Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-07 / 275. szám

6 Dhnántuli Napló Ingatlanpiac 1998. október 7., szerda Foghíjbeépítés Pécs belvárosában FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Telekárak Pécsett és környékén Az építési telkek kínálatában 450 forinttól 12 ezerig szórnak a négyzetméterárak. Mielőtt belevág valaki a vásárlásba, érde­mes alaposan körülnézni, mert külvárosi, vagy Pécs melletti részeken esetenként igen olcsón lehet házhelyet találni. Oldalszerkesztő: Hír-téglák Biztosítók Ingatlanbe­fektetései. Jól jellemzi egy ország ingatlanpiaci helyze­tét, hogy a jelen lévő bizto­sító társaságok az általuk ke­zelt tőkéből mekkora hánya­dot fordítanak ingatlanbefek­tetésekre. Nos, hazánkban a 297 milliárd forintos ily mó­don kezelt vagyonból egy­előre mindössze 5,6 milliárd forint az ingatlanvásárlás ér­téke. A szakemberek azon­ban bizakodók, úgy tartják, hogy most indult be az üzlet, s néhány éven belül a biztosí­tók pénzének 10-15 százalé­kát fordítják majd ilyen célra. Visszaélések bérelt in­gatlanokkal. Újfajta bűn- cselekmény van terjedőben, bérelt házakkal és nyaralók­kal üzletelnek élelmes sze­mélyek. A módszer lényege, hogy az ingatlanhirdetések­ből kinézett eladó, vagy ki­adó vagyonrészeket bérbe vesznek, majd hamis papí­rokkal értékesítik azokat. Érdemes tehát odafigyelni a nem alkudozó, hanem azon­nal készpénzzel fizető ügy­felekre! Méretesebb irodákat! Befektetői körökben az utóbbi időkben a bevásárló- központok háttérbe szorítot­ták a bérirodaházak építését. Efféle ingatlan vidéki vá­rosban egyedül Szegeden épült az elmúlt egy év során, mégsem telítődött a piac. Sőt új sajátosság jelentkezik ezen a téren, a fizetőképes bérlők mindinkább a nagy­méretű bérleményeket kere­sik, az 1500 négyzetméter feletti területeket. Eladó spanyol nyaralók. Új konkurenciája van a ba­latoni hétvégi házaknak. A spanyol tengerparton ugyanis egy használt, 40 négyzetméteres lakást már 5 millió forintért meg lehet szerezni, de úszómedencés luxusvillát is vehet bárki 40-50 millió forintért. Mi több, a spanyol bankok in­gatlanvásárláshoz 10-15 évi részletfizetéssel adnak jelzá­logkölcsönt, 5-6 százalékos kamatteherrel! A rezsikölt­ségek azonosak a hazaiak­kal, míg a vagyonadó a beje­lentett érték 0,2 százaléka. A baranyai városokban, kiste­lepüléseken többnyire magán- forgalomban értékesítik az épí­tési telkeket, az önkormányza­tok szűkös költségvetésükből egyre kevésbé fordítanak köz­művesítésre. Mindemellett aki keres, az találhat olcsó és meg­felelő infrastruktúrával ellátott területet. Nagykozárban pél­dául (Pécsújhegytől alig 2 ki­lométerre) 450 forintért vehető a házhely négyzetmétere, ugyanakkor Keszüben már 1200 forint az ár, a szennyvíz- csatornázás drágító hatására. Kozármisleny is az utóbbi áron hirdet telkeket és nem csoda, hogy kevés a jelentkező, hiszen ennyi pénzért pécsi külvárosi részeken is lehet helyet találni - Pécsbányán víz-, villany-, gázellátással 600-700 Ft/m2 a te­lekár. Összességében elmond­ható, hogy a vásárló van helyzeti előnyben, mert nagyobb a telek- kínálat, mint a kereslet. Magyarországon néhány éve el­indult egy érdekes kísérlet, egy sajátos ingatlantőzsde, ahol in­gatlanokat, eladási, árusítási jogokat lehetett adni, venni. A tőzsdei résztvevők ingatlan- közvetítő szervezetek voltak, a tapasztalatok azonban ellent- mondtak a klasszikus tőzsdei működésnek: éppen a nem tipi­zálható, nagyobb értékű ingat­lanok iránt mutatkozott élén- kebb kereslet. Az ingatlanfor­A megyeközpont felhozata­lát illetően az ezer négyzetmé­teres házhely van, ahol 800 ezer forint, de olyan rész is, ahol 12 millió. Ahol most Pécsett ér­demes kutakodni, az a Daindo- lok környéke, a Bálicsi út felső része, a Donátus és az Erdész út térsége, mert itt gáz- és vízbe­kötések zajlanak. Pécs belsőbb részein a kevésbé népszerű he­lyeken 5 ezer körül, a kereset­tebb területeken pedig 10 ezer forint fölött mozog a telkek négyzetméterára. Persze kivéte­lek mindig akadnak, Magyar- ürögben is elkelt már 900 négyzetméter 3,2 millióért. Nem szabad azonban elfelej­teni, hogy 6-7 ezres áron (1000 négyzetméteres telekkel szá­molva) már kész családi házak is kaphatók! Kertvárosban is van még ki­használatlan terület, most ké­szül a részletes rendezési terv módosítása és a Tildy Zoltán út galom tehát nem fér bele a tőzsdei működésbe, a tipizá­lásba, még a leginkább össze­mérhető lakótelepi lakások ese­tében sem. Idetartozik az is, hogy az in­gatlanpiac nagyon szegény megbízható információkban és rettentő mértékben szétszab­dalt. Valójában önálló mozgást mutató kis helyi piacok szöve­vénye, leginkább egy olyan or­szág-abroszként képzelhetjük folytatásában családi házas be­építésben gondolkodnak 2-4 ezer Ft/négyzetméterárért. Pa- tacson már alig akad beépíthető szabad parcella, elfogytak a zsebkendőnyi porták. Pécsúj- hegyen a közművesítés drágí­totta meg az efféle ingatlanokat (1200-1300 Ft/m2), az igazán jó üzletnek Szabolcsfalu lát­szik, itt az árak 800-1000 fo- rint/m2 alatt maradnak. A bel­városi foghíjtelkek, bontásra ítélt házak kínálata 8-10 ezres árakkal kalkulál. Végezetül néhány hasznos tanács telekvásárláshoz. Az op­timális telekforma négyzet alakú, ezzel szemben a házhe­lyek többnyire szabálytalan idomúak, vagy elnyújtott tégla­laphoz hasonlítanak. Jó tudni, hogy a hegyoldalban 1200 négyzetméter alá már nem osz­tanak területet, de a korábbi 251 négyszögöles, azaz meg­közelítőleg 901 négyzetméteres telkek is beépíthetők. A belvá­rosban 750 négyzetméter a kri­tikus határ, ennél kisebb terüle­ten a régi házat elbontva sem lehet építkezni! el, amely eltérő nagyságú és színű foltokból lett összevarrva. Másként fogalmazva nem egy ingatlanpiac létezik, hanem több ezer helyi piac, más ter­mék esetében elképzelhetetle­nül széttartó árakkal. Ez az ár- bani szórtság az oka, hogy az egyik legveszélyesebb piacról van szó, ahol lehet sokat ke­resni, de hatalmasakat veszíteni is. Bonyolítja a helyzetet, hogy az ingatlanpiac gyors átváltozá­sokra is képes. Egy 200 lelkes kis baranyai faluban teljesen felborulhat a „papírforma” egy­két sokat ígérő német vásárló megjelenésével. * Miért nincs ingatlantőzsde? Ingatlanpiac az a piac, ahol az ingatlanokat, illetve az ahhoz kapcsolódó jogokat adják és veszik. Az ingatlanpiac sajátos­sága, hogy a rajta forgalmazott árucikk ritkán tipizálható. Ez a tény gátolja meg az ingatlantőzsde működését. AZ INGATLANJOGÁSZ VÁLASZOL Az öröklakás. Az öröklakás több lakást magában foglaló épületben található, s vételára viszonylag kedvezőbb, mivel a telek-, és közműárak megoszlanak a tulajdonosok között - tudtuk meg dr. Schmidt József pécsi ingatlanforgalmi szakjogásztól (képünkön). A bérelt telekre is kedvezőbb árú lakások építhetők, de az ilyen otthonok megvásárlójának tudnia kell, hogy a földterület idegen személy tulajdona, és min­den jog határidőhöz kötött. A társasházi öröklakások alapítása alapító okirattal, szerződés- kötésekkel és telekkönyvbe való bejegyzéssel történik. Olyan tu­lajdonformáról van szó, amelynél minden tulajdonos az egész in­gatlan meghatározott része felett önállóan, egy-egy tört része fe­lett pedig a többi tulajdonossal együttesen rendelkezik. Jogi szempontból az öröklakás külön tulajdonnak tekintendő. Ez azt jelenti, hogy a lakást a saját négy fal között tulajdonos­ként használjuk, és átalakításokat végezhetünk rajta, ha az épí­tési szabályzatot és a társasházi törvényt nem sértjük meg. A szabad átépítési lehetőségeket a tulajdonosok korábbi szerződé­ses megállapodásai is korlátozhatják. Ugyanez vonatkozik az egyéb előírásokra, melyekről az építési hatóságoknál lehet ér­deklődni. Az öröklakásoknál a lakás egyes részeinek megvál­toztatása is behatárolt a többi lakó közelsége miatt. A lakásból eredő zaj, szag, kosz ugyanis másokat is érinthet. Ha a tető felé terjeszkedünk Gazdaságos megoldása a lakótér bővítésének a tető­tér beépítése, mivel nincs külön telekigénye, de önálló otthonként is elképzelhető az így kialakított lakórész. A tetőtéri lakásoknak sajátos karaktert adnak az aláducolá- sok, oszlopok és a különböző tetőablakok. Ugyanakkor a te­tőtéri helyiségek egyedi for­mája a nehézségek forrása is. Ha azonban eleve a későbbi beépítés figyelembevételével készül a tetőtér, kevesebb a probléma. Meglévő ház beépítését akadályozhatják a különféle építési előírások és a ház adottságai. Alacsony térdfa­lak esetén például speciális te­tőemelő eljárásokkal meg­emelhető a födém. Nem nél­külözhetők azonban egy ta­pasztalt építész tanácsai, mi­vel az ötletadás és a kivitele­zésben való segítségnyújtás mellett ő ismeri azokat az épí­tési előírásokat is, melyeket be kell tartani. Másrészt min­dennemű változás engedély- köteles. A meglévő tetőterekben a következő építészeti szem­pontokat érdemes figyelembe venni: a tető dőlésszöge 30 foknál nagyobb legyen és a lehető legnagyobb belmagas­ságra kell törekedni - mini­mum 2,3-2,5 méterrel kell számolni. A beépítés akkor célszerű, ha a ház alapterüle­tének legalább kétharmadát hasznosítani lehet. Amiről nem szabad elfe­ledkezni: külön szakembert igényel a szigetelések, a víz-, a gáz- és az energiaellátás ki­alakítása. De a tervezéskor érdemes saját elképzelésein­ket is megvitatni. Lényeges a kellő belmagasság megtartása fotó: Tóth l. Hazai lakásépítések alakulása jei o o o í: 2 1975 1985 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 o r ____________________________________ Hogyan jusson lakáshoz a fiatal? A lakásépítések száma negyedére esett vissza hazánkban a ko­rábbi évekhez képest, ugyanakkor a demográfiai hullám csú­csa most kezd családalapításba: 20 százalékkal több napjaink­ban a 20-24 éves, mint öt évvel ezelőtt. így igen időszerű az a kampánysorozat, mely az ország 20 városában indult - köztük Pécsett is - Hogyan jussanak lakáshoz a fiatalok? címmel. „A vitasorozat alkalmat ad tisz­tázni, hogy lehet-e egységes szabály alá erőltetni az eltérő sorsokat, s ha nem, hogyan lép­hetünk túl a problémákon.” így vélekedik Göncz Árpád köztár­sasági elnök, a fővédnök az or­szágos kampányról. De mi is a valós helyzet? A nyugati országokban a 10 ezer lakosra jutó évente épülő laká­sok száma 40-60, nálunk 22-25. A lakásépítések 1978- tól 1993-ig tartó mélyrepülése után az építőipar az utóbbi négy évben enyhe növekedésbe kez­dett - ez látható a grafikonun­kon. Azonban az állami támo­gatásokkal épülő lakások egy adott térség vidéki kistelepülé­sein készültek. Jól látszik ez a szocpol. kedvezmények igény- bevételéből - háromnegyedét a Tiszántúlon adták ki. A másik gond a lakáscélú ta­karékoskodás és a szülői segít­ség alakulása. Míg tíz éve a 29 év alattiak kétharmada takaré­koskodott, s ennek fele lakás­célra gyűjtött, addig öt éve már ugyanezen népességnek csak a 40 százaléka tett pénzt félre, s ennek ötödé volt csak a lakás­célra szánt összeg. De felére csökkent azon családok aránya is, ahol a szülők aktív támoga­tást nyújtottak a fiatalok lakás- vásárlásához. Pedig ma Magyarországon egy átlagosnak tekinthető lakás ára körülbelül 15 év átlagkere­setével azonos értékű. Azaz a megoldást ilyen hosszúságú kedvezményes lakáshitelek be­vezetése jelentené. Emellett azonban célszerű lenne az ön- kormányzatoknak is beszállni az ügyletbe kamatmentes köl­csönökkel, az államnak pedig további adókedvezmények be­vezetésével, lakáscélú pénzek kamattámogatásával. Az elképzeléseket a kormány elé tárják, mielőbbi intézkedést kérve. Új üdülőcentrum épül a Bükkben Nem egészen 100 millió fo­rintos költséggel indul a Lil­lafüred melletti Alsó-Há­morban egy idegenforgalmi és rekreációs központ épí­tése. Az alapkőletétel már megtörtént, vállalkozók in­dították be a munka első ütemét, melynek során ét­termek, szállodák, kempin­gek és többcsillagos üdülő­házak készülnek a Szinva- patak közvetlen környeze­tében. A Bükk-hegység csodálatos fekvésű völgyé­ben - Miskolcról Lillafü­redre autózva ezen a vona­lon kell végighajtani - a tu­risztikai centrum beruházá­sának folytatásához a szük­séges tőkét országos és Eu­rópai Uniós pályázatokon tervezik elnyerni.

Next

/
Thumbnails
Contents