Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-17 / 16. szám

Gergely a kórházban Rózsa lett • Perel a család, perel a kórház • Jeltelen sírba temették a csecsemőt Megoldódni látszik az évszázad gyermekügyeként emlegetett pölöskei eset. Az időközben elkészült DNS-vizsgálat kimutatta, hogy azon a késő őszi éjszakán Orsós Mária nem egy egészséges kisfiúnak, hanem egy nyitott gerincű kislánynak adott életet. Ám úgy tűnik, hiába a perdöntő eredmény, a család továbbra is kitart saját véleménye mellett, és ha kell, vállalják a további pereskedést is. Lapunk munkatársai a helyszínen próbálták meg kideríteni, mi is történt valójában a zalai kis faluban, Pölöskén. nNS: nem történt gyerekesére | 2 ~~\ Éjfél után ^0 • Helyszín: Orsósék november pölöskei háza ovember harmadika, nem sokkal éjfél után. Orsós Máriának váratla­nul megindulnak a szülési fáj­dalmai. Édesanyja átszalad a szomszédba, hogy segítségül hívja legidősebb fia élettársát, Parragi Ilonát és annak ápoló­nőként dolgozó lányát, Kovács Ritát.- Velünk élő Józsi fiam ez idő alatt elrohant kihívni a mentő­ket - emlékezik vissza Orsós Józsefné. A szomszédok épp jókor érnek át, így Máriának nem egyedül kellett világra hoznia gyerme­két. Édesanyja naplószerűen sorolja az eseményeket.- 0 óra 26 perckor született meg a kicsi, a mentők pedig ponto­san fél egyre érkeztek meg. Mindössze annyi történt addig, hogy Rita, miután nem akart felsírni a kis haszontalan, fel­emelte a lábainál fogva és meg- ütögette a baba fenekét. Mire a mentősök beértek, a gyerek fel­sírt és Rita - édesanyja segítsé­gével - visszarakta őt Marikám lába közé. A zalaegerszegi mentőállomás főorvosa, dr. Tóth Péter elmon­dása szerint az újszülöttet em­berei betakaratlanul, az anyja lábai között találták.- Szállítókocsit küldtünk Pölös- kére, amelyen a sofőrön kívül csak egy mentőápoló teljesít szolgálatot, orvos viszont nem. A mentősök a helyszínre érve azonnal munkához látnak.- Elvágták a köldökzsinórt, majd bebugyolálták a kisbabát- meséli tovább Orsósné. - Én nem is láttam meztelenül a gye­reket, de amikor megkérdez­tem, hogy fiú vagy lányunokám született, mindenki, még a mentősök is állították, hogy kisfiú. Mária megerősíti édesanyja szavait, miszerint neki is a mentősök mondták, hogy fiút szült. A szülést levezető ápolónő is megerősíti, hogy Orsós Mária azon az éjszakán egy egészsé­ges fiúnak adott életet.- Többször megnéztem a ne­mét, sőt amikor fejjel lefelé tart­va a hátsóját ütögettem, a ge­rincénél semmiféle rendelle­nességet nem tapasztaltam. Higgyék el, szakképzett nővér­ként felismertem volna, ha nagy baj van. Marika egészsé­ges fiút szült, Gergelyt, ahogy a család elnevezte. Dr. Tóth Péter mentőfőorvos:- A szobában, ahol szült a fia­talasszony, meglehetősen rossz látási viszonyok uralkod­tak. Ráadásul egy koraszülött­nél elég nehéz első ránézésre megállapítani a gyerek nemét. Az azonban kétségtelen tény, hogy amikor az ápolót megkér­dezték, ő valóban azt válaszol­ta, hogy az újszülött valószí­nűleg fiú. ásnap villámcsapás­ként érte Orsós Józsefnét a hír, hogy lánya nem egy egészséges fiúnak, hanem egy nyitott gerincű kislány­nak adott életet, akinek a kór­házban a Rózsa nevet adták.- Nem tudom, mi történhetett. Ha ez a kislány teljesen egész­séges volna, akkor sem fogad­nánk el a mi Gergőnk helyett. Láttam mindkét csecsemőt, így állítom, hogy Rózsa nem azonos a lányom által meg­szült gyerekkel. Az Orsós család pert indított a kórház ellen, amelyben az in­tézményt gyerekcserével vá­dolták meg.- Nekünk nincs ügyvédünk, hiszen nem tudnánk fizetni, de az igazunkért mindenre képesek vagyunk - teszi hoz­zá elég harcia­sán Orsósné. Dr. Rubecz Ist­ván főorvos:- A kórházba egy nyitott ge­rincű kislányt hoztak be. Mind a hat dolgo­zónk, aki ott volt a felvéte­lüknél, egy emberként támasz­totta alá ezt a tényt. A kis Ró­zsát az előírásoknak megfele­lően Pécsre szállítottuk, ahol egy erre kijelölt bizottság dön­tött, hogy a kislányt nem ope­rálják meg, mert nincs értel­me. Utána visszakerült hoz­zánk ápolásra. Rózsa a körül­ményekhez képest jól érezte magát, súlya rendesen gyara­podott, de a betegsége miatt csak idő kérdése volt, hogy mi­kor veszítjük őt el. Karácsony első napján (december 25-én) délelőtt lett rosszul. Bár mi mindent megtettünk érte, amit csak lehetett, délutánra meghalt. A december 29-ei boncolás eredménye is azt tá­masztotta alá, hogy a kislány menthetetlen volt. Egyébként a kórház nevében mi is pert in­dítottunk nagy nyilvánosság előtt elkövetett többszörös rá­galmazásért. Igaz, nem Orsósékat, hanem a családot felbujtó Parragi Ilonát jelentet­tük fel. Vele már háromszor is akadt összetűzésünk, de egyik sem volt ilyen súlyos. Amikor Orsósék megtudják, hogy a kórház által kért DNS- vizsgálat eredménye 99,9%- os bizonyossággal megállapí­totta, hogy Rózsa édesanyja Orsós Mária, a család még ha- tározottabbá válik.- Nem fogadjuk el az ered­ményt, továbbra is harcolni fogunk azért, hogy Gergely visszakerülhessen hozzánk. Akárhová is vetette a sorsa. Helyszín: Orsósék pölöskei háza III zalaegerszegi kórház orvos igazgatója, dr. Rubecz István - aki ' egyben a gyermekosz­tály osztályvezető főorvosa is- szerint annyira ritka Ma­gyarországon a nyitott gerin­cű csecsemő, hogy első látásra nem is biztos, hogy bárki fel­ismeri.- Bár ha az ügyben szereplő nővér valóban olyan szakkép­zett, mint ahogy azt állítja ma­gáról, akkor illett volna felis­mernie. A mentősök pedig nem is fordították a hátára az újszülöttet, amikor elvágták a köldökzsinórt. Orsósék állítják, hogy a men­tő Máriával és az újszülöttel fél kettőkor indult el a megye- székhelyre.- Ha akkor én is a lányommal megyek, nem lett volna semmi gond - jegyzi meg félhangosan Orsósné. - Biztos, hogy ekkor történt valami, hiszen a lányo­mat jóval előbb kitették a kocsi­ból, mint unokámat, Gergőt. Dr. Rubecz István főorvos:- A mentősök a szülőszobára vitték mind a kettőjüket, méghozzá hajnali egy után tíz perccel. Ott egy szülész kollé­gám megvizsgálta és ellátta az anyukát, míg a kisgyerme­ket a gyereknővér vette keze­lésbe, aki rögtön jelezte, hogy a kislánynál súlyos rendelle­nességet tapasztalt. Ekkor va­lóban szétválasztották anyát és gyermekét, mivel a kislányt rögtön felvitték az intenzív centrumba. Dr. Tóth Péter mentőfőorvos:- Megvan minden dokumen­tum, amivel igazolni tudjuk, hogy mikor hol volt a mentő, de ezekbe csak hivatalos szerv tekinthet bele. Annyit azonban elárulhatok, hogy kollégáim fél egyes érkezésü­ket követően 25 percig ma­radtak Pölöskén, majd rögtön bevitték az édesanyát és gyer­mekét a zalaegerszegi kór­házba. Itt az előírásoknak megfelelően mindkettőjüket a szülőszobára vitték. rsós Mária - aki maga is beteg: epilepsziás, vala­mint enyhén szellemi fo­gyatékos - úgy néz a le­vegőbe, mint akit nem is érdekel a vizsgálat eredménye.- A kórházból is azért szöktem el már másnap, mert nem akar­tam más gyermekét etetni. Nem tudom, miért csinálják ezt. En­gem csak egy dolog érdekel: mi­kor kapom vissza a kisfiámat? Könnyek jelennek meg a sze­mében, a keze remegni kezd. Édesanyja gyengéden átöleli és bekíséri a házba. Orsós Rózsa rövid élete lezá­rult. A hányatott sorsú kislányt megtagadta a családja, senki sem fogadta be. Halála után a pölöskei önkormányzat dön­tött úgy, hogy átvállalja a kis csöppség temetésének költ­ségeit. Rózsa utolsó útja is olyan volt, mint nem egészen két hónapos élete: megtagad­va, senki által sem siratva he­lyezték örök nyugalomra. Egy névtelen sírba. A vizsgálat Az anyaság bizonyítása ugyanolyan módszerrel tör­ténik, mint amelyet az apa­ság kizárásánál alkalmaz­nak. A csecsemő és a felté­telezett anya véréből - álta­lában rendőri jelenlét mel­lett veszik le a vért - elvég­zik a vércsoport, a savófe­hérje, valamint a vörösvér- test-enzimek vizsgálatát. Ezenkívül elemzik a HLA- rendszert és elvégzik a DNS- próbákat is. Szempontok az élethez: ki maradhat meg? A nyitott gerinccel született gyermekek műthetőségét egy orvosokból álló bizottság dönti el. A szem­pontokat egy Angliában élő magyar származású professzor, Lorber János állította össze még a 70-es években. Több ezer gyermek teljes anyaga alapján öt pontba foglalta, milyen körülmények között érdemes megműteni őket, milyenekben nem. A bizottság, amely legalább öt specialistából áll - ideggyógyász, urológus, sebész, gyerekgyógyász -, az összes körülményt figyelembe véve dönt arról, hogy érdemes-e kitenni az újszülöttet egy eset­leges operációsorozatnak. A születési rendellenesség, a nyitott gerinc mellett számos egyéb - ve­se-rendellenesség, gerincvelő-károsodás, alsó végtagok bénultsága - betegség is felléphet. Ebben az esetben nincs értelme a beavatkozásnak. Ha a műtét elmaradása mellett döntenek, a csecse­mő halálra ítéltetett. Csak idő, sajnos elég rövid idő kérdése a csecsemő elvesztése. Hazánkban a csecsemők 0,4-0,5 ezreléke születik nyitott gerinccel, amelynek okait még nem ismerik. I I 4 Az anya állítja, nem beteg lányt, hanem egészséges kisfiút szült

Next

/
Thumbnails
Contents