Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-11 / 41. szám
1999. február 11., csütörtök J OGSZ ABÁL Y-ISMERTETÉS Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Dunai Imre Jog-forrás Őstermelői igazolvány. A kormány 227/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletet módosítja. A földművelés- ügyi hivatalok ügyfélszolgálatainak minden előírt feltétel megléte esetén az igazolványt haladéktalanul ki kell állítaniuk, illetve akadályoztatás esetén is legfeljebb 15 napon belül. Foglalkozás-egészségügy. A Kormány 9/1999. (I. 27.) Korm. rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995.(VII. 14.) Korm. rendeletet módosítva kimondja, hogy az ilyen szolgálatot nem tartó munkáltatók, munkaügyi központok és szakképző intézmények milyen térítési díjat kötelesek fizetni a szolgáltatásért. Hídnyilváiitartás. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelete a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről szól. Kiterjed nemcsak a közutakon lévőhidakra, hanem a közforgalom elől el nem zárt magánutakon lévő hidakra is. Országkockázat. A pénzügy miniszer 2/1999. (I. 29.) rendelete az országkockázat kezelésről szóló 25/1999. (X. 9.) PM rendelete módosítja. A márciustól hatályos rendelet a korábbi országbesorolási listát is újjal váltotta fel. A szomszédos országok közül a legkedvezőbben megítéltek I. kategóriájába tartozik Ausztria és Szlovénia, a II. kategóriába Horvátország és Szlovákia, a III. kategóriába Románia, a kategóriába nem soroltak közé Jugoszlávia és Ukrajna. Géntechnológiai tevékenység. A Földművelési és vidékfejlesztési miniszter 1/1999. (I. 14.) FVM rendelete a géntechnológia tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvénynek a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar területén történő végrehajtását szabályozza. Használt gépjárművekkel a vámig A közlekedési, hírközlési és vízügyi, a környezetvédelmi és a pénzügyminiszter 3/1999. (I. 18) KHVM-KöM-PM együttese rendelete szabályozza az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatát. A rendelet hatálya a belföldi forgalomba helyezés vagy a belföldön forgalomban lévő járműbe történő beépítés céljából külföldről behozott használt vagy sérült járművekre terjed ki. Ebbe a körbe tartozik a 250 cm3 hengerűrtartalom feletti motorkerékpár, a személygépkocsi, az autóbusz, a tehergépkocsi, a vontató, a nyergesvontató, továbbá az egyedi azonosítási jelzésre kötelezett alkatrész, vagyis a számozott fődarabok (alváz, motor). A határvámhivatal a beléptetést akkor engedélyezi, ha a személygépkocsi és motorkerékpár gyártási éve óta négy évnél, az autóbusz, a tehergépkocsi, a vontató és a nyergesvontató gyártási éve óta hat évnél több nem telt el. Nem alkalmazzák ezt a szabályt a muzeális jellegű, az örökségként vámmentesen Jce- zelhető, a különleges felépítményű, illetve tűzoltás, személyek mentésére, továbbá halottak szállítására kialakított gépjárművek esetében. Szintén mentesülnek azok a gépjárművek is, amelyeket települési önkormányzatok kapnak ajándékba az ellátási felelősségük körébe tartozó tevékenység végzéséhez. Hasonlóképpen kivétel a korszabály alól az olyan gépjármű, amely befogadott külföldi tulajdona. Ugyanilyen elbírálás alá esik az a gépjármű is, amely legalább két évig életvitelszerűen külföldön élő és az országba visszatérő; illetve a kiküldetés, munkavállalási engedély, tanulmányi szerződés, ösztöndíj alapján legalább két évet életvitelszerűen külföldön eltöltött magyar állampolgár tulajdona. Ha a gépjármű nem felel meg a korhatárnak, illetve nem esik a kivételek körébe, akkor a határvámhivatal a beléptetését megtagadhatja. Az ellenkező felhasználási cél okmányszerű igazolásáig minden külföldről behozott gépjárművet „belföldön forgalomba helyezni kívántnak” tekint a vámhatóság. A gépjárművek és számozott fődarabok vámkezelést megelőző vizsgálatát általában a kérelmező lakhelye (telephelye) szerint illetékes megyei közlekedési felügyelet végzi el. A közlekedési felügyelet akkor engedélyezi a gépjármű vámkezelését, ha a jármű - és különleges felépítménye - megfelel a forgalomba helyezés műszaki követelményeinek; # a karosszéria oldható kötésekkel rögzített, különválasztható külső burkolólemez elemei közül 30 százaléknál több nem sérült; 1 az önhordó karosszéria nem oldható kötésekkel rögzített elemeit az eredeti alvázszámot beütő gyártóműben állították össze és cseréjük nem szükséges; a fődarabok és kis fődarabok nem hiányoznak, valamint sérülésük nem haladja meg a 10 százalékos mértéket; H a motor- és az alvázszám eredeti gyártóművi beütésű; a motorblokk nem sérült, javítása nem szükséges; a futómű és a biztonsági öv bekötési pontjai sem sérültek, és szilárdsági szempontból veszélyes mértékbennemrozsdásodottak; • az alváz, a fenékváz és a karosszéria (kocsiszekrény) teherviselő elemei olyan mértékben nem rozsdásak és deformáltak, hogy cseréjük szükséges lenne; • a kormánymű és rögzítési pontjai nem sérültek, szilárdsági szempontból veszélyes mértékben nem rozsdáso- dottak; a gépjármű üzemképes. Ha a- kérelmező nem kapja meg a gépjárműre az engedélyt, kérheti alkatrészként való vámkezelését. Ehhez igazolnia kell, hogy a számozott fődarabok alkatrészként történő vámkezeléshez az engedélyt megkapta; i a számozott fődarabok kivételével az alkatrészeket, tartozékokat arra feljogosított személy vagy szervezet a vámkezelés után bontásra átveszi; a hulladéknak minősülő alkatrészek, tartozékok importjához szükséges engedélyt a hasznosítási hely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség megadta. A vámkezelési engedélyért folyamodónak motorkerékpár esetében 12 600, személygépkocsi esetében 16 000; tehergépkocsi, autóbusz, vontató és nyergesvontató esetében 17 000, a számozott fődarabok esetében pedig darabonként 5000 forint igazgatási, szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha a gépjármű nem felel meg a kijelölt korhatárnak, akkor a beléptetést megtagadhatják fotó: Tóth l. Hadigondozás-értelmezés A kormány 226/1998.(XII. 30.) Korm. rendelete a hadigondozásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendeletet módosította. Nem minősül politikai oknak, ha a hadiárva, ha- digyámolt és hadigondozott családtag esetében a jogszabályban előírt életkor betöltése, vagy térítésmentes intézeti ellátása miatt szüntették meg (szüneteltették) a hadigondozotti pénzellátást. Ha a kérelmező a pénzellátás 1944. december 22-ét (követő megszüntetését nem tudja közokirattal bizonyítani, a jegyző hivatalból felkérheti erre a nyugdíjfolyósító szervezetet. Nem minősül hadigondozottnak a volt hadiárva, a volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag, ha részére csak egyösszegű térítést állapítanak meg. A megengedett sebesség túllépése és az elsőbbségadás A legfőbb ügyész indítványa alapján a Legfelsőbb Bíróság büntető jogegységi tanácsa határozatot hozott az olyan közúti közlekedési balesetek megítéléséről, amelyeknél a megengedett sebesség túllépése és az elsőbbségadás kötelezettségének nem teljesítése egyaránt szerepet játszott. Az eltérő ítélkezési gyakorlatot kiváltó „tényállástípus” a következő: a megengedett sebességnél gyorsabban haladó jármű ütközik olyan másikkal, amelynek vezetője megfeledkezett az elsőbbségadásról. A baleset személyi sérüléssel jár. Mindkét járművezető megszegte a KRESZ előírásait, de vajon melyikük magatartása a meghatározó? A jogegységi határozat kimondja, hogy a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegésért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősséget, ha az elsőbbségadási kötelezettség szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezhetett volna. Adóhatósági ellenőrzés Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az adóhatóság alkalmazottja már nemcsak az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja jelenlétében kezdheti meg az ellenőrzést, hanem szükség esetén elég hozzá két hatósági tanú jelenléte is. A revizorok a próbavásárlást és a leltárellenőrzést akkor is megkezdhetik, ha csak az adózó alkalmazottja van jelen. Jogi tanácsadó B. K. és T. N. a felmondás legfontosabb szabályai iránt érdeklődik. A Munka Törvénykönyve ismer „rendes” és „rendkívüli” felmondást. A 89 §-ában úgy rendelkezik, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Felmondási indok csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével ösz- szefüggő ok lehet. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbi esetekben:- a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes idejére,- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,- a terhesség, a szülést követő három hónap, illetőleg a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság,- a sor- Vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésére vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama. S. A. Új előírások a liftekről A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet minden lifttel rendelkező vagy liftet létesíteni szándékozó lakóépületre, tehát a társasházakra isvonatkozik. A felvonók létesítéséhez, beépítéséhez, áthelyezéséhez, a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakításához, használatbavételéhez, elbontásához az építésügyi hatóság engedélye szüksligés. Az új szabályozás máí'az' építési engedélyhez is megköveteli á biztonság- technikai felülvizsgálat végzésére jogosult kijelölt szervezet szakértői nyilatkozatát. A tulajdonos az üzemeltetője útján - társasház esetében a közös képviselőn által - köteles a felvonó rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, állandó üzemképes állapotáról, illetve annak ellenőriztetéséről, a. rendszeres és szakszerű karbantartásáról, javításáról, szükséges felújításáról, illetve cseréjéről gondoskodni. Ha pedig az nem lehetséges, akkor az üzemen kívül helyezéséről. Kötelessége a felvonó rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának ellenőriztetése. Ezt két alakalommal az arra kijelölt szervezettel kell elvégeztetni, további két alkalommal pedig - a karbantartás megfelelőségének műszaki biztonsági felülvizsgálatát - a felvonó- és mozgólép- cső-dlenőrrel, vagy ilyen jogosultsággal rendelkező természetes személyt foglalkoztató gazdasági társasággal. A megbízási szerződésben kell rendelkezni arról, hogy az ellenőrzést végző balesetveszély esetén jogosult és köteles a felvonót leállítani. Az újraindítást csak a leállítást elrendelő ellenőr, vagy a megbízott szervezet végezheti. Az intézkedésekről az építésügyi hatóságot értesíteni kell. A tulajdonos köteles a felvonó üzemben tartását, üzemeltetését és használati módját folyamatos figyelemmel kísérni; a közvetlen balesetveszélyt eredményezhető hiba, hiányosság észlelésekor a felvonó üzemeltetésének azonnali kivagy bekapcsolásáról, illetve a veszélyhelyzet megszüntetéséig tartó szüneteltetéséről intézkedni. Az egy évnél hosz- szabb ideig bármilyen okból leállított - üzemen kívül helyezett - felvonó újraindításához az ellenőrzést és a műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatot végző kijelölt szervezet írásbeli hozzájárulása szükséges. A felvonó használati feltételeit, a helyes működtetés alapvető előírásait, az esetleges veszélyforrásokat és a veszély- helyzetben teendő intézkedéseket ismertető tájékoztatót az alapállomáson és a felvonófülkében jól látható és olvasható módon kell elhelyezni. A tulajdonos köteles a felvonó üzemben tartását folyamatosan ellenőrizni fotó: Tóth László
