Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-27 / 325. szám

Ez lesz az Ön símé! Ga2S$Sor^t örws I^^ÄBB^B^eggBgggHH 4 Dunántúli Naplóval most öröklakást nyerhet! Ha most legalább négy hónapra előfizet a Dunántúli Naplóra, 1999 januárjában egy kétmillió forint értékű örök­lakást nyerhet! A sorsoláson azon régi előfizetőink is részt vesznek, akik októberre, novemberre, decemberre és januárra is érvényes előfizetéssel rendelkeznek. Az akció részletei miatt hívja a 0640-200489-es ingyenes zöld számotl re rés kulcsa az előfizetés! 0 ú 0 1 • TKT a 0 Dunántúli Napló Ára: 57 Ft. Előfizetve: 31 Ft. 1998. november 27., péntek IX. évfolyam, 325. szám AKCIÓ! I SKODA FELÍCIA mm n i M 1998. november 27., péntek KÖZÉLETI NAPILAP mmmm 'v ' ' 380.000 Ft kezdő részlettel elvihető. Zalai Autóház 7631 Pécs. Északmegyer-dűlő 2. TeUFax: (72)441-137 MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Az uniós tagság eléréséért eddig Magyarország tette a legkomolyabb erőfeszíté­seket a jelölt országok kö­zül - jelentette ki az Euró­pai Unió mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főbiztosa. 2. oldal Hazai Tükör Megszüntetik a felsőokta­tási hálózat túlzott szétta­goltságát. A kormányzat tervei szerint a jelenlegi 89-ről 23-ra csökken az egyetemek és főiskolák száma. Életbe lép az „egy város - egy intézmény elve”. 3. oldal Baranyai Tükör Nagypeterden bezárták az óvodát 5. oldal Sport A harmadik, a negyedik és a tizenkettedik helyen végez­tek a labdarúgó NB ni-ban a baranyai csapatok. A szak­vezetők alapvetően elégedet­tek a szerepléssel. 20. oldal igazi, jó siklósi borokat a helyi gazdak termelik foto: Tóth László Borhamisítók ellen adójegy Az A Baranyában igen népszerű siklósi olaszrizling néven alföldi borból mérik a fröccsöt néhány kocsmában. Ez a siklósi terme­lőknek jelentős veszteséget okoz, hiszen az olcsó bácskaival nem tudnak árversenyre kelni. A hamisítások ellen nehéz fel­lépni, szakemberek szerint itt már csak az adójegy segít. BARANYAI KÖRKÉP Az Országos Borminősítési In­tézet (OBI) ugyan vizsgálja a fajtajelleget is, az ellen viszont nem sokat tudnak tenni, ha mondjuk a bevizsgált 10 hekto­liter olaszrizlingből száz hektót forgalmaznak. Ez ugyan kime­nti a borhamisítás tényét, a kocsmákat, illegális kimérőhe­lyeket azonban csak szúrópró­baszerűen tudják ellenőrizni az intézet munkatársai. Dél-Du- nántúlon, vagyis Baranyában, Tolnában és Somogybán csak egyetlen ember, Fekete Péter járja a borvidékeket, el lehet képzelni, egy-egy vendéglátó- helyre mikor jut el. Jórészt „fü­lesek” alapján ellenőriz, mert mindig akad feljelentő. Ha ha­misítványra bukkan, a készletet ugyan lefoglalhatja, de eljárás csak akkor lesz a szabálysér­tésből (ennek számít a borha­misítás), ha ezt az OBI vizsgá­lata is megerősíti. És a nevetsé­ges, maximum 30 ezer forintot melyik kocsmáros nem tudja kifizeti a mellényzsebből? Szóké János, az OBI igazga­tóhelyettese szerint a hamisítá­sok elleni küzdelemben már az is eredményre vezetne, ha be­vezetnék a pincekönyvet, hi­szen abban a termeléstől az el­adásig nyomon lehetne követni a bor útját. Persze ez még a jövő zenéje - mondja az igaz­gatóhelyettes -, ugyanis az el­lenőrzést megkönnyítő lehető­ség jobbára csak szakmai kö­rökben került szóba. A hamisításokkal, illegális névhasználókkal szemben szinte tehetetlenek a termelők. Sokan úgy vélik, kár volt le­venni a napirendről azt a javas­latot, miszerint a bor is legyen jövedéki termék. Ez ellen a termelők tiltakoztak leginkább, hiszen sokan hozzák forga­lomba boraikat adózatlanul. Tiffán Ede, a Villányi Hegy­község vezetője egyenesen el­keserítenek tartja a jelenlegi helyzetet, hiszen véleménye szerint nincs rosszabb érzés a tehetetlenségnél. Maga is el­lenzi a zárjegyes megoldást, hi­szen a jövedéki termékek for­galmazásához milliós kaució­kat kellene a szőlősgazdáknak letenni, s ez többségüket anya­gilag tönkretenné. Sokkal in­kább támogatja az adójegy be­vezetését, amelyet csak a hegy­községek által kiállított szár­mazási bizonyítvány ellenében kaphatna meg a termelő. Ennek hiányában a bor nem kerül­hetne forgalmazásra. Ezt a lé­pést már csak azért is meg kel­lene tennünk - magyarázza a hegyközségi vezető -, mert az Európai Unióban a borterme­léssel és forgalmazással kap­csolatban igen szigorú szabály­zatok vannak érvényben, s ezekhez nekünk is hamarosan alkalmazkodnunk kell. Az adó­jegy lenne az első lépés. B. G. Többet szánnak a kicsiknek BUDAPEST Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások fele egyetlen fillért sem költ fej­lesztésre, csupán egy-másfél százalékuk áldozza erre ár­bevételének több mint 16 százalékát - hangzott el csü­törtökön a budapesti olasz­magyar üzleti fórumon. A kis cégek gépeinek 35 szá­zaléka 15-30 éves. Nincs ele­gendő tőkéjük és forgóeszkö­zük sem. A kis- és közepes vállalkozások számaránya 98 százalék, ám a bruttó hazai termék 50 százalékát a fenn­maradó 2 százaléknyi nagy- vállalat állítja elő. Még rosszabb az arány az export tekintetében, ez is bi­zonyítja, hogy e cégek piaci felkészültsége nem megfe­lelő. A kormány hamarosan elkülönít egy jelentősebb ösz- szeget a kis- és közepes válla­latok fejlesztésére. A későb­biekben csökkenti az adó- és tb-terheket, valamint meg­könnyíti e kisebb cégek ad­minisztrációját. A kabinet emellett bővíti számukra az amortizációs le­hetőségeket. A vállalkozók ezután az eddiginél nagyobb összegeket igényelhetnek a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítványtól. Az állam az elképzelés szerint a jövő­ben nem vállalati és ágazati támogatásokat nyújt, hanem programokat finanszíroz. (MTI) Lemond dr. Szili Katalin PÉCS Lemond Baranya megyei közgyűlési mandátumáról dr. Szili Katalin (MSZP), az Országgyűlés alelnöke. Erre hivatalosan a hétfői közgyű­lésen kerül sor. A megyei közgyűlés leg­utóbbi ülésének munkájában még részt vett dr. Szili Kata­lin is. A képviselőasszonynak kapóra jött, hogy rövid volt az ülés - délután fél 5-től már az országgyűlés munkáját irányí­totta a parlamentben. Mandátumáról egyéni kép­viselői megbízatásával, il­letve parlamenti munkájával járó nagy elfoglaltságára te­kintettel mondott le. Hozzá­tette: amikor elvállalta a me­gyében az MSZP-lista vezeté­sét, még nem tudhatták, mi­lyen lesz a közgyűlés összeté­tele. A megnyugtató ered­mény isme­retében most már azt tartja etikusnak, ha lemond. Ilyen eset­ben delegáló szervezete határoz arról, ki veszi át a megbízást. Az MSZP megyei választmánya úgy döntött, hogy a mandátumot Tasnádi Péter kapja meg. A Pécsett élő, közgazdász végzettségű új megyei képviselőnek nagy tapasztalatai vannak az ön- kormányzati munkában, hi­szen több éven át dolgozott a megyei közgyűlés apparátu­sában. Ugyancsak tagja a baranyai közgyűlésnek Wekler Ferenc (SZDSZ), az Országgyűlés alelnöke. A képviselőtől meg­tudtuk: -egyelőre nem áll szándékában lemondani me­gyei mandátumáról. M. A. Shakespeare Othello című darabját mutatják be ma este 19 órakor a Pécsi Nemzeti Színházban. Képünkön Cas- sio szerepében Rázga Miklós és Pilinczes József, fotó: w. t. MÉSZÁROS ATTILA KOMMENTÁRJA Mohácsi téglajegyek A tehetősebb államokban is támaszkodnak a települések se­gíteni kész polgáraikra. Sőt, a gazdagabbjaival szemben egyenesen társadalmi elvárás a közjóiét javításához a hozzájá­rulás. Ám a „ranglistára” tekintet nélkül is természe­tes ez a polgári magatartás. Nálunk még nem alakult ki újból ennek hagyomá­nya. A gondoskodó állam politikájának hirdetése már-már gyanússá tette volna a köz javára adakozó, a település céljai megvalósításá­ból részt kérő polgárt. A tégla­jegy azonban kivétel volt. Nem egy városban, s nemegyszer hirdettek meg ilyen akciót. Az már nem a beruházásba ilyen módon „beszállók” hibája, hogy összeadott pénzük végül is nem a cél elérését szolgálta. Érdemes ezt átgondolni an­nak ismeretében, hogy az ön- kormányzatok szegények. Új A polgárok segítenek, néha csak kis lépésekkel. A vissza csúszás azonban nagy lehet. pénzügyi forrásokat keresve előbb-utóbb kénytelenek lesz­nek a segítőkész polgárokra támaszkodni. A gyakorlat ki­alakítása, meggyökereztetése persze sok mindentől függ, s ezzel együtt érzékeny folyamat. Nemcsak olyan értelemben, hogy a deklarált feladat helyett esetleg másra fordítják a pén­zét. A polgár becsapottnak érezheti magát, s legközelebb nincs olyan nemes cél, amiért ismét a zsebébe nyúlna. Ér­zékeny azért is, mert az ön- kormányzatoknak számol­niuk kell a felelősségükkel. Működésük minősítésekor egyre természetesebb meg­közelítés: miként bánnak az adófizetők pénzével. Az adakozó polgár azonban nem adót fizet. Ezért sokkal hangosabban kérheti számon: mit csináltak a pénzemmel? Téglajegyből is könnyen épül­het fal a polgár és az önkor­mányzat közé. (<•" 5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents