Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-21 / 289. szám
6 Dünántúli Napló Kert - Szőlő - Balkon 1998. október 21., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Ét* jz «Gazdahírek Szigetvári hegybíró. A Szigetvár-Turbék és Helesfa Hegyközség hegybírói teendőit jelenleg Bakó Attila, a Pécs és Vidéke Hegyközség hegybírója látja el. (k) Óborpárlat. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium intervenciós támogatást nyújt azoknak a gazdáknak, akik borlepárlással akarják csökkenteni óborkészletüket. A lehető- ség iránt a hegybíróknál, illetve az FVM-hivatalnál lehet érdeklődni. (k) Orchidea-kiállítás. A Magyar Orchidea Társaság október 23-25-én rendezi a budapesti Füvészkertben (VIII. kér. Illés u. 25.) hagyományos orchidea-bro- mélia kiállítását és vásárát. A rendezvényt a nagyközönség naponta délelőtt 9 órától tekintheti meg. (k) Biocím. Több olvasónk is élénken érdeklődött a biogazdálkodás különböző formái iránt. Számukra hasznos cím lehet a Biokultúra Egyesületé: 1024 Bp. Kitaibel Pál u. 4., telefon: 316-2138. n(k) Védjegy. Az idei Foodapest szakvásáron (nov. 24-27.) jelenik meg a „Kiváló magyar élelmiszer” tanúsító védjegy. A cégek, egyéni termelők által benyújtott pályázatokat az agrártárca és független laboratóriumok szakértői bírálják el. (k) Aj. Avegbázakról. Kecskeméten, a Kertészeti Főiskolán november 27-én szakmai fórumot rendeznek az üvegházak hasznosításáról. A találkozón - a tervezéstől az építésen át a betelepítésig - szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket a melegházi zöldségtermesztés időszerű teendőiről. (k) Műtrágyázás. Országos talajvizsgálati eredmények igazolják, hogy az utóbbi évek gyenge intenzitású műtrágyázásai miatt a földek tápanyagai kimerültek. A hosszú távra gondolkodó gazdák megkezdték a szakszerű talajfeltöltést. (k) óvatosan szedjük a birsalmát! Tart még a birs szedésének szezonja, hiszen több fajta ezekben a napokban vált szedésre éretté. Érdemes tehát felhívni a figyelmet: a keményhúsú gyümölcs a közhiedelemmel ellentétben nagyon is érzékeny az ütődésre, a legenyhébb sérülésnél is szinte azonnal bebarnul és gyorsan romlani kezd. Nem szabad leverni, lerázni a fáról, pont olyan óvatosan kell leszedni kézzel, mint az almát vagy a körtét. Fontos, hogy jól válasszuk meg a szedés idejét, melyet a szín alapján határozhatunk meg a legegyszerűbben. A birs szedésre akkor érett, ha a zöld szín „megtörik”, kezd már átalakulni sárgává. Érdemes figyelni azt is, mikor kezd lekopni a gyümölcs felületéről a nemezre hasonlító szőrözöttség - ez is jelzi a szedés idejét. Ilyenkorra már kialakultak a gyümölcs jellegzetes íz, aroma és zamat- anyagai. Naptári időpont szerint ez - fajtától függően - október eleje és vége közé esik. Semmiképpen ne várjuk meg szedésével a fagyokat, mert a gyümölcs fagyérzékeny, - 2 fokon már képes elfagyni. A tárolása is különös: semmi más gyümölccsel nem tárolható egy helyiségben, mert erős, átható illatát az alma, a körte is átveszi. Célszerű az utóérés után feldolgozni, erre sokféle lehetőség kínálkozik: birsalmasajt, zselé, kandírozott birs. Kiváló különleges kompót és remek ivóié készíthető belőle, amik egyedi ízükön kívül nagyon egészségesek is, hisz a beltar- talmi értéke mellett jelentős méregtelenítő szerepe van, ami magas pektintartalmának köszönhető. A fajták jellemző tulajdonságaihoz, a fajta kiválasztásához segítséget ad a mellékelt táblázat. Buzássy Lajos 1 : = s Ua J Buzássy Lajos Gyümölcstermesztés - korszerűen Birsfajták fontosabb tulajdonságai Fajta Szedés Ideje Mérete HGYÜMÖLCS Alakja Felülete Termőképesség Növekedési erély Megjegyzés Angersl szept. közepe- okt eleje közepes alma bordázott bőtermő gyenge gyümölcshúsa kemény Bereczkl szept vége- okt. közepe nagy körte bordázott, erősen molyhos közepes erős gyümölcse Illatos, húsa főzésre pirosodik Champion szept. vége- okt közepe közepes-nagy Inkább körte sima, molyhos bőtermő középerős nagyon illatos, aromás Konstantinápolyi október közepes változatos bordázott, erősen molyhos közepes középerős erős Illat Leskovád október közepes-nagy változatos bordázott, éréskor kopasz bőtermő erős húsa főzéskor fehér marad, erős Illat Portugal október közepes-nagy körte bordázott közepes erős húsa kevésbé fanyar, főzésre sötétpiros lesz Vranja okt. eleje-közepe nagy, nagyon nagy Inkább hosszúkás körte molyhos kifejezetten bőtermő erős termését szüret után fel kell dolgozni BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A tavaszt őszszel kell előkészíteni mondták a régi, tapasztalt gazdák. És valóban, az ősz beköszönte nem jelenti azt, hogy ezután nem találunk munkát a kertben. Az idén sok gondja volt a gyümölcstermelőknek a gombás megbetegedésekkel, főként a meggyfák moniliás pusztulásával. A további fertőzéseknek úgy tudjuk elejét venni, ha most a lehullott lombot gondosan összegyűjtjük és megsemmisítjük. Ezt követően, de még a fagyok beállta előtt kell megpermetezni a meggy- és egyéb gyümölcsfákat gombaölő szerrel. A legolcsóbb és leghatékonyabb a 2 százalékos bordói lé. A veteményeskertben hozzá kell látni a kiürült ágyások kötött talajának felásásához. Arra kell törekednünk, hogy minél mélyebben lazítsuk fel a talajt a gyomok irtása, a csapadékvíz tárolása és a kedvező talajállapot céljából. A hantokat nem kell elegyengetni, a téli fagyok szétomlasztják a rögöket. A vályog- és agyagtalajú kertekben a közeljövőben kell felásni a gyümölcsfák alját, a virágágyak talaját is. A homoktalajú kertekben hagyjuk ezt a munkát tavaszra, nehogy a téli szelek a fellazított és fedetlenül maradt homokot elhordják. A szép pázsit minden kertkedvelő embernek a szeme fénye! A tavasztól őszig gyakran öntözött és rendszeresen nyírott gyep igen sok tápanyagot használt fel. A többéves gyepek talaja megtömődött, helyenként a gyomok, a mohák is elszaporodtak benne és az értékes pázsitfüvek tápanyaghiányban szenvednek. Ezért most fontos feladat a talaj fellazítása. Erre a célra kiváló eszközök állnak rendelkezésre, amelyek éles kései meghasogatják a földet, kihúzzák a mohát és a gyomokat. Ha ezt a munkát elvégeztük, kerül sor a gyep trágyázására. Erre a legalkalmasabb az apró, érett szarvasmarhatrágya, a dúsított komposzt, illetve a gom- bakomposzt. Ha vegyes műtrágyát használunk, akkor arra törekedjünk, hogy négyzetméterenként 5-6 dekát szóljunk ki a frissen lenyírt gyepre. A naspolyát csak akkor takarítsuk be, amikor túlesett az első fagyon. A leszedett és egy sorban, rekeszben tárolt gyümölcs december második felében lesz fogyasztásra érett. Sziklakért építése A sziklakért a meredek sziklás hegyek, lejtők növényvilágának élettere. Olyan helyen építsük, ahol azoknak a növényeknek életfeltételeit tudjuk biztosítani. A sík területen összehordott, házépítésből megmaradt kőkupac még nem sziklakért. Törekedjünk a természetet követve, lejtős területen kialakítani, ami a kövek réteges vagy csoportos elhelyezésével lehetséges. Ideális a teraszos, többszintes kert, ahol a két terasz-szint között lejtőt, rézsűt alakítunk ki. Ha a kertünkben nincs lejtős szakasz, a kert egyik sarkában, lehetőleg fal előtt, déli-délnyugati lejtéssel építsünk kis dombot. A sziklakért legyen tájba illő. A környékről hozzunk köveket, olyanokat, amik ott a természetben előfordulnak - fehér vagy szürke mészkő, vörös homokkő stb. Lehetőleg a felszíni kibukkanó, víz- és szél koptatta kövekből válogassunk. Igen mutatós a lyukacsos-tufás, vagy zúz- mós-mohás kő. Nagyobbakat és kisebbeket is gyűjtsünk. Tudni kell azonban, hogy természetvédelmi területen tilos követ gyűjteni! A nagyobb köveknek fészket készítünk a lejtőn, hogy a kő lapos fele biztonsággal felfeküdjön, és a kő nagyobbik fele a talajban legyen. Réteges elhelyezésnél a rézsűbe ferde síkban egy-egy réteget építünk be, míg a csoportos elrendezésnél a nagyobb kövek köré kisebbeket teszünk. Fontos, hogy a kövek biztonsággal álljanak beépítés után, akár rálépnek, akár a víz mossa, ne billenjenek el. A lejtőről lefolyik a víz, de vannak érzékeny növények, amelyek a tövüknél sem tűrik a vizet — árvalányhaj, kökörcsin, havasi gyopár -, ezeknek földdel kevert kőzúzalékból készítünk helyet. A sziklakért építésének ősszel van az ideje, hogy az őszi-téli csapadék átáztassa, így tavaszig megrokkan, és a növényeket akkor ültetjük be. Az ősszel beültetett növények körül ha megrokkan a talaj, a gyökerek a felszínre kerülhetnek, a növény kiszárad, ki- fagy. Ősszel csak a tavasszal virágzó virágok hagymáit dughatjuk el, amik mélyebbre kerülve biztonsággal telelnek. Közéjük ültetjük majd tavasz- szal a sziklakerti növényeket. Búzás László - Fotó: T. L. Burgonya a pincében A burgonya a sötét pincében tovább eláll, nem csírázik ki, tehát nem lesz fonnyadt. A páratartalom lehetőleg 85-90%- os legyen. Törekedjünk arra, hogy a szellőzőnyílások nappal csukva, éjjel nyitva legyenek mindaddig, amíg be nem állnak a kemény fagyok. A burgonya már -3 fokon 12 óra alatt megfagy, és amikor kienged, húsa édeskés, élvezhetetlen lesz. Viszont a ládákba feldúcolt, vagy zsákokba keresztbe rakott, jól szellőztethető burgonya fél évig is eláll +1,-4 fokos hőmérsékleten, 90%-os páratartalom mellett. Ezek szerint mindaddig szellőztessük (hűt- sük) a pincének azt a részét, amelyben burgonyát tárolunk, amíg a kívánt hőmérsékletet meg nem közelítjük. Természetesen télen is kinyithatjuk a szellőztető ablakokat, de ezt csak fagypont feletti hőmérsékleten tegyük. Jellemző a krumplira, hogy 6 fok feletti hőmérsékleten már csírázik. A télálló burgonyában a csíraképzés csak február után indul meg. Az újfajta vírusbetegségeknek ellenálló bioburgonya hosszabb ideig eláll és kevésbé romlik. Ügyeljünk arra, hogy fonálféreggel fertőzött termény ne kerüljön a tárolóba, az ugyanis gyorsan szétrothad, és a többi gumó is megfertőződik. Már tároláskor különítsük el a sérült, megrágott gumókat. Király László Veszélyek az alma tárolásakor Az almatermésűeknél nem elég egész év folyamán a termék megóvása, egészségi állapotának megőrzése. A szedést követő válogatás és tárolás is nagyon sok problémát vet fel. Gyakori betegség a taplófoltosság: a gyümölcsön 2-6 mm átmérőjű, áttetsző, világosabb vagy sötétebb színű foltok jelennek meg. A foltok többsége az alma alsó, csésze felőli részén található, behúzódnak a húsba is. Az idei évben számíthatunk tömeges előfordulására. Egyes fajták különösen hajlamosak e betegségre (pl. Kanadai renett, Török Bálint és mások). Jonatán-foltosság: a gyümölcs héján kb. 5 mm átmérőjű, csak a felületre korlátozódó világos vagy sötét foltok láthatók. Zöldpenészes rothadás: előbb világosbarna, lágyuló folt jelenik meg a felületen, majd tömött, zöld színű penészgyep lepi el a beteg részt. Feketerothadás: tárolás alatt az egész gyümölcs felülete megfeketedik anélkül, hogy az alma alakjában lényeges változás történne. Keserűrothadás: állandóan teijedő barna foltosság, ami később nedvesen elrohad, ösz- szezsugorodik, ráncos lesz, végül rózsaszín penésztelepek jelennek meg. Magházrothadás: az egészségesnek látszó gyümölcsben a magház környékén a belső rész elrothad. Főleg azok a fajták érzékenyek, melyeknek a csészéje nyitott (pl. Téli arany par- men, Londoni pepin). A raktározási körülmények nagymértékben befolyásolják a felsorolt betegségek elhatalmasodását. A plusz 18 Celsius fok körüli tárolás elősegíti a gombabetegségek terjedését, főleg ha ehhez még magas páratartalom is járul. A levegő alacsony páratartalma viszont fonnyadást okoz. A gyümölcs száraz körülmények között ráncosodik, ami akár 25 százalék feletti súlyapadást is előidézhet. A raktári betegségek elleni védekezés: a tárolóhelyiség fertőtlenítése (klórmeszes meszelés); betárolás előtt kén égetése, 8 g/légköbméter; raktározás előtt szigorú válogatás (sérült almák nem kerülhetnek a tárolóba); legkedvezőbb lenne a plusz 3-5 Celsius fok körüli hőmérséklet a tárolóban, 70-80% közötti légnedvességgel, de ezt csak a hűtőházban lehet biztosítani, 0 fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet. Almatermesztőknél magasabb hőmérsékleten (kb. 10 fok) történő tárolásnál lehetőleg alacsonyabb páratartalom mellett könnyebben megvédhető (kb. 10 fok), ha a gyümölcs felületén sérült viaszréteget pótoljuk betárolás előtt. Erre a célra engedélyezett a Prolong. A kezelés hatására jelentősen meghosszabbítható a tárolás időtartama, lecsökkenthető a tárolási veszteség még kedvezőtlen körülmények között is. A Prolongos kezelés egy vékony, láthatatlan bevonatot képez a gyümölcs felületén, mely lassítja az érés folyamán keletkező gázok héjon keresztüli távozását. Az érés folyamán keletkező széndioxid felhalmozódik, lassítva a gázok diffúzióját, a párolgást, az alma érését, csökkentve az apadási veszteségeket. Részletes információ a csomagoló burkolatán található. Czigány Csaba Gabona helyetti újdonság: amaránt A gabonákból mutatkozó túltermelés ismét aktuálissá tette egy Magyarországon kevéssé ismert növény, az amaránt termesztésének elterjedését. Az amaránt a föld egyik legősibb kultúrnövénye, az amerikai földrészről származik. Fogyasztása az étkezési kultúra fejlődésével az Egyesült Államokban széles körben elterjedt, ugyanakkor már Nyugat-Euró- pában is egyre többet használják különféle élelmiszerekbe bedolgozva. Termesztése kifejezetten kézimunka-igényes, a szakemberek melegigényes növénynek tartják. Csírázáskor, és fejlődése korai szakaszában igényli a csapadékot, később tűri a szárazságot. Növényvédelme szinte szükségtelen. K. E. *
