Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-18 / 316. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. november 18., szerda ítélet Billen Tibor ügyében Tegnap hirdette ki a Baranya Megyei Bíróság dr. Mészár Róza vezette tanácsa ítéletét a Billen-ügyben: a büntetett előéletű pé­csi vállalkozót 3 év és 6 hónapi szabadságvesztéssel sújtotta, de ebbe beleszámította az előzetesben eltöltött - az ítéletben ki­szabott időnek mintegy kétharmadát kitevő - hónapokat. Példátlan pervitel Az úgynevezett Billen-ügynek öt vádlottja volt. Közülük teg­nap négyen jelentek meg a Baranya Megyei Bíróság előtt. A tárgyalás kezdete némileg csúszott, mert a IV. rendű vádlott nem jelent meg az ítélethirdetésre, jóllehet, annak helyéről és időpontjáról természetesen értesítést kapott. Ez a vádlott egy ügyvéd. Az ügyet tárgyaló tanács úgy döntött, hogy távolmara­dása ellenére a jelen lévőkkel szemben hozott döntését kihir­deti. Ilyenre a Megyei Bíróság gyakorlatában még nem volt példa, de a jogszabályok ezt a megoldást lehetővé teszik. A ta­nács elrendelte az ügyvéd rendőri elővezetését, vele szemben hozott ítéletét november 25-én hirdeti ki Pécsett. PÉCS A rendkívül bonyolult ügy lé­nyege: az elkövetők elsősorban váltók kiállításával, leszámítol- tatásával követtek el visszaélé­seket. Billen Tibor előző bünte­téséből - közkegyelem révén - 1990-ben szabadulva rögvest céget alapított, a Bilia Kft-t. Először volt egy társa, hamaro­san azonban kizárólagos tulaj­donosa lett. A cégalapítást a minimális gazdasági előszámí- tások sem előzték meg, s már az első évben súlyos vesztesé­get könyveltek el. A második évben ez a hiány közel 52 mil­lió forintra emelkedett. A szokásos „menekülési út­vonal”: kölcsönök, hitel, fede­zet nélküli váltók. A Bilia Kft. is ezt a megoldást választotta. Üzleti ügyeinek vitelére általá­nos felhatalmazással egy ügy­védet bízott meg. Az ő taná­csára alapíttatott Billen munka­társaival öt, a perben „kis káef- téknek” említett céget, az ehhez szükséges költségeket is ő fi­zette. A létrehozott kft-k mö­gött azonban semmilyen gazda­sági tevékenység nem volt. Az adósságait maga előtt oly módon görgető Bilia Kft., hogy azok összege egyre csak emel­kedett, az ügyvéd tanácsára vál­tókat állíttatott ki a kis kft-kkel - kölcsönösen voltak egymás kibocsátói és rendelvényesei. A váltókat az ügyvéd számítol- tatta le, ám a pénzintézet nem ellenőrizte fedezetüket. A Bili- ával együtt a hat cég összesen 180 millió forintról állított ki váltót. Voltak az „ügymenetben” hi­telek, felvett, visszafizetett és ki nem egyenlített kölcsönök is. A leépülési folyamat eredmé­nyeként, amikor 1992 novem­berében elrendelték a Bilia Kft. felszámolását, a cégnek már csaknem 350 milliós követelés­sel kellett szembenéznie. Volt ezek között olyan pénzügyi manőver, amelyet az ügyvéd úgy vezényelt le - a rendelke­zésére bocsátott, kitöltetlen Bi- lia-papírokkal -, hogy Billen Tibornak nem volt róla tudo­mása. A bíróság súlyosbító körül­ményként értékelte, hogy Bil­len különös visszaeső, folytató­lagosan követte el a bűncse­lekményt különösen nagy ér­tékre nézve, ráadásul még a közkegyelem hatálya alá eső időszakban. Az ítélet kihirde­tése után Billen és ügyvédje há­rom napos gondolkodási időt kért: fellebbeznek-e. A bíróság magyarázatot adott arra is, mi­ért nem szerepel döntésében a pénzbüntetés, vagyonelkobzás: erre alapot adó vagyont az eljá­rás során nem sikerült fel­fedni. Mészáros A. Szabadlábon az elítélt A bíróság elrendelte az ügy I. rendű vádlottjának, Billen Tibor­nak - előzetes letartóztatásának megszüntetése mellett - sza­badlábra helyezését, mert az előzetesben töltött idő alapján a büntetést kitöltöttnek lehet tekinteni. A bilincseket a tárgyalóte­remben oldották le csuklóiról. Lapunknak - a gyors és magában egyelőre még feldolgozatlan változásra hivatkozva - visszafo­gottan nyilatkozott. A cége ügyeit általános felhatalmazással in­téző ügyvéd szerepét nem kívánta kommentálni, mint ahogy az ítéletet sem. Annyit azonban elmondott: az elmúlt hét év „maga volt a pokol, teljesen mindegy, éppen hol voltam, olyannak tűnt, mintha folyamatosan börtönben lettem volna.” A postások 29 közül választanak Az üzemi tanács tagjaira voksolnak a munkavállalók November 27-éig kell megválasztani az üzemi tanácsokat. A mostani választások eredménye meghatározza, hogy melyik érdekképviselet lesz jogosult tárgyalni helyi szinten a munka­adóval, kik kísérhetik figyelemmel a cégek gazdálkodását. Né­hány munkahelyen komoly a versengés a posztokért. BARANYAI KÖRKÉP A munkahelyek többségénél csak egy szakszervezet műkö­dik, sok helyen pedig csak név- leg van meg az érdekképviselet. Ilyen módon az üzemi tanácsok választása is csak formalitás, a jelölt legtöbb esetben egybe esik a szakszervezet valamelyik képviselőjével. Ahol nincs ér­demi érdek- védelmi . munka, ott többnyire független je­löltet, illetve jelölteket állí­tanak az üzemi tanácsi posztokra.- Ahol egy szakszervezet működik, ott egyszerű a hely­zet, hiszen az érdekképviselet mellett még az önálló jelöltek jöhetnek szóba. Baranyában vi­szont több olyan munkahely is van, ahol komoly megmérette­tés várható a választásokon. Akik ismerik az üzemi taná­csok jogosítványait, azok szá­mára fontos, hogy megfigyelői szinten ki kapcsolódik be a dolgozók részéről a vállalatve­zetés munkájába, kinek lesz döntő szava a jóléti alapok fel­osztásával kapcsolatosan. A legtöbb helyen arra is ráébred­tek, hogy a megfelelő együtt­működéssel a legjobb emberek kerülhetnek ezekre a helyekre, olyanok, akik valóban eredmé­nyesen képviselhetik egy-egy kollektíva érdekeit - elemezte a helyzetet lapunk kérésére Med- vetzky Antal (első kis képün­kön), a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének Baranya megyei elnöke. A megyében éles választási vetélkedő várható például a lét­számleépítés előtt álló mélyműve­lésű bányá­szatnál, illető­leg a kemény bérharcra ké­szülő peda­gógusoknál, valamint az egészségügyi dolgozóknál. Hasonló helyzet alakult ki a postásoknál is.- Nálunk a Postás Szakszer­vezet valamint a Magyar Posta Rt. Munkástanácsa állított szervezetten jelölteket, de egyéni jelentkezők is bővítik a palettát - mondta Becze Pál (második kis képünkön), a Pos­tás Szakszervezet helyi veze­tője. - Ilyen módon a 13 helyre 29 jelölt közül kerül majd be a kiválasztott képviselő. Néze­tünk szerint nagyon fontos dön­tés előtt állnak a cég munkatár­sai, ezért a nem szervezett dol­gozókat is szeretnénk bevonni a választásba. A küszöbönálló privatizáció előtt mindenkép­pen szeretnénk elkerülni a megosztottságot, rendkívül nagy szükség van az érdekkép­viseletek konstruktív párbeszé­dére. A működő érdekképvisele­tekre, a frissen választott üzemi tanácstagokra kemény munka várhat az év utolsó heteiben, a következő esztendő elején. Mint Medvetzky Antal kifej­tette, a vállalatoknál most ké­szülnek a jövő évi üzleti tervek, zajlanak a piacfelmérések, és a gyakorlat szerint a számok is­meretében igazítják majd ki a társaságok létszámát. Ezekben a kérdésekben mindenképpen szükség van a hatékony érdek- védelmi munkára. Érdemben még mindig nem kezdődtek el a helyi szintű bér- tárgyalások, ami a másik ko­moly feladatot jelenti. A szak- szervezetek az országos egyez­ség létrejöttére várnak, hogy annak ismeretében alakítsák ki helyi igényeiket. A megyei el­nök szerint tartja magát az a ko­rábbi elképzelés, hogy az inflá­ció feletti, néhány százalékos reálbér-növekedést eredmé­nyező emelést követelnek álta­lánosan. Kaszás E. A felnőttek számára is kevés a munkaletőség Ahol a munka életet jelent BARANYAI KÖRKÉP A képességeikben korláto­zott emberek is alkalmasak a munkára, de a pályavá­lasztás az ő esetükben sok­kal nagyobb figyelmet igé­nyel. A megyében egyedül a Pedagógiai Intézetben fog­lalkoznak nekik szóló ta­nácsadással. A szülőnek, akinek testi vagy szellemi képességeiben korlá­tozott gyermeke van, szoron­gató gondja, hogy a gyermek felnőtt korában is fenn tudja tartani magát. Bár a Pedagógiai Intézetben működik tanácsadás, sokan vagy nem tudnak róla, vagy eleve lemondanak arról a lehe­tőségről, hogy a gyermek ké­pezhető. Pedig, mint az intézet munkatársa, Hídvégi Péter elmondta, a gyengénlátóknak, a mozgáskorlátozottaknak és az enyhe értelmi fogyatéko­soknak tudnak segíteni. Szá­mítógépes pályaválasztási programjaikat is úgy alakítot­ták, hogy ezek a gyerekek is kezelhessék őket. A szülők egy része arra kí­váncsi, hogy a gyermek dolgoz­hat-e a családi vállalkozásban. Volt olyan csökkentlátó kislány is, akit a végleges vakság előtt kellett a számítógépes munka és a gépírás felé irányítani, így ma már főiskolán tanulhat. Sok ér­telmi képességében korlátozott fiatal rendkívül jó kézügyesség­gel bír, az ő számukra a 9-10. osztályok, a speciális iskolák je­lentik a kiutat. A szolgáltatást je­lenleg Komló, Siklós és Sziget­vár környéki diákok vették igénybe, de a cél az, hogy min­den rászomló sorra kerüljön. H. I. Gy. Ismerős álarcosok KOMLÓ Hétfőn, a hajnali órákban bűncselekmény helyszíne volt a Kristály presszó. Két álarcos követelte a bevételt az alkalmazottól. A közismert vendéglátóhe­lyen minden úgy folyt, ahogy azt a törzsvendégek már meg­szokták. Négy órakor azon­ban nem várt esemény történt. Bíró Zoltánná, a presszó alkalmazottja így emlékszik: - A vendégek többsége ko­rábban távozott. Akik marad­tak, azokat jól ismerem. Haj­nalban ők is, rendezve szám­lájukat, távoztak. Tíz perc sem telt el, egy harisnyás és egy sísapkás férfi toppant a helyiségbe. Ahogy mondani szokás, pisztolynak látszó tárgyat szegeztek a mellem­nek, és a bevételt követelték. Még ijedtemben is felismer­tem két korábbi vendégemet. Ezt fennhangon közöltem is velük. Ekkor a pisztolyt a ta­karítónőnek szegezték, to­vább követelve a pénzt. Mi­után rájuk ripakodtam, zsák­mány nélkül elmenekültek. Ezután riasztottam a rendőr­séget. A rendőrség lapzártáig nem nyilatkozott, de a Nap TV kedd reggeli adása szerint a lakosság segítségével elfog­ták a két gyanúsítottat. D. G. PORTRÉ „A hon védelme több mint kötelesség” Dancsházy N. Gusztáv 1989 őszétől vezeti a Magyar Honvéd­ség Baranya Megyei Hadkiegészítő parancsnokságát. A hon­védségnél eltöltött közel négy évtizedes szolgálat után az ezre­des idén decemberben nyugdíjba vonul.-Milyen családi környezetből került a katonai pályára?- Édesapám gépészmérnök volt, édesanyám pedig a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet munkatársaként dolgozott. A családban a keresztapám pél­dája motivált: ő is katonaember volt. Az igazság azonban az, hogy egyéb körülmények is a pálya felé irányítottak. Édes­apám korán meghalt, és a to­vábbtanulási szándékomat a honvédség megfelelő ösztöndíj­jal segítette. Ez a polgári élet­ben nem biztos hogy adott lett volna a számomra. De vissza­tekintve is azt mondhatom, hogy nagyon jól döntöttem.-A ka­ez szerencsére mindig meg­volt. Igazán a feleségemnek és a gyerekeimnek volt nehéz mindenütt más munkahelyen, más iskolában újrakezdeni.-A pécsi parancsnoki évek alatt mit tartott a legfonto­sabbnak a munkájában? rok érdekeit maximálisan egyeztessük a honvédelem ér­dekével. Persze akinek a kér­vényét elutasítottuk, az talán nem így gondolja. Mindenki­nek fontos a család, a gyerek, a lakás, a munkahely, és prob­lémákat okoz, ha az embert kisza­tonaélet idején az ország legkülön- bözőbb részein szolgált. Nem okozott ez problémát?- A költözés lételeme a ka- tonaembemek, és ezért is na­gyon fontos a tiszti pályán a szilárd családi háttér. Nekem Dancsházy N. Gusztáv 1943-ban született Budapesten. A katonai főiskola után előbb Lentibe, majd Székesfehérvárra kerül. A katonai akadémián kitüntetéssel végez, és Kaposvárra helyezik Leningrádban és Oberammergauban is tanul. 1981-ben kerül a Pécsi Hadkiegészítő Parancsnokságra. A Köztársasági Érdemrend tisztikereszjjének birtokosa. Nős, két gyermek édesapja.-Mi összekötő kapocsként működünk az állampolgárok és a honvédség között. Mindig igyekeztem úgy irányítani a munkát, hogy az állampolgá­onnan kítják. Ellen­ben minden­kinek be kell látnia, hogy a hon védelme nemcsak al­kotmányos kötelezettség, hanem mind­annyiunk számára elengedhe­tetlenül szükséges dolog is. Hadd utaljak csak a mostani árvizekre.-Mihez kezd a nyugdíjba vonulása után?- Egész életemnek fontos eleme volt a sport. Korábban párbajtőrvívóként aktívan sportoltam, most a PEAC el­nökségi tagja vagyok. Ezen a területen szeretnék tevékeny­kedni a jövőben is. És van egy kisunokám. Rá szeretnék több időt szentelni. S. G. Szebb lett az ovi SELLYE Több mint másfél millió fo­rintba került a városi óvoda fel­újítása. Az összeget Sellye és a hat társult önkormányzat bizto­sította. Ráfért az épületre és környékére az átalakítás, hiszen ilyen jellegű munkálatokat 10 éve nem végeztek itt. A külső festés, a belső meszelés és má­zolás következtében kulturál­tabb környezetben játszhat, ta­nulhat a több mint 180 csöpp­ség. A két bejárat új előtetőt kapott, az udvari kijáratokhoz esővédő került. Kijavították a tetőt, és ahol kellett, a betonjár­dákat is kicserélték, lefestették az udvaron lévő összes játékot. Az óvoda saját költségvetésé­ből megoldotta a_ hat csoport- szoba redőnnyel való felszere­lését is. N. F. i

Next

/
Thumbnails
Contents