Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-28 / 295. szám

1998. október 28., szerda Európai Unió - Melléklet Dunántúli Napló 3 ^ ^ ☆ UTUNK EURÓPÁBA Polgármesterek szerepe: tarka a kép Ahány ház, annyi fajta voksolás. Az önkormányzati választá­sok mikéntjére nincs egész Európában alkalmazott, bevált re­cept. Mindenki úgy gondolja, a saját változata a legjobb. Van ám itt minden, király által kinevezett polgármester, de olyan is, hogy a város vezetőjének személye évente változik. Röviden: tarka a kép. Összeállításunkban ennek bemutatására törek­szünk - a teljesség igénye nélkül. Saar-vidéki választás: nemzeti képviselet fotó: FEB A magyar önkormányzati vá­lasztás szisztémája talán Eu­rópa egyik legbonyolultabb gyakorlatának számít, hiszen van olyan körzet, ahol a derék szavazópolgámak akár hét kü­lönböző lapot is a kezébe nyomnak, aztán a fülkében kedvére ikszelhet. Könnyítés­képpen azonban elég egyszer voksolni, nem úgy, mint a par­lamenti választáskor, ahol két alkalommal is illik az urnába csúsztatni a borítékot. Amellett, hogy a hazai rend­szer meglehetősen bonyolult­nak számít, legalább annyira kegyes is az egyéniben rosz- szabbul szerepelt jelöltállító szervezeteknek, hisz a kom­penzációs listán rendesen be­hozhatják a lemaradást. Európában nincsen általáno­san jellemző gyakorlat. A leg­érdekesebb talán a nálunk köz­vetlenül választott polgármes­ter személye. Egy német vagy egy osztrák polgármester például sokkal erősebb jogkörrel bír, mint egy magyar kolléga. Míg az itthoni vezetők adott kérdésben csupán egyetlenegyszer élhetnek vétó­jogukkal, addig ezt német vagy osztrák kollégáik többször is megtehetik. A legtöbb helyen ugyan köz­vetlenül választják a polgár- mestert, de vannak egészen ext­rém példák is. Hollandiában például a királynő nevezi ki a települések első emberét, még­sem hőbörög senki. Az ottani városvezető ugyanis igazából a magyar jegyzőnek felel meg, tehát olyan köztisztviselő, aki csupán végrehajtatja és betar­tatja az elfogadott szabályokat és intézkedéseket. Nem érdektelen az angolszász szisztéma sem, itt ugyanis évente változik a polgármester személye. A gyakorló pártpoli­tikus mellett a testületet ötévente választják újra, egy ciklus tehát több polgármestert is „elfo­gyaszt”. A folytonosság biztosí­tása végett természetesen dolgo­zik mellettük egy kellően archa­ikus kifejezéssel élve tanács­noknak nevezhető személy. Finn barátainknál közvetetten választ­ják a városvezetőt, ráadásul ha­tározatlan időre. Az ő szerepe is olyan, mint a magyar jegyzőé, személye a folytonosságot és a megbízhatóságot hivatott képvi­selni. Végül még egy érdekesség. A franciák jó alaposan össze­kavarták rendszerüket, így ná­luk nemigen fordulhat elő, hogy egybeesne az önkor­mányzati és a parlamenti cik­lus, s ezzel akár hosszú időre eldőlnének a dolgok a politiká­ban. Önkormányzatot ugyanis öt-, parlamentet pedig négy- évenként választanak, mind­eközben az államfő nem keve­sebb, mint hét évig regnál. Lendvai D. Az Európai Unió bővítési tárgyalásai Amerikai fenntartások Az Egyesült Államok gazda­sági megfontolásokból na­gyon körültekintő lesz az Eu­rópai Unió keleti bővítését il­letően. Washington továbbra is támogatja a folyamatot, de odafigyel majd arra, hogy a kelet-európai államok közös piaci csatlakozása ne okozzon piacveszteséget az amerikai termékeknek. Amennyiben ez utóbbi mégis bekövetkezik, az Egyesült Államok kárpót­lást fog követelni. Az Egyesült Államok már a kelet-európai társulási szer­ződések megkötését követően jelezte, hogy szabadkereske­delmi szempontból problé­másnak tartja azokat. Wa­shington azt várja Brüsszeltől, hogy leendő tagjainak nyúj­tandó kedvezményeivel és támogatásaival nem sérti meg a nemzetközi szabadkereske­delmi szabályokat. A tavaly novemberi rend­kívüli európai uniós csúcsér­tekezleten megfogalmazott foglalkoztatási törekvések követését is kérik az Európai Bizottság tárgyalói a kelet-eu­rópai államokkal folytatott csatlakozási tárgyalásokon. Az EU és a hat tagjelölt állam kedden kezdik meg a szociál­politikai joganyag átvizsgálá­sát, amely a foglalkoztatási joganyagot is magában fog­lalja. Egyes tagjelölt államok már jelezték, hogy a fejezettel átmeneti időszak kéréséhez vezető problémái lehetnek. Magyarország esetében a bi­zottság tavaly kiadott ország­értékelése úgy véli, az ország középtávon - tehát a csatla­kozásra - képes lehet átvenni a közösségi joganyagot. Az EU szociálpolitikájának középpontjában a munkanél­küliség orvoslása áll. A csat­lakozási tárgyalásokon a tag­jelölt államokat feltehetően megkérik, hogy lehetőségeik szerint kövessék az EU kor­mányfőinek ajánlásait, jólle­het azok betartását még a tag­államok számára sem tehetik kötelezővé. Világossá teszik várhatóan azt is, hogy a foglalkoztatás­politika terén nincs egységes recept a tagországok számára, mindegyiküknek saját erőből kell boldogulniuk. Amikor kétféle határunk lesz PÉCS, HATÁRŐRSÉG Az EU-tagállamok között nemcsak az átjárás, hanem a letelepedés, a munkaválla­lás is szabad. A belső hatá­rok szinte csak jelképesek.- Az EU tagjaira automatiku­san vonatkozik a schengeni egyezmény, vagyis ha Ma­gyarország taggá válik, Ausztria felé belső határt tart fenn, más szomszédos álla­moktól azonban az EU külső határa választja majd el - mondta Lovász József pécsi határőr-igazgató (képünkön), aki nemrégiben egy hosszabb, németországi tanulmányúton vett részt, ahol most első íz­ben találkoztak a magyar ha­tárőr-szakemberek a már mű­ködő német gyakorlattal, és az elméleti ismeretekkel.-A külső határon a nem EU-tagállamok állampolgárai tüzetesebb vizsgálat alá ke­rülnek, aki viszont „schengen- landi”, az egyszerűsített eljá­rással juthat be Magyaror­szágra, és ezzel az unióba. A belső határokon sokszor a las­sítás is ele­gendő lesz. A tanul­mányúton bemutatták a nyugati ha­tárőrizeti technikát, többek kö­zött a hőér­zékelős, éjszaka is kitűnően használható kamerákat.- A belépést nagy technikai fejlesztéseknek kell megelőz­niük, és a követelmények kö­zött a nyelvismeret is szere­pel. Erre már jelenleg is van­nak kezdeményezéseink, és az átkelőkön szolgálók rész­ben ismerik a szomszédok nyelvét is - vázolta a helyze­tet az igazgató. S. G. Európai képzés - egyetemi szinten A napokban hivatalosan is megnyitotta kapuit a Janus Panno­nius Tudományegyetem Európa Központja. A centrum fel­adata, hogy szervezze az Európa-tanulmányok körében az ok­tató- és a kutatómunkát. tási projekt is szerepel a tervek között. A Európa Központ tevé­kenységébe tartozik különböző - a témába vágó - konferenciák PÉCS, JPTE Az Európa Központ létrehozá­sáról 1996-ban döntött a JPTE Szenátusa. A legnagyobb segít­séget a TgMPUS és a Jean Monnet programokból kapta a centrum, idén pedig elnyerte az Európai Tanulmányi Központ anyagi támogatását is. Az egye­temi jubileumokkal egy időben a napokban ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyi­totta kapuit az egység. Az EK feladatai közé tarto­zik többek között, hogy az eu­rópai tanulmányok témaköré­ben fejlessze és véleményezze az egyetemen folyó oktató- és kutatói munkát, a pályázati és a külföldi kapcsolatokat. Az Eu­rópa Központ keretén belül A központ keretén belül alapképzési programok is indulnak alapképzési programok indul­tak, jogi, közgazdasági, de poli­tológiai, sőt irodalmi témakö­rökben is. Emellett több kuta­megszervezése, publikációk, kiadványok finanszírozása, to­vábbképzési szakok szerve­zése. Ny. Sz. Európa - játék értékes nyereményekért! Lapunk EU-mellékletében folytatódik a játék! A helyes választ adók között minden alkalommal egy-egy értékes könyvet sorsolunk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon várjuk, címünk: Dunántúli Napló Szerkesztősége, 7623 Pécs, Rákóczi út 31 A lapra írják rá: Európa-játékl E havi kérdésünk: Melyik internet-címen érhető el az EU jogtára? 1. europa.inl.eu/eur-lex 2. mvw.euro/torv ||f 3. afp.inl.org/jogtar A válaszadásban segít lapunk előző Ell-melléklete! Az előző havi kérdésünkre adott helyes válasz: Maastricht Az európai kulturális örökségei bemutató könyvet Dékóny Jenőné pécsi olvasónk a szerkesztőség titkárságán veheti ál. Negyvenötmilliárd a régiónak Ha felvennék országunkat az Európai Unióba, a Strukturális és Kohéziós Alapból nem kevesebb mint 45 milliárd forintot kaphatna régiónk. Ez főleg akkor tűnik soknak, ha tudjuk, hogy ebben az évben kö­rülbelül 3 milliárd forint területfejlesztési támogatásban részesült Baranya, So­mogy, Tolna és Zala. Horváth Gyula, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia pécsi központú Regio­nális Kutatások Központjának főigaz­gatója lapunknak elmondta: ez a ha­talmas összeg nem jár automatikusan, ki kell dolgozni még egy fejlesztési stratégiát is, melyben bizonyítani kell, hogy a régió képes a jövedelemtermelő ké­pesség növelésére és a munkanélküliség csökkentésére. Mindez azonban egy, az eddigiektől tökéletesen eltérő területi gaz­dasági filozófiát igényel. Pontosan meg kell határozni: milyen irányba is szeretne elmozdulni a Dél-Dunántúl. Ma még - így Horváth Gyula - a régión belüli együttműködés nem magától érte­tődő, mindenki csak a saját forrás megszer­zéséért és annak kiegészítéséért fáradozik. Egymásba kapcsolódó projektek, progra­mok láncolatára lenne szükség. Fontos kérdés, hogy a majdani pénzt mire költse a négy megye. Az infrastruk­túra fejlesztése az egyik legfontosabb fel­adat. Negyvenötmilliárdból például repülő­térre is futja majd, de a régió városai kö­zötti, belső hálózatfejlesztés sem mellékes. A környezetvédelem és a termelőtevékeny­ségek bővítése sem hiányozhat a majdani pályázatból, melyet a Regionális Fejlesz­tési Tanácshoz adnak majd be a megyék. A termelőtevékenység bővítése kétféle módon képzelhető el: aktív és innovatív módon - válaszolta kérdésünkre Horváth Gyula. Az egyik lehetőség, hogy követjük az észak-dunántúliakat, akik korszerű technológiát alkalmazva érnek el jó gazdasági eredményeket. A másik út a kutatásé és fejlesztésé. A Dél-Dunántúl ebben a tekintetben nincs túl jó hely­zetben: a GDP-nek csak egy töredékét fordítja a régió erre a célra. Ugyanak­kor humán erőforrásokban nagyon gazdag szűkebb pátriánk, csakhogy ez a szellemi kapacitás nem hasznosul kellő mértékben a gazdaságban. Horváth Gyula úgy véli: kitörési lehető­séget jelenthet az ipar - de nem a nagyipar -, a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Ám mindez innováció, kutatás és fejlesztés nélkül elképzelhetetlen. N. F. Teljesen új területi gazdasági filozófiára van szükség Integrációs szótár 1. Csúcsértekezlet: a legfelsőbb szint A csúcsértekezlet az Eu­rópai Unió legmagasabb szintű tanácskozó testü­leté: a tizenöt tagállam ve­zetőinek találkozója. A legfontosabb kérdések és legizgalmasabb témák rendszeres fóruma. A hatályos szabályok értel­mében a csúcsértekezletet az Európai Unió legalább félévente összehívja, de szükség esetén akár ennél gyakrabban is sor kerülhet az összejövetelre. Az elmúlt évek gyakorlata immár azt mutatja, hogy az unió fél­évente legalább két csúcsér­tekezletet tart, mégpedig mindkettőt abban az állam­ban, amely az adott félévben az EU soros elnökségét is biztosítja. Az állam- és kormányfői találkozót rend­kívüli események esetén, egy-egy nagyobb téma megvitatására, vagy a fél­évente változó elnökség le­zárása miatt hívják össze. Az EU soros elnök tisztét je­lenleg Ausztria tölti be, a megelőző félévben pedig Nagy-Britannia büszkél­kedhetett a címmel. 1998 második felében összesen két csúcsértekez­letre kerül sor: az egyiket az elmúlt hét végén, október 24-25-én tartották - elvileg mindössze egyetlen téma, az EU-s döntéshozatali rend­szer újraszabályozásának megvitatására. A második találkozó decemberben lesz, azon a soros elnök, Ausztria számol be a másik tizen­négy tagállamnak a félév történéseiről, az elnökség kezdetén meghatározott cé­lok teljesítéséről, illetve táv­lati tervet készít elő a vár­ható feladatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents