Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-19 / 347. szám

Don Carlos és a basszusok 10. oldal »­Vas-könyvtár a vasraktárban 10. oldal Szokatlan szóhasználat 11. oldal Vonzóak maradtak a zeneiskolák 11. oldal Kulturális melléklet Egyetemi (Köziélet­» Nimmerfroh Ferenc jegyzete Mi a fontos? Úgy illik, hogy az év utolsó egyetemi oldalán valami jegyzetféle vegye számba az év egyetemi vonatkozású tör­ténéseit. Ilyenkor persze el kell dönteni: mi fontos és mi nem. Nem tudom, létezik-e olyan felsőbb szempont, melynek alapján valamiféle történés-hierarchia felépíthető lenne. Biztos akad olyan, akinek 1998 legrangosabb egyetemi eseménye mondjuk az, hogy három év sikertelen kísérlete­zés után végre leszigorlato­zott, megihat tehát nyugodtan egy forralt bort a kocsmában. Vagy az, hogy találkozott egy könyvvel, ami alapjában fel­forgatta az életét. Biztosan fontos a pécsi egyetemek - a legrosszabb nyelvek szerint a két fél által nem is annyira óhajtott - in­tegrációja fejében remélt vi­lágbanki pénz. Biztosan fon­tos, hogy kiből lesz profesz- szor, és ki marad élete végéig tanársegéd. Biztosan fontos, hogy ki megy szakmai útnak álcázott üdülésre a Távol-Keletre, és hogy a sajtóban a PhD-védést a hivatalos nyelv degenerált kliséi hirdessék, mert ha nem, irgumburgum. De talán az sem mellékes, hogy milliárdokon, habilitá- ciókon, Világbankon, irgum- burgumon és az oktatási pia­con folyó harcon túl hogyan érzik magukat ebben az ez­redvégi elhagyatottságban azok a fiatal emberek, „az ok­tatási piac vevő tényezői”, akikért - elvileg - ez az egész hercehurca zajlik. Magyarországon közel száz egyetemi újság jelenik meg Múltkeresés: változóban a felsőoktatás lapjai A Magyar Egyetemi és Fő­iskolai Sajtó Egyesület idén is meghirdeti az Év írása el­nevezésű pályázatát, ame­lyen tavaly több pécsi szerző is díjat érdemelt ki. Az 1998-ban megjelent legjobb cikkek mellett újdonság a felsőoktatási sajtó történe­tének helyi feldolgozására kiírt pályázat. A magyar felsőoktatásban csak nagyon kevés lap ren­delkezik komoly történelem­mel. A kilencvenes évek leg­elején a főállású újságírókat alkalmazó kiadványok nagy része megszűnt, helyükre a hallgatók által készített újsá­gok léptek. Pécsett éveken át az Universitas tájékoztatta az egyetemistákat, főiskoláso­kat, az egyetemi polgárokat. A hetilap bizonyos értelem­ben azóta sem lett pótolva: ilyen rendszeresen egyik pé­csi egyetemi újság sem tud megjelenni. A JPTE 1994-ben indította el összkari kétheti lapját, a Pécsi Campust. Néhány kar elsősorban saját hallgatóinak külön lapot nyitott. A közgá­zon a Fészek, a jogon az Ex- pressis Verbis, a Pollackon az Unicum színesíti a palettát. A belső kommunikáció, az olvasási kultúra megválto­zása, egyben a többé-kevésbé létező cenzúra, az állandó pénzhiány állandó téma a lap- szerkesztők találkozásain. Egyik érdekvédelmi szervezet sem tudott eddig megoldást találni arra, hogyan lehetne összefogni a szétaprózott egyetemi médiát. A lapok to­vábbra is keresik a helyüket. Erre nyújthat részben segítsé­get a felsőoktatási sajtó törté­netét feldolgozó anyag, amely a MESE tervei szerint 2000- re készülhet el. Gy. Z. Kulcspozícióban az egyetem (Folytatás az 1. oldalról) Az évzáró ünnepség előtt a Társadalmi Szenátus tartotta ülését, ahol az egyetemi képvi­selőkből és „civil” tagokból álló testület megválasztotta a bizottságokat, ezzel egyben irányt is szabva az elkövetkező idők tevékenységének. A tulajdonképpeni évzáró tá­jékoztatón dr. Tóth József rek­tor bevezetője után Kiss Ádám helyettes államtitkár elmondta: a felsőoktatás egyik legna­gyobb - ha nem a legjelentő­sebb - lépése az integráció.- Ez a folyamat majdnem tíz éve elindult - fogalmazott az oktatási tárca munkatársa. - Az egyesüléseknek több célja van. A kormány véleménye szerint így a képzés minősége és kíná­lata emelkedne, kialakulhatná­nak kutatói-fejlesztési bázisok, melyek egyben a régió szellemi központjai is lehetnének. Nem utolsó sorban a jobb gazdálko­dás, a források ésszerűbb fel- használása is megteremthetővé válna. Az államtitkár szerint az in­tegrációt csak jogilag lehet gyorsan lezárni, noha ügyelni A tárgyalóasztal mellett teljes volt az egyetértés fotó: w t. kell az egyetemek autonómiá­jára, viszont a szerves egyesü­léshez 5-6 év is kellhet. A felsőoktatási intézmények januárban véleményezhetik az integrációs terveket. Az állam­titkár szerint, ha az iskoláknak aggályaik vannak, benyújthat­ják javaslataikat, és ahol cél­szerű, módosítani fognak.-Nem állítjuk, hogy a mi rendszerünk a legjobb, csak azt, hogy ésszerű - mondta a tárca képviselője. - Minden átalaku­lásnak van ára, de úgy érzem, itt több a nyereség. Nyaka Sz. Feladatok a fejlődés reményében Az egyetemek, ezen belül az egészségügyi felsőoktatási intéz­mények igencsak mozgalmas évet zártak. A 1998-as esztendő rövid értékelésére dr. Bellyei Árpádot (képünkön), a POTE rek­torát kértük meg.- Idén több olyan változás is történt az országban, melyek erősen befolyásolhatják a POTE jövőjét is.- Igen, úgy vélem, idén rendkívül érdekes országos, vá­rosi és egyetemi fejlemények között kellett dolgoznunk. Az új kormány kiemelten kezeli a vidékfejlesztést, a regionális támogatásokat valamint a fel­sőoktatás és a tudomány ösz­tönzését - mindhárom érint minket is. A POTE regionális központ lehet, egy olyan cent­rum, amely egyértelműen fej­lődésre van utalva.-A gyakorlatban ez miként nyilvánul meg ?- Egyrészt megszűnt az or­vostovábbképzés fővárosi cent­ralizálása, a jövőben az összes orvosegyetem feladata lesz a posztgraduális oktatás. Ez ko­moly feladatot ró az intézmé­nyekre; merem állítani, majd­nem akkorát, mint az egyetem telepítése volt. Emellett az or­szágos intézetek szerepét a jö­vőben regionális központok ve­szik át, ebben szintén jelentős munka vár a POTE-ra. Har­madrészt egyértelműen megje­lent az az igény, hogy az orvos- egyetemek a régiókban a leg­felsőbb gyógyítási-kutatási centrumok legyenek. Városi szinten is kialakult az a szak­mai egyetértés, hogy a kórhá­zak a jövőben átstrukturálva, a feladatokat jobban elosztva működjenek,-Idén megtörtént az egye­temi integráció egyik fó' lépése is.- A két egyetem tanácsa megállapodott a két intézmény laza szövetségi formában tör­ténő egyesíté­séről, mely­ben azonban a felek gazda­ságilag és jo­gilag önállóak maradtak. Úgy gondol­juk, a szoro­sabb integrá­cióhoz mindenképp szükség van egy kifutási időre, ez alatt szerves fejlődés indulhat meg. A POTE-nak olyan sajátosságai vannak, mint a 24 órás műkö­dés, a gyógyítási tevékenység, így csak olyan egyesülésbe mehetünk bele, amely ezt nem veszélyezteti. Minden más fele­lőtlenség lenne részünkről. Ugyanakkor szerencsés ember­nek mondhatom magam, hiszen ezt a társegyetem vezetése megérti, és partnerként kezel minket. Hasonlóan jó társra ta­láltam a megye, a város veze­tőiben, és ugyanez elmondható a rektori hivatal és a klinika munkatársairól is. Ny. Sz. Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek Oklevél a mérnök-taná­roknak. A JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Pedagógiai Tanszéke december 22-én, 11 órakor oklevélátadási ünnepséget tart a mérnök-tanár kiegé­szítő szakon idén végzett hallgatók számára. (ns) Utolsó szenátusi ülés. December 17-én tartotta idei utolsó szenátusi ülését a JPTE. A vezetők az oktatás aktuális kérdéseit vitatták meg. (nf) Megnyílt a SIKIM-iroda. A JPTE PMMFK-n december 17-én hivatalosan is meg­nyitotta kapuit a hallgatók csereprogramjait, külföldi ösztöndíj-lehetőségeit se­gítő SIEN-iroda európai központja. (ns) Választások a FEEFI-n. Lezárult a Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesz­tési Intézetben a hallgatói választások kampányidő­szaka. A posztok betöltésére két elnök-alelnök páros in­dult, eredmények hamaro­san várhatóak. Emellett egy djb, három ellenőrző bizott­sági és három képviselő-tes­tületi tagot választanak még a felnőttképzősök. (nf) A Pollackon már vége. A napokban befejeződtek a műszaki karon az önkor­mányzati választások, a kari tanácsba, a diákjóléti és a külügyi bizottságba is meg­felelő számú diákképviselőt tud küldeni a hallgatói szer­vezet. (ns) Idén utoljára. A karácso­nyi ünnepek miatt idén utol­jára jelenik meg Universitas oldalunk, legközelebb ja­nuár 2-án, szombaton talál­kozhatnak vele Olvasóink. Az érdekvédelmi és szolgáltatói funkciók elválnak Nehéz lenne megítélni, hogy a hallgatói önkormányzatoknak milyen évük volt 1998. Annyi biztos: vége a „Kivonulunk a Parlament elé, oszt jól megmondjuk a frankót”-korszaknak. Az abcúgolást a szolgáltatás és a vállalkozás váltotta fel. A tandíj eltörlése kétségkívül jelentős eseménye volt ennek a naptári évnek, viszont csak a legtájékozat­lanabbak hi­szik azt, hogy mostantól kolbászból lesz a hallga­tók lecke­könyve. A fi­nanszírozási rendszer át­szervezésre, a hallgatói hitel, és a valódi ösztöndíjrendszer problémája pedig megoldásra vár. Benked László (első képün­kön), a JPTE Egyetemi Hallga­tói Önkormányzatának elnöke szerint az év egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy a tan­díj eltörlése után rövid idő alatt sikerült rendezni a térítések és juttatások rendszerét, és kiala­kítani egy rendkívül reális térí­tési struktúrát. A hallgatók év közben azt is elérték, hogy a két egyetem egyesülése után felálló tanácsban az előzetesen tervezettnél több diákképviselő kerüljön be. Benked László sikerként könyveli el, hogy konszolidál­ták az egye­temi klub pénzügyi helyzetét, és hogy emel­kedett a szol­gáltatási színvonal. A Szántó Ko­vács úti kol­légiumban kialakítanak egy központi szolgáltató irodát, melynek három alközpontja lenne, egy az Ifjúság úton, egy a Rákóczi úti épületben, egy pedig a Pollackon. Az EHÖK elnöke fontos tendenciának tartja, hogy a hallgatói önkormányzatok szolgáltatói és érdekvédelmi feladatai egyre inkább elválnak egymástól. A sikerek mellett meg kell említeni - így Benked László -, hogy az év végére a BTK hallgatói önkormányzati választásai körül egy teljesen kaotikus jogi helyzet alakult ki, és sajnos az egész egyetemre jellemző a HÖK-ök eltávolo­dása a hallgatóktól. Hodosi Balázs, a POTE Hallgatói Önkormányzatának alelnöke az orvosképzés átala­kulásáról szóló híreket tartja a legfontosabbnak. A két, egye­sülni készülő egyetem hallga­tói önkormányzatai egyébként már megegyeztek abban, ho­gyan működik majd a diák­képviselet az integráció után. A JPTE legfiatalabb hallga­tói önkormányzata a FEEFI HŐK, melynek elnöke, Szári Richárd (második képünkön) 1998 legfontosabb eredmé­nyének azt tartja, hogy egyálta­lán megalakultak, és sikerült a legszükségesebbekkel felsze­relni a diákirodát. Téglássy László (harmadik képünkön), a Közgazdaságtu­dományi Kar HÖT-elnöke a kar sikeres rendezvényeit, a gólyabált, a gólyatábort, a szaknapot és a szakestet, vala­mint az állásbörzét tartja ki­emelendőnek. Megtudtuk tőle: a módszertan szigorlattal kap­csolatos problémák (a harmad­évesek nagy része egyest ka­pott) lassan megoldódnak, enyhül a helyzet. A Pollackon szolgáltató és SIEN iroda nyílt, bővítették a diákirodát, és a HŐK egyre nyereségesebb. Kőhegyi And­rás elnök szerint sokat javult a kapcsolat a Pollack hallgatói önkormányzata, és a többi HŐK között. Az ÁJK túl van egy válasz­táson: újra Szeneczey Balázs lett az elnök. A TTK HÖK-nek a tanév elejétől új első em­bere van: Szolnoki György. A Művészeti Karral kap­csolatos egyik legfontosabb hír: festőművész és szobrász- művész szakok indulnak. A BTK hallgatói önkormányzata körül pedig - ahogy azt már megírtuk - teljes a káosz. N. F. i i 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents