Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-15 / 313. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl mm ^ Negyedik óidat gggpggpgpgpppggggggggyppggpggpg 1998. november 15. MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ALBERT, LIPÓT nevű kedves olvasóinkat A Nap kél 6.50 nyugszik 16.06 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-039-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Cseri László A fényes és nemes A német Adalbert rövidülésé­ből jött létre az Albert. Jelenté­se: nemes, fényes. Becézése: Abi, Albi, Albus, Ali, Berci, Berti. A Lipót a német Leopold bajor Lippold változatából ala­kult ki. A Leopold jelentése: merész a népben és a hadse­regben, becézése: Lipi, Lipótka, Poldi(ka). Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Csak játszik a kutya A levélkihordók ádáz ellenfelei a házőrző ebek. Évente kö­zel 100 kutyaharapást regisztrálnak a Magyar Postán - mint munkahelyi balesetet. De vajon miért e harc, acsarko- dás? Hiszen a kutya az idegent bántja, a postás pedig nem idegen. Mindennapos vendég. Sokan azt mondják, hogy a jó szimatú ebek azért nem tudják igazán azonosítani a postást, mert a házak között bóklászva, sokféle szagot hordoz. Ezért so­hasem ismerősként, hanem ide­genként fogadják. Mások sze­rint - ezt éppen egy levélkihor­dó postástól hallottam - a meg­lehetősen nagyméretű, marha­bőr válltáska az oka minden­nek. Arra haragszanak az ebek. Persze akadt olyan etológus - az állatok viselkedésének elemzője -, aki szerint a kutyát az egyen­ruha bosszantja. De vajon mi az igazság? Nem fogják elhinni! Csányi Vilmos, nemzetközileg is elis­mert etológus, az ELTE profesz- szora szerint a kutya egyáltalán nem haragszik a postásra. Csak játszik vele. E játéka a másik kutyától tanult ugatás (hallja, amint házról házra közelít a postás) és kötelességének érzi, hogy maga is beálljon az uga- tók-morgók sorába. Vicsorog a falusi kutya, ha jön a szemetes és ugat akkor is, ha jön az új­ságkihordó, aki ugye, ma már nem mindig postás. Megesik, hogy egyetemista diák. A kutya ugyanis tanulékony: fogékony különböző rítusok el­sajátítására. Alapvetően falusi környezetben - kutyakörnye­zetben - nem kell házőrzésre oktatni, megtanulja a szomszéd kutyától. A holdat is játékból ugatja - hiszen társaitól tanul­ta. Persze van egy másik tulaj­donsága is a „hűséges társnak”. Uralkodni akar. S ha észreveszi, hogy félnek tőle, olykor oda­kap. Nos, ezt a félelmet kellene legyőzniük a postásoknak. So­kat javítana a helyzeten. Játékos rítus akad egyébként bőven. Csányi Vilmos kutyája például megszokta, hogy kala­pot férfiak viselnek. Emiatt a minap, egy kalapos nő elől alig tudta elvonszolni etológusunk a különben szófogadó ebet. Kozma F. Több százmilliót is Több százmilliót is bukhat a Hungária Biztosító (HB) a cas- co-szerzödések miatt. Az ugyanis, hogy a forgalmi enge­dély autóban hagyása mentesíti a társaságot a lopáskár fedezése alól, alighanem törvényellenes. bukhat a biztosító? A HB casco-szerződése sze­rint gépjárműlopás esetén ki­zárási ok, ha a forgalmi az au­tóban volt. Ez a furcsán hang­zó szabály azért született, mert a társaság azt tapasztal­ta, gyakran valójában önlo­pásról van szó. Magyarán, ha valaki eladta külföldre az au­tóját (s vele a kivitelhez szük­séges forgalmit), azt jelentette be: ellopták a kocsit. Hogy a turpisságot kivédjék, ezt a megoldást választották. Igen ám, de valószínűleg törvényellenesen. Minderre két precedensér­tékű per világított rá. Dr. Mar­tin Zoltán (képünkön) pécsi ügyvéd, volt bíró ugyanis úgy vélte, nem lehet annyiban hagyni a dolgot. Bár első fo­kon az egyiket - úgy tűnt - el­veszíti, a másodfokról nyolc oldalas indoklással együtt az ügyet visszaadták új tárgya­lásra. Az indoklásból az ügy­véd szerint egyértelmű, hogy a tényt nem lehet kizárási ok­ként értelmezni. Ezek után a másik ügyben a HB peren kí­vüli megegyezést ajánlott, és a kocsi értékének nyolcvan szá­zalékát és a teljes addigi per­költségeket kifizette. A szer­ződésen pedig rögvest változ­tattak, azóta kis matricákat ra­gasztanak rá, mely szerint a továbbiakban ez a tény nem kizárási okként, hanem men­tesülési okként minősül. Ez­zel gyakorlatilag a biztosító beismerte, hogy törvény- ellenes szer­ződéseket kö­tött, bár la­punknak Kiss Ferenc Kál­mán, a cég jo­gi főosztályá­nak illetékese úgy nyilatkozott, azért módo­sítottak, mert „célszerűek és méltányosnak látszik” ekként értékelni a körülményt. Bár az illetékes csak 20-30 ilyen esetről tud, valószínű, hogy a szám a több százat is elérheti, hiszen csak az ügyek kis része kerül panaszként a biztosítóhoz, per pedig - a fentieken kívül - egyáltalán nem volt, hisz eddig senkinek nem jutott eszébe bírósághoz fordulni. Egyedül dr. Martin Zoltán nyolc esetről tud, annak elle­nére, hogy a biztosító (érthető okokból) nem adott neki sem pontos adatot. Aki korábban elfogadta, hogy nem jár neki pénz, akár utólag is perbe fog­hatja a biztosítót. Az ügyvéd biztos benne, hogy valamennyit megnyerik a felperesek. Miután milliós károkról van szó, nem lehetet­len, hogy a cég rendesen bu­kik majd az ügyön. A szerződés módosítása az ügyvéd szerint nem sokat ja­vít a HB helyzetén. Mentesü­lési ok ugyanis jogellenes és szándékos vagy súlyosan gon­datlan magatartás esetén állna fenn. Az pedig, hogy a forgal­mi a kocsiban van, semmilyen törvényt vagy jogszabályt nem sért, gondatlanságról pe­dig meglehetősen furcsa lenne beszélni, hiszen a kocsit nem az irat szokta beindítani. Lendvai Dávid Kaposvár polgármestere öt­százezerforint értékű élel­miszeradományt juttat el a Magyar Vöröskereszt se­gítségével a tiszai árvízká­rosult gyermekeknek, akik javára gyűjtést szervezett a Somogy megyei önkor­mányzat is. (d) Milánói orosz színpad Pé­csett. Szombaton a Pécsi Magyar-Orosz Társaság meghívására orosz nyel­ven játszó olasz színtár­sulat vendégszerepeit a Pécsi Horvát Színház­ban, s mutatta be Cse­hov három elbeszélésé­nek dramatizált változa­tát. (d) Vízállások, hőfokok a Dunán, Dráván. Mohács 688 cm, áradó, 7,7 fok; Őrtilos 28, apadó, 7,0; Barcs 148, apadó, 7,3; Drávasza- bolcs 283 cm, 7,4. Kisebbségi kis pénz? Mohácson már jó ideje áll a Kisebbségek Háza, ami nem kis részben holland alapítványi segítségből épült fel. Azon­ban a rég elköltött pénz felosztásáról még ma is megoszla­nak a vélemények. Ami bizonyos, hogy a pénzt - mintegy 4 millióról volt szó - a hollandusok a Nagycsaládosok Érdekvédelmi Egyesületének utalták, amely szervezet legkö­zelebb a cigány kisebbségiek­hez áll. Német részről úgy tud­ják, hogy mindez azért történt így, mert sem állami, sem ön- kormányzati hivatal, csak civil szervezet lehetett kapcsolatban az adományozókkal. Ám ez nem jelentette volna azt, hogy a pénz nagyobbik részét a cigány kisebbségiek költhették volna el. A Nagycsaládosok állítják, hogy a pályázásnál is eleve ők álltak a dolog mögött, ugyanis olyan kisebbségiek, akiknek anyaországuk van, nem lettek volna jogosultak! Azért, hogy ebből a pénzből megcsináltat­ták a ház fűtését, és juttattak a „társbérlőknek”, a németek és a horvátok csak hálásak lehet­nek! M. K. A Dunántúli Naplóval . most öröklakást nyerhet! r» Ez fesz az Ön címe! Fizessen elő rendkívüli kedvezménnyel és ráadásként most még egy ajándékkönyvet is küldünk Önnek! MEGRENDELŐ Megrendelem a Dunántúli Naplót ___példányban négy hánapra, rend­kí vüli kedvezménnyel, 3180 Ft helyett mindössze 2700 Ffos áron, * Előfizető neve:___________________________________ El őfizető címe: * Csak új előfizetés esetén Aláírás: Pécs 7601 Pf. 134 III A „kiégettek” növekvő csapata A „kiégett” ember fogalmát gyakorta használjuk, s jó­szerivel a jelző fedi is a valóságot. A világ dolgaival nem törődő, önmaga alatt lévő értelmiségiről van szó. Olyan emberről, aki korábban éppen a rászorulók segítője volt. Aki megpróbált hitet adni a társadalom perifériáján élőknek, s közben a sajátját elvesztette. A téma szakértőjeként tarthat­juk számon a pécsi 3. számú Katonai Kórház adjunktusát, dr. Fodor Lászlót. Szerinte a lelki gondokkal küszködő em­berek között lelhetjük föl a ki­égett embereket. A lélek gon­dozása, a lélekgyógyítás modern időnk szük­séglete: minden har­madik-negyedik ember depresszió­ra hajlamos, küzd a gondjaival nem csak Magyaror­szágon, hanem szerte a világban. Nos, figyeljük csak önmagunkat! A kiégettség kezdeti stá­diumának figyelmeztető tünete: fokozott erőbedobás, az egyén hiperaktíwá válik a célok elérésében. Munkahe­lyén nélkülözhetetlennek érzi magát. A megterhelést persze gyakori kimerültség követi. Később kezdi hanyagolni a munkáját, megromlik kapcso­lata a munkatársaival, állandó súrlódások és ütközések kö­vetkeznek, majd kerülni kezdi őket. Gyakorta nézegeti az óráját: mikor telik már le a munkaidő. A végső stádium pedig az érzelmi-társadalmi ellaposodás. A „kiégettség” leginkább azokat az értelmiségieket ve­szélyezteti, akik maguk is azon dolgoznak, hogy máso­kon segítsenek. Fodor László szerint elsősorban az orvo­sok, szociális munkások, pe­dagógusok vigyázzanak, de minden egyéb - az emberrel foglalkozó ember - számára csapdaként jelentkezik. A ki­égés kutatása friss keletű, ta­lán egy évtizede került a pszi­chiáter-szakma homlokteré­be. Egy olyan folyamatról van szó, amely megállítható és visszafordítható. Aki rendsze­resen szembesül avval, hogy „a munkanap végére elhasz- náltnak érzem magam” vagy „érzelmileg kiszipolyoz a munkám” vagy ha „már akkor is fáradt vagyok, amikor reg­gel felkelek és szembe kell néznem a napi feladatokkal”, annak ajánlatos szakorvoshoz fordulnia. A kiégett ember elveszti céljait, fáradtsággal, fejfá­jással, alvászavarral küzd. Reménytelen. Úgy véli, magára maradt. Egyre gya­koribb, hogy a munkahely-válto­zásban véli a megoldást, majd végső kétség- beesésében az alko­holhoz, a droghoz fordul. A kiégés folyamatát az adott munkahelyi vezető is fi­gyelheti, sőt cselekvőén köz­beszólhat. A rutinfeladatok ol­dásával, csoportszervezéssel, munkahelyi rotációval - ne mindenki mindig ugyanazt a feladatot kapja -, a kommuni­káció javításával, a munkatár­sak értékelésével, a pihenés, az átmeneti visszavonulás le­hetőségének biztosításával so­kat tehet. Hogy csökkenjen a kiéget­tek csapata. Kozma F. 4

Next

/
Thumbnails
Contents