Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-27 / 325. szám

1998. november 27., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás Dunántúli Napló 7 Adventi koszorú az ajtón Ha egy korábbi lapszámunk­ban ismertetett módon a hor­tenzia virágát megszárítottuk, a képen látható egyedi, szép adventi koszorút készíthetünk belőle. A vázat fűzfavessző­ből vagy drótból hajlítsuk meg hozzá, tekeijük körbe szaténszalaggal, majd a hor­tenzia virág­csokrait az ovális keret alsó részére vékony alu­míniumdrót­tal erősítsük föl, s a keret közepe táján masnicso­korral zárjuk le. A koszorú fölső részét díszítsük a levágott vi­rágszirmok­kal, amit pillanatragasztóval rögzítsünk. A virág több színárnyalatú, ezért tetszés szerint zöld, pi­ros vagy sárga szaténszalagot választhatunk a díszítéshez, ugyanakkor a teljes csokrot alkotó hortenziából szép asz­tali dísz is kialakítható. Szagosmüge Az ötvenes években, amikor az olasz itókának csak a hírét hallottuk, magunk készítettük a vermutot. Mert az olyan könnyed ital volt, amit a kü­lönleges vendégeknek is fel lehetett szolgálni, a háziasz- szonyok egy-egy pohárka „házilagos” ital mellett be­szélték meg az utca ügyes-ba­jos dolgait. Szagosmüge nélkül el sem lehetett képzelni a vermutot. Egy liter vörösbort összeke­vertünk 2 dl rummal, és ha száraz vermutot akartunk ké­szíteni, akkor 15 dkg, ha éde­set, akkor 20 dkg cukorral. Egy csipet szagosmügét és fehérüröm füvet beleteszünk 3 dl vízbe, 5 percig forraljuk, majd batisztruhán átszűrve, hidegen öntjük a borhoz. Jól összerázzuk és hogy beérjen, pár napig állni hagyjuk. Ha mindent pontosan betartunk, nagy örömünk lesz a magunk készítette vermutban. A szagosmüge árnyas bük­kös, gyertyános, tölgyeser­dők, erdőszélek illatos növé­nye. Szárítás után kapja kar- marínra emlékeztető, jelleg­zetes illatát. A virágzáskor gyűjtött növény föld feletti része bólék, gyomorkeserűk, likőrök, üdítő teák, sajtok íze­sítésére, illetve illatosítására szolgál. Németországban, de ma már más államokban is „májusi italt” (Maitrank, Maibowle) készítenek belőle, amely elűzi a komor gondola­tokat. B. G. Ismét az ARANYCIPO A pécsváradi gyorsan népszerűvé ARANYCIPÓ Kft. vált termékeivel sok az ország sütő- korábbi nagyüzemet üzemei közül el- wnfiffiiYft/Im megelőzött. sóként rendelke- zik a HACCP Élelmiszerbiztonsági és Minőségbiztosítási Rend­szerrel. Ez azt jelenti, hogy megfeleltek a rendszer ál­tal előírt szigorú nemzet­közi élelmiszerminősítés feltételeinek. A HACCP az élelmiszeripari termékek minőségbiztosításának a rendszere. Ez azt jelenti a pékségek esetében, hogy a beérkező liszttől a kiszál­lított végtermékekig, a fel­használt egyéb alapanya­gok minőségétől a gyártás- technológiáig, az előállítási folyamat minden szintjén meg kell felelni ezeknek a szigorú előírásoknak. Az ARANYCIPÓ - mint ahogy Wittenbart István üzemigazgató mondta - alig 8 éve indult egy kis kemencével s ma már eu­rópai színvonalú techniká­val felszerelt komoly sütői­pari céggé nőtte ki magát. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően sorakozott fel a legnagyobbak közé, s a fogyasztók körében 120 féle terméket szállítanak ki na­ponta s mindig kirukkolnak, valamilyen újdonsággal. Ilyen a „puha zsemle”, mely ízesebb, mint a vizes­tésztából készült hagyo­mányos. Saját fejlesztésű recept alapján, a magyar ízléshez alakítva készítik a Holland fűszeres barna kenyeret, amelynek máris kialakult a törzsvásárlói ré­tege. Az országban az ARANYCIPÓ kezdte gyár­tani először, eredeti hol­land recept alapján a Tigris kenyeret, amelynek re­ceptje védett. A cég filozófiája: Minó'ség mindenek felett! A korszerű minőségbiztosí­tási rendszer is ezt szol­gálja. Ám nem csak be­szélnek róla. Nagy hang­súlyt fektetnek a képzé­sére, hiszen csak jó szak­emberek képesek magas színvonalú munkát vé­gezni. Az ARANYCIPÓ te­hát mindent megtesz azért, hogy a fogyasztó kiváló terméket kapjon, (hirdetés) Az évad olcsó étele a sárgarépa «u Narancsízű dzsem, különleges levestészta Odakinn hull a hó, eközben anyuka dzsemet főz a konyhá­ban. Természetesen nem drága gyümölcsből, hanem viszony­lag olcsó, ám biológiailag rendkívül értékes sárgarépából. A narancsízű répadzsem­hez kell egy kiló sárgarépa tisz­tán mérve, fél kiló citrom, 60 deka cukor, 2 evőkanál na­rancsszörp, fél deka szalicil. A tisztított sárgarépát finomra re­szeljük, a megmosott citromot minél vékonyabb karikára vág­juk és a magokat kipöcköljük belőle. A répát és a citromot összekeverjük a kristálycukor­A karácsonyi rózsa általában hamar elhervad, hacsak a szár alsó részét, amint megkapjuk, azonnal nem roncsoljuk, törjük meg jó hosszan kalapáccsal. Ha így tesszük vízbe, sorra nyílnak ki a bimbók, és sokáig szép ma­rad. Ha liliomcsokrot kapunk, az alsó leveleit szedjük le, a szárát vágjuk ferdére, és úgy állítsuk a vázába, hogy a víz nyakig el­lepje a virágot. Ajánlatos a li­liom porzóját ollóval kivágni, hogy a hulló pollenje ne sár­gítsa meg se a virágszirmot, se a váza alatt lévő térítőt. Valamennyi vágott virágra érvényes, hogy a vízébe dobott két Aszpirin tabletta meghosz- szabbítja az életét. Amennyiben MAGYAREGREGY Már csak egyetlen, hajlott korú asszony - aki névtelenségbe kíván burkolózni - ért ahhoz, hogy ősei miként is rukkoltak ki jeles napokon főtt, illetve ki­sütött köménymagos pereccel, legényfogó pogácsával, kürtös kaláccsal, csetelekvárral és tökmagos táskával. A hurkafélék gazdagsága meghökkentő. Akadt fehér, amit helyi szóval szajmókának neveztek. A nyáriba (más né­ven házi szalámi) köménymag, sőt citrom is került, míg a schwartli csak akkor ízlett a ral, lehetőleg üvegtálba tesz- szük. Letakarva, hűvös helyen három napig állni hagyjuk. Hi­bátlan zománcú lábosban fel­forraljuk, majd folytonosan ke­verve, közepes tűznél 20-25 percig főzzük. A főzés befeje­zése előtt 5 perccel 2 evőkanál narancsszörpöt adunk hozzá. (Ez utóbbi el is maradhat, il­letve 2 evőkanál rummal he­lyettesíthető.) Akkor jó a külön­leges lekvár, ha a répa nem pu- hult péppé, hanem kissé ropo­gós. A forró dzsemet kicsi, 2-3 decis üvegekbe töltjük, a tete­jére csipetnyi szalicilt szórunk, üvegvázában helyezzük el a csokrot, keverjünk a vízhez li­terenként egy evőkanál fehérí­tőfolyadékot, hogy ne zavaro­legjobban, ha sok gyarmati fű­szert tartalmazott. Egy másik helyi speCialitású hurkába vi­szont csak árpát, koptatott bú­zát és hajdinát tettek. Szerették az árpa- és kukoricakásából ki­főzött hurkaváltozatot is. Az ős­lakók háromféle kolbászt is­mertek: a káposztást, a krump­list és a vadhússal szaporítottak Izgalmas már az is, hogy a réte­seket mi mindennel töltötték meg, így többek között dinsz- telt sütőtökkel, reszelt citrom­mal vagy épp csicsókalekvár­ral. Nemegyszer előfordult az is, hogy az ízesítő mák közé fi­nomra aprított nyers marhatök- darabkákat helyeztek el. Mel­lekötjük, és száraz dunsztban hagyjuk másnapig. Vajas ke­nyérre, palacsintába, sütemé­nyekhez egyaránt finom. Hús- és csontlevesbe, leves­kockából készült levesekbe ki­tűnő a répás cérnametélt. Egy nagyobb sárgarépát finomra re­szelünk, összedolgozzuk egy tojással, csipetnyi sóval és any- nyi finomliszttel, hogy leves­tészta keménységű masszát nyeljünk. Minél vékonyabbra sodoijuk, és éles késsel cérna­metéltet vágunk belőle. Forró, sós vízbe dobva 10 percig főz­zük. W. M. sodjon meg. A szer ugyanis fer­tőtlenít, tehát lassítja a víz meg­romlását, vagyis a növénynek nem árt, inkább segíti a tovább életben maradását. Mindenfajta virágnál nagyon lényeges az is, hogy a víz alatti szárakról a le­veleket tépjük le. lesleg a töklekvámak, sőt -le­vesnek nagy divatja volt, ahogy most is emlegetik a mustban főtt szilvát, a passzírozott almát vagy körtét. Sajnos a tökmag- leves főzési módjára egyik megkérdezett lakó sem emlé­kezett. Ám az ételkutató nem mondott le arról, hogy kiderítse ennek titkát. A bab és a rák is hódított, mint alapanyag. A gyerekek imádták a kenyérre kent állott babfőzeléket, a felnőttek meg a ráklevest és -pástétomot. A kő­bánya-tulajdonos Weisz uraság 1910-ben száz rákot gyűjtetett az egyik patakjából. Néhányat még fogtak 1950-ben, de azóta már egyet sem. Egykor forró sós vízben vagy szabad tűz pa­razsán sütötték ki, a gesztenye ízére emlékeztető forró lágy ré­szeket pedig kiszívták a páncél alól. Csuti J. Oldalszerkesztő: Morzsák Az ezüst gyertyatartó tisztí­tását kezdjük a ráfolyt gyer­tya eltávolításával. Ezt forró vízzel olvaszthatjuk le, vagy hajszárító segítségével. Ha finom rajzolatú a gyertya­tartó, rongyra nyomott fog­krémmel dörzsöljük át, de a cizellált, mélyebben mintá­zott darabokon ezt puha fogkefével vagy fültisztító­val végezzük. Az ezüstözött tárgyak tisz­tításánál hasonló módszerrel kell eljárnunk, mint az ezüs­töknél, csak még óvatosab­ban bánjunk velük, nehogy lekopjon a bevonat. Az ara­nyozott ezüstöt viszont elég csak portalanítani, mert az arany könnyen lejön. Az ezüst tárgyak fekete­dését elkerülhetjük, ha nem tároljuk őket műanyag zacskóban vagy fóliában, mert az ezekben lecsapódó párától lesznek feketék. Az ezüst kávéskancsó bel­sejét ecet és só keverékével tisztíthatjuk ki, acélgyapot segítségével. Ezüst feketítő a só, a to­jássárgája, a brokkoli és a hal. Ha az ezüst evőeszköze­ink ezekkel érintkeznek, használat után azonnal mos­suk el, és öblítés után szárít­suk meg, különben biztos befeketednek. Az antik ezüst tárgyakat ne akarjuk mindenáron fé­nyesre tisztítani, hiszen ezek legfőbb vonzereje a patiná­juk, tehát fölösleges vado­natújjá varázsolnunk őket. Ha evőeszközeink dísz- nyelűek, csontból vagy gyöngyházból készültek, mosogatáskor soha ne hal­mozzuk azokat egyszerre a vízbe, mert károsodnak. Egyenként kézbe fogva mo­sogassuk el, öblítsük és azonnal töröljük szárazra. A csontnyelű evőeszközt időnként fehérítsük ki cit­romléből és szabókrétából készített pasztával, amit ha rákentünk, legalább egy óra hosszat kell a csonton hagyni, majd alaposan leöb­líteni és puha ruhával eltö- rölgetni. A vágott virág sokáig lehet szép Olyan névnapok, illetve ünnepek egész sora köszönt ránk, amikor rengetegen kapnak ajándékba vágott virágot, amit so­káig megőrizhetünk, ha kellően előkészítve helyezzük vízbe. A babos kenyér és a tökmagleves Surányi Béla, aki postatörténeti múzeumot rendezett be, lokál- patriótaként a község feledésre ítélt ételkülönlegességeinek re­ceptjeit is gyűjti. Nemrég majd’ húsz oldalas jegyzetben rögzí­tette, hogy miként készült a szajmóka, a bodzafánk, a töklek­vár, a mustban főtt szilva vagy a citromos nyári hurka. Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 553 Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0) 06-90-330 555 Licit hazai márkás óborokra BUDAPEST Az első nagy magyar borár­verést december elsején dél­után tartják. A rendezvényt a jövőben évente meghirdetik, s a legnemesebb honi borok mellett művészeti tárgyak is kalapács alá kerülnek. A fővárosi Csók István Galé­riában e hónap végéig tekinthe­tők meg azok a márkás hazai termésű palackos borok, vala­mint a szőlőműveléssel, bor­termeléssel, illetve a kulturált borfogyasztással valamilyen formában összefüggésbe hoz­ható művészeti alkotások, ame­lyek árverezését első alkalom­mal kedden az Atrium Hyatt Hotelban rendezik meg. A különlegességek gyűjtői­nek érdeklődésére tart számot minden bizonnyal az árverésre kerülő valamennyi palack. A gazdag kínálatra jellemző, hogy licitálni lehet majd többek kö­zött az 1915-ös évjáratú tokaji aszúeszenciára, melynek a ki­kiáltási ára kétszázezer forint. Megyénket reprezentálva főleg a villányi gazdák bora vár arra, hogy elkeljen. A néhai Gyi- móthy Jdkó 1895-ben termett villányi szemelt gyógyvörös- bora például kitűnő minősítést kapott, s a bírálóbizottság ki­lencvenezer forintra taksálta. De ott lesz a fővárosban a híres történelmi borvidékek tőkéinek nedűi mellett Bock József 1993- as villányi cabernet franc már­kanevű termése, valamint az 1996-os Pécsi Cirfandli.

Next

/
Thumbnails
Contents