Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-27 / 325. szám
6 Dünántúli Napló VÁLTOZÁSOK ’99 1998. november 27., péntek Adó - TANÁCS - ADÓ Hogyan adózunk 1999-ben? A gazdasági társaságok adózásának jövő évi szabályai Az Országgyűlés végzett a jövő esztendei költségvetés bevételeinek „kimunkálásával”, azaz megtárgyalta és gyakorlatilag minden lényeges elemében elfogadta az adók mértékére, az adózás módjára vonatkozó szabályokat. Jellegzetesség, hogy a közterhekre vonatkozó törvényekben is kifejezésre jut az a törekvés, hogy a családosok életkörülményei javuljanak, továbbá a munkáltatók mérséklődő terhein keresztül jelenjen meg a foglalkoztatás bővítésének kormányzati programja. Ami pedig a vállalkozókat, vállalkozásokat illeti, talán az a legfontosabb, hogy 1999. január 1-jé- töl nem változnak jelentősen a társasági adók és az osztalékadó szabályai, hiszen a legutóbb (1998 novemberében) elfogadott törvénymódosítás az adókörnyezet kiszámíthatóságának követelményét tartotta szem előtt. A törvénymódosítás az adózók széles körét nem érinti érdemben, a kisebb módosítások az úgynevezett külföldön tevékenységet végzők és a közhasznú társaságok adózásának szabályaira vonatkoznak. A társasági adókötelezettség új szabályai Az adószabályok azonban 1998 folyamán többször is változtak. E változások közül a legjelentősebb az adótörvények, a számviteli törvény módosítása, amelyek révén megváltozott a társaságiadó-törvény néhány alapvető rendelkezése is. Az év folyamán az Alkotmánybíróság két határozata is érintette a társasági adó szabályait. A jövő évben leginkább a közhasznú szervezetekről szóló törvényben követhetők nyomon az új rendelkezések. Jelentősen változik például a jogszabály hatálya alá tartozó adózók (társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, köztestületek és közhasznú társaságok), valamint az ilyen szervezetet támogató más adózók helyzete. A teljesség igénye nélkül megpróbálunk áttekintést adni az érdeklődésre leginkább számot tartó törvényi rendelkezésekről, módosításokról. Az 1998. június 16-ától hatályos új társasági törvény több ponton módosította a gazdasági társaságok és a cégformában működő más szervezetek - vagyis az egyesületek, szövetkezetek, állami vállalatok, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulatok - alapításának és megszűnésének szabályait. Ezek a változások szükségszerűvé tették az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályok megfelelő módosítását is. Az alapvető szabályok közül idén január 1-jével jelentősen módosult a közhasznú szervezetek adókötelezettségének alapelve is, de ez a módosítás a szervezetek számára nem jelent hátrányt. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételek Az adóalap-csökkentő és -növelő jogcímek többsége ez év június 16-ával módosult, ezért ezeket az adózóknak már az 1998. évi adókötelezettség elbírálásánál is alkalmazniuk kell. Az adományok elszámolásánál 1998. január 1-jétől a bruttó elszámolást alkalmazza a törvény. Ez azt jelenti, hogy a ráfordítások között elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege általában növeli a társasági adó alapját és az úgynevezett adomány összegével lehet az adóalapot csökkenteni. (Az adózás előtti eredmény 20 százalékát meghaladó támogatási összeg viszont növeli az adóalapot). Jövőre változatlanul nem kell az adóalapot növelni a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összegével akkor,- ha a támogatás kedvezményezettje MRP-szervezet és a támogatás az MRP megvalósulását szolgálja,-ha a Műsorszolgáltatási Alap részére történt közérdekű kötelezettségvállalás,- ha a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti közműsort, szolgálati műsort, műsorszámot támogatják. Adománynak tekinti a törvény:- a közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság vagy köztestület közhasznú tevékenységéhez adott pénzbeli és nem pénzbeli támogatás összegét,- a közérdekű kötelezettségvállalásra adott pénzbeli és nem pénzbeli támogatás összegét (közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatása is). 1998-ban ilyennek minősül még a törvényben meghatározott tevékenységeket végző, belföldi székhelyű alapítványnak, közalapítványnak adott pénzbeli és nem pénzbeli támogatás is, de 1999. január 1-jétől az adózók már csak a közhasznú szervezetként besorolt alapítványokat, közalapítványokat támogathatják kedvezményesen. Az adománnyal akkor csökkenthető az adóalap, ha: 1. Ténylegesen közhasznú tevékenység támogatása valósult meg. 2. Az adomány nem jelent a törvényben rögzítettnél (tehát az adóalap-csökkentésnél) nagyobb vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága, vagy igazgatótanácsa tagjának. 3. Az adományozó rendelkezik a támogatásban részesülő által kiállított igazolással. Az adományként levonható összeget a törvény továbbra is korlátozza. Az adomány teljes összege, de összességében legfeljebb ,az adózás előtti eredmény 20 százaléka csökkenti az adóalapot, ha az adózó közhasznú szervezeteket támogat, illetve közérdekű kötelezettségvállalás céljára vagy önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak adott át támogatást. Kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása esetén a támogatás másfélszeresét, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékát lehet érvényesíteni. A maximálisan elszámolható adóalap-csökkentő összeg határát a törvény az adózás előtti eredmény 25 százalékában határozta meg. Osztalék, amortizáció, vagyonfelértékelés A júniusi törvénymódosítás megváltoztatta az osztalék fogalmát, de az adóalap korrekciós szabálya változatlan maradt: a bevételként elszámolt, kapott osztalék csökkenti az adózás előtti eredményt. Változatlanul nem lehet azonban az adóalap csökkentéseként figyelembe venni az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot, valamint a kapott „osztaléknak” (pontosabban a kapott támogatásnak, juttatásnak) azt a részét, amelyet az adózó az adóévben elhatárolt. A korrekciós tétel összege ugyanis minden esetben azonos az osztaléknak azzal a részével, amely az eredménykimutatásban bevételként megjelenik. Az amortizációs elszámolási szabályoknál nincs érdemi változás. Nem minősíthető tartalmi változásnak, hogy a különböző termékek azonosítása 1999. január 1- jétől az ITJ-szám helyett a’vámtarifaszám alapján történik, ezért az adóalapnál érvényesíthető amortizációs kulcsokat is besorolás szerint fogja tartalmazni a törvény. A jogszabály előkészítése során megtörtént a két termékazonosító rendszer összevetése, összehangolása, ezért a termékazonosító szám változtatása az amortizációs normák alkalmazásánál várhatóan nem jelent tartalmi változást. Ez konkrétan azt jelenti, hogy például a korábban 33 százalékos kulcs alá besorolt gépek, berendezések a jövőben is ugyanilyen leírással érvényesíthetők az adóalapnál, csak a termékeknek a megjelölésére a későbbiekben a vámtarifaszám szolgál majd. Evek óta adóalap-korrekciós tétel a vagyonfelértékelési különbözet. A régi szabály gazdasági társaság és szövetkezet átalakulása esetére írta elő, hogy a jogelődnél felértékelt vagyon összegével a jogutódnak hogyan kell növelnie a társasági adó alapját. A korrekciós tétel alapját az az ösz- szeg képezte, amely a vagyonfelértékelés következtében a jogutódnál, a saját tőke növekedéseként megjelent. Ennek egyharma- dával ugyanis, az átalakulást követő három adóévben növelnie kellett adóalapját. A mostani változás szerint a vagyon felértékeléséhez kapcsolódó korrekciót minden átalakulásnál alkalmazni kell, ha a szervezeti törvény lehetőséget ad a vagyon átértékelésére, és azzal az adózó élt is. Az adóalapkorrekció alapja az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott, összevont pozitív átértékelési különbözet összege. A veszteségelhatárolás szabályai is változtak. Az előtársaságkénti működés időtartama egy beszámolási időszaknak és egy adóévnek tekintendő, függetlenül attól, hogy ilyen minőségben a működés ideje egy naptári évre esik, vagy esetleg két naptári évet is érint. E változásra való tekintettel vált szükségessé a veszteségelhatárolás szabályait két ponton változtatni. A korábbi szabály szerint a jogelőd nélkül létrejött adózó a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két adóévnek a veszteségét az ötödik adóévet követően is figyelembe vehette adóalap-csökkentésként. A módosított szabály szerint az adókötelezettség keletkezése évének vesztesége és az azt követő három adóévben keletkezett negatív adóalap érvényesíthető az ötödik adóévet követően is. A változás nem csupán az előtársaságként működő adózókat érinti, hiszen a kedvező szabályt minden adózó figyelembe veheti, először az 1998. adóévi adóalap-megállapításnál. Az adóalap módosításának különös szabályai Az adózónak jogutód nélküli megszűnésekor, átalakulásakor, könyvvezetési módjának megváltoztatásakor, vagy felszámolásakor kell figyelembe vennie az adóalap megállapításának egyes, különös szabályait. Ezek a szabályok részben tényleges adóalap-korrekciókat jelentenek, részben technikai jellegűek. A könyvvezetési mód megváltoztatásához fűződő adóalap-korrekciók - pontosabban az egyszeres könyvvezetésről, a kettős könyvvezetésre való áttérés szabályai - csak kisebb mértékben módosultak. A módosítás a pontosítást szolgálta. A rövid lényeg: az áttérést követően az adózó csökkentheti adóalapját azzal a kötelezettségként kimutatott összeggel, amelyet bármely megelőző adóévi adóbevallásában kapott előleg címen az adóalap növeléseként elszámolt. És fordítva: növelni kell az adóalapot a követelésként kimutatott, fizetett előleggel, ha azzal az adózó bármely adóévben csökkentette az adóalapját. Az átalakuláshoz kapcsolódó szabályok módosultak leginkább. A megváltozott rendelkezések érintik az értékvesztés elszámolását, a jogelőd pozitív összevont átértékelési különbözeiéből fennmaradó rész érvényesítését, továbbá meghatározzák a tárgyi eszközök és az immateriális javak könyv szerinti értéke és számított nyilvántartási értéke közötti eltéréssel kapcsolatos adóalapkorrekciókat. Végül egyértelműen szabályozzák az eljárást abban az esetben, ha az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetési mód is megváltozik. A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap A kockázati tőkealap tulajdonképpen egy olyan vagyontömeg, amely egy sajátos értékpapír, a kockázati tőkealapjegy forgalomba hozatalával jön létre és jogi személyiségét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által történő nyilvántartásba vételével nyeri el. így ezen a napon kezdődik társaságiadó-kötelezettsége is. A kockázati tőketársaság kizárólag névre szóló részvényeket kibocsátó részvénytársaság vagy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe formájában működhet. A tőketársaság jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötszázmillió forintnál és kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. A kockázati tőkevállalkozások (vagyis a tőkealapok és a tőketársaságok) a törvény szabályai szerint működésük első évében és az azt követő hat adóévben feltételes adómentességet élveznek. Az adó- mentesség - külön hangsúlyozni kell - csak feltételes, hiszen a kockázati tőkevállalkozásnak a korábban meg nem fizetett (de kiszámított) társasági adót utólag meg kell fizetni, ha- a kockázati tőkevállalkozások bejegyzése napját követő hat teljes év átlagában kockázati tőkebefektetéseinek aránya nem érte el az 50 százalékot, és a hat év közül bármely három évben a 70 százalékot,- az adómentesség időszaka alatt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet bármely okból törli a nyilvántartásból. Közhasznú társaságok adózása A szervezetre vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódóan az adótörvény igen részletes előírásokat tartalmaz. Ennek legfőbb oka az, hogy a közhasznú társaság közhasznú tevékenységét adómentesen végzi, de vállalkozási tevékenysége - ha van ilyen - adóköteles. A társaság mérleg szerinti eredménye az adómentes és adózott eredmény együttes összegeként jelenik meg. A társaság évről évre képződő vagyona e körülményre tekintettel részben adózott, részben adómentes jövedelmet tartalmaz. Az adótörvény erre az elszámolásra tekintettel a közhasznú társaságok részére előírja, hogy a saját tőkéről külön nyilvántartást kell vezetniük, amelyben a saját tőkét adómentes és adóköteles részekre bontják. A nyilvántartás szükségességét az a körülmény indokolja, hogy a tőke kivonásakor az adómentes vagyonrész adóztatására kerül sor. A saját tőke nyilvántartására vonatkozó szabályok jelentősen módosultak. Adókedvezmények, térségenként! eltérések Az adókedvezmények köre 1999-ben nem bővül. Változik azonban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben, vagy a magas munkanélküliséggel rendelkező megyékben 3 milliárd forint feletti, termék-előállítást szolgáló beruházást megvalósítók, valamint a 10 milliárd forint feletti, termék-előállítást szolgáló beruházást megvalósítók által igénybe vehető adókedvezmény feltételrendszere. Egyéb változások Az adóelőleg fizetését szabályozó törvényrész két ponton változott. Az átalakuló gazdasági társaság jogutódja a jogelőd adóelőleg-bevallása alapján köteles az átalakulást követő 30 napon belül az adóelőleget bevallani. Az adóelőleg összegét több jogelőd esetén összesítéssel, több jogutód esetén megosztással kell megállapítani. Kiegészült a szabály azzal, hogy kiválás, illetve részleges átalakulás esetén a fennmaradó (jogelőd) vállalkozás, illetve a részlegesen átalakuló szövetkezet által bevallott adóelőleget meg kell bontani a jogelődnek és a jogutódnak egymás között és ennek figyelembevételével külön kell az adóelőleget bevallaniuk. Az új társasági törvény az egyesülést nem sorolja a gazdasági társaságok közé. Erre való tekintettel az adóalanyok felsorolásánál az egyesülés nevesítve jelenik meg. Rövid összefoglaló a társasági adóról Változatlanul egyszerűsített adminisztrációhoz van joguk a társasági adóalanynak minősülő kis- és középvállalkozásoknak. Egyszeres könyvvitelt vezethetnek, egyszerűsített mérleget készíthetnek, az adóelőleget pedig évi négy alkalommal fizetik meg. Főképp a külföldi befektetőknek fontos, hogy egy korábbról már létező kedvezménytípus feltételrendszere válik kedvezőbbé. A törvényben az áll, hogy az elmaradott térségben, a magas munkanélküliségű megyékben üzembe helyezett 3 milliárd forint feletti, illetve térségi korlát nélkül 10 milliárd forint feletti termelő beruházást megvalósító vállalkozások által igénybe vehető adókedvezmény egyik fontos feltétele az adott vállalkozás foglalkoztatási kimutatása. Az éves, átlagos állományi létszám viszonyítási alapja a jelenlegi szabályok szerint a beruházás üzembe helyezését megelőző adóév. Most ehelyett - választási lehetőséget ad rá a törvény - a beruházás megkezdését megelőző adóévi létszámot is alapul vehetik az érintettek. A módosítást az indokolta, hogy ilyen nagyságrend esetén sor kerülhet a beruházás részleges üzembe helyezésére, működtetésére, továbbá sok esetben az alkalmazottaknak - képzési célból - az üzembe helyezést megelőző felvételére. A társasági adókötelezettség általános szabályai A társasági adókötelezettség keletkezési és megszűnési időpontjának megállapítása idén június 16-ától a szervezeti törvényekben (pl. társasági törvény, szövetkezeti törvény) meghatározott szabályok szerint történik. A belföldi illetékességű adózók adókötelezettsége - az előtársasági formában működő adózók kivételével - a bírósági, kamarai nyilvántartásba történő bejegyzésük napján keletkezik. Az előtársasági formában működő adózók esetében az adókötelezettség a létesítő okirat ellenjegyzésének közokiratba foglalása napján veszi kezdetét. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy - összhangban az új társasági törvény és cégtörvény átmeneti rendelkezéseivel - amennyiben:- A cégformában működő, újonnan alakuló adózók cégbejegyzése iránti kérelmét legkésőbb 1998. június 15-én benyújtotta, akkor adókötelezettsége a vállalkozási tevékenység érdekében tett első kötelezettségvállalás időpontjában (azaz a létesítő okirat elfogadásának napján) veszi kezdetét.- Ha a cégformában működő adózó átalakulását legkésőbb 1998. június 15-én elhatározták, akkor a jogutód adókötelezettsége az átalakulásnak a cégbejegyzési kérelemben megjelölt időpontjában veszi kezdetét. A külföldi vállalkozók esetében kissé bonyolultabb az adókötelezettség keletkezési időpontjának a meghatározása. A fő szabály szerint a külföldi vállalkozók adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba való bejegyzése napján keletkezik, amennyiben azonban a külföldi vállalkozó bármely okból (akár jogellenesen) a cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelyén folytat belföldön vállalkozási tevékenységet, akkor adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének a napján veszi kezdetét. Új forma: az előtársaságok A jogelőd nélkül megalakuló cég - kivéve az állami vállalatot, a trösztöt, a leányvállalatot, az egyes jogi személyek vállalatát és az egyéb állami gazdálkodó szervet - az új szabályozás szerint a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt sajátos formában, előtársaságként működik. Az előtársaság neve alatt eljáró képviselők (pl. ügyvezetők, igazgatók) már az alapítók által létrehozni kívánt cég számára szerezhetnek jogokat és ugyancsak e cég terhére vállalhatnak kötelezettséget. Az előtársasági lét azon a napon kezdődik, amelyen a létesítő okiratot közokiratba foglalják, vagy azt ügyvéd ellenjegyző A még meg sem alakult cég nevében üzletszerű gazdasági tevékenységet azonban csak a cégnyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztését követően lehet végezni. A közhasznú szervezetek adókötelezettsége Az 1998. június 16-ától hatályos szabály szerint a társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, köztestület és közhasznú társaság a nyilvántartása, felvétele évében is alkalmazhatja a közhasznú szervezetek adókötelezettségére vonatkozó kedvezményes szabályokat. Természetesen nem változott a törvénynek az az átmeneti szabálya, amely kimondja: közhasznú szervezetnek minősül az az 1998. január 1-je előtt létrejött alapítvány, közalapítvány, köztestület és közhasznú társaság is, amely a közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 1998. május 31-éig a bírósághoz benyújtotta.
