Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-18 / 316. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. november 18., szerda Hírcsatorna Azután dönt a Nemzetközi Va­lutaalap az Oroszországnak nyúj­tandó hitelről, hogy az orosz kor­mány benyújtja az alsóháznak a jövó' évi költségvetés sarokszá­mait. Ezt közölte Andrej Sapoval- janc orosz gazdasági miniszter Jevgenyij Primakov orosz minisz­terelnök és Albert Gore amerikai alelnök Kuala Lumpurban lezaj­lott keddi tárgyalásai után. A két vezető politikus az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) kedden nyíló csúcsértekezletére érkezett a malajziai fővárosba. Roman Herzog német szövet­ségi elnök találkozott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, majd a palesztin igazgatás alatt álló Jerikóba érkezett. Személyé­ben első alkalommal látogatott német államfő palesztin terüle­tekre. Herzog, aki Jeruzsálemben reggeli mellett tárgyalt az izraeli kormányfővel, újságíróknak de­rűlátóan nyilatkozott a közel-ke­leti békefolyamat folytatódásáról. Helybenhagyta a római leg­felsőbb bíróság Erich Priebke és Kari Hass egykori náci tisz­tek életfogytiglani börtönbünte­tését. Priebke volt SS-százados és Hass volt SS-őrnagy 1944- ben részt vett 335 olasz polgári személy kivégzésében a Róma melletti Ardeatine barlangok­nál. A jelenleg 85 éves Priebke és a 86 éves Hass érzelemnyil­vánítás nélkül vette tudomásul az ítéletet. Kizárta Massimo D’Alema olasz kormányfő a képviselő­házban előterjesztett nyilatko­zatában kedden Abdullah Öca- lan kurd vezér kiadatásának le­hetőségét, és megerősítette a politikai menedékjog megadá­sának valószínűségét. Az év autója címet 1998-ban Európában a Ford Focusa nyerte el. A szakújságírók közül 444 sza­vazott rá. Második az Opel új Ast- rája lett 272 szavazattal, harmadik a Peugeot 206 - 249 vokssal. Ne­gyedik az Audi Magyarországon szerelt TT-je 235, ötödik a Volvo S 80 175 szavazattal. Fennakadásokat okozott Ausztria nyugati és északi felé­ben - három napon belül má­sodszor - kedd hajnalban a köz­lekedésben a hávazás. Tirol, Vorarlberg és Salzburg tarto­mányban az úton levőket meg­lepte a sűrű havazás, s az, hogy a hó az autópályákon is meg­maradt. Teherjárművek fordul­tak keresztbe az emelkedőkön, s torlaszolták el az utat. Az Arlberg gyorsforgalmi utat (SÍ6) emiatt egy szakaszon több órára le is zárták. A nehéz járművek számára továbbra is hólánc használata kötelező, és a személyautóknak is javasolt. Folytatódnak az eszmecserék A német kancellárt fogadta az orosz államfő Gerhard Scröder Jelcinnel... ...és Alekszandr Lebeggyel FOTÓK: feb/reuters Oroszország és Németország elmúlt években kiépített szoros kapcsolatai nem fognak változni - jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök, miután kedden a Kremlben négyszemközti meg­beszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral. Jelcin úgy nyilatkozott, hogy a négyszemközti találkozón va­lóban szűk kört igénylő kérdé­seket vitattak meg, „de a legfon­tosabb, hogy megállapítottuk: az orosz-német kapcsolatok olyanok maradnak, mint ami­lyenek az elmúlt években vol­tak.” A német kancellár kedden reggel - még mielőtt a Kremlbe indult volna - az orosz törvény- hozás két háza elnökeivel, Gen- nagyij Szeleznyovval és Jegor Sztrojevvel megtartott megbeszélésein megerősítette, hogy Bonn változatlanul szoros kapcsolatokat kíván ápolni Moszkvával, főként a parlamen­tek közötti együttműködés terü­letén. A duma elnöke megje­gyezte, hogy a második világ­háborút követően a Szovjet­unióba került kulturális kincsek kérdését nem érintették. Az orosz elnök és a német kancellár hasznosnak ítélte a két ország kulcsminiszterei szélesebb körű eszmecseréjét, s abban állapodott meg, hogy a következő ilyen megbeszé­lésre Moszkvában kerül sor - jelentette ki a csúcstalálkozót követően Szergej Prihogyko, az orosz elnök külpolitikai ta­nácsadója. Az orosz tanácsadó szerint Moszkvában különösen nagy­ra értékelték, hogy az új német kancellár Oroszország tekinte­tében a bonni politika folya­matosságának híve, és fejlő­dést szorgalmaz az együttmű­ködésben. Borisz Jelcin orosz elnök és Gerhard Schröder német kancellár egybehangzó véle­ménye szerint az orosz-né­met kapcsolatokat nem terhe­lik megoldatlan problémák, a viszonyt nem befolyásolja a politikai konjunktúra. A kancellár találkozott Alekszandr Lebegy krasznojarszki kormányzóval is. A nyugalmazott tábornok egyébként egyet­ért egyes nyugati politológusoknak azzal a véleményével, hogy Oroszországnak diktatúrára van szüksége. A politikus a Kommerszant Daily című gazdasági napilap­ban kedden megjelent interjújában kifejtette: 1991 augusztu­sában, a puccskísérlet bukása után „butaságok történtek az országban”, és az emberek hiába gondolnak arra, ez már va­lódi demokrácia: Oroszország még messze van tőle. A 2000-ben esedékes oroszországi elnökválasztások előtt már most kibontakozó választási kampány kapcsán Lebegy tartózkodóan nyilatkozott, hangsúlyozva: egyelőre semmiféle kampányban nem vesz részt, nincs miért kapkodnia. Wallenberg-emlékmű Buenos Airesben. Az argentin fővárosban Sigmund Sten- berg, a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács elnöke (bal oldalt) fölavatta a második világ­háború végén Budapesten eltűnt diplomata londoni szobrának másolatát, fotó: feb/reuters A Vajdaság helyzete is fontos Martonyi János Délkelet-Európáról A nemzetközi közösség a ko­szovói kérdés mellett nem fe­ledkezhet meg a többi nemze­tiségi probléma, így a vajda­sági magyarság helyzetének rendezéséről sem, jóllehet a koszovói válság és a vajdasági problémakör eltérő sajátos­ságaiból fakadóan nem ha­sonlítható egymáshoz. Ezt hangsúlyozta Martonyi Já­nos külügyminiszter kedden a Nyugat-európai Unió Rómában zajló tanácsülésén.- Magyarország fokozottan érdekelt, a vajdasági magyar nemzeti kisebbség érintettsége miatt is, a koszovói válság ren­dezésében, illetve a délkelet­európai demokratikus folyama­tok erősítésében - mutatott rá Martonyi János a „Koszovó és Albánia - a Nyugat-európai Unió szerepe a nemzetközi kö­zösségnek a regionális stabili­tás érdekében tett erőfeszítései­ben” címmel megtartott kül­ügyminiszteri ülésen. Hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország, mint a délkelet­európai régióval szomszédos állam, fokozottan érdekelt a térség tartós stabilitásának, ki­számítható viszonyainak meg­teremtésében. Martonyi János üdvözölte a NYEU szerepvállalását a délke­let-európai régió biztonságának megteremtésére tett erőfeszíté­sekben; meggyőződését fejezte ki, hogy az albán rendőrség demokratikus átszervezését és kiképzését biztosító misszió (MAPE) elősegíti az ország demokratizálódását és ezzel a térség stabilitását is erősíti. Magyarország két rendőri szakértő kiküldésével vesz részt a misszióban. Az ellenzék kivonult a bukaresti parlamentből Szabad út az egyetemnek Az ország jövője, a román nemzetállam sorsa függ attól, hogy a képviselőház lehetővé teszi-e vagy sem a tervezett magyar-német tannyelvű egyetem alapítását. Erre figyelmeztetett Anghel Stanciu, a román képviselőház oktatási bizottságának elnöke képviselőházi társaihoz írt leve­lében. A Nagy-Románia Pártot (PRM) képviselő bizottsági el­nök a képviselőház keddi szava­zása előtt kért minden román honatyát arra, hogy a lelkiisme­retűié hallgasson és ne tegye le­hetővé egy olyan egyetem létre­hozását, „amelynek vezetéséből szerinte kizárnák a román több­séget és amelynek falai között betiltanák a román nyelvet”. Anghel Stanciu levelében egyebek között Bársony And­rásra, az Európa Tanács politi­kai bizottságának magyar elnö­kére hivatkozott, aki - szerinte - „úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a romániai magyar nemzeti kisebbség bármilyen intézményben tanulhat, legyen az multikulturális, vagy sem.” A román képviselőház ked­den elutasította az oktatási bi­zottságnak azt a javaslatát, amely megtiltotta volna a nem­zeti kisebbségek nyelvén oktató felsőfokú tanintézetek létreho­zását Romániában. A román el­lenzéki pártok képviselői tilta­kozásképpen kivonultak az ok­tatási törvény módosításáról folytatott képviselőházi vita so­rán a teremből. Visszatértek az ellenőrök Bagdadi kémvádak Bili Clinton ellen Az ENSZ 86 fegyverzetellen­őre kedden visszatért Irakba. Ugyanakkor egy befolyásos bagdadi lap élesen elítélte Clinton amerikai elnök va­sárnapi kijelentéseit, és kém­kedéssel vádolta az UNS­COM tagjait. Az iraki tömegpusztító fegyve­rek leszerelésének ellenőrzésé­vel megbízott ENSZ-bizottság (UNSCOM) 86 szakértője Bah- reinbcíl érkezett a Bagdad mel­letti Habanija repülőtérre, s az ellenőrzések koordinátora sze­rint hamarosan folytatják több mint két hete megszakadt tevé­kenységüket. Kedd reggelre az ENSZ bag­dadi segélyalkalmazottjainak létszáma is teljessé vált: hétfőn harmincán, kedden 121-en tér­tek vissza Jordániából, ahová a múlt héten menekítették őket. A Szaddám Húszéin iraki el­nök idősebb fia, Udaj tulajdo­nában lévő, Babel című befo­lyásos bagdadi lap kedden éle­sen támadta Bili Clintont, ami­ért rendszerváltásra bujtogatta az irakiakat. Az amerikai elnök vasárnapi beszédében kijelen­tette: a Szaddám Húszéin okozta veszélyek ellen hosszú távon a leghatékonyabb eszköz egy új, népét tisztelő iraki kor­mány létrejötte lenne. Titokzatos meteoresőben halad a Föld Komoly veszéllyel nem számolnak a kutatók Előrejelzések szerint kedden-szerdán mintegy 48 óráig tart az a különös jelenség, amely tegnap kezdődött el: Földünk vi­lágűrbeli útját egy viszonylag sűrű meteorraj keresztezi. Kürti Imre, az Uránia Csillag- vizsgáló munkatársa el­mondta, a jelenség okát nem tudják pontosan. A meteoritok származhatnak egy elpusztult üstökösből, feldarabolódott bolygóból is, amelyek a világ­űrben keringve 33 évente ke­resztezik a Föld pályáját. Amerikai kutatók szerint nem fenyeget komoly veszély, mint ahogy három évtizeddel ezelőtt sem történt semmi em­lítésre méltó esemény. Igaz, akkoriban még nem keringett annyi űrobjektum Földünk kö­rül, mint ma. Több mint 600 szatellit - kémműholdak, ka­tonai műholdak, telekommu­nikációs műholdak - keringe­nek felettünk. A The Washington Post idézi Stephen J. Stottot, az In­telsat kutatási igazgatóját, aki szerint 1:500 körül van annak az esélye, hogy e rendkívüli űrjelenség során valamelyik műbolygóba beleütközzék egy parányi meteorit, amely azon­ban az órási sebességkülönb­ség miatt akár súlyosabb kö­vetkezményekkel is járhat. Minthogy 600 műbolygóról van szó, a matematikai statisz­tika szerint esély van néhány ilyen ütközésre. Kérdés, hogy mi erről a Földön tudomást fogunk-e szerezni? Ha a távközlési mű­holdak valamelyike sérül, akár a telefonkapcsolatokban, akár a televíziózásban, akár a ha- jók-repülők navigációjában érzékelhető gond keletkezhet - mondják az illetékesek. Az idézett Intelsat-kutató szerint igen alacsony annak esélye, hogy komolyabb prob­léma következzék be. Ennek megelőzésére sok mindent el is követtek. A műholdak pá­lyahelyzetét például úgy mó­dosították, hogy minél kisebb felületük nézzen a meteorzu- hatag irányába. FEB Ellentmondó hírek a segélyekről Oreszt Klémpus, Ukrajna magyarországi nagykövete cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint igazságtalanul osztják el a külföldi segélyeket, illetve azt, hogy a szállítmányok egy része bűnszövetkezetek kezébe kerül. A nagykövet elutasította azokat a találgatásokat, hogy a szokat­lanul nagy árvizet a mértékte­len erdőkivágások okozták. Szerinte a hatóságoknak gya­korlatilag nem volt idejük kel­lőképpen reagálni az árhul­lámra, a víz percek alatt mosott el útjából házakat, hidakat, uta­kat. A követség adatai szerint Kárpátalján tizennégy ember halálát okozta a katasztrófa, 118 települést, 26 ezer házat Öntött el a víz, 1654 épület romba dőlt. Az áradás miatt 25 ezer embert telepítettek ki. Összesen 173 kilométer gátat vitt el az ár, 514 kilométeres szakaszon megrongálódtak a közutak, 31 híd összedőlt. A kárpátaljai lakosság majd egy- harmadát, 350 ezer embert érin­tett az árvíz. Lehel László, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vezetője azt tanácsolja a ma­gyarországi adakozóknak, hogy csatlakozzanak valamelyik ka­ritatív vagy humanitárius szer­vezethez. Ezt azután közölte lapunkkal, miután hazatért egyhetes kárpátaljai útjáról. Véleménye szerint így sok­kal szervezettebben és nem utolsósorban, biztonságosab­ban jutnak el az adományok az érintettekhez. A szervezetek­nek Kárpátalján már régóta működő, kialakult kapcsolataik vannak, és ezek garanciát jelen­tenek arra, hogy a kivitt élelmi­szer, ruházat, vegyiáru nem ke­rül illetéktelen kezekbe. Az így kijuttatott adományokat a szét­osztásig őrzött raktárakban tá­rolják. Lehel László elmondta: ta­lálkozott - ha elvétve is - olyan esettel, hogy a nem szervezett úton kiszállított segélycsoma­gokat az utcán kezdték szétosz­tani, amiből a sorban állók kö­zött veszekedés kerekedett. Ezt elkerülendő, érdemes megbízni valamelyik hazai humanitárius, illetve karitatív szervezetet, amelyek felkészültek az ado­mányok pontos célba juttatá­sára. (sts)

Next

/
Thumbnails
Contents