Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-21 / 289. szám

1998. október 21., szerda Háttér-Riport „Nyugodt lelkiismerettel megyek el a városházáról” Az átalakulások korszaka volt a város életében Beszélgetés dr. Páva Zsolttal, Pécs leköszönő polgármesterével Egy korszak véget ért Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának történetében. Dr. Páva Zsolt eddigi polgármester távozik, de ez már hónapokkal ezelőtt bizonyos volt mindenki számára, hi­szen nem vállalt jelölést városi tisztségre. Tulajdonképpen nyolc év városházi munkát hagy maga után, hiszen az első önkormányzati ciklusban alpolgármester volt. Nyolc év már szinte egy kisebb korszak a kétezer éves város történetében is.- Milyen várakozással indult a rendszerváltás idején az ön- kormányzati pályára?-Van egy szimbolikus egy­beesés a dátumoknál. A mos­tani új közgyűlés alakuló ülése feltehetően október 29-én, csü­törtökön lesz. Ez napra meg­egyezik azzal a dátummal, amikor 1990-ben alpolgármes­terré választottak a testületben. Nem készültem előre a tiszt­ségre, nem voltak különös elvá­rásaim ettől a pozíciótól. Illetve egy azért volt. Mivel szilárdan hittem - és hiszek továbbra is - a demokráciában, tisztségtől függetlenül eltökélt szándékom volt olyan közreműködés válla­lása, hogy a rendszerváltás a pécsi önkormányzatban, illetve az önkormányzat által is meg­valósuljon. Ez megtörtént.- Ez a nyolc városházi év az Ön szálltára mennyire egység, illetve mennyire lehet különvá­lasztani kétszer négy évre?- Formailag is, funkcióban is két két különböző időszakról van szó. 1990-től 1994-ig tar­tott minden nyűgével, bajával együtt az átalakítás. Akkor al­polgármester voltam. Az utóbbi négy évben, amikor közvetlen választás révén a polgármesteri székben ülhettem, egészen más politikai szituációba kerültem. Formailag tehát ketté válik a nyolc év, a munka tartalmában mégsem tudom két részre osz­tani csak azért, mert a város­háza épületében egy irodával odébb dolgoztam. Egyébként én jelentettem a folytonosságot a vezetésben a két időszak alatt, mert a korábbi ciklusban tevé­kenykedő tisztségviselők egyike sem maradt itt.- Annyira egyértelmű volt 1994-ben, hogy Ön lehet a foly­tonosság megtestesítője?- Nem akartam elindulni 1994-ben sem. Ám nem tehet­tem meg, hogy ne vállaljam el, amikor olyan széles körű koalí­ció kért fel a közös polgármes­ter-jelöltségre. Benne volt az összes rendszerváltó párt.-Akadt néhány hajdani pé­csi polgármester, akik várostör­téneti korszakot alkottak mun­kásságukkal. Milyen volt Ön szerint a Páva-korszak?- Az átalakulás korszaka volt. Elsősorban azé a páratlan átalakulásé, amilyen nem volt az országban hosszú ideje: a diktatórikusból a demokratikus rendszerbe való áttérésé. Ez Pécsett azért volt speciális, mert közben a gazdaság rész­ben már romokban hevert, részben a romlás felé csúszott. Azt kellett valahogy kivédeni, hogy a város ne menjen esődbe. Hangsúlyozom: most ténylege­sen Pécsről, a településről be­szélek, és nem az önkormány­zatról, amit gyakran szoktunk nemes egyszerűséggel „a vá­rosinak nevezni. Meg kellett oldani a helyzet romlásának megállítását, meg kellett pró­bálni menedzselni a javítását. Ez is átalakulás volt. A korábbi bányastruktúra és az építőipari gigantománia összeomlásával a város nem vált csődtömeggé. Az itt élők tudása, a szellemi tőke, a polgárok sorsfordító tenni akarása megmentette Pé­cset, és jó útra terelte a gazda­ságát. Ha évtizedek múlva elemzik ezt a korszakot a hely- történészek, nagyon remélem, azt fogják megállapítani, hogy ez volt az a 4, 8, 10 év - a „Páva-korszak” -, amikor Pécs megalapozta a későbbi fejlődé­sét.- Az alapozásnak milyen pil­léreit lehet leginkább említeni?- A bányászatot és az építő­ipart leszámítva valamennyi hagyományos pécsi cég túlélte a megrázkódtatást. Persze egyesek jobban, mások kevésbé könnyen. Átestek a privatizá­ción, működnek, és egyre job­ban prosperálnak. A fejlődés egyértelmű. Ugyanakkor új iparágak jöttek a városba. Mű­ködik a NOKIA-gyár, és épül­nek egyéb finn üzemek. A vá­rosban olyan magas tudást igénylő, abszolút környezetba­rát tevékenység települt meg, ami korábban hiányzott. Ez is jó alapozás. Szerény önkor­mányzati közreműködéssel si­került az egyetemi ügyek fejlő­dését, az Universitas megvaló­sulását elindítani. Kialakultak azok az intézményesült demok­ratikus önkormányzati techni­kák is, amelyek alapját képezik a pécsi közgyűlés újabb négy-" éves ciklusának. Létrejöttek azok a cégek, amelyek az ön- kormányzat érdekkörében te­vékenykednek. Bár lehet vál­toztatni rajta, de ez a rendszer alapvetően jól működik.- Hol tart ma Pécs?- A város helyzete objektíve jobb, mint ezelőtt néhány éve volt. Kisebb a munkanélküli­ségi ráta, több a foglalkoztatott, jobb a hangulat a városban. Ér­zékelhető a stabilitás, a befekte­tési kedv.- És az önkormányzat?-Az rosszabbul áll. A költ­ségvetési trend nagyon negatív tendenciát mutat. A költségve­tés egyensúlya érdekében nőtt a hitelállományunk. Pécs Ön- kormányzatának egymilliárd forintos a hiánya a ciklus vé­gén. Ez nem elborzasztó a 17 milliárdos mérleg-főösszeghez képest, de' nagyon figyelmez­tető a döntéshozók számára.- A döntéshozók évek óta egymást figyelmeztetik.- Pécsett valóban régen folyik egy vita a miheztar­tásról a különböző politi­kai szereplők, sőt a város polgárai között is. Az egyik tábor azt veti fel, hogyha Pécs a régió köz­pontja, iskolaváros, a ma­gyar kultúra oszlopa kíván maradni a későbbiekben is, és ilyen képet akar mu­tatni a külvilágnak, akkor ezért a megőrzendő arcula­táért áldoznia kell. Vagyis példádul takarékosságból, ésszerűségből nincs isko­labezárás, pedagógus lét­számleépítés, művelődési intézmény-megszüntetés, nem lehetséges a kulturális ágazat költségvetésének a megkurtítása. Akkor sem, ha a kiadások fedezeteként a városi vagyont éljük fel abban a reményben, hogy a jobb idők beköszön tével a vagyonveszteségek visz- szapótolhatók lesznek. A vagyon visszavásárolható - hangoztatják -, de ha egy in­tézményt bezártunk, azt újra be­indítani sokkal nehezebb. A másik csoport viszont azt mondja: Mindez nagyon szép, azonban Pécsnek arra van szüksége, hogy pénzügyileg megerősödve átvészelje a ked­vezőtlen időszakot, ami a mos­tani 5, 8, 10 évet jelenti. Tehát le kell húzni a rolót, meg kell fogni minden forintot, meg kell őrizni a vagyont. Ha muszáj, ennek érdekében be kell zárni a nem rentábilis iskolákat. Ennek a vitának az egyenlege azonban majdnem mindig az volt, hogy akkor inkább maradjunk meg dicsőségben ragyogónak a vi­lág szemében, mintsem leron­gyolódottnak lásson.- Melyik álláspontot szerette volna győztesnek látni?-Megpróbáltam a kettő kö­zött lavírozni. Hajlok arra, hogy meg kell őrizni a város nevezetes arculatát. Részben azt is elfoga­dom, hogy ezért olykor fel kell áldozni a városi vagyont. Ugyanakkor szerettem volna a két felfogást egymáshoz igazí­tani, a végleteket ésszerűsíteni. Ez nem sikerült, mert a testület nem volt partner hozzá.- Van-e különbség abban, hogy miként látják Pécs helyét, szerepét a saját polgárai, és miképpen az idegenek?- Felmérések szerint az or­szág legpesszimistább polgárai a Dél-Dunántúlon laknak. A pécsi polgárok is rendkívül kritikusak az önkormányzat­ról, a város helyzetéről szólva. A pécsi lét megítélése a pé­csiek által elég alacsony osz­tályzatokat szokott kapni, bár ebben mutatkozik 8 százalékos emelkedés 1995-től. Az idelá­togatók véleménye kül- és bel­földről egyaránt általában na­gyon pozitív. A külföldiek szemében Pécs mintahelynek számít. Szubmediterrán hangu­lata van, és emellett jó az ellá­tás. Hozzáteszik: ha volna itt autópálya vagy repülőtér, ak­kor még lakályosabb város lenne. 1996-ban a külföldiek körében végzett közvélemény­kutatás szerint Budapestet nem számítva a legjobb magyar vá­ros Pécs volt. Városunk nem­zetközi elismertségét mutatja az UNESCO Békedíj is.- Milyen jelentős egyéb sike­reket tart számon, és miket könyvelt el kudarcként?- A város fejlődésének alap­jaihoz néhány sarokpontot sike­rült lerakni. Kudarc, hogy az önkormányzat költségvetési gondjain nem tudtunk úrrá lenni. Kudarc, hogy a normális érdekegyeztetést nem tudtuk le­folytatni. Ez akkor is így van, ha mindez a partnerek magatar­tásán is múlott. A közgyűlési munkában gyakran voltak üres­járatok, amikor nem a város konkrét ügyei érdekében fára­doztunk, hanem egyéb szem­pontok is belekeveredtek a vi­tákba. A fedett uszoda felépí­tése régi hiányon enyhít. Na­gyon fontosnak tartom, hogy a várost elkerülő déli út keleti szárnya megépült. Nem volt könnyű elintézni. A hiányolt belvárosi művelődési ház a Dominikánus-ház révén pó­tolva lett. Az Ágoston tér kör­nyékének állapota viszont ku­darc. Már két éve késik a meg­oldás. Mentségül szólva: kü­lönböző hatósági hercehurcák és aktatologatás miatt nem si­került. Romlott az utak álla­pota, viszont javult a közterüle­tek tisztasága. Virágosabb is lett a város. A zöldterületek karbantartása is javult. Nagy csalódást okozott, ahogy a ma­gasház ügyét az AST elpasz- szolta. Más külföldi cégekkel viszont nagyon jól alakult a kapcsolatunk.-A megyével való viszony miként változott?- Javuló tendenciát mutat 1990-től, amikor nagyon rossz volt. 1995-től pedig nemcsak formailag változott, mert már jogszabály írja elő az egyeztető fórumok tartását, hanem tar­talmilag is. Tóth Sándor elnök úrral jó hangulatú kapcsolat jött létre. Ez is segítette az érdemi együttműködést.- Miben lehetne jobban együtt dolgozni?-Azzal számolni kell, hogy mindig akadhatnak érdekellen­tétek. A stratégiai kérdésekben kell együtt dolgozni. Ezeket kell közösen meghatároznia a városnak és a megyének. Me­morandumot kellene erről elfo­gadni, aztán a kiemelt célok ér­dekében együtt, egy irányban munkálkodni.-Milyen stratégiai kérdések lehetnek közösek?-Két alapvető cél van. Az egyik Pécs és Baranya elzártsá­gának mihamarabbi felszámo­lása. Ebbe a körbe tartozik el­érendő célként a mohácsi Duna-híd, a dunántúli autópá­lya, a 6-os út ügye, a pécs-po- gányi repülőtér fejlesztése, va­lamint új közúti határátkelőhe­lyek létesítése Horvátország­gal. Az integrációs csomag a másik stratégiai kérdéskör. Pécs és Baranya lehetőségei el­képesztően jók a következő 10 évre. Hiszen, ha EU-tagállam leszünk, akkor ez a régió az unió délkeleti határán fontos bázis .lesz a Balkán irányába. A Duna áruszállító közlekedési szerepe is óriási. Ha észnél va­gyunk, mindebből hihetetlen előnyöket lehet kovácsolni.-Miért nem látszott a polgár- mesteri tisztség hosszabb távon viselhetőnek?- Részemről ez nem a politi­kától való visszavonulás. Tuda­tosan a megyei önkormányzat­ban akartam folytatni a politi­kai tevékenységemet. Egyéb­ként a gazdasági életben is vannak ajánlataim. A dönté­semnek pedig több oka is volt. Az embert 43-44 éves korában elfogja az érzés, hogy most vál­tani kellent, mert később talán már nem megy. Aztán több ru­tinos reagáláson kaptam rajta magam, márpedig ez szerintem rossz alapállás. Most azzal a jó érzéssel hagyhatom abba a pol­gármesterséget, hogy nem val­lottam kudarcot. A pártháttér helyzetét tekintve is azt mond­hatom: nem egy süllyedő hajó­ról léptem le. Akkor más lenne az erkölcsi megítélése annak, hogy nem indultam. Vagyis nyugodt lelkiismerettel megyek el a városházáról. Dunai Imre A munkahelyi stressz nagyon rossz tanácsadó A munkahelyi stressz terjedő betegség napjainkban. Sokan fá­radtak, agyonhajszoltak, egyre gyakrabban kerülnek konflik­tusba főnökeikkel, munkatársaikkal. Felmérések szerint Németor­szágban hatmillió munkavál­laló legszívesebben az ajtón kí­vül látná közvetlen kollégáit, és 13 millióan értékelik úgy, hogy a munkahelyi légkör enyhén szólva kifogásolható. Az okok közül sokan utalnak arra, hogy az alkalmazottak többsége állandó rettegésben él a munkahely elvesztésétől tartva. De stresszt idézhet elő az irigység, a túlmunka okozta feszültség, az erőszakos főnök, az intrikus kollégák, sok a vita és veszekedés. Egy-két jó tanács a problé­mák leküzdésére:- Igen fontos, hogy az érin­tettek ne csak némán szenved­jenek, hanem igyekezzenek problémáikat főnökükkel, kol­légáikkal megosztani.- Mindenkor igyekezzünk úrrá lenni hirtelen támadt indu­latainkon. Aki úgy tapasztalja, hogy rossz a munkahelyi lég­kör, igyekezzék kipuhatolni az okokat.- Vészhelyzetet jelez az a munkahely, ahol a dolgozók alig állnak szóba egymással. A közeli munkatársak tartsanak egymás közt rendszeres kontak­tust. Vannak, akik úgy érzik, hogy mindig a legkellemetle­nebb munkát sózzák a nya­kukba. Ez esetben nem árt utána gondolni, hogy ők maguk mennyiben járulnak hozzá eh­hez a helyzethez.-Fontos, hogy mindenki is­merje a jogait is, amelyek a munkahelyen megilletik. Maga­tartásunkkal éreztessük minden­kivel, hol a határ, meddig lehet velünk szemben elmenni. Ha nyíltan feltárjuk a problémákat, mindig legyenek találó érveink, de mindenkor kerüljük el a sze­mélyeskedést, mások sértegeté­sét. Ferenczy Europress Egy garnitúra téli gumi Sztereó autórádió Ősszel a Mazda ajándékkal jár! Most minden Mazda E2200/D Alu Van és platós haszongépjárműhöz 160.000 Ft' értékű ajándékot adunk egy garnitúra téli gumit és egy sztereó autórádiót. Amíg a készlet tart. Siessen, nehogy megelőzzék! •pénzre nem váltható SCHNEIDER & SOÓS AUTÓS KFT. 7630 Pécs, Buzsáki u. 1-3. Tel.: (06-72 Még szép4 hogy Mazda i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents