Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-27 / 325. szám

1998. november 27., péntek Bakanyai Tükör Dunántúli Napló 5 Halasztott fizetés az átalánydíjas számlán PÉCS A távfűtéses lakások tulaj­donosai meglepetéssel vet­ték kezükbe az októberi számlájukat: fél hónapi szolgáltatás után aránytala­nul magas összeg szerepelt a kimutatáson. Mennyit kell majd fizetniük a téli hóna­pokban? - tették fel ag­gódva sokan a kérdést. Egy 63 négyzetméteres lakás számláján például több mint 6 ezer forint szerepelt, igaz, eb­ben benne volt a meleg víz díja is. A két szobás, 130 köbméter légterű (ez az áta­lánydíj alapja) otthon 15 na­pos fűtése is meghaladta az 5 ezer forintot. Önkormányzati döntés alapján Pécsett úgynevezett halasztott fizetési elszámolást vezettünk be - magyarázza a magas októberi számladíjakat Balázsné Lovász Katalin (ké­pünkön), a Pécsi Távfűtő Kft. értékesítési osztályvezetője. Ez annyit jelent, hogy a lakás tulajdonosa a téli hónapokban 15 forinttal kevesebbet fizet köbméterenként, vagyis nem 70,5 forint a tarifája, ha­nem csak 55,5. A 15 forint nem támogatás: a távhőszolgál­tatást igénybe ve­vők a fűtési idény befejeztével, májustól szeptemberig egyenlítik ki a számlát. Kivétel ez alól a két fél hónap: az október és az áp­rilis. Ekkor nem a csökkentett alapdíjjal számol a PÉTÁV, hanem a 15 napra jutó teljes költséget (70,5 forintnak a felét) fizetik meg a lakástu­lajdonosok. Balázsné azt is elmondja, hogy mindez csak az átalány- díjas lakásokra vonatkozik. Akik már áttértek az egyedi mérési elszámolásra (ilyen Pécsett 40 épületben van), azok a fogyasztás utáni teljes összeget fizetik. A fűtési idény befejeztével, vagyis áp­rilistól októberig' az egyedi mérésű lakásokra csak az alapdíjat számolják fel, amely a szolgáltatás költségeit (veze­tékek, hőközpontok fenntar­tása stb.) tartalmazza. B. G. A jegy nem vész el: átalakul MOHÁCS Már korábban beszámol­tunk arról, hogy a város el kívánja adni a félig felépült sportcsarnokát. A rend­szerváltás előtt kezdődött építkezést akkoriban sokan téglajeggyel támogatták. A városi sportcsarnok jó tíz évvel ezelőtti tervét sokan úgy támogatták, hogy időről időre egy-egy téglajegyet vet­tek. A beruházás megkezdő­dött, majd meghiúsult, volt, hogy éveken keresztül nem történt semmi az épület körül. Az eredeti elképzelések mó­dosultak, és a csarnok építése újabb lendületet vett, majd ismét befuccsolt. Az önkor­mányzat most végleg meg­válna a félkész ingatlantól.- Valószínűleg már nincs is nyilvántartás arról, hogy ak­koriban kik, mennyivel támo­gatták az építkezést. Nem hi­szem, hogy ezekkel az össze­gekkel most kellene elszá­molni, annál is inkább, mert ha eladjuk az épületet, akkor helyette egy másik, a város igényeinek megfelelő sportlé­tesítményt hozunk létre - mondta Szekó József.\ Mohács polgármestere. Érdeklődők már vannak, ám egyelőre még nem lehet tudni, hogy az egykor meg­álmodott csarnok helyén vé­gül mi kap majd helyet. S. G. (ä> Kommentár az 1. oldalon) Megfáztak a gyerekek, mert kihűlt az óvoda NAGYPETERD Múlt pénteken a nagypeterdi óvodában a hőmérő higany­szála nem volt hajlandó 15 Celsius fok fölé kúszni. Ekkor már biztos volt, hogy a gyere­keknek hétfőtől nem kell oviba menniük. Öt község 76 kisgyermeke jár a Szentlőrinc melletti Nagype- terd óvodájába. November első hetétől kezdve lassan, de bizto­san csökkent a két csoport lét­száma. A kicsiket nem valami vírus döntötte le apró lábaikról, hanem egyszerűen csak meg­fáztak. Az óvodában! Korábban villanykály­hákkal fűtöt­ték az épüle­tet. A helyiek arra számítot­tak, hogy ok­tóber köze­pére, legké­sőbb novem­ber elejére befejeződik a gáz­program, és melegek lesznek a radiátorok. Nem lettek. Bogyó Elemémé vezető óvónő szerint szerencséjük volt az enyhe őszi időjárással, és így a megmaradt két villanykályha megfelelő hőmérsékletet bizto­sított - egy ideig. Csakhogy a múlt heti hideg arcukra fa­gyasztotta a bizakodó mosolyt: pénteken már alig mutatott 10 foknál többet a hőmérő az óvo­dában. Ekkorra mindkét cso­portban erősen megfogyatko­zott a létszám, sőt az egyik dol­gozó is megfázott, beteg lett. Az óvoda bizonytalan időre be­zárt.- A régi kályhákat - kettő kivételével - a már beszerelt radiátorok miatt nem lehetett visszaállítani, rengeteget gon­dolkodtunk, hogy hogyan le­hetne melegebbet csinálni, de egy óvodában nagyon kell vi­gyázni a biztonságra - fejtegeti Bogyó Elemérné. - A gázrend­szer műszaki átadása már ko­rábban megtörtént, ám az utolsó lépés, a beüzemelés vá­ratott magára. Azért sem jó ez a szünet, mert a nagypeterdi óvodások jelentős része meglehetősen rossz szociális helyzetű család­ban él. Az óvoda viszonylagos biztonságot jelent számukra. Pál János, a több intézményt működtető Intézményi Tanács elnöke úgy tájékoztatta lapun­kat, hogy a gázfűtés indításának határidejét a DDGáz többször módosította, a legelső dátum október 15-e volt. Az iskolában és a polgármes­teri hivatalban egyébként azért nem volt probléma, mert mind­Az óvoda újra nyitásáig a nagymama kényezteti Tömösközi Amandát Nagyvátyon fotó: Tóth László két épületben működtetni tud­ták a korábbi fűtési rendszert. Bayer Károly (kis képün­kön), a DDGáz Rt. mérnöke kérdésünkre válaszolva el­mondta: ha óvodáról, vagy mondjuk orvosi rendelőről van szó, mindig megpróbálják a hi­vatalos határidőnél hamarabb befejezni a munkálatokat. A nagypeterdi óvodában szerző­dés szerint december 31-ig kel­lett volna beüzemelniük a ké­szülékeket. A különböző határ­idők úgy kerülhettek a köztu­datba - találgat a szakember -, hogy a cég szakemberei ma­gánbeszélgetések alkalmával „nem hivatalosan” megtippel­ték a bekötés dátumát. A fagyos történet, úgy tűnik, hepienddel zárul: a DDGáz sze­relői tegnap estére az utolsó simításokat is elvégezték a fű­tési rendszeren. Ha minden jól megy, hétfőn újra birtokba ve­hetik a kicsik a termeket. Per­sze csak azok, akik kigyógyul­tak a hideg falak között szerzett náthából. Cs. J. - N. F. A cég eltűnt, a bőr itt maradt Még mindig egy István-aknai csarnokban vesztegel az a nagy mennyiségű bőrhulladék, amit néhány évvel ezelőtt egy pécsi székhelyű kft. vásárolt meg azzal a céllal, hogy újrahasznosítja. A céget azóta már felszámolták, a hulladék sorsa bizonytalan. BUDAPEST - PÉCS A közelmúltban ügyészségi és számvevőszéki vizsgálatot tar­tottak a Központi Környezet- védelmi Alapnál, és a revízió során kiderült, hogy az alap számos esetben nem tudta visz- szaszerezni azokat a kiosztott támogatásokat, melyeket a kedvezményezettek nem a ren­deltetési célnak megfelelően használtak fel. Egy pécsi szék­helyű cég neve is felbukkant. Az R. Kft. bőrhulladék hasz­nosítására 5,7 millió forintot kapott néhány évvel ezelőtt a KKA-tól. A cég nagy mennyi­ségben vásárolt fel hulladékot, és azt a Mecseki Bányavagyon­hasznosító Rt. István-aknai te­rületén raktározta el. A felhasz­nálásból azonban semmi sem lett. A társaság a pénzt elköl­tötte, és azt a felszámolási eljá­rás során sem tudta visszafi­zetni. Az R. Kft.-t 1997 júliu­sában törölték a cégbíróságon, a pénz visszaszerzésére már nincs törvényes lehetőség. A bőr azóta a MBvH Rt. csarnokában fekszik. Mivel a veszélyes hulladék zárt épület­ben van, és a környezetet nem veszélyezteti közvetlenül, a központi kármentesítési alapból - mondván, hogy van ennél fontosabb is - nem jut pénz a megsemmisítésre. A környe­zetvédelmi felügyelőség nyil­vántartja a bőrt, és rendszeresen ellenőrzi a tárolási körülmé­nyeket. S. G. VáHalkozók estélye Pécs város polgármestere, dr. Toller László lesz a há­zigazdája a megyeszékhe­lyen ma este rendezendő vállalkozói szféra estélyé­nek. A Baranya Megyei Közgyűlés Dísztermében a régió gazdaságának és civil életének meghatározó sze­mélyei találkoznak abból a célból, hogy a társasági ren­dezvény keretében is előse­gítsék a térség erősödését, fejlődését. A rendezvényen, amelynek médiatámogatója az Uj Dunántúli Napló, megválasztják az év vállal­kozóját a megyében. (k) Személyi kérdésekben nincs kompromisszum Képviselő-testületi ülések megyeszerte Hat baranyai városban tartottak ülést tegnap a képviselő-tes­tületek. Pécsett és Komlón a személyi kérdések kerültek elő­térbe, Szigetváron a kórház 154 milliós tartozása sokkolta a képviselőket, a kisvárosokban a fejlesztésekről folyt a vita. Pécs Közgyűlése a testületi munka személyi kérdéseivel foglalkozott a legnagyobb ve­hemenciával tegnapi ülé­sén. Dr. Tol­ler László polgármester (első képün­kön) előter­jesztésére va­gyonpolitikai tanácsnokká választotta Szirmai Csabát (MSZP), informatikai tanács­nokká Horváth Zoltánt (SZDSZ). A tartózkodással szavazó ellenzék nehezmé­nyezte, hogy a tanácsnokok személyéről nem volt előzetes egyeztetés. El akarta napoltatni az el­lenzék a közgyűlési állandó bi­zottságok szakértő tagjainak a megválasztását is. Ezt részint azzal indokolták, hogy a koalí­ció jelöltjeit az ülés előtt kiosz­tott listáról ismerhették meg - és ők a rákészülés hat napja alapján hasonló névsorral nem rukkoltak elő -, másrészt hiá­nyolták a megegyezésre törek­vést. Amelyhez persze leg­alább két fél kell. Az érvelések mindig oda kanyarodtak vissza: az elkép­zelt 14 szakértő helyett a kor­mánykoalíció csak 9-et hagyott nekik a 37-ből. Vagyis bizott­ságonként egyet, illetve egyik­ben kettőt. Ebben a számhábo­rúban az ellenfelek nem enged­tek a számaikból. Az ellenzék nemleges szavazással tüntetett, így a kormányzó koalíció által ajánlott szakértőket egyhangú­lag fogadta el a testület. Az elfogultak számára a végkimenetel akár méltányta­lannak is tűnhet; a szervezeti és működési szabályzatot is­merőnek viszont a téma túlsú­lyos kezelése a rejtélyes. Hi­szen a pécsi képviselő-testület bizottságainak alig van önálló, döntésjogosultsággal járó ha­tásköre, a szakértőknek pedig nincs szavazati joguk a bizott­ságokban. A számukat leg­utóbb bizottságonként hat főre maximálták. Egyelőre 28 lett most betöltve. A komlói önkormányzat tegnap délelőtt Páva Zoltán polgármester előterjesztése, valamint az ügyrendi bizottság véleménye alapján döntött az önkormányzati tulajdonú gaz­dasági társaságok, az alapítvá­nyok, az oktatási intézmények testületi képviseletének szemé­lyi javaslatairól. Ä Városgazdálkodási Rt. igazgatósági tagjává Szűcs Ist­vánt, felügyelőbizottsági ta­gokká Dragunné Lógó Etelkát és Benczéné Müller Erzsébetet, a Komló-Hő Kft. felügyelő bi­zottságába Németh Mária al­polgármestert és Rendeki Ágoston képviselőt delegálták. Az önkormányzat Szarka Elemér volt polgármestert a Komlóvíz Kft., valamint a Si- konda Kft. felügyelőbizottsági tagsága alól felmentette, he­lyette Karnis Gyula képviselőt, illetve Németh Mária alpol­gármestert küldte. A testületi képviselet a hat gazdasági tár­saságnál, a két iskolaszéknél, a Komló Térségi Fejlesztési Egyesületnél, valamint öt ala­pítványnál szinte teljesen ki­cserélődött. Mostantól a hu­szonöt fős testületből kilencen - néhányan több helyen is - képviselik az önkormányzatot. A testületi ülésen néhány képviselő nehezményezte, hogy az előteijesztést csak az önkor­mányzati ülés előtt kapták kéz­hez, így sem frakció-, sem bi­zottsági véleményére kialakítá­sára nem volt lehetőség. A sellyei képviselő-testület tegnapi ülésén a lakossági köz­szolgáltatás színvonalát javító beruházásokról Tapazdi Sán­dor, a pénzügyi bizottság el­nöke (második képünkön) el­mondta, hogy a szennyvíz­csatorna-há­lózat bővítése még idén be­fejeződik, és már azon gondolkod­nak, hogy idővel rákap­csolják a rendszerre Uj-Sellyét, Csányoszrót és Vajszlót. Öt ut­cában ugyancsak ebben az esz­tendőben végeznek az úttest felújításával, két utcarészben pedig megerősítik a járdát. A Dobina-dűlőben készülő térségi szilárdhulladék-lerakó megvalósításában résztvevő 32 település biztosítja a pénzügyi hozzájárulást. Biztosra vehető, hogy 2000 januárjától műkö­dik a létesítmény. A sásdi önkormányzat teg­napi testületi ülésén azt a kör­nyezet- és természetvédelmi helyzetelemzést értékelték, amelyet egy pécsi mérnöki iroda készített. A több mint száz oldalas tanulmány intel­mei alapján a városatyák úgy döntöttek, hogy első feladat­ként a levegő- és a talajszeny- nyezés gondjait próbálják fel­számolni. Igyekeznek rábírni a lakókat, hogy a szén helyett inkább a levegőkímélő gázt használják. Ismételten ajánl­ják, hogy a központi szenny­vízcsatornára mind több porta csatlakozzék, hogy a sokszor gondozatlan emésztőgödrök ne károsítsák a vízadó rétegeket. Szigetváron a Városi Kór­ház és Rendelőintézet működ­tetése a költségvetésnek csak­nem felét teszi ki, az önkor­mányzat intézményeiben dol­gozók több mint felét alkal­mazva a város és térsége la­kosságának egészségügyi ellá­tásban kiemelt szerepű. A teg­napi testületi ülésen sokkolta a képviselőket: a kórház október végi adóssága 154 millió fo­rint. Négy és fél órán át a kórház volt terítéken. Érvek és ellen­érvek néha a személyeskedés­től sem mentes sorakoztatása közben a képviselők belátták, a jelenlegi finanszírozási rend­szer nem fedezi a valós ráfordí­tási költségeket, ráadásul az inflációt sem követi. Az ön- kormányzat kórházának mű­ködtetésére éves költségveté­sének mindössze 0,3 százalé­kát fordítja, és a megyei felada­tokat is ellátó intézményt a megye nem támogatja. A fő kérdés az volt: kiren- deljenek-e pénzügyi biztost a kórházhoz. A tét nagy, mert decembertől az önkormányza­tok teljes vagyonukkal felelnek az intézményeikért. Dr. Ve- rasztó Hermin, a kórház orvos­igazgatója az ülésen bejelen­tette, elkészítették az intézke­dési tervüket. A testület dön­tése: gazdasági szakértő bevo­nása szükséges a lehetséges támogatási rendszerek feltárá­sára. Reménykednek, hogy 14 napon belül kidolgozhatják az előremenekülés stratégiáját. Szentlőrincen a képviselő- testület elsősorban az első ki­lenc hónap alatt végzett mun­kával, illetve az elmúlt időszak költségvetésével foglalkozott. Megállapították, hogy a város nem áll rosszul, lesz keret az előírt és vállalt kötelezettségek teljesítésére. Az előzetes ter­vekben még szerepelt hitel fel­vétele - most úgy tűnik, erre nem lesz szükség. Döntés szü­letett a gépkocsik súlyadójáról, ahol a törvényben megállapí­tott minimum, azaz 600 forint mellett foglaltak állást. B. M. L., Cs. J., D. I., ’ D. G., Gy. Z. A i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents