Új Dunántúli Napló, 1999. március (10. évfolyam, 59-89. szám)
1999-03-08 / 66. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. március 8., hétfő Hírcsatorna Három szombat. Országos közterület-szépítési verseny indul. A mozgalom célja, hogy* minden település lakossága három szombatot a lakókörnyezet szebbé tételére, ápolására fordítson, őrizze a helyi értékeket, járuljon hozzá az 1848/49-es forradalom és szabadság- harc 150., illetve a magyar államiság 1000. évfordulójának megünnepléséhez. A verseny 1999. március 1-jé- től november 15-ig tart. A települési önkormányzatoknál a mozgalomhoz március 10-ig lehet csatlakozni, (aa) Bicsérd és Zók együtt fáradozik a falusi turizmus fellendítésén. A zókiak a bronzkori Vár-hegyet szeretnék bemutatni az érdeklődőknek, amely egy Eu- rópa-hírű kerámiakészítő kultúra műhelyközpontja is volt. A bicsérdiek pedig a műemléki templommal, a felújított stációval, a galériával, valamint a köztéri szobrokkal szeretnének dicsekedni. (cs) Magyarbólyban bere- mendi segítséggel parkot alakítottak ki. A cserjéket és a csemetéket a cement- és mészművek kollektívája vásárolta. (cs) A kisdobszai önkormányzat nem tud hozzájárulni a csaknem tíz önkormányzat által finanszírozott közös iskolabusz fenntartásához. így most a gyerekek gyalog, illetve más járművel járnak a központi oktatási intézménybe. Amennyiben lesz elég pénz, az önkormányzat kocsit vásárol vagy autóbuszt bérel. (cs) A pécsi Berek-láposban mederben felgyülemlett szemétkupacok nehezítik a patakok folyását például a nagybani piac és a Kovácstelep közelében. A volt harkányi vasútvonal mentén néhol eldugulással fenyegetnek a hidak. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 706 cm, áradó, 6,5, Őrtilos 16 cm, áradó, 7,9, Barcs +41 cm, áradó, 6,0, Drávaszabolcs 158 cm, apadó, 4,7. MONOSZLAIISTVÁNNÉ Tatjána temetésének helyes időpontja 1999. március 9. 1030 óra Sokak szerint az el nem végzett munkáért is fizetünk a kéményseprőknek Nemcsak a kémények füstölögnek den esetben teszi kötelezővé az érdemi munkát, így tehát az el nem végzett szolgáltatás is benne van a pécsi és a megyei árakban - véli az elnök. Leikauf Tibor, az egyik pécsi kéményseprő cég vezetője, a Baranyai Kéményseprők Ipartestületének elnöke szerint nem lenne értelme - ahogy a fogyasztóvédők kérik - minden kémény mellé egy olyan leírást adni, hogy azon milyen munkálatokat kell elvégezni, és azok mennyi ideig tartanak. A pécsi gáztüzelésű lakások kéményeire jutó évi 665 forint egy átalánydíj. Ha „személyre” szabnák a fizetendő összeget, a szolgáltatásért legalább ötször annyit kellene fizetni, hiszen ez Bár a kéményseprés díja Baranyában évente lakóházanként maximum egy-kétezer forint, sokan úgy érzik, még így is túl sokat fizetnek a ma már megyeszerte vállalkozók által elvégzett munkáért. Túl drága a szolgáltatás, és a kéményseprő sokszor nem csinál semmit, csak beszedi a pénzt - vélik sokan. BARANYAI KÖRKÉP A kéményseprő-ipari szolgáltatást Pécsett a város közgyűlése, másutt pedig a megyei közgyűlés által hozott rendelet szabályozza. Hogy mennyi legyen a „füstölés” ára, azt a nyolc baranyai kéményseprő vállalkozás javaslatai alapján tehát a megyei jogú város és a megye képviselői döntik el. E rövid bevezetőre azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint a polgárok döntő többségének fogalma sincs arról, ki dönt az áremelésekről, és hogy egészen pontosan miért is kell fizetni, magyarán, hogy miért annyi az annyi. Sokan például nem a gombjukat fogják meg, ha megérkeznek hozzá a fekete ruhás emberek, hanem elküldik őket melegebb éghajlatra. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének elnöke, Horváth Lászlóné (kis képünkön) lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: mind a megyei, mind a pécsi rendelet kapcsán kifogásolják, hogy azok az ármegállapításnál az úgynevezett technológiai idő- szükségletet alkalmazzák, tehát megszabják, hogy egy adott kémény átvizsgálásához minden esetben ennyi és ennyi időre van szükség. A kéményseprő-ipari szolgáltatásról szóló törvény időnormákról egyáltalán nem beszél, és nem is mina cégeknél is jóval több munkát jelentene, amit persze beépítenének az árba, és így senki sem járna jól - érvelt Leikauf Tibor. Vannak olyanok, akik ugyan beengedik a kéményseprőt, és hagyják, hogy az elvégezze a munkáját, ám ezek után nem fizetnek. A cégek ilyenkor peres útra terelik az ügyet. A kéményseprés Baranyában egyébként - a tévéreklámokból ismert kifejezést alkalmazva — közepes árfekvésű, a többi megyével összehasonlítva se nem túl olcsó, se nem túl drága. Dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke nemrég levélben kérte fel a kéményseprő ipartestületet arra, hogy vizsgálja ki a fogyasztói panaszokat. Persze nem valószínű, hogy a szolgáltatók képviselőiből álló szervezet tagjai majd jól ellátják a baját a szolgáltatóknak. Nimmerfroh F. Nem a kéményseprők állapítják meg az árakat fotó: l. l. Kényszerből távozó önkéntesek MOHÁCS-SZIGET Tűz esetén a 35 kilométerre lévő Bajáról esetenként gyorsabban ér a helyszínre a fecskendős autó, mint a légvonalban sokkal közelebbi Mohácsról, ezért volt fontos a helyi önkéntesek szolgálata. Az elmúlt évben még 250 ezer forint támogatást kapott az újmohácsi önkéntes tűzoltó egyesület. Idén a szigeti részönkormányzat a költségvetéséből már egyetlen fillérrel sem járul hozzá a működésükhöz, vagyis a társaság megszüntetését fogják kezdeményezni.- Évente átlagosan öt oltásnál, tavaly például egy lakóépülettűznél segítettek a szigeti önkéntesek, hiszen ők előbb érhettek a helyszínre, mint mi, akik a Dunán csak komppal kelhetünk át - kaptuk a tájékoztatást May Károly alezredestől, a mohácsi tűzoltóság parancsnokától. Az új mohácsi önkéntesek még a két világháború között alakították meg az egyesületüket. A parancsnokuk több évtizede Bérdi Imre nyugdíjas tűzoltó, aki szükség esetén percek alatt összehívta a húsztagú egységet és hozzáértéssel vezényelte a munkát a hivatásosok megérkezéséig. A feladatukat két éve egy Németországból kapott jármű is segítette. Idén e helyett egy tartályos gépjárműfecskendőt visznek át Újmohácsra, így Bérdi úr, aki a szertárral szemben lakik, azonnal „nyeregbe” szállhat, ha tűz van. B. M. Nincs egyezség: jön a vízkorlátozás PÉCS - KŐVÁGÓSZŐLŐS A Pécsi Vízmű ellátási övezetében több olyan szabályozatlan területet is találtak az elmúlt hónapokban, amelyeket idén tavasszal rendezni szeretnének. Ahol a fogyasztók nem tudnak megegyezni egymással, vagy a szolgáltatóval - hamarosan vízkorlátozásokra lehet számítani. Március 15-ig kapott haladékot az a tucatnyi kővágósző- lősi vállalkozás és lakás, amelyek már jó ideje használják a Vízmű rendszerét az ércbánya egykori telepén. A Golgotán található épületek tulajdonosai előtt két lehetőség áll: szerződnek egymással és a főmérő szerint fizetnek, vagy szabályos belső vezetéket és közművet építenek ki.- Ezidáig havonta ötezer köbméter vizet tápláltunk be ebbe a rendszerbe, de csupán 600-700 köbméter után fizettek. Régóta egyezkedünk már, így most végső határidőt szabtunk. Ha március közepéig nem jön létre egyezség, akkor vízkorlátozásokat vezetünk be - tájékoztatott Szűcs Gyula (képünkön), a Pécsi Vízmű értékesítési igazgatója. A teljes kiépítés összértéke egyébként kevesebb, mint egymillió forint volna, ezt kellene a felhasználóknak kifizetni. Hasonló gondok vannak Pécsett, a Lámpásvölgyben. Itt mintegy 120 fogyasztó épített ki saját vezetéket és ez sincs engedélyeztetve. A Vízmű a fenti két megoldás valamelyikét szeretné elfogadtatni itt is, illetve szó volt még egy város által finanszírozott közkút felállításáról.- Cégünk ebben az évben jelentős mértékben szeretné csökkenteni a gazdátlanul elfolyó vízmennyiséget. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy az ellátási területünk valamennyi részén rendezett és mért viszonyok alakuljanak ki. - vélekedik Szűcs Gyula. Győrffy Z. Lassú reform, sok kétséggel KOMLÓ A város gazdasága a bányák bezárása során megrendült. A költségvetés egyensúlyának visszaállítása két alap- feltételhez kötött. A büdzsé 90 százalékát felfaló intézményrendszer átalakítása, és új vállalkozások, munkahelyek kialakítása. Még 1997-ben hozta létre az önkormányzat azt az ad hoc bizottságot, melynek feladata egy, a változásokat figyelembe vevő városháztartási reform előkészítése volt. Kis- pál László képviselő, az akkori bizottság tagjaként elmondta, hogy egy újszerű, a város egészét érintő működtetést kívántak megvalósítani. A terv nem volt tekintettel a megcsontosodott hagyományokra, a piacgazdaság figyelembe vételével, egy értékeket mentő, ésszerű gazdaság- politikát tartalmazott. Kispál László szerint merész, de átgondolt lépésként egy szolgáltatócégeket tömörítő közművállalat megalakítását javasolták. Már két éve terv készült az iskolaracionalizálásra, amely akkor kevésbé borzolta volna a kedélyeket, mint most. Félő volt, hogy a kultúra a fűnyíróelv alapján sérül, ha ész- szerűsítés nem történik. Nem történt, így az említett elv most kezd működni. Ha a reformot az önkormányzat rögtön elkezdi, mára a költségvetésben jelentős pénzeszközök lennének működtetésre, fejlesztésre, munkahelyek teremtésére. A városüzemeltetési iroda vezetője, Polics József (képünkön), arról szólt, hogy a várost csak fejlesztésekkel lehet megmenteni, ehhez pedig forrást csak ésszerű működtetés mellett lehet biztosítani. A polgármester gazdasági szak- tanácsadójának az a véleménye, hogy a helyzet még nem veszélyes. Az önkormányzat által másfél éve hozott határozat egy része már megvalósult. Tárgyalások folynak a középiskolák sorsáról a megyei közgyűléssel, korántsem biztos, hogy idén kerül sor az ominózus iskola-összevonásra. D. G. PORTRÉ Most következik az igazi kihívás „Az egyik legjobb gazdasági informatikus, élvezetes előadásokat tart, különleges elme, sokat és gyorsan dolgozik, karakteres véleménye van mindenről, a humora pedig nagyon jó” - adott kérésemre gyors leírást a JPTE Közgazdaságtudományi Karának nemrég habilitált tanáráról egy közeli ismerőse. Hogyan lett lézerfizikusból gazdasági informatikus?- Mindig is izgő-mozgó ember voltam, talán ennek is betudható, hogy a lézerfizikát az informatika követte, arra pedig „ráépült” a közgazdaságtan. Az informatikusnak egyébként, ha itthon előre akar jutni, mindig fel kell ülnie valami másik lóra, hiszen az informatika nem akadémiai tudomány.-Ezzel a szakmával mihez lehetett kezdeni a hetvenes években?- Részt vettem például a pécsi 30-as busz útvonalának optimalizálásában, és a belvárosi konténeres áruszállítás szervezésében. A cégeknél akkoriban kétségbeejtő volt az irodai munka szervezettsége, ezért kezdtem el foglalkozni irodaszervezéssel.- Habilitációs előadásának címe: A szellemi munkahelyek menedzselése. Mit kell ott menedzselni?- Az információt, hiszen az vagyon és erőforrás, amivel gazdálkodni tudni kell. A magasan képzett munkaerő munkáját ezért ugyanúgy meg kell szervezni, mint a Józsi bácsiét a gyárban. Az EU-ban például különböző tendereket az interneten hirdetnek meg, és számunkra létkérdés lesz, hogy mondjuk a Phare-pályázatokat minél gyorsabban elérjük. Az informatikusok számára most jön a kihívások kora.- Korábban négy évig rektorhelyettes volt. Nem vágyik vissza a vezetésbe?- Nem, mert amellett semmi mást nem tudnék csinálni. A felsőoktatás jelenleg kaotikus állapotban van. Persze minél nagyobb a káosz, annál többet lehet kihozni belőle.- Jut ideje a pihenésre?- Alig. A külföldi utak jelentenek pihenést: nincs telefon, nincs fax, és azzal foglalkozom, amivel akarok. Bár egy kollégám a legutóbbi Amerikában töltött fél évem alatt észre sem vette, hogy nem vagyok itthon, mert ugyanolyan rendszerességgel kapta tőlem az e-mail-eket, mint máskor. N. F. Dr. Dobay Péter 1967-ben érettségizik a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. A szegedi JATE-n matematika-fizika szakos diplomát szerez. Több mint 25 éve tanít a pécsi közgázon. 1975-ben doktorál, 1989-ben kandidál, 1999-ben habilitál. Lánya közgazdász, fia joghallgató, felesége matematikatanár. Tájházra is futja SZIGETVÁR-POKLOSI A szigetvári székhelyű Dél- Zselici Települések Szövetségének új vezetője, Bognár József kérdésünkre elmondta, biztatják azokat az önkormányzatokat, melyek a pénzügyi nehézségek ellenére is adnak a hagyományápolásra. Például Patapoklosi és Szentlászló községvezetősége pénzt gyűjt arra, hogy néprajzi és helytörténeti értékeket bemutató tájházat rendezzenek be. Poklosiban megvették az 1882-ben épült méntelepi Légrádi-portát, melyet Gál József somogyhárságyi asztalos újít fel a zselici lakberendezési szokásokat követve. A lokálpatrióta iparosmester gyűjti a régiségeket, nem egy tárgyat a kollekciójából fel is ajánlott a tájházba. Cs. J.
