Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-23 / 321. szám

1998. november 23., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Működik a vámkommandó BARANYAI KÖRKÉP Még augusztusban alakult meg a négyfős kutatócso­port a Vám- és Pénzügyőr­ség Baranya, Somogy és Tolna Megyei Parancsnok­ságán. A csoport tagjai a nap bármely időszakában, a három megye területén bár­hol megjelenhetnek. Már eddig is értek el sikereket.- Szerencsére nem a mi terü­letünkön haladnak keresztül az elsődleges kábítószer-út­vonalak, de ez nem jelenti azt, hogy nálunk ne lennének meg a kis ösvények - mondta az egység vezetője, aki egyelőre meg kívánja őrizni anonimi­tását. - Eddig négy alkalom­mal találtunk lőfegyvert, il­letve lőszert, és minden alka­lommal horvát állampolgá­roknál. Kábítószerrel a három hónap alatt még nem találkoz­tunk. Leginkább a határőrizeti kirendeltségeken és a belterü­leti vámhivataloknál dolgo­zunk. Az egyelőre négyfős csoportban nyelveket beszélő, képzett nyomozók vannak, köztük egy hölgy is - hiszen olykor nőket is meg kell mo­toznunk. A tervek szerint ké­sőbb bővülhet majd a kutató- csoport létszáma - mondta a csapat vezetője. Az országban egy buda­pesti székhelyű vám- és pénzügyőr járőrszolgálat is működik, legutóbb tavasszal jártak Baranyában, akkor a harkányi piac környékét tisz­togatták meg. Az, hogy a jár­őrszolgálatot időközben nem rendelték a megyénkbe egy­ben jelzi, hogy ez a térség nem tartozik a legfertőzötteb­bek közé a jövedéki- és vám­jogszabálysértések számát te­kintve. S. G. A világhálón bukkantak rá a pályázatra Bővült az általános iskola VILLÁNY Céltámogatásból nyert pén­zen és saját költségen újítot­ták fel az általános iskolát. A község egyik legrégibb - 200 éves, egykor uradalmi in­téző lakásaként álló - épüle­tének felújítása 36 millió fo­rintba került, a pénz felét cél- támogatás révén sikerült biz­tosítani. A felújított épületben - melynek, padlásterében meg­találták a család címerét, és az restaurálva visszakerült ere­deti helyére - hat osztályter­met alakítottak ki, illetve a te­tőtér-beépítés révén újabb két tanterem megnyitására van lehetőség. Az osztálytermek egyikét informatikai oktatásra tették alkalmassá. A működéshez szükséges számítógépeket - másfél millió forint értékben - szintén pályázati pénzből tudta megvásárolni az ön- kormányzat. A pályázati lehetőségre egyébiránt az interneten buk­kantak rá. K. J. Akadály nélküli mindennapokat Sok sérült ember esetében számtalan olyan akadálya van az hetnek. Már amennyiben gya- életnek, melyektől soha nem tudnak megszabadulni. Épp ezért korolhatják jogaikat és kötele­ken könnyíteni a feltételeken, ha lehet. zettségeiket, eljárhatnak dol­gozni, tevékenyen részt vállal­BARANYAI KÖRKÉP Az előző parlament jóformán az utolsó munkanapján sza­vazta meg az Esélyegyenlőségi Törvényt, amivel - ritka kivétel - nem is vagyunk annyira le­maradva a nemzetközi poron­don, hiszen még az Egyesült Államokban is csak néhány év­vel ezelőtt született meg a ha­sonló jogsza­bály. E tör­vény a mentá­lisan és fizi­kálisán sérült emberek jo­gait szedi rendszerbe egészségügy, foglalkozta­tás, oktatás, közlekedés stb. te­rén. Vagyis az Alkotmány és az ágazati törvények közötti átjá­rást teszi egyértelműbbé. A sérült emberekkel szem­beni társadalmi kötelezettségek tehát eléggé sokrétűek. A szin­tén nemrégiben elfogadott Épí­tésügyi Törvény is összhang­ban van a fentiekkel, és termé­szetesen szabványokkal kiegé­szülve kötelezővé teszi, hogy a közhasználatú objektumokat (utak, épületek) akadálymen­tessé tegyék. Az újakat így kell megépíteni, a régieket pedig át­építeni kell(ene) - erre tíz év áll rendelkezésre. A pécsi Kerek világ alapít­vány munkatársai, akik a me­gyében számos fogyatékossal állnak közvetlen kapcsolatban rehabilitációs intézetük és Ön­álló Életvitel Központjuk ré­vén, úgy vélik, hogy ez a tíz év rengeteg idő egy ember életé­ben, és már 1999. januáijától szeretnének lépni. Mint Kővári János (kis ké­pünkön), az alapítvány vezetője elmondta, eltökélt céljuk, hogy Baranya megyét akadálymentes mintarégióvá tegyék, ráadásul minél előbb.- Mindehhez a jogi-törvényi háttér már adott; most az a leg­főbb feladatunk, hogy a veze­tőket, döntéshozókat is meg­győzzük, itt nem pusztán hu­mánpolitikai kérdésről van szó, hanem voltaképpen gazdasági­ról. Ez csak első hallásra fur­csa, de ha belegondolunk, könnyű rájönni: életkörülmé­nyeik normalizálásával a sérült emberek idővel akár teljes ér­tékű adófizető polgárokká le­hatnak a társadalom minden­napjaiban. Elsőként hat munkacsoport­ban (amelyekben az érintette­ken kívül építészhallgatók is részt vesznek) felmérik Bara­nya megye akadályozottságát. Mindent megvizsgálnak a pos­tától a bevásárlóközpontig, és nem csak bejáratokat, hanem azt is, hogy a sérültek számára használható-e a WC, a telefon, a csengő, a lift. Minderről aztán - a megyei munkaügyi központ támogatásával - térképet adnak ki, majd megpróbálják az aka­dályokat minél előbb megszün­tetni. Méhes K. Tervezhető lesz a vízdíj? Új átlagszámításra tér át a közeljövőben a Pécsi Vízmű Rt. a víz- és csatornadíjak elszámolásakor. Az elképzelések szerint ezáltal jobban előre tervezhetővé válhatnának a fogyasztók ki­adásai. PÉCS Utoljára két éve, 1996-ban számolt átlagfogyasztást a Pé­csi Vízmű Rt., azóta eszerint bocsátják ki a számlákat. Ezen kívánnak változtatni a társa­ságnál; a jövőben mindig az utolsó időszakban ténylegesen felhasznált vízmennyiség figye­lembevételével számolnak át­lagot. Ezt az összeget kell majd befizetni a számlákra. A leolvasások nem egyeznek majd a becsült fogyasztással, az átlagszámlák összegét a valódi fogyasztás árából levonják. Az is előfordulhat azonban, hogy valakinek többet „saccoltak”, mint amennyi vizet utána el­használt, és így magasabb a számlája.- Ebben az esetben választ­hat a fogyasztó; vagy visszaad­juk neki a túlfizetett összeget, vagy a következő számlába be­számítjuk - mondta lapunk kérdésére Szentgyörgyi Ákos, a Pécsi Vízmű Rt. ügyfélszolgá­lati irodájának vezetője. - Ha azonban nem nyilatkozik, ak­kor automatikusan hozzászá­moljuk az esedékes fizetniva­lóhoz. Az új rendszert a vízszolgál­tató fokozatosan, fél év alatt vezeti be, a leolvasások ütemé­nek megfelelően. Arra is van lehetőség, hogy valaki menet közben változtassa meg az át­lagszámláját. Ha ugrásszerűen megnő vagy csökken a vízfel­használás, be lehet jelenteni az ügyfélszolgálatnál, és korrigál­ják a csekket. Ezt azonban csak írásban vagy személyesen lehet megtenni, nehogy a szomszéd vagy egy jóakaró „emelje meg” a vízdíjat. Ny. Sz. Hírcsatorna Halálos szőlőhegyek. Kihűlés okozta a halálát a 28 éves O. Gy.-nek, akit a Bükkösd közelében lévő szőlőhegy kövesútján talál­tak meg vasárnap reggel. Az áldozat a helesfai Pszichiát­riai Szenvedélybetegek Ott­honának egyik lakója volt. A férfi szombat este az egyik présházában borozga- tott, onnan indult vissza az otthonba, ám útközben meg­fagyott. Szombaton is tör­tént egy haláleset, aminek feltehetőleg szintén a hideg idő volt az oka. A Basali község határában lévő sző­lőhegyen találták meg hol­tan H. Gy. 43 éves hajlékta­lant, aki az első vizsgálatok eredménye szerint ugyan­csak megfagyott. (Id) Felszámolták Siklóson, a szőlőhegyei megálló köze­lében a tekerős vasúti so­rompót, és immár fényso­rompó jelzi, hogy szabad-e az út. Miután csupán pár napja történt a műszaki át­rendezés, ezért nem árt fo­kozottan figyelni a keresz­teződésben. (cs) Rongálják a felújított utcai lámpákat Pécsett, a Diana tér környékén. A ke­zelők többszörösen is védik az oszlopokban lévő táp­egységeket, mégis valakik letépik, illetve feszegetik a fedőlapokat. A megsérült oszloprészek érintése súlyos áramütéssel járhat. (cs) Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett édes­anyánk, anyósunk, nagy­anyánk, dédnagyanyánk VÖLGYESI PÉTERNÉ Prettl Teréz 88 éves korában elhunyt. A temetés előtti gyászmise november 24-én, kedden 13.30 órakor lesz a me- csekfalui templomban. Temetése utána a mecsek- falui temetőben. A gyászoló család (1636) Néma a No.l. Angster-orgona Angster József a pécsi zsinagógában 1869. március 21-én fe­jezte be első magyarországi orgonáját, amely ma valóságos műemléknek számít. A gond „csupán” annyi, hogy a kiváló hangszer mára használhatatlan állapotba került. PÉCS A ma 82 éves Angster József, a gyáralapító unokája elszomorí­tónak és kicsit reménytelennek is látja az orgona helyzetét, mely a Kossuth téri zsinagógá­ban várja a segítséget.- Öt-hat évvel ezelőtt én ma­gam is minden követ megmoz­gattam, hogy történjen valami, de nem sok sikerrel jártam. A vicc az, hogy még az NDK-ban az 1960-as években is műem­lékké nyilvánították a régi or­gonákat, és ennek megfelelően restaurálták őket, nálunk ez nem történt meg. A szegedi Fo­gadalmi Templomban, ahol szintén Angster-orgona műkö­dik, a templommal együtt mű­emléknek ismerték el az orgona díszes homlokzatát. De csak azt, magát a hangszert nem! Ami a zsinagóga orgonáját il­leti, amíg állt a gyár, az 1940-es évek közepéig, természetesen elvégeztünk minden kisebb-na- gyobb javítást, azonban egy alapos felújításra sose került sor. Természetes, hogy a me­chanikus szerkezet, a lécek, irányváltók, szelepek, rugók elkoptak, de minden pótolható, szét kell szedni, ki kell pucolni a hangszert. Persze, ez ma nem olcsó mulatság, mindennel együtt szerintem belekerül 10 millió forintba. Ez pedig tetemes összeg ak­kor, mikor a Zsidó Hitközség­nek arra is alig van pénze, hogy a szintén égetően fontos tető- és belső felújítást megejtsék.- Néhány éve még „csak” 1-2 millióra becsülték az or­gona felújításának költségeit - mondta dr. Stark András (ké­pünkön), a pécsi hitközség al- elnöke. - Akkor hiába kopog­tattunk a városházától a Műem­lékvédelemig sokfelé, nem tud­tunk pénzt szerezni. Sajnos, a nagyvilágban sem élnek olyan tehetős, Pécsről elszármazott hitsorsosaink, akik ennyi pénzt tudná­nak áldozni, pedig néhány száz dollárt szoktak kül­deni szociális segélyezésre. Kár, hogy így áll a helyzet, mert a zsinagóga nemcsak az orgonája, hanem az akusztikája miatt is nagy segít­ség lenne ennek a hangverseny- termekben oly szegény város­nak. Dr. Újvári Jenó'alpolgármes­ter meglepetten hallott az ügy­ről: - Eddig ez a probléma nem merült fel a városházán, úgy­hogy nem tudok érdemben nyi­latkozni róla. M. K. Megújul a „leírt” városrész? KOMLÓ Új rendezési terv készült Körtvélyesre, ami lehetővé teszi az ott lakók által már régóta áhított garázsok épí­tését. A két évtizede álmodott liász­program elsőszülött gyer­meke volt a Komló déli olda­lán fekvő városrész. A prog­ram lekerült a napirendről, így az elsőből torzszülött lett. Annak idején nemcsak lakó­házakat, de teljes infrastruktú­rát képzeltek Körtvélyesbe a tervezők. Kispál László önkormány­zati képviselő szerint évek óta kérelmezik a rendezési terv módosítását. Éppen azért, hogy a lakóházak közelébe garázsok is építhetők legye­nek, hiszen a többségnek nem jutott a tömbházak alsó szint­jén épített gépkocsitároló. Idén a városüzemeltetési iroda a tervmódosításra, il­letve a városrész északi és déli részén kialakítandó két garázssor tervezésére pénzt biztosított. Mára kész a 350 típusgarázst is tartalmazó új terv. Körtvélyes önkormányzati képviselője, Budaházy György hozzáfűzte, hogy a telkek négyzetméterenként 600-700 forintba kerülnek majd. Ha valaki önerőből kí­vánja megépíteni gépkocsitá­rolóját, 200-220 ezer forintos költséggel számolhat. A töm­bökben lévő garázsok terüle­tét osztatlan földtulajdonként jegyzik majd be. D. G.

Next

/
Thumbnails
Contents