Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-05 / 303. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. november 5., csütörtök Röviden Informatikai kiállítás. A Péős-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara no­vember 10-12. között ren­dezi meg a POTE aulájában az ITISZ-Pécs-Info ’98 el­nevezésű, szakmai progra­mokat nyújtó informatikai szakkiállítást. (k) Inflációs prognózis. A KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézete szerint a GDP az idén 4-4,5 száza­lékkal nő, az infláció 14- 14,5 százalék között vár­ható. Jövőre a GDP 4-4,5 százalékkal növekszik, míg az éves átlagos fogyasztói árindex 11-12 százalék lesz 1999-ben. (k) Csökkenő árak. A mező- gazdasági termékek terme­lői árszínvonala 1998 szep­temberében 0,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Interglass ’98. Tegnap nyílt meg az immár hatodik alkalommal megrendezett Interglass nemzetközi üveg­ipari szakkiállítás, amelyen 16 ország száz kiállítója tíz­ezer termékét mutatja be. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 355,25 Francia frank 38,55 Japán jen (100) 184,31 Német márka 129,26 Olasz líra (1000) 130,67 Osztrák schilling 18,37 Svájci frank 157,53 USA-dollár 215,07 ECU 253,44 Horvátország: nehéz elnyerni a munkát PECS-ESZEK Elsősorban a baranyai vállalkozókat, munkavállalókat érint­heti kedvezően az újdonság: pécsi központtal megalakult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tago­zata. Az együttműködő felek elsődleges feladata a kapcsolat serkentése, az adminisztráció egyszerűsítése lesz. dúló magyar vállalkozók szá­mára a ma még gyakran változó jogszabályok értelmezésében, azok közötti eligazodásban. Az eszéki kamara elnöke a leg­gyümölcsözőbb együttműkö­dési területeknek a távközlés, a közlekedési infrastruktúra kö­zös fejlesztését tartja. A pécsi mintára Eszéken várhatóan még az idén megalakul a ka­mara horvát-magyar tagozata, A tegnap aláírt megállapodás szellemében a tagozat elsődle­ges feladata a kölcsönös infor­mációáramlás elősegítése lesz. A szervezet közreműködik töb­bek között az üzletfelek felku­tatásában, elősegíti a határ­menti gazdasági együttműkö­dés gyarapodását. A tagozat létrejötte fölött bá- báskodók más és más okból tartják fontosnak a szervezet megalakulását.-A baranyai gazdasági sze­replők számára nagyon fontos, hogy megbízható és biztos partnereket találjanak a határ túloldalán. Ugyanakkor et a fó­rum is segíthet számunkra a ha­tékony lobbi feltárására a közös érdekű infrastruktúrafejlesztés­ben - emelte ki Higi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) elnöke, akit a tagozat elnökének is megválasztottak. Eszéki kollégája, Zoran Ko- vacevic (képünkön) szerint a szervezet komoly segítséget nyújthat a Horvátországba in­ború sújtotta övezetnek minősí­tett Baranya háromszögben, Vu- kováron újjáépítési munkát vég­zők jelentős, államilag garantált adókedvez­ményben ré­szesülnek. Zoran Ko- vacevic úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Horvát­országban a vállalatok számára központilag megsza­bott kontingens rendelkezik a külföldi munkaerő foglalkozta­tásának mértékéről. Mint a ka­A szakembereknek több az esélyük Államközi megállapodás hiányában egyelőre nem egyszerű a magyarok munkavállalása Horvátországban. A legnagyobb az esély a különféle beruházásokhoz, technológiatelepítésekhez kapcsolódón elhelyezkedni. Segíti a folyamatot, ha minősített szakember jelentkezik munkára, feltétlenül ajánlott tehát a szakmai bizonyítványok (vagy másolataik) felmutatása. Sokat lendíthet az ügyön a mindkét fél részéről régóta várt ál­lamközi megállapodás létrejötte, illetve a határmenti szabad ke­reskedelmi övezet kialakulása. Ezek a dokumentumok segíte­nének a munkaerő országok közötti legális möbilitásában is. hogy intézményi szinten is tel­jessé válhasson az együttmű­ködés. A magyar vállalkozók hor­vátországi munkáját jól katali­zálja a PBKIK Eszéken nyitott képviseleti irodája. La­punk kérdésére vála­szolva Dudás Erika irodavezető elmondta, hogy az eddigi eredmé­nyekhez képest is nagy áttörést hozhat az az új­donság, hogy Eszéken alapítottak céget a ma­gyar vállalkozók, mun­kavállalók térnyerése érdekében. A társaság már előre készül a jövő év elejére, amikor a há­Több támogatásra számíthat az agrárkutatás Az integráció feltétele Nemzetközi szinten is figye­lemre méltó eredményeket és sikereket könyvelhetnek el - különösen a genetika te­rületén - a magyar agrár­kutatók. Ezért a szakmi­nisztérium jövőre a jelenlegi összegnek a másfélszeresé­vel szeretné támogatni az agrárkutatást és -oktatást - jelentette ki Torgyán József szerdán a magyar tudo­mány napja alkalmából rendezett konferencián. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium veze­tője elmondta: a kutatás hely­zetének javítása nem csupán anyagi kérdés, a meglévő struktúrán kellene változtatni. A többi között ez lesz a fel­adata a tárcánál hamarosan megalakuló önálló főigazga­tóságnak, amely agrárkutatás­sal, fejlesztéssel és oktatással foglalkozik majd. Szorgal­mazzák továbbá, hogy visz- szakerüljön a minisztérium felügyelete alá az agrár-felső­oktatás. Az agrárkutatás és a vidék- fejlesztés kérdését komplex módon kell kezelni - hangsú­lyozta a miniszter -, mert csak így lehet a legkedvezőbb módon integrálni a mezőgaz­daságot az Európai Unióba. Ennek érdekében középtávon érzékelhetően növelni kell a kutatásfejlesztésre szánt — je­lenleg 0,6-0,7 százalékos - GDP-arányos ráfordítást. A támogatás növelésének azon­ban az a feltétele - utalt rá a miniszter -, hogy a tárca megkapja a kért 160 milliár- dot a költségvetésből. - ug ­marai szakember elmondta, tu­domása szerint ez a kontingens jelenleg még messze nincs ki­használva, nem utolsósorban a horvát munkaerő érdekeinek megerősödő védelme miatt.- Egyre markánsabban je­lentkező magyar érdek, hogy az ipari, mezőgazdasági termékek mellett a szolgáltatások is beke­rüljenek a horvát piacra. Ennek érvényesítése elsősorban dip­lomáciai feladat, de a kamarák, ágazati érdekszövetségek is so­kat tehetnek az ügy érdekében - fejtette ki a témával kapcso­latban Tadetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külkapcsolatokért felelős alel- nöke. Kaszás E. ♦ B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en 11.4-én Részvény megnevezése Záróéi Változás Forgalom (db) BorsodChem 5 600 s 76 083 Danubius 3 930 / 27 633 Egis 4 350 / 53 652 Matáv 1 220 / I 665 420 Mól 5 440 / 1 461340 OTP 1 150 / 202 882 Rába 1 850 Ns I4S 256 Richter 8 460 / 107 837 TVK 3 300 / 849 570 Kárpótlási jegy 450 / 122 A BUX-index alakulása: 6012,26 (+277,47 pont) 7000 j 6500 -- 6000 -- 5500 -- 5000 -- 4500 -- 4000 -- 3500 ■­2. 5. 6. 7. 8. 9. 12. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 26. 27. 28. 29. 2. 4. Alulteljesítettek a részvényalapok A befektetési alapok hozamátlaga az elmúlt egy évben jóval az infláció alatt maradt, csupán 7,3 százalékot tett ki. A befekte­tési jegyek tulajdonosai negatív reálhozamot könyveltek el. Egy éve 40 befektetési alap működött hazánkban, mára ez a szám elérte a 68-at. Közülük azok tettek jó lóra, amelyek tő­kéjük nagy részét nem részvé­nyekbe, hanem állampapírokba vagy más, kötvényszerűen mű­ködő konstrukcióba fektették. A hozamesések hátterében a vi­lággazdasági recessziós pánik miatt bekövetkezett tőzsdei ár­folyamzuhanások állnak. Az elmúlt két hét árfolyam­emelkedése ugyan azt sejteti, hogy kezd magához térni a ma­gyar tőzsde, ám még mindig nagyon messze van a 9000-et is meghaladó, tavaszi csúcsindex­től. Az alapok közül a Gyémánt szerepelt a legjobban a novem­bertől eltelt egy év alatt, 40,8%-os hozamával. Igaz, so­kan úgy vélekednek, teljesít­ménye nem mérvadó, mert na­gyon kis tőkét, mindössze 77 ezer forintot kezel. Második helyen a Budapest II. Alap vég­zett 21,5%-os eredménnyel. Az újoncnak számító CA Devizakötvény Alap, amely az OECD-tagországok állampapír­jaiból vásárolt, szintén nem kö­tött rossz üzleteket. Rajtuk kí­vül figyelmet érdemel a Hol­ding és a CIB Kincsem Alap. A hátul kullogok sorát a Bónus Részvény Alap nyitja, amel) mínusz 25,2 százalékos hoza­mot „produkált”. Szintén rosz- szul teljesített az MKB 11 Részvény Alapja és a Korin- thos Alap. A Hunnia és a Cívis ’95 is alulmaradt a versenyben. Minden eddiginél lanyhább érdeklődést mutattak a világ nagy alapkezelői a feltörekvő piacok iránt. Egy nemzetközi felmérés szerint 15 alapkezelő­ből 12 negatívan viszonyult a kelet-európai régióhoz. Ma­gyarországról a kedvezőtlen feltételek ellenére is pozitívan nyilatkoztak, ahol nem rendüli meg a befektetői bizalom. Vi­szont úgy ítélik meg, a kor­mányzati tervek a 2003. évi csatlakozásra túlzottan opti­misták. Csernyánszki Judit A garantált árnak növekednie kell fotó: Tóth L. Dupla védővámot szorgalmaznak a sertéstenyésztők Miközben az agrártárca azon fáradozik, hogy Magyarország minél jobb kondíciókkal csat­lakozzon annak idején az EU- hoz, itthon elhatalmasodni lát­szik a húsdömpingből szár­mazó probléma. A tenyésztők vámemelést sürgetnek a hazai piac védelmében. A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének tagjai szerint a piacvédelem érdekében a je­lenlegi 55%-os behozatali vámot legalább a duplájára kell emelni, ugyanakkor ke­ményen kell fellépni a fekete­vágások ellen. A választmány szeretné elérni azt is, hogy az idei garantált ár legalább 5%- kal növekedjen. K. E. kamatprémium Örömmel tájékoztatjuk Önt, hogy az 1998. december 4-ig, 1-3 hónap futamidőre megkötött betétszerződésekre a meghirdetett kamatfeltételek felett 1.5% kamatprémiumot fizetünk Ügyfeleinknek. Fiókhálózatunk új nyitvatartási rendje hétfő-csütörtök 08-17, péntek 08-15. 7624 Pécs, Alkotmány u. 12. 7370 Sásd, Rákóczi u. 17. Üdvözöljük az ERSTE világában. Telefon: 72/333-044 Telefon: 72/475-401 __ m 1 Kai bank i l

Next

/
Thumbnails
Contents