban növekedett. A változatlan lét­szám mellett elért eredmény azt jelzi, hogy a bírói kar még rendelkezik ki nem használt tartalékokkal. (horváth) A pártok népszerűségének változásai Dunántúlon Növelte előnyét a Fidesz-MPP Megkerült a vegyi „bomba” Lakossági bejelentés alap­ján megtalálták azt a mér­gező anyagot tartalmazó szállítmányt, amelyet csü­törtökön egy kisteherautó­val együtt loptak el Buda­pesten. A rendkívül veszé­lyes vegyszerekkel - arzén- trioxiddal és hidrogénfluo- riddal - megtöltött tíz darab műanyag kannát és az 50 ki­logrammos fémhordót Páty és Zsámbék között, Pátytól 2,7 kilométerre, az út men­tén lelték meg. A rendőrség lezárta a környéket, biztosí­totta a helyszínt, a polgári védelem veszélyhelyzeti felderítő csoportja pedig azonosította a szállítmányt. A mérgező szállítmányt va­sárnap reggel szállította el a tulajdonos. A Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatása szerint februárban a dunán­túli megyékben a megkérde­zettek 35 százaléka támogatta a Fidesz-Magyar Polgári Pár­tot és 23 százalék a Magyar Szocialista Pártot. Országo­san ez az arány 30, illetve 25 százalék volt. A Független Kisgazdapárt or­szágosan 6, a Dunántúlon 5 százalékkal állt a harmadik he­lyen, az SZDSZ pedig 3 száza­lékkal (országosan is 3 száza­lékkal) a negyedik. Az MDF és a MIÉP népszerűsége országo­san és Nyugat-Magyarországon is változatlanul 1-1 százalék. Amennyiben most vasárnap tartanák a parlamenti válasz­tást, azt most is a Fidesz nyerné meg. Országosan a részvételü­ket biztosra ígérő, s valamilyen pártot is megjelölni tudó vá­lasztópolgárok 42 százalékának a szavazatát szerezné meg, míg az MSZP 36 százalékkal lenne második. A Független Kisgaz­dapárt 8, az SZDSZ 4 százalé­kot szerezne, a többi párt ennél kevesebbet kapna. Ettől eltérne a nyugati or­szágrész választási eredménye abban, hogy itt a Fidesz-MPP a szavazatok közel felét (49 szá­zalékát) szerezné meg, míg az MSZP a szavazatok nagyjából 50 40 30 20 10 0 Fidesz- MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF egyéb bizony­MPP párt tálán. nem szavazna Hírcsatorna Atlanti Tavasz. A honvédség az Atlanti Tavasz elnevezésű nagyszabású rendezvénysoro­zattal köszönti az elkövetke­zendő másfél hónapban Ma­gyarország NATO-csatlakozá- sát - közölte Stummer József alezredes. A nyitórendezvény március 13-án lesz a tatai Klapka György gépesített lö­vészdandár laktanyájában. Egyeztetés. Az új Nemzeti Színház körül kialakult ellent­mondásos helyzet megoldására tárcaközi egyeztetést kezdemé­nyez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, vala­mint a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium között Horváth Béla, az Or­szággyűlés építésügyi albizott­ságának elnöke, az ÉKGP frak­cióvezető-helyettese. Kamarai díj. A gazdaságban kiemelkedő teljesítményt elért személyiségek számára díjat alapított a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara - közölte az MKIK sajtóirodája. A díjat először a hazai kereskedelmi és iparkamarák megalakítása 150. évfordulójának megünneplése­kor, 2000. március 18-án fog­ják átadni. Védőoltás. A két hónapos cse­csemők hemophilus influenza B elleni kötelező védőoltását április elején kezdik meg az or­szágban, így megelőzhető a gé­geödémát és fertőző agyhártya­gyulladást okozó betegség - mondotta Straub Ilona, az Or­szágos Epidemiológiai Köz­pont (OEK) főigazgatója. Az egészségügyi kormányzat az idén 600 millió forinttal többet biztosít védőoltásokra. Sulibörze. Alapítványi és ma­gánóvodákkal, általános isko­lákkal, középfokú és szakképző intézményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődő szülők és di­ákok az Első Magániskolái Su­libörzén vasárnap, Budapesten. Az Alapítványi és Magánisko­lák Egyesülete által szervezett rendezvényen mintegy 40 fővá­rosi oktatási intézmény mutat­kozott be. Múzeumnyitá-S. A tervek sze­rint április 26-án ismét meg­nyitja kapuit a két éve zárva tartó fővárosi Bűnügyi Mú­zeum - közölte vasárnap Sági Zoltán alezredes, az intézet ve­zetője. Integráció. Az Ifjú Szocialis­ták Országos Elnöksége teg­napi ülésén állást foglalt felső- oktatással kapcsolatos kérdé­sekben. Az elnökség az integ­ráció kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni az intézményi au­tonómia és a hallgatói jogok sérthetetlenségét. egyharmadát (32 százalékát) nyerné el. Érdekes, s nyilván a kor­mányzati munka buktatóinak következménye, hogy a Fidesz ellenszenvmutatója is maga­sabbra szökött. Égy hónappal ezelőtt a megkérdezett nyugat­magyarországiak 6 százaléka, most pedig 10 százaléka nyilat­kozott úgy, hogy semmiképpen nem szavazna erre a pártra. A Dunántúl legellenszenvesebb pártja változatlanul a MIÉP. (21 százalék utasítja el.) FEB A kérdezés ideje: 1999. február 10-20. A kérdezés módja: szemé­lyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden fel­nőtt, állandó nyugat-magyaror­szági lakóhellyel rendelkező ma­gyar állampolgár. A minta: 299 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely tí­pusa szempontjából azonosnak tekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents