Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-06 / 334. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Negyedik oldal a iíy^uíy 1998. december 6. Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Miklós nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.17 nyugszik 15.52 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-039-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Cseri László Meglehetősen zsúfoltak a hazai börtönök. A Büntetés- vég­rehajtási Intézetek Országos Parancsnoksága jóvoltából megtudhattuk, hogy majdnem másfélszeres a telítettség. Abban a cellában, ahol két fő tartózkodhatna, jelenleg hár­man vannak. 'Cl ...- ~ I A Mikulás Mai névnapunk a görög Nikolaosz névből származik, jelentése: győzelem + nép. A név szlovák és cseh változata a Mikulás, amely nálunk csak a fehér szakállas télapó neveként használatos. Pincehelyen fejlesztené a kór­házat a Tolna Megyei Közgyű­lés, melynek feltett szándéka, hogy a kórház rövid időn belül a jelenlegi kettővel szemben négy osztályosként működjön. Megállapították, hogy a kórház­zal kapcsolatos döntések nem minden esetben szolgálták az intézmény vonzáskörzetében élő polgárok érdekeit. A kórhá­zat nemrég a megszüntetés ve­szélye fenyegette. (d) Számszerűen: a hazai büntetés­végrehajtási intézetekben (bör­tönökben és börtönkórházak­ban) 10 248 férőhellyel rendel­keznek, de momentán 14 353 elítéltet tartanak fogva. S nem olcsó a rabtartás. Erre való tekintettel vizsgáló­dott az állampolgári jogok biz­tosa és észrevételeit összefog­lalva megállapíthatjuk, hogy nemcsak a raboknak jut kese­rűbb kenyér, a fegyőrök, a sze­mélyzet helyzete sem rózsás. A pécsi börtönben dolgozó fegy- őröknek például nem jutott az intézet konyhájáról meleg ebéd (zsebből, otthonról hozott szendvicseken élnek), irodáik­ban, pihenőiken alig van leve­gő: a fegyőrök is szűkösen van­nak. Másrészt - és ennek mi nyo­moztunk utána - , többet költ az állam egy-egy fogvatartottra, mint amennyit a fegyőr havi fi­zetésével hazavisz. Ha eloszta­nánk jövedelmét az eltartott családtagjai számával, még szo­morúbb lenne a kép. Az első közlés jogán kapott adatok sze­rint Magyarországon egy őrize­tesre naponta 1018 forintot köl­tenek (ellátás, ruha, villany, fű­tés, szállítás stb.), de ebbe a na­pi ezresbe nincsenek beszámít­va a börtönök felújításának, re­konstrukciójának költségei. A börtönőr bruttója pedig ötven­ezer forint körüli, a közalkal- mazottaik bérének átlaga pedig a 40 000-et sem éri el! S ha a kö­zel tizenötezer hazai rabról be­szélünk, nem árt tudni, hogy a BV-intézetek hivatásos állomá­nya jelenleg 5031 fő. Kozma F. Bérek és viszonyok a hazai börtönszférában 13 520 férfi és 833 nő tölti szabadságvesztését vagy él előzetesben. Személyenként napi 1018 forintba kerülnek A BV intézetekben 5031 fős a hivatásos állo­mány és 1027 közalkalmazott dolgozik A tisztek havi bruttójának átlaga 97 258, a tiszthelyetteseké 52 744, a közalkalmazottaké pedig 38 776 forint Dombóvár alpolgármester nélkül Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Mulasztásos törvénysértés felé masírozik a dombóvári képviselő-testület, mivel képtelenek egyezségre jut­ni, hogy hány alpolgármes­terre van szüksége a városnak. A felek igen nyakasak. Az elő­terjesztő polgármester csak olyan jelöltet támogat, akivel együtt tud dolgozni. Ezt a jobbközép pártok nem akcep­tálják, így aztán Tóth Attila a legutóbbi testületi ülésen újra Radochay Imrét nevezte meg társadalmi alpolgármesternek. A képviselők meg ismét nemet mondtak. Tóth Attila két alpolgármes­tert szeretne. Egyet a jobbkö­zép, egyet a balközép részéről. Erre azt mondják a többiek, hogy az MSZP-t hozná előnyös helyzetbe, mivel ő maga is bal­oldali. Tóth Attila azt mondja, hogy nem szabadna politikai síkra terelni az ügyet. Abban kellene egyetértésre jutni, hogy legyen egy gazdasági és egy humán alpolgármester. Ez­után lehetne egyeztetni akár politikai síkon is, hogy olyan személyeket javasoljanak, akik együtt tudnak dolgozni és sze­mélyükkel a pártok is egyet ér­tenek. Azt mindenki tudja, hogy Tóth Attila szívesen dol­gozna a fideszes Kerényi Zsolt­tal. Az egyházi iskola vezetője azonban csak társadalmi meg­bízatásban tudná elképzelni ezt a helyzetet. A felek álláspontja egy fi­karcnyit sem közelít egymás­hoz. A patthelyzet akár négy évig is eltarthat. Hazafi József Zala népművészete Több mint hetven egyéni alkotó és tizenöt szakkör félezer munkája látható Za­la megye népművészeti ki­állításán, amely tegnap nyílt meg Zalaegerszegen, a Művelődési Központban. Tárgyi és formavilágát te­kintve az utóbbi évtized leggazdagabb zalai népmű­vészeti seregszemléje a mostani. (d) Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Az égből pottyant Mikulás LOTTÓSZÁMOK Ötös lottó: Hatos lottó: (io:' (isi ^ O Pótszám: ((§> Jokerszám: 982167 Amíg a karácsony igazi családi ünnep, melyben mindenki egyaránt kiveszi a részét, a Mikulás inkább csak a gyereke­ké. S bár Mikulás többnyire az áruházakban, óvodákban je­lenik meg személyesen, egyre inkább a lakásokat is meg­látogatják. A Mikulások ritkán pottyannak le az égből, többnyire rendesen bekopogtatnak az ajtón, s bebo­csátást kérnek. Molnár László, az idei év legkülönösebb Miku­lása Pécsett azonban az abla­kon kopogtat, legyen az akár a tizedik emeleten is. Ő ugyanis kötélen ereszkedik le a magas­ból. „Könnyen” teszi mindezt, hiszen a hétköznapokon a Westel tornyokat újítja fel. Esti alászállást nem vállal, mert a kötelet sötétben nem biztonsá­gos kikötni, s szívesebben száll ki panelházakhoz. A gyerekeknek nem akármi­lyen élmény, amikor megjele­nik a nagyszakállú az ablakban, érdeklődik, tud-e verset a meg­szeppent apróság, s átadja az ajándékcsomagot, miközben fi­gyelmezteti a gyermeket arra, hogy a jövőben illedelmeseb­ben viselkedjék a szülőkkel szemben, s máskor ne mulasz- sza el a fogmosást sem. Arra a kérdésre, nem izgul-e a felesége a veszélyes akciók miatt, Molnár László azt vála­szolta, hogy éppen egy hőlég­ballon versenyen ismerkedtek meg, ahol ő versenyző, felesége pedig bíró volt, s azóta is mind­ketten űzik ezt a tevékenységet. A magasság és mélység tehát a család egyetlen tagjának sem idegen, még a két és fél éves kislánynak sem, aki számára az égből ereszkedő Mikulás a világ legtermészetesebb dolga. Cseri László Siklósi ex-borisszák Van aki kétszer születik. Életveszélyes baleset vagy műtét után, eset­leg ha kigyógyul az alko­holizmusból. Siklóson évtizede működik az a klub, melynek tagjai a hegyvidék levéből kigyó­gyult ex-alkoholisták, s akik jó szokás szerint fel- köszöntik egymást az újjá­születés okán. Ilyenkor tor­tát sütnek, s gyertyával dí­szítik. A héten a város pol­gármesterét is meghívták az alkalomra - három gyer­tyával köszöntve egy tag­társukat - és bejelentették: rövidesen 30 gyertya lesz egy tortán. Ugyanis egy tár­suk éppen harminc éve szabadult meg átkos, bor­issza szenvedélyétől. K. F. Bonyhádi letartóztatások lancsó Miklós különös halála Jancsó Miklós tíz esztendeje nem forgatott filmet. Aztán au­gusztusban, munkássága so­rán először, Grunwalsky Fe­renc operatőrrel az oldalán ké­szítette el a „Nekem lámpást adott kezembe az Úr, Pesten” című filmjét. A két főszereplő, Mucsi Zoltán és Schrerer Péter a napokban éppen Pécsett ját­szik a Harmadik Színház és a Bárka Színház együttműködé­se eredményeként a Lila ákácban. Régóta dédelgetett gondolat ez a film, melyben eredetileg Marcello Mastroianni és Vittorio Gassmann játszottak volna, mesélik a színészek, az­tán Mastroianni meghalt, Grunwalsky javaslatára pedig Jancsó megtekintette a Bárká­ban a Szentivánéji álom című produkciót, melyben két mes­terembert, Vackort és Orrondit Mucsi és Schrerer alakította igencsak meggyőző erővel, s ekkor úgy döntött, ők lesznek filmjének főszereplői: a két sír­ásó. A sors egyébként is úgy akarja, hogy ők valamiféle fur­csa párt alkossanak különböző produkciókban, mint például Szomjas György Gengszter­filmjében, egy új Grunwalsky- filmben, vagy a Bárka tervezett darabjában, a Don Quijotéban. Az új, januárban bemutatás­ra kerülő Jancsó-film meg ítélésük szerint gyöke­resen más, mint a ko­rábbiak, nincsenek benne a már-már megszokott ri tuálék a mezí­telen nőkkel, lovakkal, égő gyertyákkal. A film ön­ironikus, szürreális, költői ké­pekkel tele­szőtt világ, melyben ön­magát alakítja maga Jancsó és Hernádi is, mint ahogy minden sze replő a saját nevén szerepel. Hihetetlen az a légkör, mondják, melyben készült a film, az a partneri, baráti vi­szony, melyet a rendező kiala­kít maga körül. Ennek követ­kezményeként a kész forgató­könyv az ötödik forgatási na­pon kezdett megsemmisülni, hiszen a főszereplők meghatá­rozói lettek a munkának, véle­ményüket a rendező nagyon komolyan vette, s óriási sza­badságot biztosított számukra. Különös volt az a tisztelet is, mely a stáb minden résztvevő­je iránt megnyilvánult, hiszen még a harmadkellékes nevét is tudta, s köszöntötte min­den forgatás kezdetén. S bár Jancsó a film­ben különös körül­mények között meghal, úgy tű­nik, nem ez lesz az utolsó filmje pályá­ja során. Az örök- mozgó, hánykolódó Bárka most azért kötött ki Pécsett, mondja Mucsi Zoltán és Scherer Pé­ter, mert a szín­házat átépítik, vol­taképpen most válik tornateremből igazi színházzá. De remélik, hogy kapcsolatuk a Harmadik Színházzal és Vincze János rendezővel ezután válik majd igazán szorossá. Cs. L. Bonyhádon és környékén riadalmat okozott, hogy a városi kapitányság munka­társai „letartóztattak” több nyugati rendszámú sze­mélygépkocsit. Szaki Zsolt pénzügyőr főhadnagy la­punknak elmondta, mivel a térségben jelentős a német­ség száma, sokan kettős ál­lampolgárok. Ők behozhat­ják külföldi rendszámú személygépkocsijaikat, de a törvény szerint - mivel magyar állampolgárok is -, a kocsit be kell jelenteni a határon, azaz a kocsinak is útlevélre van szüksége. Az ügy figyelmezteté­sekkel, megrovásokkal zá­rult. Az érintettek azt kifo­gásolják, hogy a szabályok­ra a határon miért nem hív­ják fel a figyelmüket, s ak­kor nem lennének csempé­szek. H. J. Alkohol és gondozás Szenvedélybetegek részle­gét alakítják ki Szigetváron, a Dr. Raksányi Árpád Gon­dozási Központban, tájé­koztatta lapunkat az inté­zet vezetője, Osztopányi Lászlóné. A száz főt ellátó idősek otthonában olyan szenve­délybetegek is vannak, akik másféle életvitelük mi­att konfliktushelyzeteket okoznak. Ezért az épületen belül 15 fő részére teljesen elkülönített részt hoznak létre saját költségvetésük terhére. A betegek ellátása nem okoz anyagi gondot, hiszen a szenvedélybete­gek normatívája éves szin­ten százezerrel több, mint az öregeké. Az alkoholizmus, mondja Osztopányiné, nagyrészt a 40-50-es férfi korosztályt érinti, hiszen gyakran a válás következ­ményeként a család, lakás és állás nélkül maradtak az alkohol kiszolgáltatott­jává válnak. Cs. L. i < < i

Next

/
Thumbnails
Contents