Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-20 / 318. szám
1998. november 20., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Jövőre is üres lesz a tb kasszája A Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának expozéjával megkezdődött tegnap a Parlamentben a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás jövő évi költségvetésének tárgyalása. Varga Mihály felidézte, hogy évek óta hiánnyal küzd a társadalombiztosítás, vagyis minden évben kevesebb járulék gyűlik össze, mint amennyit a nyugdíjakra és a gyógyításra kifizetünk. A hiányt a központi költségvetésből kell fedezni. E téren nem lehet elérni gyökeres változást egyik évről a másikra, de törekedni kell a bevételek és a kiadások közötti, mintegy 20 százalékos különbség mérséklésére - mondotta. Ezt a célt szolgálja egyebek között a szigorúbb járulékbeszedés (az APEH adó módjára hajtja be), a gyógyszertámogatási keret felső határának rögzítése és az a már megszavazott változtatás, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjai a 8 százaléknyi nyugdíjjárulékukat 1-7 helyett 2-6 százalékban osztják meg a tb-kassza és a magánnyugdíjpénztár között. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a lakosság 35-40 százalékának befizetéseiből hosszú távon nem lehet finanszírozni a teljes lakosság teljes körű egészség- ügyi ellátását. A legnagyobb vita a gyógyszerkassza felülről történő bezárásáról és a nyugdíjemelés mértékéről folyt. Azt megértették a képviselők, hogy a társadalombiztosítás 122,9 milliárd- dal járul hozzá a gyógyszerek megvásárlásához, egy fillérrel sem többel, de nem derült ki számukra, hogy részleteiben mi lesz a megvalósítás módja. A nyugdíjemeléssel kapcsolatban eddig már sokszor elismételt érvek és ellenérvek palettájára tegnap új szín is került. Surján László (Fidesz) a Horn- kormány által készített korábbi előterjesztéseket felidézve elmondta, hogy az idei nyugdíjakra 769,5 milliárdot, 1999-re 876,6 milliárdot szánt a korábbi kormány. Ez pedig éppen 14 százalékos emelésnek felel meg. A 20 százalékos ígéret tehát szerinte csak választási kampányfogás volt. Gidai Erzsébet (MIEP) rámutatott, hogy 1942-ben mai árakon 1100 milliárd forintnyi vagyona volt a társadalombiztosításnak, de az szőrén-szálán eltűnt. (s. á.) A KÖZPONTI KOLTSEGVETES MERLEGE 1998.1-IX. HÓ BEVETELEK Bevételek összesen KIADÁSOK 2187,3 Kiadások Összesen (Fogyasztáshoz kapcsolt adók 785,3 Központi költségvetési szervek Lakosság befizetései I Központi költségvetési szervek I ____________bevételei_______ 58 8,4 Adósságszolgálat kamattérítés 303,3 Helyi önkormányzatok támogatása I Gazdálkodó szervezetek bevételei 181,6 I Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek 94,9 A TB. közreműködésével folyósított ellátások Agrárgazdasági támogatások MNB befizetései 86,1 Felhalmozási kiadások Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból ____________eredobevételek________ 49 ,4 Fogyasztói árkiegészítés Pénzintézetek társasági adója és osztaléka 44,5 Gazdálkodó szervezetek támogatása Privatizációból származó bevételek 20,5 Neinietközi'penzügyf Tatokból Elkülönített állami pénzalapok befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Egyéb bevételek 14,2 Kormányzati rendkívüli kiadások 7,2 Állam által vállalt kezesség érvényesítése Garancia és hozzájárulás a TB.-hoz Helyi önkormányzatok befizetései 3,9 Egyéb kiadások na Kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések 10 100 milliárd forint 1000 Társadalmi önszerveződések támogatása ■I.................|.............H ^£RE,Nc^ 10 100 1000 milliárd forint (n>AVSKitüntetés a gázkitörés elfojtóinak. Göncz Árpád köztársasági elnök személyes megbecsülése jeleként arany emlékérmet adományozott tegnap a Parlamentben a nagylengyeli gázkitörés elfojtásánál tanúsított kiemelkedő helytállásáért négy szakembernek. Kitüntetésben részesült Békési János és Tóth Zoltán, a Rotary Rt. főfúrómestere, Somlai Nándor és Losonczi Sándor, az MB Kőolajkutató Vállalat művezetője, illetve diszpécsere, fotó: feb/diósi imre Kupa Mihály egypercese Dr. Kupa Mihály független képviselő, egykori pénzügy- miniszter egy percet kapott arra, hogy kifejtse véleményét a költségvetésről. Az történt ugyanis, hogy felosztották a frakciók között a költségvetés vitájára szánt időt, és az egyszemélyes független frakciónak ennyi jutott.- Lemondott a felszólalás lehetőségéről, miért?- Egy ország költségvetéséről egy percben szólni képtelenség, úgy gondolom, nem méltó az ügyhöz.- Lapunkban nincs időkorlátozás. Ha elegendő időt kap a vitában, miként értékelte volna a költségvetést az egykori pénzügyminiszter, aki - többekkel ellentétben - közelről is látott már ilyet?- Ez egy feszített költségvetés, amellyel nagyon erős programot kívánnak megvalósítani. Isteni szerencse lesz, ha ezt sikerül tartani, bár igaz, hogy az eredmény nemcsak rajtunk múlik, hanem a világ helyzetén is. A kiemelésekkel - család, köz- biztonság, vállalkozók, vidék- fejlesztés - maximálisan egyetértek, de néhány területet nagyon elhanyagoltak. Kevéssé vették figyelembe az önkormányzatok érdekeit - most elsősorban nem Budapestre gondolok, mert az egy más ügy -, hanem a vidékre, ahova nagyon kevés pénz jutott. Az egészség- ügyi bérekkel se sok történik, pedig az is egy igen gyenge ágazat, és ami szintén nagy kérdés: a vidékfejlesztésre a pénz megvan, de a programot nem lehet látni! Pedig nagyon szeretném látni, hová kerül a pénz, mi lesz a régiókkal, beleértve az én saját régiómat is, amit képviselek.-Mit tud tenni egy egyszemélyesfrakció?- Elég sokat a saját választó- kerülete érdekében. Felszólaltam már Tokaj-Hegyaljáért, tárgyaltam több minisztériummal, és országos szervvel. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának rendes, a Területfejlesztési Bizottságnak pedig tiszteletbeli tagja vagyok. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatban is ott vagyok, én vezetem a Zempléni Település Szövetség frakcióját. Holnap azért marad üresen a helyem az Országházban, mert fontos értekezletem lesz Miskolcon. Sok a gondunk, nagy a munkanélküliség, és rendkívül tőkeszegény a vidék. Várjuk, mit hoz majd a vidékfejlesztési program. Sajnos, az időjárás miatt hihetetlenül rossz volt az idei szüret, s hatalmas az ár- és belvízkár. (koós) A Postabank vesztesége 158 milliárd 2,4 százalékkal növeli a jövő évi költségvetés hiányát az a 2-tu milliárd forint, amelyet a kormány tegnapi döntése értelmében a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank konszolidációjára, illetve a gázközművagyon körüli problémák rendezésére kénytelenek fordítani. A pénzügyminiszter szavai szerint a Horn-kormány ideje alatt felhalmozódott „szemét kisöprése” büntetőjogi felelősségre vonásokat von maga után. Járai Zsigmond a kabinet ülése után elmondta: három könyvvizsgáló cég jelentése alapján kiderült, hogy a Postabanknál felhalmozódott 158 milliárdos veszteség a rossz döntéseknek, a felelőtlen gazdálkodásnak, az átgondolatlan hitelkihelyezésnek és a túlköltekezésnek a következménye. A miniszterek a bank megerősítése céljából 152 milliárdos tőkeemelésről határoztak, az ÁPV Rt.-t pedig megbízták a kinnlevőségek beszedésével. A kormány az ÁSZ és a KEI vizsgálata után dönt majd arról, hogy kik ellen induljon büntetőjogi felelősségre vonás. Az már most is bizonyosnak látszik, hogy a volt igazgatótanácson és felügyelőbizottságon, valamint a hibákat leplező könyvvizsgálókon kívül korábbi állami vezetők is bekerülhetnek ebbe a körbe. Járai az MFB-vel kapcsolatban elmondta: a pénzintézet 40 milliárdos veszteségét ugyanekkora összegű tőkeemeléssel pótolja az állam. Kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy az 1998. évi költségvetési hiány 4,3-ról 6,7 százalékra való növekedését - amely a lakosságra nézve semmiféle hátrányt nem jelent - a kormánynak a tiszta lap érdekében vállalnia kellett. A kabinet elfogadta az APEH-en belüli bűnügyi igazgatóság felállításáról szóló törvénytervezetet. A főként szaknyomozókból és adószakértőkből álló, 240 fős szervezet elsősorban a számviteli fegyelem megsértőivel, az adó- és tb-csalókkal, a csődbűntettet elkövetőkkel, a köz- és magánokirat-hamisítókkal veszi fel a harcot ügyészi felügyelet és APEH-elnöki irányítás alatt. (takács) Csomagolhatnak a gazdajegyzők A gazdajegyzői hálózat megszüntetését tervezi a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium január 1-jétől. A gazdajegyzőket a tárca alkalmazásában álló falugazdászok váltanák fel, ha a kormány elfogadja az erre vonatkozó terveket. A falugazdászi rendszer már működött Magyarországon 1994-től, ám a Horn-kabinet államigazgatási átszervezése után, a köztestületek megerősítésekor a falugazdászok az agrárkamarák irányítása alá kerültek; ekkor változott nevük gazdajegyzőre. A kamarák szerződéses jogviszonyban állnak a gazdajegyzőkkel, ám tevékenységüket jelenleg is közvetve a szaktárca finanszírozza, évente 800 millió forinttal. A minisztérium célja az, hogy ezentúl a kamaráknak ne kelljen állami feladatokat ellátniuk. Ehelyett azt tartaná kívánatosnak, ha a kialakítandó falugazdászi rendszer a tárca, a megyei FVM-hivata- lok irányítása alatt állna, a falugazdászok feladatukat pedig köztisztviselőként látnák el. Az indok: a bővülő hatáskör, a nagyobb felelősség, a megbízhatóság és a felügyeleti jogok hathatósabb érvényesítése. Az FVM az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeinek megteremtése érdekében is szorgalmazza a megfelelő hazai agrárintézményhálózat kialakítását - tájékoztatta lapunkat Boda Tamás, a tárca főosztályvezetője. A termelők a megyei hivatalokon keresztül az eddigieknél gyorsabban juthatnának információkhoz, több segítséget kapnának a központilag meghirdetett programokba való bekapcsolódáshoz, a piacra jutást elősegítő szerveződések létrehozásához. Ugyanakkor a falugazdászok kibővített hatáskörrel - az EU-előírásokhoz igazodóan - aktívan részt vesznek majd az önkormányzatoknál az ellenőrzésekben és a földhasználattal, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos ügyek intézésében is. A tárca erre a célra 1,5 milliárd forintot különített el a jövő évi költségvetésből. Az intézkedés miatt irányváltásra készül a Magyar Agrárkamara - tudtuk meg a szervezet főtitkárától. Mészáros Gyula szerint politikai döntés született, nem szakmai. Nem ért egyet a feladat visz- szaállamosításával, hiszen a felmérések azt mutatták, a termelők rengeteg segítséget kaptak a gazdajegyzőktől a hálózat 1995. évi felállítása óta. A kormány döntése után ők nem kívánnak foglalkozni a mikrogazdálkodókkal, hiszen a készülő törvénymódosítás nyomán kikerülnek a kamara tagsági köréből. A kamara a fizető tagok felé fordul, közölte a főtitkár. (sts) „50 milliárd forinttal lehetne emelni a kisjövedelműek családi pótlékát” Napirenden a családtámogatás Nem tudjuk elfogadni, hogy a kormány olyan családtámogatási rendszer bevezetését tervezi, amely a legelesettebb rétegeket még hátrányosabb helyzetbe hozza - hangsúlyozza Béki Gabriella szabaddemokrata országgyűlési képviselő, a párt szociálpolitikai tagozatának elnöke. A parlamentben a jövő héten kezdődik a kormány által már elfogadott, jövő évi családtámogatási rendszerről szóló költségvetési vita. Béki Gabriella szerint az SZDSZ konkrétan azt kifogásolja, hogy az ellátások teljesen függetlenek a családok jövedelmi és vagyoni helyzetétől. A legszegényebbek kisebb támogatást kapnak, mint a jobb helyzetben lévők. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a tanköteles kor kezdetével megszűnjön a családi pótlék és helyette - az iskoláztatási támogatás révén - hatósági eljárással kezeljenek egy olyan kérdést, ami szerintük a szociális ellátás része. A számítások azt bizonyítják, hogy a jómódúak családi pótlékából, gyeséből és a gyerekkedvezmény mellőzésével 50 milliárd forint jutott volna arra, hogy megőrizze értékét a rászorultak családi pótléka. A frakció a költségvetési vitában módosító indítványokkal tesz erre kísérletet. N. Zs. Hírcsatorna Szűk lett a hivatal. Egy kormánydöntés alapján soron kívül javítanak az Országgyűlési Biztosok Hivatalának elhelyezésén. Erre a hivatal belvárosi székhelyével szomszédos, üresen álló épületben lesz lehetőség, ahol várhatóan a jövő év szeptemberétől már méltóbb körülmények között dolgozhatnak az om- budsmanok. Minderről Ader Jánosnak, az Országgyűlés elnökének tegnapi látogatásán esett szó. A gyermekjog napja. 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt. A kilenc évvel ezelőtti eseményre emlékeztetendő a mai nap, a gyermekek jogainak napja. Az eseményre számos országban hivatalosan is megemlékeznek. Pártelnök-aspiráns. Boross Péter indulna az MDF elnöki posztjáért. Amennyiben a kellő támogatottságot megkapja, nem utasítja vissza a jelölést - nyilatkozta tegnap, de megjegyezte, életkoránál fogva nem tartja ideálisnak a személyét. FKGP-cáfolat. Bánk Attila kisgazda frakcióvezető „csúnya újságírói csúsztatásnak” minősítette az egyik napilap írását, amely Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének nyugdíjaztatására irányuló kísérletként értékelte a kisgazda frakció módosító javaslatát, hogy a bírókra is terjesszék ki a 62 éves nyugdíjkorhatárt. A közbeszerzésről. Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága tegnap a Közbeszerzések Tanácsa tavalyi tevékenységéről készített jelentést. 1997-ben 300 milliárd forint közpénz elköltését érintette a közbeszerzés, 4000 eljárás keretében, az idén 400 milliárd forintot tesz ki ez az összeg és 5000 eljárásra kerül sor. Elfogulatlan vizsgálat. Nem az illetékes pécsi bányakapitányság, hanem a Magyar Bányászati Hivatal elnöke által kijelölt négytagú, nagy tapasztalad szakértői csoport vizsgálja a nagylengyeli gázkitörés okát. Az összeférhetetlenségnek még a látszatát is szeretnék elkerülni - nyilatkozták a hivatalban. Különleges magyar-angol. November 25-én 16 órakor az FTC stadionjában rendezik meg a magyar és az angol parlament labdarúgó-válogatottjának barátságos mérkőzését, az 1953. évi londoni 6:3-as mérkőzés 45. évfordulóján. Jelen lesznek a nagyválogatott még élő tagjai is. A rendezvény ingyenes, az adományokat az árvízkárosultak javára fordítják. *■ \ tt t I
