Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-28 / 295. szám

4 Dünántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1998. október 28., szerda 8HH UTUNK EURÓPÁBA ☆ ☆ ☆ ^ ☆ ☆ ☆ Hírcsatorna Versenyjogban nem kell mentesség. Magyarország nem jelzett átmeneti men­tesség vagy kivétel iránti igényt az EU versenyjogi anyagának átvételére. A csatlakozást követően a ha­zai vállalatoknak hat hónap­juk lesz arra, hogy a közös­ségi kartelltilalom hatálya alá eső szerződéseiket hoz­záigazítsák az EU-verseny- szabályokhoz. Duna-védelem. Csütörtö­kön életbe lépett a Duna vé­delméről és állagmegőrző hasznosításáról szóló egyezmény, amelyet Auszt­ria, Horvátország, Csehor­szág, Németország, Magyar- ország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Unió ratifikált. A Duna-vé- delmi konvenció fő célja, hogy aláírói „minden rendel­kezésre álló jogi, közigazga­tási és műszaki intézkedéssel hozzájáruljanak a Duna és a hozzá tartozó vizek meglévő környezeti és vízminőségé­nek fenntartásához, valamint javításához”. Magyar napok Koppen­hágában. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere nyitotta meg Koppenhágában, a Környe­zetvédelmi és Energiaügyi Minisztériumban a Magyar Kulturális Napokat. A ren­dezvénysorozaton több ne­ves hazai együttes - a Buda­pesti Fesztiválzenekar, a Honvéd Művészegyüttes, a Liszt Ferenc Kamarazenekar - képviseli a hazai művésze­tet. A sorozat színvonalát és elismerését jelzi, hogy a Ma­gyar uralkodók pénzérméken című kiállítás anyagát a Dán Nemzeti Múzeum éremtárá­ban mutatják be. Haladás. Az EU keleti bő­vítéséhez kapcsolódó re­formok terén előrelépést ér­zékelnek a tagállamok veze­tői. Ugyanakkor arra is fi­gyelmeztetnek, hogy a hala­dás nem egyenlő mértékű. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pprv) 501-554, 501-555 • mm \ s siiBijÉ Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyórffy Zoltán Ki mit vár az EU közeledésétől? M Véleménye szerini az alább felsorollak nyernek vagy vesztenek hazájukban, ha az országuk és az Európai Unió kapcsolatai szorosabbá válnak? Iíz ország: Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia százalékos átlaga Nyer Veszít Magánvállalkozások 62 10 Fegyveres erők 60 7 Oktatási rendszer 55 10 Eü. és szociális szolgáltatás 52 11 Közalkalmazottak 40 16 Állami vállalatok 38 29 Fizikai munkások 37 25 Mezőgazdasági termelők 36 34 Alacsony jövedelműek 34 23 Az Eurobarométer fontos ré­szét képezi az egyes orszá­gokban mért elégedettség a parlamenti demokratikus rendszerrel, illetve a piacgaz­dasággal. Magyarországon az 1997 no­vemberében történt felmérés során a válaszadók leginkább az emberi jogokkal és a piac- gazdasággal elégedettek, ke­vésbé pedig a parlamenti de­mokráciával és az ország hala­dási irányával. Ennek az elége­dettségnek a mértéke azonban jóval alacsonyabb, mint 1991- ben, de magasabb, mint 1995- ben és 1996-ban. Térségünk országaival ösz- szehasonlítva az emberi jogo­kat kivéve a magyar közvéle­mény az átlagnál kevésbé elé­gedett. Amíg a piacgazdasággal nálunk a megkérdezettek 37%-a elégedett, addig az arány Ro­mániában 64, Lengyelország­ban 62, Észtországban 55%. A demokráciával, mint rend­szerrel a magyarok 64%-a elé­gedetlen, de a lengyeleknek csak 37, a románoknak 50%-a. Hasonló a helyzet a demokrácia fejlődésének, működésének megítélésében. Leginkább elé­gedetlenek a politikai-gazda­sági rendszer jellemzőivel a bolgárok és szlovákok. Az emberi jogok elismerésé­vel viszont a magyarok a legin­kább elégedettek, ahogyan azt a megkérdezettek 61%-ának vé­leménye mutatja. Ebben a vo­natkozásban a további sorrend Észtország, Csehország, Bulgá­ria és Szlovákia, míg legna­gyobb mértékben a litvánok és románok elégedetlenek. Jó vagy rossz irányban halad- e az ország? Jó irányt az észtek 58, bolgárok 62, románok 51, lengyelek 49%-a mond, majd a magyarok 28%-a. Kevesebbet csak Csehországban és Szlová­kiában regisztráltak a felmérés­nél, 26-26%-ot. A magasabb is­kolai végzettségűek és a 39 év alatti felnőttek a haladás irányát az átlagosnál jóval kedvezőbben ítélik meg. K. E. Azt sem tudták, mik a gondjaik Az ausztriai Fieberbrunnban az Európai Ifjúsági Tanácsok ta­lálkozóján vett részt a pécsi Babits Gimnázium néhány diákja október elején. A tiroli városban rendezett „Zusammen etwas bewegen” („valamit együtt csinálni”) rendezvényen az egyetlen nem EU-tagországból érkezett csoportként szerepeltek.- A tapasztalatok azt mutatják, szükség van egy olyan európai ifjúsági szervezetre, mely a fia­talok jogait és érdekeit tevéke­nyen, széles skálán képviseli - mondta el Schmidtné Bálint Mária, a Babits Gimnázium ta­nára. Léteznek speciális ifjú­sági problémák, a jelenlegi diákszerveződések viszont nem ezeket vállalják fel elsősorban. A fiataloknak beleszólásuk kell legyen az őket érintő kérdé­sekbe - ez néhány országban már gyakorlattá vált. Az ausztriai műhelymunká­ban Kövesi Szilvia, őry Le­vente, Papp Aliz, Pirisi Zoltán és Rogányi Dániel vettek részt. Elmondták, az ifjúsági tanácsok részt vesznek a helyi közössé­gek munkájában - néhány or­szágban ugyanis törvény köte­lezi az önkormányzatokat lét­rehozásukra, segítésükre. Civil szervezetek, melyek a pártpoli­tikát általában elutasítják, cél­juk, hogy koordinálják és moti­válják a fiatalokat saját érde­keik felismerésében és céljaik megvalósításában. A diá­kok úgy gondolják: ha az unió tagjai kí­vánunk lenni, itt­hon is meg kell valósí­tani a ha­tékony if­júsági ta­nács-rend­szert. En­nek gátját a pénzhi­ány jelent­heti, s nem elhanya­golható az sem, hogy véleményük szerint mindez so­kak mentalitásától távol áll. Egy biztos: folytatni kell a kap­csolatrendszer kiépítését - in­terneten, regionális találkozó­kon - hogy végre problémáik­kal tisztában legyenek. A fiata­lok által alapítandó Young Eu­rope 2028 szervezet jelenleg támogatókat és védnököt keres. Tibay Gábor Forráskeresés a közlekedésben A közelmúltban útfejlesztési szakmai tanácskozást tartottak a megyeszékhelyen, amelynek a legfőbb témája a déli elkerülő út kialakítása volt. Szóba került az is, milyen EU-s pénzekhez juthatna a dél-dunántúli régió a közlekedés javításához. PÉCS Várhatóan novemberben kez­dődik meg a EU-csatlakozási tárgyalások azon része, amely kifejezetten a közlekedésről szól. Az Európai Unió ennek a témakörnek nagy fontosságot tulajdonít, így a megbeszélések is jóval hosszabb ideig folynak majd hazánkkal. Azt, hogy az unió kiemelten kezeli az infrastrukturális fej­lettséget, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tagállamok évente csaknem 130 milliárd ECU-t költenek a közlekedés fejlesztésére. Ugyanakkor az utóbbi években észlelhető, hogy a közutak támogatása csökken, ellenben egyre több pénz jut a vasúti és vízi jármű­park javítására. Arra azonban már a tagfelvé­tel előtt is van lehetőség, hogy az EU-forrásból Magyarország is részesedjen. Kazatsay Zol­tán, a közlekedési minisztérium helyettes államtitkára a fóru­mon ismertette, három olyan alap van az Európai Unióban, amelyből infrastrukturális fej­lesztésre pénzhez lehet jutni. Az első ilyen forrás kifeje­zetten a tagfelvétel előtt álló or­szágoknak szól, mintegy 1 mil­liárd eurót osztanak majd szét 7 év alatt 10 ország között. Ez nem adomány, pályázni kell, de aki megfelel a feltételeknek - s képes kifizetni az önrészt -, je­lentős összegekhez juthat. A második lehetőség az úgy­nevezett strukturális alap. Éz elsősorban regionális fejleszté­sekre, emberi erőforrás, sze­mélyzeti továbbképzés finan­szírozására szolgál, azonban megfelelő pályázatokkal itt is esélyes lehet hazánk - akár a közlekedés terén is, hiszen nem csak az utakon kellene javítani. Amikor az EU harmadik alapjából kap már Magyaror­szág összegeket, sok probléma megoldottnak tekinthető. Ez ugyanis kifejezetten a tagálla­moknak szól, 3 milliárd euróval próbálja kiegyenlíteni az orszá­gok közötti közlekedési kü­lönbségeket. Nyaka Sz. Másfél százalék feletti infláció Minimálisan, 0,2 százalékkal változtatott - felfelé - inflációs előrejelzésén az idei és a jövő évre az euró-övezet 11 orszá­gára a brüsszeli bizottság. A következő évre azonban csak 0,1 százalékos a változtatás az eurósoknál: a korábban jósolt 1,5 százalék helyett 1,6 száza­lék lesz a drágulás. Egyes or­szágok esetében a korrekció nagyobb mértékű az átlagnál. Brüsszel szerint Franciaor­szágban az infláció a korábbi 0,6 százalékkal szemben 1,2 százalékos lesz, Írországban pedig nem 2,7, hanem 3,3 szá­zalék az év hátralévő részében és 1999-ben. Más államok ese­tében csak 0,1—0,3 százalékkal változik a korábban jelzetthez képest az infláció, így lesz Németországban 1,1, Auszt­riában 1,3, Belgiumban 1,4 százalék, a többi országban ennél magasabb. Ugyanakkor a mediterrán államokban a már jelzettnél 0,2 százalékkal sze­rényebb inflációt vár jövőre Brüsszel. Stabil magyar gazdaság Az Európai Unió kelet- és kö­zép-európai tagjelöltjei, va­lamint Ciprus magasrangú pénzügyi kormányzati szakér­tői számára rendezett bécsi szeminárium részvevői az Eu­rópai Unió tagországaiból visszaigazolták, hogy a régió tagjelölt államai, köztük Ma­gyarország stabil gazdasággal rendelkeznek, s máris jól fel­készültek az EU-csatlako­zásra. A konzultáció részve­vői úgy látták, hogy az utóbbi idők pénzügyi támadásai, az ázsia, az oroszországi válság éppen a térség legegészsége­sebb részvénypiacait sújtották a legjobban. Ezt a nyugat-eu­rópai szakértők arra vezették vissza, hogy a beruházók tá­jékozatlanok voltak. A magyar piacot - a konfe­rencia részvevőinek benyo­mása szerint - azért érték kü­lönösen erős pénzügyi roha­mok, mert Magyarországon fejlett a tőzsde, viszonylag stabilak az árfolyami keretek, s a nyugati befektetési alapok innen tudták a legkönnyebben kivenni a pénzüket. Kozéletiség és jótékonykodás SÁSD -HEGYHÁT A város plébánosa évek óta a köz javára kamatoztatja nyugat-európai egyházi kapcsolatait. Ahol csak te­heti, adományokat szerez be, hogy a Hegyhát települé­seinek iskoláit és orvosi rendelőit segítse. Szonner Adám idős korát meghazudtolva szervez, leve­lez, sokat utazik saját költsé­gén, és számos mecénást fo­gad - szinte havonta - hit­községe plébániáján. Első­sorban németországi és auszt­riai papokkal, egyházi méltó­ságokkal és hívők létesítette jótékonysági alapítványokkal áll kapcsolatban. Leggyümöl­csözőbb az együttműködése elsősorban Straubing, Auf- kirch, Regensburg, valamint Will nemcsak katolikus, de vi­lági közösségeivel is. Van úgy, hogy évente többször ér­kezik az ál­tala patronált észak-bara­nyai helysé­gekbe iskolai berendezés, szemléltető­eszköz, a körzeti ren­delőkbe és a kórházakba, mint például a dombóváriba mű­szer, ágy és speciális beren­dezés. Eddig még senki sem utasította el az ajándékot, hisz a roppant agilis plébános­apát, aki a helyi politikai és közéletből is aktívan kiveszi a részét, önzetlenül adakozik. Nem szab feltételeket, nem vár el semmiféle elkötelezett­séget. Szó sincs tehát arról, hogy egyfajta hittérítői külde­tést töltene be. Szenvedélye a segítség- nyújtás, és ennek köszönhe­tően amatőr kulturális csopor­tok ingyenes nyugat-európai útjait is előkészíti. Csuti J. Az EU a víziközlekedést kiemelten támogatja fotó: wéber t.

Next

/
Thumbnails
Contents