Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-10 / 9. szám
Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Negyedik oldal 1999. január 10. Íl'í//Íí' jgjSSSgSg '■ $ U| n SgSggggj SS®®* y ■>, MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából MELÁNIA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.20, nyugszik 16.24 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: MÉHES KÁROLY Ki a sötét? A gyönyörű hangzású Melánia név viselői nem biztos, hogy örülnek, ha kiderül görög eredetű nevük jelentése, ugyanis az nem más, mint fekete, sötét. Becézése viszont nagyon is magyaros, Máli, Málcsika. Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 änöajüa® hm (fÉEBMfeíiiMMaGa ajiealiLü A pécsi helyzet is igazolja, hogy lecsengőben van a veszélyes egzotikus állatok tartásának mániája. Ámbár közvetett jelek arra utalnak; hogy nem kevesen tartanak kígyókat - netán mérges fajtákat is kajmánokat, illetve skorpiókat és veszedelmes mérgű pókokat. Ez idáig - ismertté vált - baleset nélkül. Tavaly Pécsett mindössze két emu tartására kértek és kaptak engedélyt. Volt egy személy, aki farkas tartásának feltételeiről érdeklődött, de aztán az állatkerti tájékozódás után nem tért vissza. Az új törvény szerint veszélyes állat tartására a hely szerint illetékes önkormányzat jegyzője a szakhatósági hozzájárulásával adhat engedélyt, ha a tartás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy nem veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - a szakismerettel együtt! - biztosítottak. Veszélyes állatnak az országba való behozatalához is ugyanilyen előzetes engedély szükséges. Védett veszélyes állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve - a Természetvédelmi Hivatal, Nemzeti Park Igazgatóság - engedélyezheti a jegyző hozzájárulásával. Az országba való behozatalukhoz is engedély szükséges. Ám, hogy melyek a veszélyes állatok, azt könnyebb meghatározni, mint kizárni, hogy melyek nem. Erről még csak most készül a jogszabály. Feltehetően annak minősül, amelyik csípésével, marásával, harapásával, szorításával ember életére, testi épségére veszélyes lehet. Ugyanakkor jellemző i régebbi példa, hogy Budapesten egy cirkusz vasúti kirakodásakor a ketrecből kiszabadult hím oroszlánt ijedtében a saját idomárja harapta meg, és az inzultustól a király visszahőkölt a helyére. Ugyanakkor viszont egy kantáron vezetett cirkuszi teve - sok országban háziállatként tartott növényevő - nyak- szirten harapta a gondozóját, aki ebbe belehalt. D. I. Évtizedes vajúdás után elkészült és januárban hatályba is lépett az állatok védelméről szóló törvény. A kivárásnak annyi haszna bizonyosan volt, hogy közben elmúlt egy divat, amit épp e jogszabálynak kellett volna kordában tartania. Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Itt a rendőr, hol a rendőr? Somsits László komlói rendőrkapitány alapvetően semmi jóval nem tudott biztatni, mikor a rendőrök utcai jelenlétéről kérdeztem.- Hát. . . Mivel az egész, úgy, ahogy van, pénzkérdés, nem is fog belátható ideig megoldódni. A városban általában négy rendőr cirkál, már ha éppen cirkál, és nem börtönbe szállít elítéltet, vagy az ügyészségre kísér, tehát olyan munkát végez, ami kell és fontos, csak abban hátráltatja a rendőrt, hogy jelen legyen az utcán. Elismerem, jogos az észrevétel, miszerint a lakosok csak annyit látnak belőlük, hogy átsuhannak a városon. Az egész téma azért került elő megint, mert az utóbbi időben előfordultak utcai tolvajlások, már-már rablásba hajló cselekedetek. Gyerekektől szedik el a pénzt az iskolaebéd-befizetés napján, nyugdíjas öregasszony Kevés a rendőr Komlón és nem is lesz több! kezéből tépik ki a bevásárlószatyrot az ABC mellett. Nyugtalanító dolgok, még akkor is, ha a kapitány vallja:- Abban biztos vagyok, hogy sűríthetném én a járőröket, az ilyesmit biztos, hogy nem a rendőr szeme láttára fogják elkövetni. Arra is kovácsoltak már tervet - még az előző önkor- jnányzat idején hogy a hétvégeken, mikor zajlanak a nagy diszkós menetek, alaposabban járőröznek majd. Ezek nem az alapszolgálatban lévő rendőrök lettek volna, hanem szabadidősek, tehát külön- pénzért végezték volna a dolgukat, és a fizetséget az önkormányzat állta volna. Ez azonban egyelőre lekerült a napirendről. M. K. Orvhalászok emberemlékezet óta léteznek, ellenük hol hatékonyan, hol teljesen eredménytelenül veszik fel a küzdelmet azok, akik a halászat legális módját művelik. A Baja környéki vizek tájékán az utóbbi időkben különösen elszaporodtak azok, akik a halállományt megdézsmálják. Elsősorban a piacra dolgoznak azok, akik a Dunán és mellékágain orvhalászattal foglalatoskodnak, mondja Papp Zoltán, a Szeremlei Horgászegyesület al- elnöke. Többnyire leshálózással és villamos halászattal fogják a halakat, ez utóbbi technika különösen nagy kárt okoz a haltelepítések időszakában, hiszen az elektromos áram hatására az ivadékok is elkábulnak és elpusztulnak. A szeremleiek egy őrző-védő káeftét is megbíztak a halak védelme érdekében, de miután kiderült, hogy éppen ők lopják a halat, nem volt más választás, mint a dühvei kevert szomorú búcsú. A különböző orvhalász csoportok felosztották maguk között a területet, meséli Papp Zoltán, s szisztematikusan fosztogatják a halállományt annak ellenére, hogy a bírság százezer forint is lehet. Megnőtt a ladiklopások száma is, merthogy ladikokról folyik a munka, majd ezeket gyakran elsüllyesztik, nemigen bajlódnak velük. Az is előfordult már, hogy halásztanyát gyújtottak fel, vagy a száradó varsákat sósavval leöntötték. Az alelnök információi szerint a halastavakat már lényegesen jobban őrzik, az egyik tórendszert például kilenc kuvasz védi, ez idáig igencsak kiváló eredményességgel. A Bajai Vízirendőrség ügyeletese érdeklődésünkre elmondta, hogy teljesen tehetetlenek ezekkel az esetekkel szemben. Ennek részben az az oka, hogy ezekben a hónapokban nincs hajójuk, mert szokás szerinti téli álmát alussza, s öt esztendeje autójuk sincs, miután felsőbb szervek különösebb indoklás nélkül elvették tőlük. Azt pedig senki sem várhatja el ezek után a vízirendőröktől, hogy gyalog járják be a Duna mellékágait, s üldözőbe vegyék a kitűnően motorizált orvhalászokat. Azoktól ugyanis még senki sem vett el se hajót, se gépkocsit, de még a halakat se nagyon. Cs. L. Újraéledhet a siklósi Kőzetpark Hajdan a mostaninál sokkal nagyobb gazdasági jelentősége volt a siklósi márvány bányászatának. A múlt század végén a szürke, a rózsaszínű és a zöld siklósi márványt felhasználták az Országház és több pesti palota belső burkolásához is. Később a budapesti metróállomások építésénél kapott szerepet. A külső burkolásra a siklósi márvány kevésbé alkalmas, mert az időjárás viszontagságait viszonylag rosszul tűri. Három évtizede is már, hogy kőzetparkot kezdtek létesíteni a siklósi vár tövében. A siklós-villányi borút turisztikai fejlesztetési programjában most ennek a parknak a felújítását és kiteljesítését is felvetették, mivel az egész környéken hiányzik egy olyan létesítmény, amely a térség geológiai érdekességeit tárná a közönség elé. Művészek javasolták, hogy a parkba szobrász szimpóziumot kellene tervezni, ahol az elkészült alkotások is megmutatnák a környéken található kőfajtákat, fossziliákat és geológiai képződményeket. A várkert egyébként is ideális hely arra, hogy időszakos kiállítótérként nagyméretű szobrokat mutassanak be ott. D.I. Hej, somogyi betyárok! A dédapa, Homolyák Ferenc szigetvári albíró fogta el Gölöncsér Jóskát, az utolsó somogyi betyárt. Hogyne lenne szinte természetes, hogy a mai utód, dr. Újkéry Csaba, Kaposvár bíróságának elnöke külön könyvben dolgozta fel a betyárvilág tündöklését és bukását.- Az 1849-es szabadságharc utáni világ kicsit hasonlított a mostanira - mondta a VDN- nek. - A 124 négyszögölmérföld nagyságú Somogybán (akkor még a 3000 lélekszámú Szigetvár a megyeszékhely) mindössze 90 pandúr volt. Nem csoda, hogy az öt bandába szerveződött betyárok néhány év alatt 99 embert öltek meg, de még a szegény emberről is lehúzták a szűrt az út mentén az úgynevezett „járkálók”. Sajnos, az igazság- osztó, jótékonykodó betyár legendája teljesen hamis: ezek az emberek végtelenül kemények és kegyetlenek voltak. Aki az 1860-as években Barcsról a nagy erdőkön Kaposvárra indult, jól tette, ha előtte végrendelkezett. Egy a betyárok javára írható, mégpedig, hogy a nőkkel sosem erőszakoskodtak - megvolt minden csárdában a babájuk, és ez nekik elég volt. Méhes K. Ha jegesedik a Duna Bár az utóbbi enyhe napok már-már a tavaszt idézték, a meteorológusok ugyancsak fenyegetőznek, hogy egykettőre visszatér majd a jeges tél. Amikor sokakat jégre csábít a siklási kedv, mint például Mohács mellékvizein. A Duna mellék- és holtágai valóban befagytak a hosszú, rideg napok során, azonban a szemfülesebbek nem is itt, hanem a töltés melletti fagyott talajvíz-pocsolyákon korcsolyázgattak, míg megvolt jég. - Bolond leszek rámenni nagyobb vízre - mondta Winternitz Ferenc. - Ha a pocsolya beszakad alattam, legfeljebb vizes lesz a zoknim! A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság természetesen idén is megtette figyelemfelkeltő felhívását. Ebben az áll, hogy a szabad vizek jegén tartózkodni tilos éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, közúti járművel, a kikötők területén - és mindenhol a folyókon. Tehát, ha be is fagyna a Duna, nem szabad rámenni! M. K. iti ,r^Flpl«fiSr <*'' rlB ***’ r^rf-w. yJj ‘ír®jr-ÄTj?iiir-iitv*i \ #c * 1/»c® jC ® ■ vvu
