Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-05 / 303. szám

1998. november 5., csütörtök Dtinántúli Napló 7 Oldal szerkesztő: Szélvíz A pécsi Berek még nem védett. Federek Istvánné és természetjáró társai a volt faiskolánál kezdődő Berek ősláposban olyan kivágott fákat figyeltek meg, melye­ken sas, csúszka és mátyás­madár fészke pusztult el. Mint megtudtuk, a megye- székhely ezen része nem természetvédelmi terület, bár azzá nyilvánítását régóta szorgalmazza több civil szervezet is. (cs) Négy új Pöttyös játszó­teret avatnak a megye- székhelyen. Az Ércbányász és a Mécsvirág utcában vár­hatóan a Télapó adja át a lé­tesítményt. A szülők és a gyerekek ezen a napon ve­hetik birtokukba a Diana tér, valamint a Szondi sétány pöttyös játszórészét is. (cs) Együttállás szennyezet­ten levegőben. A hét vé­gén a pécsi Planetáriumból az érdeklődők azt figyelték meg, hogy a Jupiter és a Hold megközelítették egy­mást. A déli féltekén egyéb­ként a Földünk kísérő társa a bolygót eltakarta. A felhő­kön ezüstösen törtek meg a fények, szennyezettségre utaló barna, zöld és sárga színek nem látszottak, mert a Pécsi-medence feletti lég­tér napok óta tiszta. Ami szintén ritka jelenség, (cs) A Komlói Közlemények legújabb számában arról is írnak, hogy Komlón és környékén épp 150 eszten­deje kezdődött meg a rend­szeres föld- és őslénytani kutatás. Egy másik cikkben felsorolják az utóbbi három év alatt megfigyelt védett növényeket is. (cs) A pécsi Díszkutat meg­rongálták az Engel János úton. Farkas László alkotása azzal sérült meg leginkább, hogy ellopták az alumínium elemét. A Közüzemi Rt. is­meretlen tettes ellen felje­lentést tett. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült Környezet- Es Természetvédelem Három pályázat az orfiíi térségért A május óta működő Orfű Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Kht. megkapta azt az összeget a megyei önkor­mányzattól, amely révén fedezni tudta a térségfejlesztést célzó pályázatokhoz szükséges önerőt. Az önkormányzat erre a célra 4,4 millió forintot adott át a közhasznú társaságnak. az Orfű Kht. az első körbe ke­rüljön. A pályázat tartaléklis­tára került, mert a régió kicsi ahhoz, hogy az elsők között támogatást kapjon. Ezzel együtt sem kizárt, hogy még ebben az A tavak vizének minősége döntő az idegenforgalom szem­pontjából is FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ BARANYAI KÖRKÉP-Társaságunk az elmúlt hóna­pokban három pályázat révén szeretne pénzt szerezni annak érdekében, hogy elkezdhessük a konkrét munkát - tájékoztatta lapunkat Pozsonyi István (kis képünkön), az Orfű Kht. ügy­vezető igazgatója. - Kiemelt ér­tékű térsége Baranyának ez a kisrégió, amely magában fog­lalja Orfú't, Abaligetet, Ko­vácsszénáját és Husztótot. Programunk alapcélja e terület összehangolt fejlesztése az ide­genforgalom, az ökoturizmus fellendítése, megfelelő hátteré­nek megteremtése érdekében. A társaság pályázott a Bara­nya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz és 6 millió forintot kért az Orfűi- és a Pécsi-tó mű­szaki létesítményeinek teljes körű felülvizsgálatához, az álta­lános környezeti állapot, a víz­készlet, a vízigény és a vízmi­nőség felméréséhez, illetve an­nak a hatásta­nulmánynak az elkészíté­séhez, amely a környezet­védelem és az infrastruktúra fejlesztését készíti elő. A pénzt meg­nyerték, a munka folyamatban van, várhatóan ennek a hónap­nak a végére fejezik be. Pályázatot nyújtottak be a Központi Környezetvédelmi Alaphoz is, ugyancsak 6 millió forintot igényeltek. A projekt lényegében szerves folytatása az előbbi ismertetett program­nak, a teljes kisrégióra kiter­jesztve. Ezt a pályázatot a kor­mányváltás miatt még nem bí­rálták el, ezzel együtt Pozsonyi István reménykedik abban, hogy még idén döntés születhet a kistérség komplex ökológiai fejlesztését célzó programúk­ról. A harmadik pályázat Phare- támogatásra számít. Az előze­tes szakmai vélemények szerint a munka megalapozott és jó, ám ahhoz túl sok érkezett az or­szág különböző részeiből, hogy évben döntés születhet a 9,5 millió forintos igényről, amely pénzből a társaság Orfű és tér­sége turisztikai, ökológiai érté­keinek feltárását, a környezet- fejlesztés feltételeinek megte­remtését szeretné fedezni.- Ezzel a három pályázattal - folytatta Pozsonyi István - lezárulhat a programkészítés időszaka. Ezt követően a tény­leges kivitelezési munkákon a sor. Ezek között, mint a leg­sürgetőbbek közé tartozókat, megemlítem az Orfűi-tó iszapfogójának kiépítését, partjának rendezését, illetve a Pécsi-tó gátja fő tolózárának javítását. Szarvasok a pénztárcában Véget ért Baranyában is a szeptember l-jétől tartó főszezonja tatás színvonalának javulását a gímbika vadászatának. A megye társaságainak mintegy fel- jelzi. Mínusz 1 pontos 16, 2 énéi fogadták a bevételt hozó külföldi vendégvadászokat. pontos egy, ennél rosszabb ki­lövés nem volt. BARANYAI KÖRKÉP A baranyai társaságok területén 280 bikát hoztak terítékre a kül­földi nimródok. Azzal együtt, hogy az utóbbi években - tuda­tos vadgazdálkodás eredmé­nyeként - erősen megcsappant a gímállomány, biztató az ér­mes trófeák száma. Arany mi­nősítést 13, ezüstöt 47, bronzot pedig - hallottuk Gondos Gyula megyei vadászmestertől - 73 bika érdemelt ki a bíráló bizottságtól. Ennek elsősorban abban van jelentősége, hogy ré­szint sikerül megtartani a me­gye - különösen a Mecsek és a Dráva mente - bikáinak jó hír­nevét, más­részt a va- dásztató tár­saságok be vé­telekhez jutot­tak. A gímbi- kák eladásá­ból származó pénz döntő a társaságok anyagi talpon maradásában. Kellemes tapasztalat az is, hogy visz- szaesett a hi­bás kilövések száma. Ez a vadgazdálko­dás, a vadász­Egy gyönyörű bika a terítéken A nyilvánosságban az erőnk BARANYAI KÖRKÉP A Baranya Megyei Közgyű­lés környezetvédelmi fel­adatokkal is foglalkozó al- elnökének Bokor Bélát vá­lasztotta hétfőn a testület. Az új tisztségviselő szerint a környezetvédelmi problé­mák kezelésének leghatéko­nyabb eszköze a nyíltság.-Alelnök úr! A baranyai kör­nyezetvédelmi problémákat annak tükrében kell - az ön tisztségéből kiindulva — meg­közelítenünk, hogy a közgyű­lésnek széles jogosítványai, hatósági jogköre az ilyen gondok kezelésére nincsen.- Én ettől nem félek. Igaz, hogy a megye mozgástere, be­leszólási joga fölöttébb kevés, de a másik oldalról a testület, illetve tisztségviselői nem mehetnek el szó nélkül az olyan környezetvédelmi prob­lémák mellett, mint például a a pécsi térség levegőjének szennyezettsége, az uránbá­nya zagytározói, a garéi ve- szélyeshulladék-lerakó vagy a szennyvízkezelés.- Milyen módon tud a me­gyei önkormányzat hatéko­nyan közreműködni ezeknek a gondoknak az enyhítésében, megoldásában ?- Nem vagyunk teljesen eszköztelenek, ezt az elmúlt évek gyakorlata is bizonyí­totta. Gondoljon arra, amikor a megyei önkormányzat állást foglalt a garéi égetőmű ügyé­ben, vagy amikor ugyanebben az ügyben beszállt a bíróság előtt folyó perbe. Más oldal­ról lehetőségünk van az érde­kek összehangolására, a hoz­zánk jutó információk segítő, támogató jellegű közvetíté­sére. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy az elmúlt ciklusban a közgyűlés elfogadta kör­nyezetvédelmi programját, mert ez most már olyan cse­lekvési vázat jelent, amelyre támaszkodva perspektivi­kusan lehet dolgoznunk a környezet megóvása, védelme ér­dekében. — Mindez eddig is ren­delkezésre állt, de ön is emlí­tette, hogy nem jelentenek komoly eszköztárat a megyei közgyűlés kezében.- Ma már a környezetvéde­lem sokkal inkább társadalmi ügy. Egyre többen látják be, teszik cselekvéseik alapjává ázt a felismerést, hogy a kör­nyezet rombolása, veszélyez­tetése személy szerint is érint mindenkit. Tisztában vagyok termé­szetesen azzal, hogy a kör­nyezetvédelem érdek is, ezek keményen ütköznek, s nem biztos, hogy az erősebb lobbi megoldása a jobb. Éppen ezért azt gondolom, hogy a mi kezünkben a leghatékonyabb eszköz a nyilvánosság, ami végső soron a társadalmi el­lenőrzést jelenti. Azaz a kör­nyezetet szennyezőknek nem a megyei önkormányzattal, vagy a tisztségviselőjével kell „elszámolniuk”, hanem a jö­vőféltő emberek sokaságával. Minta a regionalitáshoz PÉCS A Phare területi irodájának rendezésében kétnapos kon­ferencia volt a hét közepén Pécsett. A téma: a területfej­lesztési programok készíté­sének gyakorlata.- Nem vagyunk elkésve - hangsúlyozza dr. Kovács Ka­talin (képünkön), a Dél-du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója -, mert azokat a programokat, amelyek elké­szítéséhez ez a konferencia ad segítséget, csak az EU-csatla- kozás idejére kell elkészíte­nünk. Nyolc olyan európai ország szakértői adtak Pécsett a ha­zai területfejlesztési tanácsok, munkaszervezeteik, a regio­nális tanácsok szakemberei­nek segítséget, amelyek vagy kezdettől vagy később lettek EU-ta- gok. A regi- onalitást szem előtt tartó prog­ramok elké­szítésének az a tétje, hogy csak ilyen tartalmú - és ter­mészetesen megfelelő szín­vonalon elkészített - pályáza­tok juthatnak EU-támogatás- hoz. Ezeknek az országos, ágazati és regionális progra­moknak az elkészítéséhez mintegy másfél-két évre van szükség. A konferencia időzí­tése ehhez igazodott. Az át­vett és ajánlott tapasztalatok alapján a precíz elvárásoknak is megfelelően lehet ezeket kidolgozni. Dél-Dunántúl egyébként már bizonyította: képes ráhangolódni az EU- gondolkodás igényeire. Természetvédelmi kézikönyv Két pécsi szerző - dr. Békefi Irén (JPTE) és Bosnyák Magdolna (Babits Gimná­zium) - írt tanári kéziköny­vet, „Barátunk a természet” címmel Baranya, Somogy és Tolna megyék területén dolgozó pedagógusoknak. Teljesen új és modern mód­szertani útmutatókkal, tan­menet-javaslatokkal és szakköri vázlatokkal segítik az ökológiai szemléletű természetvédelem alapjai­nak elsajátítását. A kézikönyvben feldol­gozott területek: Duna-Dráva Nemzeti Park, a Kelet-Mecsek, a Zselic és a Dél-Mezőföld tájvédelmi körzetek, illetve a termé­szetvédelmi területek, pél­dául Szársomlyó, Baláta-tó. Őszi hulladékgyűjtés PÉCS Idén ősszel is megrendezi ha­gyományos hulladékgyűjtési akcióját a Pécsi Környeze­tünkért Alapítvány. Újdon­ság lesz, hogy most elszállít­ják az autóroncsokat is. A szervezőket is meglepő sike­rekkel zárult korábban egy-egy ilyen, a háztartásokat a veszé­lyes hulladékoktól mentesíteni szándékozó akció. Ezzel egyút­tal annak is elejét lehet venni, hogy a felhalmozott anyagot a felelőtlenebbek az erdőszé­lekre, az árkok mellé borítsák.- Az akció november 7-én, szombaton délelőtt 9-12 óra között lesz - hallottuk Gerent- sér Gábortól (képünkön), az alapítvány ügyvezetőjétől. ­Négy hely­színen veszik át a hulladé­kot: a Búza­tér parkolójá­nak déli ré­szén, a Diana- téri piacnál, a Domus mel­letti, illetve a Veress Endre utcai parkolók­ban. Ezeken a helyeken átve­szik a festékeket, hígítókat, ra­gasztókat, a fáradt olajat, nö­vényvédő szereket, ezek gön­gyölegeit, a fénycsöveket, gyógyszereket, szárazelemeket, akkumulátorokat, gumiabron­csokat és a hűtőgépeket is. Idén a gyűjtőhelyeken felír­ják: ki és honnan szeretne el­szállíttatni autóroncsot. Egy cég vállaltai, hogy előre egyez­tetett időpontban ezeket elviszi. Fokozottan védett növényeink A napsütés nyúlánk virága Magyar és tudományos nevét (Digitalis ferruginea) harang alakú - gyűszűre emlékeztető - (digitus = ujj), valamint sár­gás rozsdabarna (ferrugineus = rozsdaszínű) erezetű virá­gairól kapta. Nyúlánk, gyakran akár más­fél méteres magasságot is el­érő növény. A hosszú fürtös virágzat gerince kopasz. Virá­gai július második felében nyílnak. Kelet-mediterrán elterjedést mutató faj. Olaszországtól a Balkán-félszigeten át a Kau­kázusig terem. Görögország­ban a leggyakoribb. Magyarországon csak a Dunántúl délkeleti részén él. Előfordul a Dráva-közben, a Mohácsi-síkon, a Baranyai­dombságon és a Villányi­hegységben is. A meleg, száraz, napsütéses termőhelyek növénye. Szereti a meszes, laza, olykor kőtör­melékes talajokat. Elsősorban erdőszéleken, erdei tisztáso­kon, cserjésekben érzi jól ma­gát. Érdekes módon Borjádnál telepített nemes nyárasokban viszonylag sok egyede él, Kölkednél pedig kisebb fa­csoportokban és fasorokban is előfordul. A kirándulók csokorba sze­dik, sőt kiásva gyakran ker­tekbe ültetik. Szársomlyói termőhelyét a kőbánya erősen veszélyezteti. Eszmei értéke: 30 ezer forint. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén ■ í 1 § III \ I 9S i| jj j Q? WY Rozsdás gyűszűvirág

Next

/
Thumbnails
Contents