Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-05 / 303. szám

12 Dünántúli Napló Oldalszerkesztő: Győrjfy Zoltán V JPgL W Hírcsatorna Dráguló postai szolgál­tatások. Október húsza­dika óta emelkedtek a hor­vátországi levélpostai díjak. A belföldi leveleket 1,80, míg a külföldieket ezentúl 5 kunáért, a képeslapokat bel­földön 1,40, külföldre 3,50 kunáért kézbesítik. A tele­fonbeszélgetések díjait egy­előre nem tervezik meg­emelni. tj autóút épül. Megkez­dődtek az építési munkála­tok a Bregana - Zagreb - Dubrovnik autóúton. Az első, 13 kilométeres szakasz Breganát és Zágrábot köti majd össze, és mintegy 641 millió kunás befektetést je­lent. Az építést amerikai és török cégek végzik. „Shopping”-turisták. A Horvát Munkaadók Társa­sága változtatni kíván a horvát kormány gazdasági politikáján, ugyanis az egyre több céget indít el a lejtőn. Véleményük szerint Horvátország az egyetlen ál­lam, ahol a lakosság kül­földre jár „shoppingolni”, míg hozzájuk senki sem ér­kezik bevásárolni. Autókiállítás Pulában. A város repterén rendezték meg a második nemzetközi autós expót, amelyen 64 au­tóház állította ki legújabb modelljeit. A legnagyobb érdeklődést a tavalyi év au­tója, az Alfa 156 váltotta ki, ugyanakkor kevesebben kö­töttek szerződéseket, mint tavaly. Zöldek mozgalma Eszé­kért. A város környezetvé­dői a város helyzetével való elégedetlenségük jeleként tiltakozó akciókat kezde­ményeztek. Elsőként plakát­ragasztásba fogtak, amelyen az egykori „kis Bécs” fényét követelik vissza a jelenlegi vezetőktől. Készül az alagút. A Ve­lebit hegység alatti alagút a jövő év közepére készülhet el, hiszen az összesen 5661 méteres teljes hosszból már 3480 méter elkészült. A „Szent Rok” nevet viselő alagút közel két órával rövi­díti meg az utat Zágráb és Zadar között. Határtalan Régió A horvát elnök számára meglehetősen kínosak voltak az elmúlt hetek Október, a botrányok hónapja Franjo Tudjman elnök egyetlen hónap leforgása alatt cáfolni kényszerült országa elszigetelődését - miután pártja egyér­telműen a HDZ nacionalista szárnyához csatlakozott; ma­gyarázkodni felesége bankszámlái miatt - miután egy lap kiderítette Ankica asszony 11 bankszámlájára az elmúlt két évben legalább 440 000 német márka került; valamint le­mondani júliusban megemelt fizetésének jelentős részéről - miután országos felháborodást keltett 8200 dolláros havi il­letménye. ZÁGRÁB A horvátországi közvélemény egyre hangosabban tiltakozik a sorozatos belpolitikai botrá­nyok miatt. A függetlenebb­nek mondható lapok sorra hoznak le olyan oknyomozó, tényfeltáró írásokat, amelyek­ben a Tudjman elnök köré csoportosuló, magas tisztségű személyek viselt dolgairól számolnak be. Az elnök maga is érintett több ilyenben. A közelmúlt­ban a Jutarnji list hozta le azokat a kimutatásokat, ame­lyeket egy banktisztivelő jut­tatott el a lap szerkesztősé­gébe. Ezek szerint elviekben nyugdíjas felesége bankszám­láin több százezer német márka kamatozik. A va­gyonnyilatkozatukban ugyan­akkor ezekről a számlákról még csak szó sem esik. Hasonlóan nagy felháboro­dást váltott ki az elnök nyáron megemelt fizetésének összege is. A 8200 dolláros (közel 1,8 millió forintos) havi illetmé­nyét két hete a parlament csökkenteni kényszerült - mintegy 1,3 millió forint ér­tékű kunára. Ezzel egyidőben szinte na­ponta kellett megcáfolnia azokat a híreszteléseket, hogy országa mind jobban elszige­telődik a nacionalista herce- govinai HDZ-szárny előretö­rése miatt. A jobbszárny diadalának a Nyugat számára az volt a leg­riasztóbb jele, amikor Andrija Hebrang védelmi miniszter tá­vozni kényszerült posztjáról. Hebrangot tartották ugyanis mind az USA-ban, mind az EU- ban az egyik legmegbízhatóbb horvát politikusnak. Az ellen­zéki politikusok szerint mindez még csupán a botrány-jéghegy csúcsa. Gy. Z. A Szépség és a Szörnyeteg A Horvátország szépe verseny idei döntője minden eddiginél bot­rányosabb lett: a szépségkirálynőtől visszavonták címét, koronáját pedig csak azért nem vették vissza, mert azt nem adja. A közvéle­ményben negatív felhangokkal emlegetett főszervező szerint azért történt mindez, mert tévedtek a szavazatok összeszámlálásánál, Lejla Sehovic szerint viszont azért, mert muzulmán és nem ka­tolikus. A megismételt döntőn már Lejla maradt alul az addig második helyezettel szemben, a teremből sírva rohant ki és a Helsinki Bizottságtól Tudjman elnökig mindenkitől igazságot vár. A jelek szerint azonban kicsi a valószínűsége annak, hogy ő képviselheti a horvát színeket a Világszépe-választáson. Hal, paprika, bogrács A halászlé-készítésnek a Dráva menti városban nagy hagyó- rácsban, nyílt tűzön főjön a hal. mánya van. A „fis”, ahogy itt nevezik, minden étkek királya. Ennyi az egész - tárja szét a Október közepén a legjobb bográcsot próbálták meg kiválasz- karját a mester, tani Horvátország halászléfőző bajnokságán. Ä halászlékészítésnek Eszé­ken valamint az összes Dráva Kristóf Imre (középen) és az aranybogrács fotó: glas slavonije ESZÉK- A harmadik országos bajnok­ságon érzékelhetően emelke­dett a színvonal. A versenyzők többsége visszatér a „gyöke­rekhez”, azaz a hal, a paprika és a hagyma ízeihez - értékelte a versenyt Jelica Centi, az eszéki vendéglátóipari-turisztikai is­kola szakácsmesterség tanára. A döntőbe jutott 18 ver­senyző által készített halászlé­remekek közül idén dél-bara­nyai, kopácsi ízeknek szavaztak bizalmat a zsűri tagjai.- A fis, vagyis a halászlé számomra nemzeti étel. Kopá- cson élek, ez a falu tradicionális halásztelepülés, így már egész kis korom óta lehetőségem nyílt a gyakorlásra. A legna­gyobb példaképeim a szüleim és a régi baranyai halászok — vélekedik Kristóf Imre, a ha­lászlékészítés horvátországi bajnoka. - Nálunk még klasszi­kus módon készül a fis, semmi extra nélkül: hal és paprika, ez a legfontosabb. A zsűri mellett a város és a megye vezető közéleti szemé­lyiségei, illetve francia és hol­land újságírók is elismeréssel nyilatkoztak a győztes bogrács tartalmáról.- Nem titok ez. A hal legyen friss, a paprika meg nem túl régi és jól megőrölt. Négy kiló halhoz négy-öt liter vízbe négy fej. hagyma kerül, édes, majd csípős paprika. És persze bog­és Duna melletti településen nagy hagyománya van. S per­sze, ahány helység, annyiféle recept. Van, ahol csak egyféle halból javasolják, másutt a ve­gyes halra tesznek esküt. Min­denesetre a vidék konyhaművé­szetét bemutató kiadványokban a halászlé kötelező jelleggel szerepel. V. S. - Gy. Z. 1998. november 5., csütörtök __________A_______________________ . 7r.:.ü St ■ -■■■■■. imw:-:-. x*. ■■ ... ■ .., -:^v.. :o:i Át adás csak decemberben ESZÉK Két hónapot csúszik a Ma­gyar Kulturális és Oktatási Központ átadása, miután a kivitelezőknek csak a terve­zett átadási határidő előtt két héttel sikerül szerződést köt­niük a város vezetésével. Az építkezés a külső infra­struktúra elkészülésének las­súbb üteme miatt kényszerült várakozó pályára. A kivitele­zők ugyanakkor leszögezik, már a záró fázisnál tartanak, november elején már az üve­gezés és csempézés folyik. Október tizenötödike he­lyett így legkésőbb december elejére mindenképpen átad­ható és beköltözhető lesz az eszéki (és horvátországi) ma­gyarok új közművelődési cent­rumának mind a négy épülete. Röviden Katonai tapasztalatcsere. Október végén Horvátországba látogatott a Magyar Honvédség II. műszaki hadtestének kül­döttsége. A háromnapos találkozó alatt megbeszéléseket foly­tattak a horvát katonaság djakovoi területi parancsnokaival, va­lamint megismerkedtek a szomszédos ország védelmi erejének történelmével és szervezeti felépítésével. A látogatás végén a vukovári temetőben koszorúzták a horvát honvédő háború ál­dozatainak síremlékét. Az ötödik korridor előnyt élvez. Az európai uniós csatla­kozás reményében egyre több interregionális együttműködést kezdeményez hazánk. Ebben a sorban is kiemelkedik a Duna- Dráva-Száva eurorégió létrehozása, amelyről október végén tárgyaltak Eszéken a helyi és a baranyai megyei vezetők. Kie­melten fogják kezelni az V/c korridor kialakítását, amellyel megújulhat a két megye közti szárazföldi közlekedés. A tárgya­láson elhangzott, célszerű lenne az új horvát-magyar határát­kelő mielőbbi kijelölése is. Magyar kotrógép tört be az eszéki házba Hálószoba, fal nélkül ESZÉK- A televíziót néztem, délután kettő körül. Aztán hirtelen egy nagy robajt hallottam, mintha bomba robbant volna. Nagyon megijedtem és mikor átmentem a hálószobámba, az oldalfal helyett egy kotrógé­pet láttam magam előtt — em­lékszik vissza a hetvenhárom esztendős Poljak Mária az emlékezetes napra. A nyugdíjas asszony egye­dül él egy régi házacskában, amelynek falát, mint utóbb kiderült, a szomszédban zajló építkezésen dolgozó jármű törte át. A munkások még az­nap befalazták a baleset nyo­mán tátongó lyukat, de köz­ben nem igazán tudtak kom­munikálni a háziasszonnyal. Egyikük egy keveset beszélt horvátul, míg a többiek csak - magyarul. Semmilyen kérdésre nem akartak válaszolni, valószínű­leg a munkáltatójuktól tartot­tak. A csoport vezetője, aki valamennyire értett horvátul, csak egyetlen kérdésre vála­szolt. Amikor azt kérdezték, kinek dolgoznak, csak annyit felelt -,,a pénznek”. V. S. Figyelnek a Dráván túlra is A döntően horvát nemzetiségű, Dráva menti községek lakói a korábbi évtizedekkel ellentétben mostanában kihasználnak minden lehetőséget, hogy az anyaországgal tartsák a kapcsola­tot. Közülük Felsőszentmárton és Drávasztára már ezer szállal kötődik az anyaországhoz. Egy Zágrábban működő szer­vezet, melynek feladata a kül­földön élő horvátokkal való kapcsolattartás, tavaly a dél-ba­ranyai falunak, Felsőszentmár- tonnak kitüntetést adományo­zott - magyar települések közül elsőként - a horvát nyelv, a ha­gyományok és az anyaországi kapcsolatok ápolásáért. Gulyás Pál (első kisképün- kön), a 90 százalékban horvá- tok lakta község polgármestere lapunknak elmondta: a 80-as években és a 90-es évek első fe­lében a nemzetiségi hagyomá­nyokkal csak kevesen foglal­koztak. 1994 után viszont el­kezdődött valami: asszonykó- rus, tánc- és színjátszócsoport, valamint tamburazenekar ala­kult. A sorból nem hiányoz­hat a Pod- ravka zenekar sem, mely népzenét ját­szik. Gulyás Pál kihangsú­lyozta: az ön- kormányzat, a termelő szövet­kezet, a művelődési ház és az általános iskola összefogása tette lehetővé, hogy négy év alatt sikerült a horvát hagyo­mányokat feléleszteni. Jó kap­csolat alakult ki Felsőszentmár­ton és Hercegovác település között. Novemberben és de­cemberben is szervez közös programokat a két község. Drávasztára - ahol a lakos­ság 80 százaléka horvátnak vallja magát - a közelmúltban Bjelovár várossal és megyével alakított ki jó viszonyt - tudtuk meg Horváth Ferenctől (máso­dik kisképünkön), a falu pol­gármesterétől. Nemrég egy de­legáció járt Horvátországban, és találkozott Bjelovár megye alispánjával, Ante Rade-\e 1. A község általános iskolája a tanév elején tankönyveket ka­pott a horvát partnertől. Horváth Ferenc szerint nagy előrelépés lenne, ha si­kerülne a ha­táron túlról cégeket hívni mondjuk, a sellyei diny- nyefeszti- válra, ami mezőgazda- sági vásár és kiállítás is egyben, így az egész térség hasznát látná a horvát kapcsolatoknak. Drávasztára egy másik kö­zeli várossal, Sopjevel is sze­retné szorosabbra fűzni a már régóta meglévő baráti szálakat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara eszéki kirendelt­ségének segítségével kívánják a kulturális kapcsolatokat gazda­ságiakkal is kiegészíteni. Nimmerfroh F. Baráti szálak már fiatalon is szövődnek fotó: Müller a. * k t * 1

Next

/
Thumbnails
Contents