Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-05 / 303. szám

1998. november 5., csütörtök Háttér - Riport Dünántúli Napló 11 A politikai kultúrát még tanulnunk kell Beszélgetés dr. Kékes Ferenccel, a Baranya Megyei Önkormányzat új elnökével Széles körben előzték meg találgatások a választási adatok ismerete után: milyen eredményre vezetnek a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlése politikai összetételét célzó koalíciós tár­gyalások. Dr. Kékes Ferenc győzelme nem volt meglepetés, azt okozott viszont a testület első ülé­sén az erőviszonyoknak a tisztségviselők választásában megmutatkozó alakulása. Ezzel együtt is a közvélemény azt várja az új elnöktől, hogy a most kezdődő ciklus után Baranya gazdagodva, stabil helyzetben, régióközponti szerepét megerősítve zárja az ezredfordulót is magában foglaló négy esztendőt.-Elnök úr! Ön politikusként ismert - négy évig volt tagja a pécsi városi képviselő-testület­nek -, jogász a végzettsége, ugyanakkor a bányászat fel­számolása kapcsán is fontos feladatokat látott el. Úgy tu­dom, generációkon át a bányá­szathoz kötődött a családja.- Családom jelentős része valóban a bányászatból élt, volt aki mérnökként, más közgaz­dászként. Színes társaság volt, ha egy asztalhoz ültünk, még apáca is akadt közöttünk. A né­zetek különbözősége ellenére ezek meleg hangulatú családi összejövetelek voltak, amelye­ket a tolerancia, a másik tiszte­lete vezérelt. Ma is ezt tartom az onnan hozott tanulságok egyik legfontosabbikának: a to­leranciát. Ezekre is figyelem­mel azt mondhatom: jellem­zően baloldali, szociáldemok­rata, liberális nézeten volt a csa­ládom, mint ahogy magam is baloldalinak tartom magam.- Mi késztette a jogi egyetem elvégzésére?-A Nagy Lajosban érettsé­giztem, kémiai tagozatra jár­tam, s már készen volt a jelent­kezési lapom a miskolci bá­nyamérnöki egyetemre, amikor az egyik kedves tanárom azt ja­vasolta: humán beállítottsá­gomnak megfelelően inkább a jogi egyetemre menjek. Nem vettek fel azonnal, elmentem a bányába dolgozni, csillésnek. Közben felvettem az esti kur­zust, így is fejeztem be az egye­temet. Amikor végeztem, a bányaigazgatóságon kezdtem el dolgozni, humánpolitikai vona­lon. Ott is maradtam, egészen a dacos évekig, azaz a felszámo­lás idején is. Nagyon jó csapat­tal dolgozhattam, megpróbál­tuk a ránk bízott vagyont fejlő­Pécs és Baranya Dr. Kékes Ferenc bízik a megye és Pécs szorosabb együttműködésének kiala­kulásában. A két vezető tes­tület baloldalisága eleve kö­zös nevezőt teremt. Más­részt régi, baráti kapcsola­tuk révén az új pécsi pol­gármesterrel „fél szavakból is megértik egymást.”- Minden szférában csakis a közös irányt, az együttműködést tudom el­képzelni - teszi hozzá. dést ígérő pályára átsegíteni, amely előnyére válhat a város­nak, a megyének. Példaként a pécsi ipari parkot említem, an­nak a társadalmi, gazdasági, po­litikai összefogásnak a megte­remtését, amelynek nyomán azután nemzetközi tőke révén is sikerült elindítani ezt a nagy jelentőségű projektet. Azt kell mondjam: ebből a fantasztikus csapatból „dezertáltam” most, amikor a közgyűlés elnökének megválasztottak.-Más azonban a családta­gok eltérő nézeteit toleráló sze­retet és egészen más a politika. Tapasztalja-e, hogy politikai kultúránkból éppen a toleran­cia hiányzik?-Tapasztalom, sőt rengeteg konfliktusom eredt ebből. Ala­pító tagja vagyok az MSZP­nek, tagja egyik országos testü­letének is, azaz belülről kísér­hettem figyelemmel politikai kultúrájának változását. Nem olyan mértékben fejlődött, mint reméltem, szerettem volna. Én aktívan csak 1994 óta foglalko­zom a politikával, a magam naiv módján az akkori városi közgyűlésben velem ellenkező oldalon állónak is igazat adtam, nem kis megrökönyödést keltve. Akkoriban néhányan furcsán néztek rám, de én a jö­vőben is megpróbálom ezt a to­leranciát képviselni.- Ebben a kormányzati érá­ban a baloldali vezetésű Bara­nya megyei önkormányzatnak nehéz lesz a kormányzat extra támogatásokban is megnyilvá­nuló szimpátiáját megszerezni. Mondhatjuk így is: hátrányos helyzetbe hozta a megyét a köz­gyűlési politikai alku.- Ezzel nem értek egyet, hogy tudniillik eleve hátrányos helyzetbe hoztuk volna Bara­nyát. A közvetlen kontaktusok persze a kormány tagjai, kor­mányzati tényezóíc és a megye baloldali képviselői között nin­csenek meg, de ma már nagyon jól szabályozott pályázati rend­szerek működnek, amelyeknek az elbírálása csak nagyon kis mértékben függ a személyes kapcsolatoktól, sokkal inkább a pályázatok tartalmától. Nyerő pályázatokat szeretnénk írni! Másrészt a pénzügyi források­nak van egy nemzetközi csa­tornája is, ahol végképp nincs jelentősége, hogy milyen „szí­nezetű” a pályázó. A megyében pedig egészen kiváló szellemi háttér áll rendelkezésre a pro­jektek elkészítéséhez. A har­madik dolog, amiben bízom: az országgyűlési képviselők eredményes munkája. Roppant furcsa lenne, ha a képviselők nem tennének meg mindent a parlamentben megyéjükért,- Úgy tűnik ebből, mintha már eleve az országgyűlési képviselőket tenné felelőssé, ha Baranya a következő négy év­ből rosszul jönne ki.- Eszembe sem jut ilyen, de azt nagyon jól tudom, hogy mit érhetnek el, ha jól és együtt dolgoznak. Az elmúlt ciklusban a baranyai szocialista képvise­lők nagyszerű eredményeket .produkáltak. Gondoljon a szív­centrumra, az ipari parkra, a pécs-pogányi repülőtérre, a bőrgyári szanálásra, a gázfej­lesztésekre, a környezetvé­delmi beruházásokra. Ezek mind az ő eredményeik, és még sorolhatnám tovább is. Csa­patmunkát végeztek - Pécsért, Baranyáért. Ezért bízom a mos­tani kormánypárthoz tartozó képviselőkben is. Nem tudok elképzelni olyan rosszindulatú politikai magatartást, amely egy nagyvárost, egy megyét po­litikai színezet alapján hozna hátrányos helyzetbe.- Maradjunk a megyei ön- kormányzatnál. Számos dön­téshez minősített többség kell, miközben az erőviszonyok szinte kiegyenlítettek. Nem bé­níthatja ez meg — éppen a leg­fontosabb ügyekben - a közgyű­lés munkáját?-Nem, mert van minősített többség. Ennek a 21 embernek az elhatározása és elszántsága számomra nagyon nagy erköl­csi erőt jelent. Nem a hatalom érdekében kötöttünk koalíciós szerződést az SZDSZ-szel, a Civil frakcióval, hanem ponto­san megfogalmaztuk, mond­hatnám: végigrágtuk, mit kép­zelünk a következő négy évre, és ezt hogyan szeretnénk meg­valósítani. Vagyis a munka ér­dekében egyesítettük az erőin­ket. Csak az utolsó fázisban ke­rült sor a pozíciókat érintő kér­désekre, azzal együtt, hogy partnereink tudták: a szocialista párt részéről a generáló sze­mély, a közgyűlés elnöke ki volt jelölve. Ugyanez a másik oldalról nem volt elmondható, a legutolsó pillanatig nem volt közgyűlési elnökjelöltjük, így mi sem igen tudtunk kivel tár­gyalni. Van még, amire opti­mizmusomat támaszthatom, ez pedig a szavazáskor derült ki. Többen adták rám a voksukat, mint ahogy ez a politikai ma­tematikából következett és még többen Bokor Béla úrra, az egyik alelnökre. Vannak tehát a testületben olyan tagok, akik képesek magukban háttérbe szorítani a pártpolitikust, ha egyetemesebb érdekekről van szó. Én nem is fogom a közgyű­lésben az „ellenzék” kifejezést használni, hanem a „koalíciós szerződésen kívüli politikai partnereink összetételt”.- Akárhogy is nevezzük a két oldalt, csaknem egyenlőek az erők. Ön szerint összeegyeztet­hető a politikai kultúrával, hogy a „koalíciós szerződésen kívüli politikai partnerek" nem jutottak a közgyűlésben vezető tisztséghez?- Ma a politikai kultúrát - nekem is - még tanulnunk kell. Tudok számos olyan példát mondani, amikor ugyanaz az ember - politikusként - fél év különbséggel homlokegyenest az ellenkezőjét mondja. Ami­kor polgármesterjelölt voltam négy évvel ezelőtt Pécsett, ugyancsak hasonló erejű volt a két oldal. Csaknem automati­kus volt a gondolat: csináljunk egy nagykoalíciót. Rá kellett jönnöm: idealisztikus volt az ötlet. Be kell látni, hogy nálunk ha valaki győz, az győztes, és vállalnia kell az ezzel járó fele­lősséget is. Ez pedig abban áll, hogy a meghatározó, döntése­ket hozó pozícióba a saját em­bereit teszi. Nehéz volt ezt megtanulnom, de taktikus és fegyelmezett ember vagyok.- Elődje, dr. Tóth Sándor úgy vélte: a költségvetés szem­pontjából jó helyzetben lévő kasszát hagy a következő köz­gyűlésre. Ön a napokban úgy fogalmazott: hitelmentes a me­gye. A kettő azonban nem pon­tosan ugyanaz.- Meg kell hogy mondjam, még nem volt módom tanulmá­nyozni a megye költségvetésé­nek helyzetét - éppen egy napja vagyok a közgyűlés elnöke. Sürgős és fontos, de tegnap a polgári védelmi gyakorlat fog­lalt le. Úgy tudom, kiegyensú­lyozott a költségvetés, és ez megnyugtató érzés.-Az új megyei vezetés által elhatározott célok között van olyan, amely eltér a korábbi ál­tal favorizáltaktól?- Van egy nagyon fontos szellemi bázis: azok a fejlesz­tési programok, tanulmányok, amelyek meghatározzák a kö­vetkező egy-másfél évtized fő trendjeit. Ehhez képest mást ki­találni lehet - de nem célszerű. Amit egy kicsit másképpen sze­retnék csinálni: erőteljesebben támaszkodni a civil szférára, szervezeteikre. Koalíciós szer­ződésünkben a korábbiakhoz képest markáns politikai ténye­zőként szerepelnek. Ugyanezt a tendenciát látom Pécsnél is. Holott sokkal egyszerűbb lenne úgy gyakorolni a hatalmat, hogy van egy, esetleg két párt a maga begyakorlott eszközeivel, attitűdjeivel, arculatával. Azonban párton belül is harcot jelentett, hogy szükség van nyitni a civil szervezetek felé.- Régi téma, minden megyei tisztségviselőnek szembe kell néznie vele: a megye szerepe, funkciója. Baranya és Pécs- Van abban némi igazság - véli dr. Kékes Ferenc -, hogy Baranya megye és Pécs az utóbbi években ve­szített a régióban korábban megszerzett rangjából. Ezt nem a kormányzattal szem­beni más színezet követ­kezményének tekintem. Úgy vélem, a szakmai és po­litikai felkészültség magas színvonala a feltétele annak, hogy ez a helyzet a jövőben jó irányba változzon.- Szerintem megye mindig lesz. Szerepe, jelentősége vál­tozik, változnia is kell, az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás előszobájában régiókban kell gondolkodni. A megyének azonban meg kell tartania olyan intézményeket, szolgáltatáso­kat, amelyeket kisebb települé­sek képtelenek maguknak biz­tosítani. A megye másik funk­ciója a területfejlesztés, ponto­sabban a kistelepülések szá­mára e téren nyújtott szellemi szolgáltatások. Egy biztos: a megye semmilyen körülmé­nyek között sem telepedhet rá a kisebb önkormányzatokra.- Az elnökváltás nyomán várhatóak személyi konzekven­ciák? Érinthet ez egzisztenciá­kat a közgyűlés intézményei­ben ?- Nem gondolkodom szá­mot tevő változtatásban, a fel­adatok növekedése vagy csökkenése azonban eredmé­nyezhet munkaerő-átcsoporto­sítást. Szeretnék létrehozni egy elnöki kabinetet, nagy­részt a hivatal munkatársaiból, illetve bevonva munkájába külső szakértőket is. Ennek szükségét látom a világ válto­zásai gyorsabb lereagálása ér­dekében, másrészt azért is, hogy megalapozottabbak le­gyenek politikai döntéseink. Döntően pedig azért, hogy az egyik legalapvetőbb felada­tunknak meg tudjunk felelni: a megyei jogú várossal, a többi településsel, polgármestereik­kel, kistérségi szerveződések­kel élő, szerves kapcsolat- rendszert építhessünk ki és működtethessünk. Ilyen mó­don ismerhetjük meg alapo­sabban gondjaikat, feladatai­kat, illetve segíthetünk mun­kájukban a megye rendelkezé­sére álló eszközökkel. Mészáros A. - Fotó: T. L. mert: • vidéki ügyfeleink 10 % díjkedvezménnyel köthetik me g gépjármű felelősségbiztosításukat, kivéve a Budapest vonzáskörzetében elő Pest megyei lakosokat; • lakossági folyószámláról fizető ügyfeleink - lakóhelytől függetlenül - 10 % díjkedvezménnyel köthetik meg szemelygepjarműviik felelősségbiztosítását; • OTP Lakossági Folyószámlájáról havonta fizetheti gépjármű felelősségbiztosításának díját, így ezzel a kényelemes es biztonságos megoldással a költségek kevésbé megterhelnek és meg a havi átutalás díját is megtakaríthatja. Nyereményakció! Részletek a szórólapokon és a Garancia Biztosító irodáiban. _____Öné az elsőbbség! ■3 ölni * t i % A

Next

/
Thumbnails
Contents