Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-18 / 316. szám

1998. november 18., szerda Hazai Tükör Dlinántúli Napló 3 Ki állná a kórházak csődjét? BUDAPEST, PARLAMENT Éjszakába nyúló ülésen vi­tatta a Tisztelt Ház Wekler Ferenc és Kóródi Mária SZDSZ-es képviselők az ön­kormányzati csődtörvénnyel kapcsolatos javaslatát. Ezzel a két ellenzéki képviselő' célja, hogy elhalássza annak a rendelkezésnek az életbe lépte­tését, mely az önkormányzati kórházakat december elsejével az említett csődtörvény hatálya alá vonja. A javaslat benyújtá­sának okairól Wekler Ferenc baranyai képviselőt kérdeztük.- Mi a javaslat lényege?- A lényeg, hogy a jelenlegi rendelkezés értelmében az ön- kormányzati kórházak decem­ber elsejével a csődtörvény ha­tálya alá kerülnének: e szerint minden az önkormányzatokat terhelné csőd esetén. Mint is­mert: a kórházak támogatása több lábon áll, az önkormány­zat, a társadalombiztosítás és az állam közösen viselik a terhe­ket. Úgy gondoljuk, szükség lenne egy amortizációs alapra, mely a nehéz helyzetbe került kórházakon segítene, ennek lét­rehozásához azonban idő kell.- Kiket érintene hátrányosan a jelenleg tervezett szabályzási forma?- Elsősorban a kisvárosok önkormányzatai járnának rosz- szul. Kórházaik általában terü­leti központok is, a költségek­hez viszont csak a fenntartó önkormányzat járul hozzá. Ta­valy tíz kórház került csődhely­zetbe, az idei költségvetésben pedig nincs támogatásra elkü­lönített összeg. Csődhöz, meg kórházigazgató ismerősöm sze­rint bármely kórházban elég, ha az . előírásoknak megfelelően beszerzik a szükséges gépeket, eszközöket.- Mit vár a részletes vitától és a szavazástól?- Annak ellenére, hogy a Fi­desz-MPP kivételével a parla­menti pártok támogatják a ja­vaslatot, úgy gondolom, a kor­mánynak még nincsen kialakult álláspontja. T. G. Engedjük el a kormányfőt! A minap az Orbán Viktor miniszterelnököt szállító gép­kocsi karambolozott. A tanul­ság: adjunk előnyt a sziré- názó-villogó kormányzati járműveknek! A Váci úton mindkét irányban négy sávban közlekedhetnek a járművek. A miniszterelnököt szállító autó megkülönböztetett hang- és fényjellel, sebességét lassítva, a piros lámpajelzés fe­lől hajtott a kereszteződésbe. A szirénát hallva hét sorban meg­álltak az autók. Már majdnem átért a széles úton az állami autó, amikor egy fehér sze­Elévült 1956 A Legfelsőbb Bíróság tegnapi végzésével megszüntette az úgynevezett kecskeméti sor- tűzper két vádlottja elleni el­járást, s így minden bizonnyal pont került egy hosszan hú­zódó ügy végére. Az 1995-ben indult perben a Fővárosi Bíróság Katonai Ta­nácsa több emberen elkövetett emberölés, valamint felbujtó­ként elkövetett emberölés miatt eredetileg bűnösnek találta Gu­lyás Kis Sándor nyugállományú őrnagyot és Pataki Mihály nyugállományú alezredest. A másodfokon eljáró Legfel­sőbb Bíróság 1996 decemberé­ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatokat és új el­járásra utasította a bíróságot. mélykocsival ütközött.A KRESZ szerint a megkülönböz­tetett jelzéssel közlekedő gép­jármű megszegheti a szabályo­kat, behajthat pirosba is, de csak akkor és úgy, ha nem okoz balesetet. Ha az mégis bekö­vetkezik, azért a megkülönböz­tetett jármű vezetője a felelős. Jó tanács adható az autósok­nak: ha látják vagy hallják a megkülönböztető jelzéseket, lassítsanak, s adjanak előnyt a dolgára siető miniszteriális au­tónak. És a rendőröknek, a tűz­oltóknak, a mentőknek is... Mégiscsak így a legjobb mindenkinek. (koós) os bűntettek A megismételt eljárásnál a Csongrád Megyei Katonai Ügyészség emberiség elleni bűncselekmény elkövetése mi­att emelt vádat a genfi egyez­mény alapján, azonban megál­lapította: erre az esetre nem ter­jed ki az egyezmény hatásköre. A Legfelsőbb Bíróság teg­napi jogerős végzésével ezt megerősítette (a vádlottakat emberölésben találta bűnösnek, ám ez mára elévült), és meg­szüntette az eljárást a két halá­los áldozatot követelő 1956-os kecskeméti sortűz két vádlott­jával szemben. Ezzel a döntésével a bíróság - a tatai és a tiszakécskei per után - a harmadik megszüntető határozatát hozta a sortűzpe- rekben. / A MIEP az ellenzékkel szavaz Három parlamenti vizsgálóbizottság alakult A parlamentben a vezérszónokok mondták el véleményüket a jövő évi költségvetésről. Feketén-fehéren megmutatkozott, hogy a politika értékválasztás, a mindenkori kormány költ­ségvetése pedig ennek az értékrendnek a visszatükröződése. Kovács László (MSZP) első­sorban azért tartotta elfogad­hatatlannak a költségvetést, mert az abban kirajzolódó ér­tékrend ellentétes a szocialista párt által vallott szociálde­mokrata elvekkel. Úgy vélte, mostanra kiderült, hogy a Fi­desz nem tudja valóra váltani a választási kampányban tett ígéreteit, ezért az előterjesztés véleménye szerint „a szósze­gés költségvetése”. Szájer József (Fidesz) ellen­ben éppen arra mutatott rá, hogy a számoszlopokban tetten érhető a választási és a kor­mányprogram betartása. Céljuk a középosztály talpra állítása, a gyermekvállalás ösztönzése, a gyermeknevelés anyagi terhei­nek csökkentése, a vidék fej­lesztése, a kis- és középvállal­kozók megerősítése. A kor­mány számít a polgárok kez­deményezésére és alkotókész­ségére. A tudás félértékelődik. Szájer a törvényjavaslatot a családok gyarapodása költség- vetésének nevezte. Kuncze Gábor az SZDSZ nevében bejelentette, hogy nemmel fognak szavazni, mert túl sokan túl sokat vesztenek. Szerintük a költségvetés vesz­tesei lesznek a nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek, az egyedülállók, a középkorúak, a közszférában dolgozók, az önkormányzatok és az igaz­ságszolgáltatás. Kuncze sze­rint túltervezett a bevételi ol­dal, s a költségvetés nem veszi kellően figyelembe a kedve­zőtlen világgazdasági folya­matokat, ezért nőhet a hiány. Balsai István (MDF) kije­lentette, hogy ma a gyermek- nevelés elszegényít, ezért igenis a szegényeken segít a kormány, ha a gyermekeket nevelőkön segít. Csúcs László (FKGP) üdvözölte azt az új ér­tékrendet, amely az embert és a tudást állítja középpontba, és amely felszabadítja az alkotó energiákat. Csurka István (MIEP) azon háborgott, hogy a költségvetés kiadásainak 35 százalékát, vagyis minden ne­„ Csendélet ” fotó: feb gyedik forintunkat adósságfi­zetésre és kamattörlesztésre kell fordítanunk. Hibásnak és tévesnek tartotta azt a nézetet, hogy Magyarországnak min­denképpen fizetnie kell. Az Országgyűlés három vizsgálóbizottságot hozott létre: az úgynevezett megfi­gyelési ügy, a kormány kine­vezési gyakorlata és az APEH működésével kapcsolatos ag­gályok áttekintésére. Simonfy Ágnes Előnyben a közös beruházások, az önkormányzati társulások pályázatai Címzett támogatás, új feltételekkel Új feladatok elé állítja az önkormányzatokat az a kormány- rendelet, amely januártól hatékonysági tanulmány elkészíté­séhez köti a címzett és céltámogatási pályázatokat. Ez nem­csak újfajta gondolkodást követel a helyhatóságoktól, hanem a finanszírozási lehetőségek optimalizálását egy olyan hely­zetben, amikor a takarékos gazdálkodás a legfontosabb szempont - hangzott el egy fővárosi konferencián. Programfinanszírozás - ez az ezredfordulós pályázatok kulcsszava, amellyel hazánk a, csatlakozáshoz közeledve iga­zodni fog az Európai Unió pá­lyázati követelményrendsze­réhez. A vagyongazdálkodási, városüzemeltetési szakembe- • rek, önkormányzati vezetők részvételével szervezett kon­ferencián Sára János, a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője el­mondta, hogy az önkormány­zatok 2000. január l-jétől ve­hetik igénybe az előcsatlako­zási támogatásokat, így legké­sőbb 1999. november l-jéig be kell nyújtani az erre vonat­kozó pályázatokat. Ez már új finanszírozási feladatok elé állítja az önkor­mányzatokat és a régiókat, va­lamint az önkormányzati tár­sulásokat. Hiszen az EU csak kiegészítő támogatást nyújt, aminek elengedhetetlen felté­tele a különböző támogatások és a helyi anyagi források ösz- szehangolása - azaz a társ­finanszírozás. A pályázatok sikere a va­lódi partnerségen múlik - hangsúlyozta Sára. A részle­tekre, a számszerűsített cé­lokra, a köztes feladatok do­kumentálására eddig nem ügyeltek a helyhatóságok, márpedig e nélkül a jövőben nem állják meg helyüket a pá­lyázatok. Nyitrai Edit, a Belügymi­nisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztályának ve­zetője a címzett és céltámoga­tások odaítélésének új elemei­re hívta fel a figyelmet. Az idén májusban lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szerint jövő januártól csak a 200 millió forint feletti beru­házás támogatható. Vízgaz­dálkodással, egészségügyi és szociális ellátással, közokta­tással, térségi programokkal kapcsolatos pályázatokat lehet benyújtani, de ezek közül csak azok számíthatnak sikerre, amelyekhez megvalósítható­sági tanulmányt is csatolnak. Nagyobb eséllyel indulhat­nak a közös beruházást feltéte­lező programok: előtérbe ke­rülnek az önkormányzati tár­sulások pályázatai. Példaként említette, hogy kétezer lakos alatti település nem pályázhat egyedül szennyvíztisztító épí­tésére. A pozitív döntésben ugyanilyen fontos szempont, hogy nemcsak a beruházás, hanem az üzemeltetés és a karbantartás költségeit is rész­letezze a pályázó. A konferenciát szervező Consulting Önkormányzati Pénzügyi és Befektetési Rt. vezérigazgatója, Laky Csaba elmondta: a megvalósítható­sági tanulmány elkészítésénél számos szempontot mérle­gelni kell, át kell világítani mind az önkormányzat lehető­ségeit, mind a későbbi objek­tum adottságait. Csak így de­rülhet ki, hol csökkenthetők a költségek, illetve a későbbiek során milyen helyi forrásokra lehet számítani. Cs. J. Hírcsatorna Megszűnt a készültség. A Tisza árhullámának elvonultá­val - Katona Kálmán árvízvé­delmi . kormánybiztos javasla­tára - Orbán Viktor miniszter- elnök kedden délután 4 órától a Tiszán és mellékfolyóin meg­szüntette a rendkívüli árvíz- védelmi készültséget. Abortusz. Az Alkotmánybíró­ság ma délelőtt, nyilvános teljes ülésen hirdeti ki határozatát a magzati élet védelméről szóló törvényt kifogásoló indítvá­nyokról. Az úgynevezett abor­tusztörvényt 1992-ben alkotta meg az Országgyűlés. Díszpolgárok. Göncz Árpád köztársasági elnök lokálpatrio­tizmusra, Budapest érdekének védelmére kérte a főváros kép­viselőit kedden, a 125 évvel ez­előtt egyesített város emlék­napja alkalmából tartott ünnepi közgyűlésen. Ez alkalomból díszpolgári címet kapott Bö­szörményi Miklós orvos-pro­fesszor, Kállai Ferenc színmű­vész és Ligeti György zene­szerző. Környezetvédelem. A kor­mányzat fenntartható fejlődést ígérő gazdaságpolitikai kon­cepciójának egyik lényeges eleme a környezetvédelem - mondta Szegvári Péter, a Mi­niszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára az Ökoinvest ’98 Környezetvédelmi Szakkonfe­rencia megnyitóján. Vámszámok. A Vám- és Pénz­ügyőrség jövő évi költségvetési előirányzata 30,6 milliárd forint, ami 24 százalékkal több az idei­nél. Ezen belül a működési költ­ségekre 23,5 milliárd forintot - az ideinél 22,5 százalékkal töb­bet - szánnak jövőre. NYERJEN A VEZETŐ PÁROSSAL! Ha „KÖTELEZŐ” BIZTOSÍTÁS, akkor Hungária Ha Hungária, akkor Hungária Bonusz Klub és M0L nyereményakció 1999 értékes nyereménnyel! Fődíj: Peugeot 306, MÓL vásárlási utalványok, ingyenes „kötelező” biztosítások ZJHUNGÁRIA K BIZTOSÍTÓ RT az Allianz Csoport Tagja II. Rákóczi Ferenc címletet váltott A Magyar Nemzeti Bank az öt­száz forintos forgalomba hoza­talával folytatja az új bankjegy- sorozat kibocsátását, így ötre nő az új pénzjegyek száma. Az MNB december 1-jén bocsátja ki az új ötszázast, ame­lyen a már bevont ötvenforin- tosról átvett Rákóczi-portré lát­ható. A bankjegy mérete meg­egyezik az új sorozat többi tag­jáéval, papírja árnyalatos vízje­gyet, biztonsági szálat, illetve jelzőrostokat is tartalmaz. Az ötszáz forintoson nincs a maga­sabb címleteken már „szabvá­nyosított” hologram hatású fémcsík. Megtalálható viszont egy rejtett kép, s a vakok szá­mára a címlet felismerését szolgáló domború jel. Két évig a régi ötszáz forintos bankjegy is forgalomban marad. (sts) Az új bankón II. Rákóczi Ferenc arcképe és a sárospataki vár látható fotó: feb/diósi imre Jön a TAP, a nézettségmérő korong Becsaphatatlanul figyel Az egyes társaságok gya­korta vitatkoznak a nézett­ségi adatokon. Ezért keltett szakmai körökben élénk ér­deklődést, hogy a holland TV Miles International fej­lesztő mérnökei minden ed­diginél pontosabban mérő eszközt készítettek. A TAP-nak nevezett készülék valójában egy 48 milliméter átmérőjű korong, amely egy adott tévétársaság által a kép­ernyőre sugárzott jelre érzé­keny. Ha a néző a választott program kezdete előtt a kép­ernyő sarkán megjelenő jelre helyezi a tapadós korongot, az a műsor elején működésbe jön és regisztrálja, hogy az adott program mennyi ideig volt a képernyőn. Ha a néző csatornát vált, a „készülék” kikapcsol. A TVR-hét és a tv2 fogott össze e szokatlan program­figyelés kipróbálására. A mű­sorújság rendszeresen közli, hogy a tévétársaság melyik programja alatt sugározzák a TAP-jelet. A tervek szerint négymillió korongot hoznak forgalomba. A nézők a műsor után be­dobhatják a használt koron­gokat a nagy forgalmú cégek - például a McDonald’s, Shell, Kodak - üzleteiben el­helyezett gyűjtőládákba, s az adatokat szakértők értékelik. A korong magyarországi be­vezetése lesz az eljárás világ­premierje! l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents