Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-24 / 352. szám
1998. december 24., csütörtök Karácsony Dhnántúli Napló 23 Századforduló-közeli számvetés Magyarország társadalmi állapota felőli számvetést sokféle módon lehet készíteni bizonnyal; mi a számok nyelvén szerettük volna megtenni. Nem árthat. Különösen így, közelegve a századvég felé. Hiszen akárhogy is vesszük, rövidesen nyakunkon a 2000. esztendő, s egyetlen év alatt oly sok változás nem érhet bennünket. Annyi biztos, hogy egyelőre 10,1 millióan vagyunk: a statisztika által is mért utóbbi esztendőben 30 ezerrel fogyott a népesség. Hát lássuk, egytől száz százalékig, sorban. Megpróbáltunk tényeket keresni a számokhoz - vagy számokat a tényékhez? -, erősen szubjektív módon „leszázalékolva” a magyarokat. 1% Évről évre hazánk lakóinak 1 százaléka újszülött: tavaly 100 350-en születtek. De az is igaz, hogy jóval többen: 139 434-en haltak meg. 2% A magyarok 2 százaléka szervezett nudista. 3% Az ország lakóinak több mint három százaléka beszéli a főbb világnyelveket: az angolt 220 000-en, a franciát 50 000- en a németet pedig 45 000-en. 4% Tavaly az emberek 4 százaléka betegedett meg influenzában; 63-an meghaltak. 5% A közúti balesetek 5 százalékát külföldiek okozzák. (Tavaly összesen 1383-an haltak meg útjainkon.) 6% Az általános iskolások majdnem 6 százaléka- (43 552- en) gyógypedagógiára jár. 7 % Magyarországon összesen 734 236 vállalkozást regisztrálhattunk, melynek 7 százaléka külföldi érdekeltségű. 8% A lakosság 8 százaléka idült alkoholista a becsült adatok szerint; ebből 600 000 férfi és 200 000 a nő. 9% A háztartások 9 százalékában van személyi számítógép, 36-ban személygépkocsi, 90-ben porszívó. 10% 138 763-an követtek el tavaly bűncselekményt: minden tizedik fiatalkorú. 11% A házasságok 11 százalékában nem azonos vallású a férj és a feleség. 12% A magyar lakosság 12 százaléka kap eseti vagy rendszeres segélyt. Rendszeres segélyből 185 821-énéinek. 13% Baranyában a munkanélküliségi ráta megközelíti a 13 százalékot. 14% A szakmunkástanulók 14 százaléka a gépgyártást tanulja; a második helyen a kereskedelem áll. 15% A családok 15 százaléka egyszobás lakásban él. 16% A telefon fővonalak 16 százaléka üzemi-vállalati, a többi (2 627 222) a lakásokban lévő fővonal. 17% Az állami gondozottak 17 százaléka gyermek: összesen 24 044 fő. E mellett 61 379-en élnek szociális otthonban és 67 349-en hajléktalanok. 18% Átlagban a bevételeink 18 százalékát költjük élelemre. 19% Az örökbefogadók 19 százaléka külföldi: tavaly 182 gyermeket vittek el az 1000 örökbefogadottból. 20% A hazai polgári perek egyötöde - pontosan 37 343 - házassági bontóper volt. 21% A terhesség-megszakítások 21 százalékát 20 és 24 év közötti nők kérik. Tavaly ösz- szesen 74 564 abortusz volt. 22% A szociális étkeztetésben részesülők 22 százaléka Budapesten él. 23% 348 000 munkanélkülit tartottak számon; 23 százalékuk már két esztendeje nem kap állást. 24% A nyugdíjasok több mint 24 százaléka rokkant. 25% A foglalkoztatottak negyede naponta ingázik. 26% Tavaly 24 992 házasság bomlott fel. Leggyakrabban - a házasságok 26 százaléka - 5 és 9 év között ér véget. 27% A tűzesetek 27 százaléka az otthonokban lobbant fel: tavaly 26 728 esetben riasztották a tűzoltókat. 28% A lakások közel 28 százalékába (1,1 millió lakás) jut el a tv képe kábelen. 29% A lakosság 29 százaléka hívőnek tartja magát, de nem gyakorolja vallását. 30% A házasságok 30 százalékában a férfi öt évvel idősebb feleségénél. 31 % Az ország lakosságának 31 százaléka nyugdíjas: jelenleg összesen 3 123 000 fő. 32% A házastársi (élettársi) kapcsolatban élők 32 százaléka gyermektelen. 33% Évente a hazánkba beutazó külföldiek (közel 10 millió) 33 százaléka Romániából érkezik. Európából 7,3 millió, Ázsiából 1,6 millió, Amerikából 322 000, Afrikából 112 000, Ausztráliából pedig 96 000. 34% A foglalkoztatottak 34 százaléka dolgozik 20 fősnél kisebb cégnél. 35% A magyar orvosok 35 százaléka nő. 36% Az ország lakóinak 36 százaléka falvakban él. 37% A hazai szálláshelyek 37 százaléka kemping. Egy időben 120 509 embernek tudnak hálóhelyet adni. 38% A külföldre utazó magyarok 38 százaléka Ausztria felé hagyta el az országot: tavaly összesen 12 millión léptük át határainkat. 39% A kiadott szépirodalmi művek 39 százaléka angol író munkája, 30 amerikai szerzőé és csak 16 százaléka magyar. 40% A 25 éves vagy annál idősebb korú lakosság 40 százaléka végzett középiskolát, 12 százaléka felsőfokút, 48 százaléka pedig általános iskola 8 osztályát, vagy annál kevesebbet. 41% Az emberek 41 százaléka használ fogkrémet. 42% A hangszeres zenét tanulók (117 566) 42 százaléka fiú. 43% A hazai sportegyesületi tagok - 443 848 - 43 százaléka igazolt versenyző. 44% A hazai vadállomány 44 százaléka fácán. Őzből 245 000, szarvasból 71 000, vaddisznóból 58 000 és nyúlból 60 200 darab van. 45% A jogerősen elítéltek 45 százaléka 20 és 30 év közötti. 46% Az ország lakóinak 46 százaléka eltartott. 47% A külföldi vállalkozások 47 százaléka kereskedelmi jellegű. 48% A Magyarországon élők 48 százaléka férfi. Tavaly 4 841 000 férfi és 5 293 000 nő volt. 49% 1990 óta 49 százalékkal csökkent a fogászati rendelések forgalma. Tavaly a fogorvosok 948 600 fogat húztak ki. 50% Közel felére csökkent 1990-től napjainkig a moziba járók száma. 51% A középkorú lakosság 51 százaléka meglehetősen erős dohányos. 52% Az újszülöttek közel 52 százaléka fiú: tavaly 51 907-en születtek és csak 48 448 lány. 53% Az ismertté vált 514 403 bűncselekmény elkövetőinek közel 53 százalékát sikerült kideríteni. 54% A felnőttkorú nők 54 százaléka férjezett, 19 százaléka hajadon, 19 százaléka elvált és 8 százaléka özvegy. 55% A magyar háztartások 55 százalékában van aktív kereső; a többiben nyugdíjasok, és munkanélküliek élnek csak. 56% A foglalkoztatottak 56 százaléka a szolgáltató szférában dolgozik. 57% A választók 57 százaléka járult Baranyában az urnák elé a legutóbbi országgyűlési választáson. 58% A kiskereskedelmi és vendéglátással foglalkozó üzletek (összesen 264 000) 58 százalékát nagyobb gazdasági szervezetek működtetik, a többi egyéni vállalkozó kezén van. 59% A lakások 59 százalékában vezetékes gáz van. 60% 1990 óta a szakiskolába járó és szakmát tanulók száma 60 százalékkal nőtt. 61 % Szabálysértési bírságot 273 367-en fizettek tavaly, 61 százalékuk közlekedési szabályszegés miatt. 62% Az öngyilkosok 62 százaléka felakasztja magát. Tavaly 3214-en végeztek önkezűleg életükkel. 63% A személygépkocsik (284 067) 63 százaléka 6-15 éves. 64% Az elfogyasztott húsok 64 százaléka sertés; évente 40,2 kiló jut egy főre. 65% Az aktív keresők 65 százaléka férfi. 66% A gyógyszerforgalom 66 százalékát a társadalombizT tosítás támogatja; tavaly 140 millió vényt váltottunk be. 67 % A heveny fertőző betegségek 67 százaléka szalmonella és vörheny.68% A KSH legutóbbi felmérése szerint a népesség 68 százaléka római katolikus vallású, 20,9 százaléka református és 4,2 százaléka evangélikus. 69% 1990 óta 69 százalékkal több diák vesz részt a nemzetiségi oktatásban (20 440 fő). 70% Az alkoholisták 70 százaléka 35 éven felüli. 71% A házasulandók 71 százaléka 20 és 30 év közötti. 72% Az orvosszakértői bizottságok tavaly 299 049 vizsgálatot végeztek és a rokkantságért folyamodók 72 százalékát rokkantosították le. 73% Leg városiasabb megye Hajdú-Bihar; a lakóinak 73 százaléka városokban él. A baranyaiak 60 %-a városlakó. 74% A társadalmi juttatások 74%-a nyugdíj. 75% 1990 óta a közhasznú munkában foglalkoztatottak száma 75%-kal nőtt. 101 208 közhasznú munkás volt. 76% A hazánkban elkövetett bűncselekmények 76 százaléka vagyon elleni, s csak 0,8 százaléka irányul a szemérem ellen. 77% A halálokok 77 százaléka keringési eredetű; vezet az infarktus 13 238-cal. 78% A diákok 78 százaléka nem visel szemüveget. 79% A népesség 79 százaléka jogosult választani Magyarországon. 80% A házasságkötő nők mindössze 80 százaléka volt tavaly hajadon: a többi vagy özvegyként vagy elváltként házasodott. 46 905 házasságot kötöttek tavaly. 81% A lakások 81 százalékában vízöblítéses a WC. 82% A kábítószer hatása alatti bűnelkövetők (összesen 379-en) 82 százaléka vétett a közrend ellen. 83% A foglalkoztatottak 83 százaléka alkalmazásban áll, 15 százaléka szövetkezeti tag és mindössze 2 százaléka önálló. 84% Laposan élünk: az ország területének 84 százaléka nem éri el a tengerszint-feletti 200 métert. 85% A családok 85 százaléka párkapcsolaton alapul; 15 százalékuk egyedül neveli gyermekét. 86% A munkaügyi perek 86 százaléka vidéken zajlik: tavaly 13 318 kezdődött. 87% A lakások 87 százalékában van hálózati víz. 88% A véradók 88 százaléka térítésmentesen ad vért. Tavaly 225 387 liternyit. 89% A Magyarországon élő külföldiek 89 százaléka európai: összesen 123 950 fő. 90% Az emberek 90 százaléka családban él; egymillió magányos van hazánkban. 91% A lakások 91 százalékában van fürdőszoba. 92% A családok 92 százalékának nincs nyaralója. 93% A 60 éven felüliek 93 százaléka született a mai Magyarországon - a többiek a „trianoni” területeken. 94% Boraink 94 százalékát egyéni gazdálkodók termelik - a többi a szövetkezeteké. Tavaly 447 millió liter bor csurgóit le a szőlővesszőkön. (De vajon mennyit hamisítottak?) 95% A külföldiek 95 százaléka érkezett hazánkba közúton és csak 5 százaléka - de ez is 1,8 millió utas - repülőn. 96% A lakások 96 százaléka saját tulajdonú s mindössze 4 százalék az önkormányzatoké. Egyébként 4 millió lakás van. 97 % Az ország lakosságának 97 százaléka magyar nemzetiségűnek vallja magát. 98% A tankötelesek 98 százaléka végzi el a nyolc általánost. 99% A lakások 99 százaléka villannyal ellátott, 30 százaléka csatornázott és 16 százaléka távfűtéses. 100% Magyarországon is csak a 100-% a száz százalék. Összeállította többségében a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságától kapott részletes adatok alapján: MOLNÁR ISTVÁN GRAFIKÁJA Gondolj az olvasóra! Ilyenkor év végén az ember végiglapozza a naptárát: maradt-e elintézetlen ügy, válasz nélkül hagyott levél, olvasói kérdés. Maradt, bizony. Június 16-án például ez van beírva nekem: „Macskabarát: kinek írjuk az újságot?” Egy telefont kaptam aznap este: a hívó levitte a kedvenc macskáját sétálni a parkba, de az ott futkározó kutyák megkergették a „szegény cicát”. Az úr - nem felejtette el hangsúlyozni, hogy régi olvasónk - felszólított, írjunk cikket, amelyben követeljük: az ön- kormányzat tiltsa be a parkokban a kutyasétáltatást. Amikor próbáltam ellenkezni, hogy a kutyáknak és tulajdonosaiknak is joguk van az esti levegőzéshez, olvasónk ingerülten vágott közbe: „Gondolnak maguk az olvasóra? Végtére is kinek írják az újságot?” Készültem elmondani, hogy bizony, nemcsak a macskarajongóknak, hanem a kutyabarátoknak is, de emberem letette a telefont. A kérdés persze, bizonyos szinten korántsem akadémikus, az újságnak mindig gondolnia kell arra, melyik olvasóréteget akarja megcélozni, még akkor is, ha olyan, mint „Az Olvasó”, így vegytisztán, nem létezik. Azt tudjuk, kik olvassák a lapot életkor, iskolai végzettség, földrajzi hely szerint, de Az Olvasót átlagban meghatározni aligha lehet. És mégis: a szerkesztő néha azt mondja: „Gondolj az olvasóra!”. Gondolj az olvasóra, és ne írj sok, ismeretlen idegen szót. Gondolj az olvasóra: legyenek rövidebbek a mondataid, tégy több bekezdést. Gondolj az olvasóra: világosabban írd le az előzményeket és egyértelműbben a következtetéseket. Gondolj arra, hogy ez a téma érdekli-e egyáltalán az olvasót. Vagy csak téged. Vajon a kollégáim gondol- nak-e az olvasóra írás közben? Általában. Vagy gondolnak-e egy valakire, ahogyan - mint mondják - a színész néha kiválaszt magának egy nézőt, és annak játszik. Azt mondják a kollégák: műfaja válogatja. Meg a téma, meg a hangulat. Általában és legfőképpen arra gondolnak, hogy pontosan hajtsák végre a feladatot. Személyhez kötve: hogy pontosan idézzék fel az illető interjú- vagy riportalany szavait. Hogy pontatlan fogalmazással még azt se bántsák meg, akit bírálniok kell. „Hogy nyelvtanilag minden a helyén legyen, mert mit szólna a volt magyartanárom.” Riportnál: hiteles legyen a hangulat, a környezet. Jegyzetírás közben gyakori a képzelt kapcsolat egy-egy személlyel, különösen, ha vi- tatkoznivalónk van. Mert szeretnénk meggyőzni az illetőt. X. gyakran ír a szomszédjának: arra gondol közben, mit szól a szigorú öregúr, ha a kukánál találkoznak szemeteszsákkal a kezükben. Z. a barátjára, a polgármesterre gondol, aki mindent, még a halálozási hirdetéseket is várospolitikai szempontból nézi. Y. nem vallja be, de jegyzetei témáját néha tulajdon kollégáinak az életéből veszi. Mi tudjuk, kire gondol, és végtére is az újságíró is olvasó. „Kérlek szépen, kacsint cinkosan N„ aki különben házasember, néha egy-egy fordulatot beleszövök az anyagomba, amit senki más nem tud, csak a kis barátnőm meg én. így üzenek neki, hogy gondolok rá.” Én magam most a telefonáló úrnak írok. Egyébként gyakran gondolok arra a kedves ifjú kolléganőre, aki gimnazista korában kivágta a színházkritikáimat és albumba ragasztotta (hiúság, újságíró a neved!). Arra az okos doktornőre, aki oly rokonszenvesen nyilatkozott egyszer az övétől eltérő ízlésekről, példát adva a művelt ember toleranciájából. A vidéki népművelőre is gondolok, aki több-kevesebb rendszerességgel felhív telefonon, és elmondja bíráló, dicsérő véleményét egyes cikkeinkről. Annak a színésznek is írok, aki évekkel ezelőtt egy elmarasztaló kritika után udvariasan megkért, ne említsem többet a nevét az újságban, hagyjuk egymást békén, ő sem fog olvasni engem. És eszembe jut - neki is írok - az az egykori főiskolai évfolyamtársam, aki gyakran odakiabál az utcán: „mindig olvasom ám a cikkeidet”, de soha nem emlékezett egyre sem. Bevallom azonban, még egyiküket sem kérdeztem meg: kutyabarátok-e vagy macskarajongók. GÁRDONYI TAMÁS
