Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-22 / 290. szám
1998. október 22., csütörtök Emlékezés A köztársaság kikiáltásának napja - Elnökök a magyar történelemben Gróftól az íróig tisztségéről. Az Államvédelmi Hatóság ugyanis mint a szocializmus ellenségét letartóztatta. Rónai Sándor lett ezután az Elnöki Tanács elnöke bő két esztendeig, majd - 1952 augusztusában - következett Dobi István. 1967-ig, tehát nem kevesebb, mint tizenöt évig tartott „uralkodása”. Losonczi Pál azonban őt is túlszárnyalta, kereken húsz évig, 1987-ig töltötte be a legmagasabb közjogi méltóság helyét. Az őt rövid ideig követő Németh Károly, majd Straub F. Brúnó már a Kádár-rendszer végnapjait fémjelezte. A rendszerváltást követően komoly politikai viták folytak a köztársasági elnöknek a nép, illetve a parlament általi megválasztásáról, népszavazás is érintette ezt a kérdést. Végül is 1990 augusztusában Göncz Árpádot választotta meg öt évre az Országgyűlés, és 1995-ben ezt megismételte a Ház. Tombor László történész figyelmeztet: miként a „köztársaság” és a „népköztársaság” között alapvető fogalmi és tartalmi különbségek voltak-van- nak, ugyanígy nem lehet egyenlőségjelet tenni a „köztársasági elnök” és az „Elnöki Tanács elnöke” közé sem. Ez utóbbi szervezet és elnöke törvény- erejű rendeleteket alkothatott, így a pártállami időszakban a parlament és a kormány törvényalkotó munkáját háttérbe szorította és végrehajtotta a pártvezetés utasításait. Az 1989-ben megalkotott, majd módosított köztársasági elnöki intézmény visszatérést jelentett az 1946. évi államfői elképzelésekhez. Az elnök nem a végrehajtó hatalom irányítója, de a szimbolikus hatalomnál többel rendelkezik. Ezenkívül mint az ország első közjogi méltósága, képviseli, megjeleníti a magyar államiságot ország-világ előtt. Deregán Gábor Aligha sejtették az utolsó „pártállami” országgyűlés tagjai 1985 júniusában, alakuló ülésükön, hogy majdan történelmi változások tanúi, sőt tevékeny szereplői lesznek. Hogy - például - alkotmányt módosító törvényükkel Magyarországon ismét kikiáltják a köztársaságot, és ezzel megteremtik a köz- társasági elnök intézményét is. lását követően a Nemzeti Főtanács látta el az államfői jogkört. A háromtagú - változó összetételű - testület 1946. február 1 - jéig látta el feladatát, amikor is a háború utáni első szabadon választott nemzetgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely Magyarországot királyság helyett ismét köztársaságnak nyilvánította. A köztársaság elnökévé Tildy Zoltánt választották meg, aki leváltásáig, 1948 augusztusáig töltötte be e közjogi méltóságot. Helyét a Magyar Dolgozók Pártja létrehozását támogató volt szociáldemokrata politikus, Szakosíts Árpád foglalta el. 1949. augusztus 23-án - a szovjet mintájú alkotmány elfogadását követően - az új hatalmi szerv, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének is megválasztották. 1950. április 14-én Szakasits „lemondott” Göncz Árpád Antall Józseffel A Parlament ablakából - az 1989. évi XXXI. törvény alapján - hatalmas tömeg előtt az év októberének 23. napján, a forradalom évfordulóján Szűrös Mátyás házelnök hirdette ki a köztársaságot. A politikus azt követően, bő fél évig, az új parlament megalakulásáig ideiglenes köz- társasági elnökként töltötte be ezt a funkciót. Neves elődök székében foglalt helyet.- Érdekes színfoltja a magyar történelemnek, hogy Magyarország első köztársasági elnöke egy gróf volt, Károlyi Mihály, az őszirózsás forradalom vezető alakja - mondja Tombor László történész. A Tisztelt Ház, A magyar országgyűlések története 1848-1998 címmel nemrég kiadott tanulmánykötet szerkesztője az országgyűlések múltját kutatva a különböző respub- Károlyi Mihály a Parlament előtt likákkal és államfői formációkkal is közelebbi ismeretséget kötött. A kezdetek 1918-hoz kapcsolódnak. Az őszirózsás forradalom 1918. október 31-i győzelme után felállt, Károlyi Mihály vezette kormány kezdetben nem tervezte az államforma megváltoztatását, az események azonban gyors fordulatot vettek. Két hét sem telt el, és november 16-án a Parlament előtti téren már tízezrek éltették a köztársaságot, miközben benn a kupolacsarnokban a Nemzeti Tanács kinyilvánította az ország függetlenségét. A köztársasági elnöki tisztet azonban csak 1919. január 11-én töltötték be, amikor a kormányfőségről lemondó Károlyit a Nemzeti Tanács ideiglenes elnökké nevezte ki. 1919. március 21. azonban más irányt adott az eseményeknek, olyannyira, hogy a köztársaság fiatal intézményének működésében Magyarországon mindjárt Szűrös Mátyás hosszabb szünet is következett. A proletárdiktatúra rendszeréből hiányzott az államfő. A hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezében összpontosult. A Tanácsköztársaság után a király nélküli királyság csaknem jcét és fél évtizedes története következett. Az 1920. évi I. törvény kimondta, hogy „a nemzet- gyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.” Ez lett Horthy Miklós. Újabb fejezet Szálasi Ferenc rövid szereplése. Szálasit - mint ismert - kényszer hatására Horthy nevezte ki 1944 októberében a „nemzeti összefogás kormányának” élére, az Országtanács pedig az államfői jogokat is gyakorló nemzetvezetővé választotta. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i megalakult Pesti Srácok jelképes sírja Berkely Springsben Hétszáz emlékmű világszerte Az idei Szép Magyar Könyv-verseny egyik díjazottja az 1956-os Intézet kiadásában megjelent Emlékművek ’56-nak című kötet, amelynek szerzője október 23-a alkalmából Nagy Imre Emlékplakett kitüntetésben részesült a köztársasági elnöktől. Nem véletlen a siker, az egyöntetű elismerés, Boros Géza művészettörténész ugyanis példa nélküli feladatra vállalkozott. Több mint hároméves munkával összegyűjtötte és feldolgozta az 1956. évi forradalom tiszteletére hazánkban és a nagyvilágban állított emlékműveket.- 1956 és 1998 között 21 országban, csaknem 300 településen több mint 700 köztéri emléket állítottak - mondja a szerző. — Hasonló nemzeti megmozdulásra az 1848-49. évi forradalom és szabadság- harc, majd a két világháború kínált alkalmat. Hasonlóság és különbözőség egyaránt felfedezhető. A ’48-as emlékművek állításának ugyanis immár másfél százados múltja, hagyománya van. Ezzel szemben 1956 megünneplésére és ezen belül köztéri idézésére Magyarországon csak 1989, a forradalom politikai rehabilitációja után nyílt lehetőség. Lényeges az eltérés például az első világháborús emlékállításoktól is, mert amíg a ’20-as, ’30- as évek szobrai jórészt hivatalos kezdeményezésre, a kor uralkodó ideológiáját tükrözve születtek, az ’56-os emlékművek „alulról jövő kezdeményezések” eredményei. A megrendelők között egyaránt megtalálhatók önkormányzatok, egyesületek, alapítványok, veteránszervezetek és magánszemélyek. A kegyelet, a tisztelet a legváltozatosabb formában jelenik meg. A forradalom ily módon megnyilvánuló utóélete valójában már a forradalom napjaiban megkezdődött. Az első mementót Baján, a Dérikertben állították Pátzay Pál Dunába borított Sztálin- szobra helyén, 1956. október 26-án. Ez egy téglafal volt kereszttel, kőbe faragott babér- koszorúval, lángoló szívvel, felirattal. Az első szobrot - egy amatőr művész egy nap alatt elkészített gipszalkotását - 1956. november 1-jén Keszthelyen, a Fő téren avatták fel. A zászlóvivő, harcba induló fiatal felkelő figurája ötméteres talapzaton állt. Ezeket is megelőzte azonban az olaszországi Bolzanó- ban 1956. október 24-én felszentelt jelkép. Egy katolikus munkásegylet tagjai eredetileg a szabadságától megfosztott Mindszenty bíboros mellett kívántak ily módon protestálni, a rusztikus kőszikla azonban - a Budapestről érkező hírek hatására - a magyar forradalom emlékműve lett. 1956 és 1989 között a nyugati magyarság szinte mindenütt állított szobrot, emléktáblát, más emlékjelet Kanadától Ausztráliáig, Svédországtól Dél-Afrikáig. Magyarországon a rendszerváltozás utáni első években avatás avatást követett, a 40. évforduló után már gyérülnek az ilyen ünnepi alkalmak. Ezzel együtt az emlékművek jelzik: 1956 kultusza mindinkább beépül a múlt kincsesházába. Deregán G. Ünnepi programok Baranyában Megyénk számos településén tisztelegnek ma és holnap az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének, valamint a köztársaság kikiáltásának emléke előtt. Pécsett az 56-os Diákparlament Társaság ma 15 órától a Rákóczi út 80. szám alatti emléktáblánál szervezi összejövetelét, melyen a szónok dr. Bu- zády Tibor, a Baranya Megyei Munkástanácsok Nemzeti Tanácsának tagja lesz. Pénteken 9.30-kor a 48-as téri emlékműnél a jelenlévőket dr. Bellyei Árpád, a POTE rektora köszönti, a hajdani eseményekre pedig dr. Buzády Tibor emlékezik. Ezt követően a Színház téren gyülekeznek az ünneplők a Munkástanácsok emlékkőtömbjénél, ahol az ejgykor történtek tanulságait Perényi József, a Munkástanácsok Országos Szövetségének titkára értékeli. A MIEP este hat órára várja az ünneplőket a várfalnál lévő kopjafánál. Komlón, a Városház téren 17 órakor gyertyát gyújtanak az elesettek, valamint az ártatlanul meggyilkoltak tiszteletére, elhelyezik a kegyelet virágait a polgárok, az ifjak, a pártok és a szervezetek képviselői is. Mohácson már ma is ünnepelnek 18 órától a Brodarics Téri Általános Iskolában, ahol a hagyományok szerint felvonják a zászlót. A rendezvényen Máté Lajos nyugalmazott gimnáziumi tanár fejti ki gondolatait az egybegyűlteknek. A pénteken emlékezők a Deák tér emlékművénél gyülekeznek 17 órakor. Előtte fél órán át térzene szól, majd Sz.ekó József polgármester szónokol. Koszorúzni fog a keddi előjegyzés és jelentkezés alapján többek között az önkormányzat, a Fi- desz-MPP, az FKgP, az MDF, az SZDSZ helyi pártalapszer- vezete, a MOFA Rt., valamint az Öntöde Kft. munkástanácsa. Szigetváron a képviselő-testület tagjai 8 óra 30-kor felkeresik a turbéki és a botykape- terdi temetőben a meghurcoltak sírjait. A gyászolók nevében dr. Péter Károly emlékezik. A központi műsornak 10 órától a Zrínyi Filmszínház ad helyet, ahol a hallgatóságot Ruppert Ignác középiskolai igazgató üdvözli, Mozsgai Péter polgármester pedig kitüntetéseket nyújt át. A forradalmi emlékhelynél 11.30-kor kezdődő koszorúzásra a Szigetvár és vidéke 1956 Alapítvány meghívta Rajkai Zsoltot, az 56- osok Világszövetsége budai területének elnökét is. Nemzeti ünnepünk napján a siklósi lakókat és a pártszervezetek képviselőit a katolikus temetőbe várják 10 óra 30-ra a rendezők, így az önkormányzat, a Várbaráti Kör, valamint az 56-os Szövetség. A köszöntő elmondására dr. Simor Ferencet, a Vár- és Múzeumbaráti Kör elnökét kérték fel. Pécsváradon, a Kossuth téren péntek 10 órától rendezik a kegyeleti műsort. Az egybe- sereglő polgárokat dr. Bíró Ferenc önkormányzati képviselő köszönti. Az iskolások történelmi és irodalmi témájú műsorral lépnek fel. Sásdon, a Dózsa György úti emlékoszlop-csoportnál - a kegyeleti esemény központi helyszínén - 17 órától a fúvós- zenekar térzenét ad, aztán múltat értékelő beszédét mondja el Kovács Sándorné polgármester. Végül a megjelentek egy csoportja zászlókkal vonul fel a Szent Imre utcába, ahol gyertyákat gyújtanak az egykori Forradalmi Tanács emléktáblájánál. A bólyiak pénteken 18.45-től róják le kegyeletüket a hősök emlékhelyénél, majd 19.30-kor gálaműsor kezdődik az Erzsébet Vigadóban. Sellyén már ma kezdetét veszi az ünnepségsorozat, szokás szerint a Mezőgazdasági Szak- középiskola szervezésében. Csütörtök 11 órakor az oktatási intézményben a diákszínpad történelmi játékot mutat be, míg pénteken 11 órakor a művelődési házban lendvai (Szlovénia) együttesek mutatkoznak be. Házigazda a Polgárok Baráti Köre. A szentló'rinciek a buszpályaudvari millecentenáriumi kopjafánál találkoznak holnap 17.30-kor. Koszorúzni fog a város vezetősége, valamint az összes helyi pártcsoport. Szónoklatra Mátis István polgár- mester készül. Belvárdgyulán a zenés ébresztő után szabadidőparkot avatnak, és játékadományt vesz át Németh Jenó' polgár- mester. Este tűzijáték zárja a napot. Szászváron a plébánia falán elhelyezett táblánál ünnepelnek. Csuti J.
