Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-11 / 41. szám

6 Dunántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1999. február 11., csütörtök Oldalszerkesztő: Mészáros Attila I^f IéU Szélvíz Ózonlyuk. Az 1976. évi adatokhoz képest tavaly volt a legnagyobb az ózonlyuk az Antarktisz fölött. Több mint 100 napon keresztül a lyuk mérete meghaladta a 10 millió négyzetkilométert. Bár az ózont károsító anya­gok csökkentéséről szóló jegyzőkönyvet 166 ország írta alá, az óvintézkedések pozitív hatása leghamarabb húsz év múlva lesz érzékel­hető. Haladék 2004-ig. A mű­ködő erőművek 2004-ig kapnak haladékot a Környe­zetvédelmi Minisztériumtól, hogy csökkentsék káros- anyag-kibocsátásukat. Ez azt jelenti, hogy az erő- és égetőművek kénytelenek lesznek füstgáztisztítókat felszerelni. Negyedszázados az MME. Huszonöt éve alakult meg a Magyar Madártani Egye­sület. Azóta felvette a Természetvédelmi nevet is. Az egyesülethez mára 23 ezren csatlakoztak, az ak­tív tagok száma 5000 körül van, közel fele 20 év alatti. Az egyesület helyi csoport­jai révén behálózza az egész országot. Baranyá­ban nagy hagyományokkal és kiváló eredményekkel rendelkező közösségük van. A települési önkormányzatoknak kötelességük elkészíteni kör­nyezetvédelmi programjukat. A késedelem mulasztásos tör­vénysértést jelent, és anyagi következménye is lehet. A jövőre bevezetendő környezetterhelési díj jelentős része ugyanis csak akkor marad helyben, ha a program részeként létrehozták a te­lepülési környezetvédelmi alapot. sem tisztában, mennyibe kerül­het a program elkészítése. Vaj­dáné például milliókra becsüli Hidas esetében - a felügyelő­ség szerint azonban messze nem igényel ilyen költségeket. A szakemberigény is vi­A tavalyi év elején a beremendi pakurakiömlés okozta káro­kat példás gyorsasággal szüntették meg fotó: Tóth i„ BARANYAI KÖRKÉP A kötelezettséget az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény fogalmazta meg. Határ­időt nem szabott, szankciókat nem állapított meg. Az azóta el­telt évek alatt az önkormányza­toknak csak töredéke készítette el a programot. Az országos helyzetnél valamelyest kedve­zőbb a kép Baranya megyében, bár itt is csak elenyésző há­nyadról beszélhetünk a közel 300 településhez képest. Pé­csett közvetlenül elfogadás előtt áll a program, a többi város­ban készen van - bár - minősíti Kosztolányi György (kis képünkön), a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelő­ség munkatársa - nem azonos színvonalon. Sásdon például részletes, Szigetváron, ahol el­sőként készült el, a továbblé­péshez ad elegendő alapot. Komlón eddig a szabályzat ké­szült el, „tekintsük első kör­nek”, mondja a felügyelőség szakembere. A programok elkészítése pénz és hozzáértés kérdése. Pé­csett a munka több millió fo­rintba kerül, máshol ennél lé­nyegesen kevesebbe. Néhány településen olyan megoldást választottak, hogy a rendezési terv részeként szerepeltetik a környezetvédelmi programot. Beremend különleges helyzet­ben van - hallottuk HeindI Jó­zsef polgármestertől -, mert a cementművek már három évvel ezelőtt a saját költségére meg­csinálta a település környezet­védelmi programját. Itt is része a rendezési tervnek. - Nem fe­dezhető fel összefüggés a prog­ram gyors elkészítése és az adott település környezetvé­delmi veszélyeztetettsége kö­zött. Hidason például, ahol a Bu­dapesti Vegyi Művek ugyan­csak súlyos örökséget hagyott hátra, eddig nem készült el a munka. Vajda Péterné azonban - figyelemmel a környezet­használati díj várható bevezeté­sére - úgy véli, a képviselő-tes­tületnek hamarosan foglalkoz­nia kell egy ilyen előteijesztés- sel. Sok helyütt nincsenek azzal szonylagos. A kistelepülések polgármesteri hivatalaiban is dolgozhat olyan műszaki mun­katárs, aki meg tudja oldani a feladatot. Ha ez nem járható út, Kosztolányi György szerint a környezetvédelemmel foglal­kozó szakemberek viszonylag olcsón el tudják készíteni. Nem minden településen akad olyan környezethasználó, aki „nagyban” fizet majd. Hogy mennyit és miért kell, egyelőre ki sem alakult. Ám elképzel­hető, hogy a lakosságot is érintheti, például a fűtés alap­ján, a használt fűtőanyag függ­vényében. Az ebből eredő díj jó része is a helyi kasszát gya­rapítaná - ha van környezet­védelmi alap. Az, hogy ennek feltétlenül a program részének kell-e lennie, vagy önmagában is létrehozható, lényegében ér­telmezés kérdése. Ford-díj az örökségünkért A Henry Ford Természeti és Kulturális Örökségért Díjra idén is lehet pályázni, a természetes és az ember alkotta környezet megőrzésével foglalkozó munkákkal. A négy kategória: természeti környezet, kulturális örökség, erőforrás-gazdálkodás és ifjúsági pályázat. A beadási határidő február 27. A győztes másfél millió forintra számíthat, és részt vehet az európai döntőben. A program magyarországi fővédnöke Glatz Ferenc, az MTA elnöke, a zsűri elnöke Henry Ford unokája. A pályázatot támogatja az Európa Tanács és az Unesco Világ­örökség-központja is. A jelentkezési lapot levélben vagy telefaxon lehet kérni a Henry Ford-díj információs és sajtóirodáján: Budapest, Lipthay u. 5., telefon és fax: 212-5176. A tavasz gyengülő hírnöke Nagyüzemi módon pusztít­ják a dél-dunántúli erdők­ben a hóvirágot. Különösen a hosszú szárú vál­tozat állománya gyengült meg. A Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei szerint vállalkozások alakul­tak annak érdekében, hogy a dózerrel kikotort virághagy­mákat nagy tételekben szállít­sák külföldre, vélhetően első­sorban Hollandiába. Az üzlet érdekessége, hogy a holland kertészetekben két- három évig tartott hóvirág visszakerül Magyarországra - többszörös áron. A rendszeres pusztítás eredményeként a hóvirág ál­lománya több helyen már ala­posan meggyengült. Más vé­dett növénytársulásokat is ve­szélyeztetnek. Egy rövidesen megjelenő miniszteri rende­lettel szeretnék a további pusztításnak elejét venni. Földtani pályázat „Földtani örökségünk” címmel ismét pályázatot hirdet a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium (KM). A középiskolások két kate­góriában (I. és II. osztály, 14-16, illetve III. és IV. osztály, 17-19 év közöttiek) indulhatnak. A pályamunka legfeljebb 20 oldal terjedelmű lehet. Témái a földtani természetvédelem, a földtani örökség. Mellékletként fotókat, képeket, rajzokat, iratokat stb. lehet csatolni a jeligés pályázathoz. Az adatokat zárt borítékban kell mellékelni, feltüntetve ne­vet, osztályt, lakcímet, telefonszámot, az iskola nevét is címét, illetve a felkészítő tanár nevét is. Beküldési határidő 1999. ápri­lis 30. A pályázatokat „Földtani örökségünk” jelöléssel a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium, 1011 Budapest, Fő utca 44-50. címre kell eljuttatni. Törvénysértő önkormányzatok

Next

/
Thumbnails
Contents