Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-17 / 16. szám

1999. január 17. Magyarország - Dél-Dunántúl ötödik óidat Egy hírügynökségi jelentés szerint „a századvég komor prófétái a szex haláláról értekeznek, kifejtve azt, hogy napjaink orgazmusa az Igazinak csupán halvány mása”. A szakemberek arra hivatkoznak, hogy míg 1978-ban a férfi­aknál és nőknél a nemi aktus során az agyi elektromosság mutatója általában 190-re szökött fel, ma már 170-re emel­kedik, s ha majd 150 alá esik, akkor a szó szoros értelmé­ben lőttek a szexnek. Két kérdés is motoszkált ben­nünk a fenti információ halla­tán. Először is az, hogy mi a csuda lehet az az agyi elektro­mossági mutató, amely manap­ság csak 170-re szökik fel, má­sodszor pedig: milyen módsze­rekkel lehet mérni mindezt, mi­közben rendületlenül és elő­írásszerűén zajlik az orgazmus. Ez komplett marhaság, vála­szolja érdeklődésünkre dr. Lé­náról László, a POTE Élettani In­tézetének professzora. Létez­nek ugyan bioelektromos jelek, továbbá állatkísérletek során változásokat mutattak ki bizo­nyos agyterületeken, Japánban például személyesen is részt vett olyan majomkísérletekben, ahol azt vizsgálták, hogy szexu­ális aktus közben miképpen változik az agy sejttevékeny­ségük egyes struktúrákban. De az, hogy az agyi elektromosság mutatója 190, az ég világon nem mond semmit. Hogy em­bereken végeznének ilyen jelle­gű felméréseket, arról nincs tu­domása, csupán arról, mert azt valóban vizsgálták, hogy álmo- dás közben, annak paradox fá­zisában férfiaknál mindig erek- ció jön létre. Technikai szempontból ne­hezen elképzelhető, hogy or­gazmus közben emberek agyi tevékenységét mérjék, mondja dr. Pándy Mária szexuálpszi- chológus. Ha mégis rá tudtak venni néhány önként jelentke­ző párt, a keletkező néhány adatot nem lehet az egész né­pességre ráhúzni. Azt is tudni kell, hogy az orgazmus foka ugyanannál az embernél az életkorral változik, némelyek­nél csökken, másoknál növeke­dik. Azt állítani, hogy a szex ha­lálra ítélt, nem lehet, legfeljebb az jelenthető ki, hogy az idők során, a civilizációval az em­bernél az ösztönösség csők­Mohácsról nem menekülnek Mohácson voltaképp 1991-től, a délszláv há­ború kitörése óta napi­renden volt a menekül­tek, illetve a menedéke­sek ügye. Először azért, mert jöttek; az utóbbi időben pedig amiatt: ki megy haza? A városban még mindig sok olyan horvát (horvát­országi magyar) és bos- nyák él, akik azért nem tér­nek vissza a határ másik oldalára, mert egykori há­zukban betelepített szer- bek élnek. Ez önmagában azonban már nem elegen­dő a további segítségnyúj­táshoz. Dr. Dobó István, a Menekültügyi Hivatal igaz­gatója szerint jelenleg vi­szonylag egyszerű a kép­let:- Állandó hosszabbít- gatások után 1998. novem­ber 30-ával végképp meg­szűnt a menedékes státus. Ez azt jelenti, hogy az endrődi egyezmény értel­mében a Horvát Köztársa­ság minden hazatérőnek biztosít az ország területén megfelelő elhelyezést. Ter­mészetesen vannak, akik­nek nem érdekük hazatér­ni, mert akár legálisan, akár illegálisan munkát kaptak. Az biztos, hogy ők a Ma­gyar Köztársaságtól immár másfél hónapja nem kap­ják az 1200 Ft/fő/hét tá­mogatást, és orvosi ellátás­ban is csak akkor részesül­hetnek, ha - mint bárki más - befizetik a tb-t. A hivatalos munkaválla­lással az ittmaradóknak az a fő gondjuk, hogy külföl­diként csak akkor kaphat­nak munkát, ha arra a szakmára nincs nyilvántar­tott magyar munkanélküli. M. K. kent. A nemi aktus ma cizellál­tabb, mint vad őseink eseté­ben, akik mindezt durvábban és gyorsabban intézték el. Pándy Mária pácienseinek azért sokszor azt tanácsolja, hogy ösztöneiket ne hagyják teljesen kikapcsolódni pusztán azért, mert egyes korokban ez alantas dolognak számított, hi­szen e nélkül nincs szex. Az emberek ugyanis a civilizáló- dással egyre inkább szégyellik ösztöneiket. Az viszont gyako­ri, hogy egy ötven év körüli há­zaspár esetében a szex halvány mása annak, amilyen volt húszéves korukban, de ha az egyik fél megcsalja a másikat, gyakran átéli a húszéves kor él­ményeit. Ez viszont az életkor sajátossága és nem azé a koré, amelyben élünk. Véleménye szerint az, aki mérőeszközök­kel kezdi el mérni az orgazmus fokát, nem feltétlenül tudós, sokkal inkább beteg, akinek szexuális életét nem ártana megvizsgálni. Cseri László Vihar a Sansz miatt Siklóson Viharos heteket éltek meg a megváltozott munkaképessé­gűeket foglalkoztató és nyíregyházi székhelyű „Sansz B” Szövetkezet dolgozói, de most úgy tűnik; újra indulhat a termelés Siklóson. A szövetkezet fél esztendeje ér­kezett ajánlatára, mint azt Máté János polgármester elmondot­ta, igen kedvező feltételek mel­lett, a helyi árakhoz viszonyítva szinte ingyen bocsátottak ren­delkezésükre üzemépületet. A „Sansz B” vezetői fölvették a foglalkoztatottak után járó pénzügyi támogatásokat is. Mindenek után villámcsapás­ként jött a hír, hogy a szövetke­zet január 1-jétől bezárt, és el­zavarta összes dolgozóját. Janovics László, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese jó hírrel szolgált, a hét végére sikerült megállapodni, s hétfőtől újra megindul Siklóson a munkaerő-toborzás és új veze­tővel újra indul a „Sansz B”. Kozma Ferenc Jelentkeztek a néma bete­gért. Jelentkezett a család­ja azért az idős hölgyért, akit december 3-án rend­őrök találtak a pécsi vasút­állomáson. A hölgynél ira­tok nem voltak, beszélni nem tud. A 73 éves buda­pesti Czabán Sándornál a cikkünk nyomán készült tévéműsorban látta péntek este három fia és férje, teg­nap pedig már el is vitték a pécsi pszichiátriáról. A történetben az a legdöbbe­netesebb, hogy a decem­ber 2-i eltűnés után egy nappal a rendőrség orszá­gos körözést adott ki, a pé­csi zsaruk mégis a kliniká­ra vitték. (Id) Szekszárdi integráció. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola intézményi taná­csa a múlt héten kialakítot­ta a főiskola integrációjá­nak alapelveit, amelyekről hétfőn a város és Tolna megye politikusait, ked­den pedig a sajtót tájékoz­tatják. (Id) Határsértő hőlégballon. Szlo­vénia felől az erős szél mi­att péntek délután bere­pült Magyarország terüle­tére egy hőlégballon. Az azonosítható repülő tár­gyat Szentgyörgyvölgynél észlelték a határőrök. A határsértőket éjjel hazavit­ték Szlovéniába.’ (MTI) Barkácsoló kanizsai betörők. Tegnap délelőtt ismeretlen tettesek betörtek a nagyka­nizsai Eötvös téren lévő barkácsboltba, ahonnan a váltópénz mellett mintegy félmillió forint értékben vittek el különféle szerszá­mokat és gépeket. Azt nem tudni, hogy saját használatra avagy eladásra szánják-e az árut. (Id) Depressziós panelkutyák Az USA-ban kutyadepresszió elleni gyógyszert hoztak for­galomba. Kézenfekvő volt, hogy megkérdezzük: az ebek lelke is ennyire sérülékeny? A kutya is „ember” - válaszolta állatorvos ismerősöm a kérdés­re, s szüksége van gyógyszerre is. Dr. Hartung István neves pé­csi állatgyógyász szerint külö­nösen a lakásban, a négy fal kö­zött tartott panelkutyák lelke sérülékeny, együtt változik a gazdi hangulatával. Mivel a ku­tya falkaállat, természetesen nehezen tűri az egyedüllétet, vonít, ugat, ha idegen lépteket hall, tépi a szőnyeget, „harapja” a falat. A gond akkor lesz szembetű­nő, ha az állat „magába ros- kad”, megváltozik a viselkedé­se, agresszivitással válaszol a környezeti ingerekre, morog, hátán feláll a szőr, okkal, ok nélkül odakap. A depresszió kutatásával még az etológusok is bajban vannak, hiszen min­den fajta hordoz sajátos tulaj­donságokat és fajtán belül is minden kutya egyéniség. A vi­selkedési zavarok esetén azon­nal állatorvoshoz kell vinni az állatot, s a gyógyítás folyamata a gazdi és az eb közös terápiájá­val folyik. Mert többnyire a ket­tejük megváltozott kapcsolata (a gazdi gondokkal küzd, nem ér rá és ezért rendszertelenül foglalkozik vele, nem a meg­szokott időben eteti, viszi sétá­ra stb.) aktiválja a zavarokat. A gyógyítás kulcsa a gyógy­szeres kezelés mellett a családi összefogás. A kutyának több­nyire az a gyógyszer adható (például Seduxen), amit a gazdi is szed. Hartung István a termé­szetes alapú készítményekre esküszik, hozzátéve: a lézeres akupunktúra se árt. De legfon­tosabbak azok a tanácsok, ame­lyeket a kutya alapos klinikai kivizsgálása után az állatorvos - a gazdinak ad. Mert a panel­kutya is teljes életet élhet és boldoggá tehető. K. F. Mit akar nyerni, kávét, vagy idegbajt? Az én álmaim többnyire keve­rednek a valósággal és fordítva is, mondjuk a valóságban még soha nem volt öt találatom, nos, álmomban sem. Az egyik tévének - reggelente - van né­hány perces könnyű népi játé­ka, miszerint ha a betelefonáló néző kérdésére jó választ ad, azonnal nyer két kiló kávét. A napokban - ezúttal álmomban - belecsöppentem egy hasonló népi cécóba, amikor is a műsor vezetője nem Szilágyi János volt, hanem egy hórihorgas fülbevalós testőrszerű férfiú, aki a magas pulpituson ült, én meg kicsire zsugorodva, mint egy tasmániai üregi nyúl, fé­lénken néztem fel rá. A félel­metes játékvezető - aki melles­leg homlokára festve viselte cé­ge nevét - így szólt hozzám szelíden: „Figyelj rám, te kis izé! Meg tudnád mondani, mi­lyen számlát kaptál tőlünk, rusnya eszeddel fölfogtad e le­velünk tartalmát? Ha igen, kapsz két kiló szemeskávét, ám ha nem, akkor is kapsz - ekkor már ordított - tőlünk va­lamit, ha el nem ugrasz!” Még akkor is remegtem, amikor hirtelen fölébredtem és lebotorkáltam a lépcsőházi postaládámhoz. Várt a levél a cégtől. Ha az álmom folytatód­na, akkor sem nyernék kávét sem most, sem soha az élet­ben, mert a hivatalos levelek olyan elképesztő szakmai zsar­gonban íródnak, hogy azt csak az tudja könnyedén értelmez­ni, aki megfogalmazta, az ügy­fél, vagyis a címzett -, soha. Azt írják, hogy fizetnem kell 2782 forintot, ám a „számlán szereplő összeget” kiegyenlí­tés végett az OTP-hez továbbí­tották. Rendben van. Ám a to­vábbiakban kiderült, hogy - nyilvántartásuk szerint - még tartozók nekik 4816 forinttal. Fölöttébb elcsodálkoztam, mert december 18-án adtam postára több mint 5 ezer forin­tot hasonló követelésre. És egyáltalán: ismerik az otépés címemet, miért nem a pénzin­tézethez fordultak ebben az ügyben is. Szerintem igazam van. De . . . nekik is igazuk le­het. Mindegy, kideríthető, ki tévedett. Ugyanis a számlán van egy telefonszám, egy hölgy nevével, akihez fordul­hatok. így történt. Ám ezen a számon egy automata jelentke­zik és három angol szót ismé­tel. Fonetikusan írom le, mert sajnos nem tudok angolul. „Dhisz-haut-nájndt!” - vala­hogy így. Nyugi-nyugi! - biz­tattam magam a tizennyolca­dik kísérlet után és figyeltem a pulzusomat. Fogom a telefon­könyvet és keresem a tudako­zót. Nyilván az elején lesz, a mentők, tűzoltók, rendőrök fontos számai környékén. Ne örülj neki. A tudakozó számot ilyenek előzték meg, hogy „Anonym alkoholisták, AIDS Információ, NANE Egyesület, Máltai Szeretetszolgálat, „nor­mál zenei „Á” hang (!) - és tessék megkapaszkodni: Tele- fonviccmondó. És ezután kö­vetkezett végre a belföldi tu­dakozó, ahol is egy rokon­szenves férfi megadta a kere­sett számot. A hölgytől - aki jelentkezett - megkérdeztem, hogy ön a to­vábbiakban is magyarul vagy esetleg angolul szövegel e ve­lem. Azt mondta, magyarul, ak­kor kérdeztem tőle, a másik számon az automata-spiné mi­ért tömi fejemet angol dumá­val? Azonnal kapcsolom az ügy előadóját - hangzott a válasz, majd tényleg kapcsolt. Mit gondolnak kivel beszéltem? Újra az automata-Macával. Összeroskadtam, néhány per­cig csöndben elsírdolgáltam, majd eszembe jutott a vigasz lehetősége. A telefonvicc- mondó! Tárcsáztam, egy kis mosolyt megelőlegeztem, majd az automata-nő ezúttal magyarul közölte velem: „a hí­vott számon előfizető nem kapcsolható.” 1 Illusztráció: M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents