Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-22 / 290. szám

12 Dünántúli Napló Hitélet 1998. október 22., csütörtök Az egyházmegye minden részéről érkeztek meghívottak a zsinatra fotó: laufer László Öltsétek magatokra az új embert Tegnap összeült az egyházmegyei szinódus Mayer Mihály megyés püspök az elmúlt év pünkösdjén hir­dette meg az egyházmegyei zsinatot, melynek jelmondata a kí­vánt megújulást idézi: „Öltsétek magatokra az új embert!” Tegnap a Pécsi Bazilikában, a zsinat nyitó szentmiséjén II. Já­nos Pál pápát Karl Josef Räuber érsek, pápai nuncius képvi­selte, aki a szentmise főcelebránsa volt. Menjetek és hirdessétek! Az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy bizonyítványukban (értesítőjükben), legyen az elemi, polgári, vagy középiskolai, a hit- és er­kölcstan a tantárgyak közül az első helyen állt. Ez nemcsak az egyházi iskolákban volt így, hanem az államiakban is. Ez azt is jelent­heti, hogy a hit oktatása és az erkölcsre neve­lés a legfontosabb társadalmi feladat volt. Kézenfekvő a következtetés, hogy ma is annak kellene lennie. Sajnos, nem az! A hit hirdetése nyomatékos hangsúlyt kap éppen ezekben a napokban, amikor az egyház október végén „missziós vasárna­pot” tart. Már régen rá kellett jönnünk, hogy a „missziók” kife­jezés alatt nem az afrikai népek közt működő európai misszió­sokat kell érteni, hanem inkább az elkereszténytelenedett Euró­pát kell misszionálni, újraevangelizálni. Hazánkban a hitoktatás ma fakultatív. Az egyház számára azonban nem fakultatív az evangélium hirdetése, mert maga az Úr Jézus Krisztus, bízta rá a feladatot, a küldetést, mert ő azt akarja, hogy az emberek higgyenek és üdvözüljenek. Ezért min­den megkeresztelt embernek - éppen a keresztsége miatt - joga van ahhoz, hogy az egyház oktassa és nevelje őt oly módon, hogy segítse eljutni az igazi keresztény életre. A hitoktatásnak tehát meg kellene kapnia a kedvező feltételeket, hogy ki tudjon bontakozni. Ez a megfelelő helyet, időt, segédeszközök haszná­latát jelenti. Mégis, az a tapasztalat, hogy sokszor nincs terem (megfe­lelő!), a tanrendbe beosztott hittanórák hiányában 0-ik, 7-ik, 8- ik, netán 9-ik órában lehet megtartani a hittant. A szülők pedig a gyermekre bízzák, hogy jár-e hittanra vagy nem, mintha nem ők tettek volna ígéretet a kereszteléskor arra, hogy gyermeküket keresztény módon fogják nevelni, vagy neveltetni. Mitől fosztják meg gyermeküket? Nemcsak a szeretetre épülő csodálatos krisztusi világtól, hanem egy következetes, akár a mai világ árjával szemben is ellenállni tudó erkölcsi magatar­tástól, mely nélkül nem igazán ember az ember. Báthory László apátplébános Máriagyűd búcsúzik a kegyszobortól Zárul a Mária-év Emlékeztető Évkönyv. Megjelent a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának jubi­leumi évkönyve az 1997/98- as tanévről. Az évkönyvet dr. Arató Orbán ciszterci házfó'nök és dr. Olasz István tanár szerkesztették, közli Páva Péter igazgató. Templomépítők Villány­ban. Október 23-án délután 4 órakor a Villányi Refor­mátus Egyházközség szép ünnepet kezd: ekkor tartják az 1947-ben idetelepült gyü­lekezet leendő templomá­nak alapkőletételét. Hálaadó istentiszteletet Bóka András esperes tart. Harangszentelés. A Pécs- Kertvárosi Református Gyü­lekezet templomának ha­rangjait Őrbattyánban öntöt­ték és október 25-én, vasár­nap délelőtt fél 10-kor, az is­tentisztelet előtt fogják fel­szentelni. A reformáció napja al­kalmából Pécs város protes­tánsainak közös istentiszte­lete az idén a pécs-kertvá- rosi református templomban lesz október 31-én este fél 6-kor. A kapucinus rend 1997 végén 90 országban 10 954 tagot számlált, 32 taggal ke­vesebbet, mint az ezt meg­előző évben. A legtöbb be­lépés a Csád Köztársaság­ban és Kerala szövetségi ál­lamban, valamint Mada­gaszkárban történt. Ezt kö- j veti a varsói tartomány, i Csökkenő számokat mutat ! azonban a többi európai or- I szág. Jubiláló gyülekezet A pécs-somogyi baptista gyülekezet énekkara 80. jubi­leumi istentiszteletét ünne­pelte október 10-11-én. So­kan hivatalosak voltak, töb­bek között Tóth Mihály né polgármesterasszony, Vokó János, a somogyi iskola igaz­gatója és a volt karvezetők. Az igét Gerzsenyi Sándor volt pécsi baptista lelkész hirdette. Sok énekszám hangzott el, melyet Ladas Olivémé, Ladas Tamás és Novák Noé vezényeltek. Közben egy-egy költemény és a régi karvezetők megem­lékezései tették színessé az alkalmat. Másnap folytató­dott ünneplésünk főleg hála­adással, délután a fúvószene­kar játszott Bódis Mihály ve­zényletével. Kapus Györgyné A szinódus előtti sajtótájékoz­tatón ott volt Karl Josef Räu­ber, Mayer Mihály (képünkön) és dr. Goják János, a zsinati munkák koordinátora. Mint azt Mayer Mihály megyés püspök elmondotta, a zsinati munkák az egyházmegye különböző plébániáin indultak, s az előké­szítés során meglehetősen sok véleményt és javaslatot hallot­tak az egyes témakörök felelő­sei, s az előkészítés során 16 dokumentum készült és ezeket- Exellenciás Úr! Ön kineve­zése óta már több alkalommal járt Baranyában. Látogatását személyes vonzalom, vagy a szinódus fontossága Okolja?- Mindkettő, de most inkább a szinódusról essék szó, hiszen egy ilyen munkaösszejövetel minden egyházmegye életében mérföldkő. Ahogy a fa évgyű­rűit látjuk, úgy az ember és egyházunk életében hasonló évgyűrűként jelentkeznek az egymást követő zsinatok is, me­lyek egyéni helyzetelemzést nyújtanak, fölmérik, hogy hol tartunk, hova jutottunk. Ez tör­ténik ma. Megfogalmazódnak és élesen felvetődnek a prob­lémák, s közösen megválaszol­a dokumen­tumokat fog­ják a zsinat résztvevői előbb szekci­ókban, majd pedig plenáris ülésen megvi­tatni és a püs­pök elé tenni, akinek a személyes jóváhagyá­sával válik majd kötelezővé. A zsinat október 21-től 24-ig tart. A négy főbb témakörbe juk azokat. A szinódus kije­löli a köve­tendő utat. Ne feledjük, hogy az euró­pai kultúra - melynek szerves része a magyarság kultúrája - keresztény gyökerű és abban az egyház által és az egyháztól függetlenül is beé­pültek a keresztény elemek.- Ön a Szentatya személyes képviselője, s most, hogy II. Já­nos Pál beiktatásának húszéves évfordulóját ünnepli a keresz­tény világ, mondana valamit róla. Talán egy olyan - szemé­foglalt 16 dokumentum az alábbiakat tartalmazza. A liturgia témakör foglalko­zik a szentmisével, a papsággal, papképzéssel, a jámborsági gyakorlatokkal, népi vallásos­sággal, a szerzetes és világi in­tézményekkel. Az oktatás-ne­velés szekcióba kerültek a há­zasság és család, a hitoktatás, a katolikus iskolák, lelkiségi mozgalmak és a szekták. Az egyházközség témakör szól a vi­lági munkatársakról, a plébáni­ákról, a karitászról, az ökume- néről. Végül a küldetésünk a vi­lágban feleimmel jelölt téma­körben az evangelizáció, a köz- életiség, az egyház szervezeti felépítése és a kisebbségek ke­rülnek szóba. K. F. lyesen is átélt történetre gondo­lok - ami őszentségét jellemzi.- Elmondhatom, hogy II. Já­nos Pál 1982-ben szentelt püs­pökké, s e napon ott voltak ve­lem azok a barátaim, akikkel együtt szenteltek pappá. A pápa személyesen fogadott, kedve­sen elbeszélgetett velem, s amikor búcsúznom kellett - magam sem tudom, hogy hon­nan e merészség - felrúgtam az audiencia korábban megváltoz­tathatatlannak tűnő, szigorú protokoll szabályait. Meghúz­tam köpenye szélét és megkér­deztem, nem jöhetnének be egy pillanatra egykori szeminarista társaim is. II. János Pál e kéré­sen nem ütközött meg, nagyvo­nalú és kedves volt, mint min­dig. Azonnal behívatta egykori osztálytársaimat és készíthet­tünk többek között egy közös felvételt. K. F. Vasárnap Máriagyűdön Karl- Josef Räuber pápai nuncius mu­tatja be a szentmisét. Konceleb- rál Mayer Mihály, megyés püs­pök, a horvátországi ferences provinciális és a jelenlévő pap­ság. A szentmisén részt vesz Horvátországból a baranyai fő­ispán, az eszéki polgármester és az eszéki egyetem rektorasszo­nya. A szentmise keretében adják át a gyűdi lelkiségi mozgalmak, a Pécsi Egyházmegye nevében a vállalt fogadalmakat. Az ün­nepi istentisztelet Te Deum- mal zárul. Szentmise után fél 1-ig szentóra következik, majd ün­nepélyes püspöki litánia és a kegy szobor búcsúztatása. A körmenet az útelágazásig kíséri a Szűzanyát, onnét autó­oszlop viszi tovább Eszékre. Kérik a híveket, ne jöjjenek fel autóval a templomhoz. Autóba akkor szálljunk, amikor a kör­menet leér az útra. A parkolás­nál segítenek a gyűdiek és a rendőrség. A forgalmat irányító rendezőknél lesz Mária-kép, ezt el lehet kérni, de a templomban is lehet vásárolni. Az autósok a Mária-képet tegyék a szélvédő jobb felső sarkába. Amikor el­indul a menet, használják a vészvillogót. Az autóoszlopot motoros rendőrök vezetik, majd a kegy­szobor következik, utána a pro­tokoll vendégek - ők külön számot kapnak. Ezután a sze­mélyautók jönnek, majd a bu­szok. Kérik, hogy az útlevelét ne felejtse otthon senki. Horvátországban minden fa­luban, ahol a menet áthalad, ha­rangozni fognak. Az eszéki Székesegyház előtti téren fú­vószenekar fogadja a zarándok­latot és elvezeti az ünnepi szentmise színhelyére. A főcel- lebráns a djakovói püspök lesz, á szentbeszédet a pozsegai püs­pök mondja. A mise végén Mayer Mihály pécsi püspök ünnepélyesen visszaadja a kegyszobrot és körmenettel ál­landó helyére, a ferences temp­lomba viszik. Kérik, hogy a magyarok ma­radjanak egy tömbben, hogy együtt tudjanak énekelni. Egyébként minden szertartás kétnyelvű lesz. Életünkben mérföldkő a szinódus Karl Josef Räuber II. János Pál nagyságáról és emberségéről Karl Josef Räuber érsek, II. János Pál pápa képviseletében vesz részt Pécsett a jelenleg tartó egyházmegyei zsinaton; rész­vétele a munka fontosságát és jelentőségét is mutatja. A nun­cius lapunknak is nyilatkozott. Ismerni, érteni Jézus tanítása szerint a törvény megtartása az Atya akaratának teljesítése. így ebben a szóhasz­nálatban az erkölcs inkább élet­forma, nem pedig puszta etika. Sokkal több mint egy-két norma betartása: szívből elfogadott, az Atya akarata szerint való élet és a benne való teljes bizalom. Szeretet, béke, megértés, szolgálatkészség, jóság, szere- tetreméltóság a legnagyobb cél, amelyre az ember törekedhet. Hogy mindez megvalósulhat az ember életében, azt korunk szá­mos lekötelezett kereszténye ta­núsítja. A szentek kiváló példák erre, az egyház őket állítja elénk, hogy elgondolkozzunk életünk­ről és kövessük őket. Abban, hogy a lélek szerint éljünk, a lelkiismeretünk segít. A lelkiismeret Isten hangja, amely az emberben legbelül szólal meg, figyelmeztet a sze­retetre, a jó tettekre. Mint Izrael népével történt, minket is fenyeget az a veszély, hogy a megszokás, a Törvény betű szerinti értelmezése elfe­ledi annak lényegét és eltérít minket a helyes útról. Ezért kell rendszeresen felülvizsgálni éle­tünket és összehasonlítani Jé­zuséval. Olvassuk tehát rendszeresen az Evangélium tanítását, mely­ből Isten legfontosabb üzeneteit ismerhetjük meg. Ismerjük meg az Egyház ta­nítását, amely közvetíti szá­munkra Jézus életét. Tanulmányozzuk korunk és korábbi idők keresztény tanú­ságtevőinek életét, munkálko­dását, mert életformájuk eliga­zítást adhat számunkra. Rozs Szilvia Keresztény ember az ezredfordulón A Pécsi Keresztény Értelmiségi Kör legutóbbi rendezvényén Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia el­nökhelyettese, szeged-csanádi püspök beszélt a katolikus egyház szerepéről társadalmunkban. PÉCS Gyulay Endre, szeged-csanádi püspök (képünkön) hosszasan ecsetelte a századvég kihívá­sait, benne a társadalom jövő­jének alakulását. Kiemelte: a keresztény taní­tásban az első a személy, az ember, az ember személyi mél­tósága. Nem azért, mert sajá­tos fajhoz tartozik, s a többi élőlény mind arra való, hogy a rabszolgája legyen. S nem csak a magam méltóságát látva, hanem minden emberét, bárki is le­gyen az. Gazdag vagy szegény, el­esett vagy az élen haladó. Meglátni tol­vajban, bű­nözőben is. Úgy ágyazva a világba, hogy abból igazi er­kölcsösség jöjjön ki - s mint az a pápai dokumentumokban vi­lágosan szerepel - a szolidari­tás. Mert nem egyedül élek a világban, hanem rászorulok a többiekre is. És a többiek kö­zül jó néhányan rám szeretné­nek támaszkodni. Ebben a pil­lanatban az én személyi méltó­ságom - mondotta a püspök - felértékelődik, s rajtam keresz­tül felértékelődik mások mél­tósága is. Szükség van az éle­tünk megszervezésében sok mindenkire, tanárra, iparosra, mérnökre, vízvezeték-szere­lőre, stb. Végtelen a sor, amelyben mi csak egy va­gyunk. Vagyis olyan össze­függésben tudunk csak létezni igazán, amiből nem hiányoz­hat senki és semmi sem. S nem zavarhatja meg azt lopás, rab­lás, korrupció vagy hanyag munka - mert minden érint engem és mindannyiunkat. A szolidaritás gondolata te­hát az a gondolat, amit minden kereszténynek tízszeres erővel kell a lelkében hordoznia, s nem a gyűlölködést, össze­visszaságot, pártoskodást szí­tani, hanem föltenni a kérdést: vajon én kiért vagyok felelős? Hogy kell a gyerekemet ne­velnem? Hogy kell a felada­taimat teljesíteni? Végül a harmadik fontos vezéreleme a keresztény em­bernek a szubszidiaritás, vagyis a lelkiismereti és egyéni szabadság mellett a ki­sebb emberi csoportokat, tár­saságokat bizonyos közös jo­gok gyakorlása megilleti. S ha ezt a kis csoportot jól váloga­tom meg, olyan közösségi erőt kapok, amellyel legsúlyosabb gondjaimon is úrrá lehetek. Kozma F.

Next

/
Thumbnails
Contents