Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-28 / 266. szám

1998. szeptember 28., hétfő Európai Unió - Melléklet Dunántúli Napló 3 ☆ ☆ ☆ ^ ^ w ^ ☆ ☆ ☆ ☆ UTUNK EURÓPÁBA Tempus és tempo PÉCS A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és az MTA Regionális Kutatások Központja évek óta foglal­kozik - angol, francia és spanyol együttműködésben - az Európa Unió Phare Tempus-programjában a regionális fejlesztés okta­tási, módszertani és gyakor­lati kérdéseivel. A Tempus-program három évre tekint vissza. Amikor a napokban Pécsett megrendez­ték „Az EU-csatlakozás kihí­vásai a magyar regionális po­litika számára” című konfe­renciát, ez egyúttal alkalmat adott a számvetésre is. Ez alatt a három év alatt ugyanis jelentős változások történtek Magyarországon. A Parlament 1996-ban elfogadta a területfejlesztési törvényt, amely a decentralizáció révén a regionális politikai szerve­zetrendszer gyors kiszélese­dését eredményezte. Napvilá­got láttak olyan fontos EU- dokumentumok, amint ami­lyen például az Agenda 2000, amelyek az Unió jövőjének körvonalazásával felgyorsí­tották a csatlakozási folyama­tokat és lényegében határidőt szabtak Magyarországnak a felkészülésre. Jóllehet, a Tempus-prog­ram most zárult, a konferen­cia a tudományos szakmai és módszertani eredmények megállapításán túl arra is al­kalmat kínált, hogy az érintet­tek körvonalazni tudják a to­vábbi együttműködés lehető­ségeit, formáit. M A. Törvények az Interneten Az Európai Bizottság 1998 elején új szolgáltatást indított az In­terneten, amelyet várhatólag az év végére fejez be. Az EUR- Lex néven működő honlap hozzáférhetővé teszi az Unió szer­ződéseit, a jelenlegi törvények végleges szövegét, illetve az Emberi Jogi Bíróság legfrissebb ítéleteit. Év végére a felhasználók on-line hozzáférhetnek majd mind­azon törvényjavaslatokhoz, melyeket a Bizottság a Parlament és a Miniszterek Tanácsa elé terjeszt, kiegészítve a jogalkotási folyamatot kísérő további dokumentumokkal.- Az EUR-Lex lényeges hozzájárulás a Bizottság által szor­galmazott nyitottság politikájához és az intézményrendszer egészéhez. Olyan szolgáltatás ez, amely egyre nagyobb közös­ségi igényt elégít ki - hangsúlyozta a rendszer bemutatásán Marcelino Oreja, az információért és kommunikációért felelős biztos. További információkat a http://europa.int.eu/eur-lex In­ternet-címen lehet találni. Somogyi színes forgó KAPOSVÁR Integrálódó Európa - Sike­res Somogy! mottóval ren­deztek Európa-napokat a szomszédos megyében szep­tember elején. A megyei és a városi önkor­mányzat közös projektje a Külügyminisztérium és az Európa Bizottság támogatá­sával jött létre. Dr. Kolber István (képünkön), a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjé­ben hangsúlyozta, a sokszínű program lehetőséget ad bemu­tatni Somogy gazdasági, tár­sadalmi és kulturális ér­tékeit, egy­ben az integ­ráció elő­nyeit is to­vábbítja a la­kosság felé. A négyna­pos rendez­vénysorozat keretein belül többek között diákfórumra, Phare körasztalra, vállalkozói megbeszélésekre is sor került. Kaposvárra látogatott Mi­chael Lake, az EU-delegáció vezetője, valamint több tagor­szág magyarországi nagykö­vete. Gy. Z. A térségfejlesztés uniós szemmel Egy tucat szervezési lépést kell megtennünk a térségfejlesztés terén, hogy az Európai Uniónak megfeleljünk. Ugyanakkor minden beavatkozásnál több szempontnak is meg kell felelni, hogy Phare-pénzekből támogassák az akciót. PÉCS A területfejlesztés államgazda­sági és államszervezési feladat. Amit eddig elértünk, az dicsére­tes, de messze nem elégséges szint az uniós csatlakozáshoz, jelentette ki tegnap egy pécsi regionális konferencián Abos Brúnó (képünkön), aki a terü­letfejlesztési tárcánál a nemzetközi kapcsolatok igazgatója. Megerősítés­képp hozzá­tette: az uniós szakemberek az idén két je­lentést is készítettek hazánkról és megállapították, hogy 12 nagy szervezési lépés megtétele után érhetünk el arra a színvo­nalra, amely az Európai Unió számára elfogadható és működ­tethetőnek tűnik. Abos Brúnó megjegyezte, hogy az EU minden szervezete úgy hisz a területfejlesztésben, mint egy csodaszerben, a mun­kanélküliség csökkentéséhez például ezt tartják az egyedül üdvözítő módszernek. Mi vi­szont itthon már a kezdet kez­detén elkövettünk egy jókora hibát, azt a látszatot keltjük, mintha a területfejlesztés kizá­rólag pályázatok rendszere lenne. A franciáknál például az ilyen célra fordított összegek­nek mindössze 15-20 százalé­kát utalják ki pályázati úton! Tudni kell azt is, hogy az el­múlt időkben a területfejlesz­tési eszközök 80 százalékát há­rom megyére fordítottuk, Sza- bolcs-Szatmárra, Nógrádra és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyékre. Igaz, ezeken a területe­ken olyan mintaértékű munka folyt, hogy a kidolgozott mód­szerek többségét mindenütt al­kalmazhatjuk. Mostantól arra kell legin­kább készülnünk, hogy a terve­zéskor bizonyítékokat követel­nek majd a következő területe­ken: 1. Növeli-e a GDP-t, ami A patapoklosi templomot térségi támogatásból újították fel térségfejlesztés címén történik, 2. Az EU pénzből indukált terü­letfejlesztés milyen mértékben csökkenti a munkanélküliséget, 3. Mennyire növekszik a térség versenyképessége, 4. Mennyi pénz és szellemi erő mozgósít­ható a beavatkozással? Mert az európaiak semmitől sem félnek jobban, mint a skandalumtól. Mészáros B. Endre Tömegközlekedés és környezetvédelem Az uniós jogharmonizáció időszerű kérdései között kiemelt he­lyen szerepel a környezetvédelem, ezen belül is az országban található járműállomány műszaki állapotának szabályozása, felülvizsgálata. A tömegközlekedést bonyolító cégekre az elkö­vetkező néhány évben sok pénzt felemésztő változások várnak. PÉCS Az autóbuszokat az EU-nor- mák szerint három kategóriába sorolják. Az EURO 1-es, 2-es és a legújabb járművekre érvé­nyes 3-as szabvány egymást követően egyre szigorúbb felté­teleket szab meg, ami azt is je­lenti, hogy a magasabb kategó­riába tartozó járművek maga­sabb környezetvédelmi köve­telményeknek felelnek meg.- Ha a levegőszennyezést és a zajkibocsátást tekintjük, ak­kor elmondható, hogy a Ma­gyarországon megállapított ha­tárértékek nem felelnek meg teljesen az EU normáknak - mondta Kóczián Ló'rinc, a Pécsi Tömegközlekedési Rt. ügyve­zető igazga­tója. A PT. Rt. jelenleg hasz­nált autóbu­szainak 11,6 év az átlag- életkora, és mintegy het­ven százalé­kuk felel meg az EURO 1-es szabványnak, és a közeljövő­ben vásárolnak három EURO 2-es szintű járművet is. A fej­lesztésekre egyelőre kevés pénz jut, és a cég - mint a tömegköz­lekedés más résztvevői is - számít az ideiglenes mentessé­gek, az átmeneti időszakok be­vezetésére, valamint az Európai Uniótól érkező pénzügyi támo­gatásokra. A Pannon Volán Rt. 2001-ig tartó stratégiai programot dol­gozott ki a szükséges műszaki fejlesztések megvalósítására.- A minisztériumi állásfogla­lás határozza majd meg az átál­lás rendjét, de nagy vonalakban már látjuk, hogy mik azok a feladatok, amelyek ránk várnak - vázolta a helyzetet Albert Fe­renc (képünkön) forgalmi és kereskedelmi üzletágigazgató. - Szeptember elsejétől már csak a szabványnak megfelelő buszok léphetik át az osztrák határt. Huszonhat buszra van állandó kilépési engedélyünk, de alkalmanként egyedi enge­délyeket is kaphatunk. Ma már csak olyan járműveket vásáro­lunk, amelyek megfelelnek az európai elvárásoknak is. S. G. Az EU által megfogalmazott elvárások A környezetet kímélve: folyamatosan csökkenteni kell robba­nómotorok által kibocsátott káros anyagok mennyiségét és a megengedett határértékeket. Halkabban: csökkenteni kell a gépjárművek által keltett zaj­ártalom mértékét. Lassabban: bizonyos kategóriájú gépjárműveknél sebesség- korlátozó berendezést kell használni. 4§ Pontosabban: a műszaki felülvizsgálatnál a vizsgálati eszkö­zöket és a vizsgálati pontrendszert össze kell hangolni. Elfogulatlanul: olyan ellenőrző készülékeket kell használni a közúton, melyek lehetővé teszik az érzékelt adatok (sebesség, megtett útszakasz) automatizált feljegyzését. Önkormányzatok integrációja PÉCS Az MTA Regionális Kuta­tások Központja rendezte meg az EU-integráció és az önkormányzatok viszonyát taglaló szakmai tanácsko­zást. A konferencián mutat­ták be azt a kiadványt, amely hasonló címmel je­lent meg és a gyakorlatban dolgozó helyi politikusok, köztisztviselők hasznos ké­zikönyve lehet az elkövet­kező években. A kötet szer­zői az összejövetelen rövi­den összefoglalták az álta­luk írt fejezeteket, amelyek közül kiemelkedik az EU- csatlakozás önkormányza­tokat, regionális politikát érintő része. Gy. Z. A média diszkrét baja A piacgazdaságra való átállással a sajtó szabadabb, de semmiképp sem könnyebb helyzetbe került. Nem elég hangoztatni, hogy a média szabad. Hazánkban az alkot­mány kimondja a szólásszabadságot, tiltja a cenzúrát, garantálja az újságírók jogait. A tulajdonos, a kassza őrének szava viszont döntő, ha egy külföldi cégóriásról, ha az államról, ha Sikeres Kálmán vállal­kozóról van szó. Az eurokonform alapigazság így hangzik: a szabad sajtó nem függ a tu­lajdonviszonyoktól. Az EU-nak azon­ban nincs a nyomtatott sajtó koncent­rációjára vonatkozó hivatalos politi­kája, azt az elvet leszámítva, hogy a függet­len sajtó a demokrácia lényeges előfelté­tele. A tagállamok azért tudnak védekezni. Hathatós fegyver lehet az uralkodó pozíciót betöltő mogulok visszaélései és a média­koncentráció ellen a versenyre vonatkozó törvények, illetve a sajtó tulajdonjogával foglalkozó nemzeti törvények megfelelő megformálása. Több országban a kormányok még min­dig jelentős hatást gyakorolnak a sajtóra. Az EU illetékes bizottsága a tagjelölt álla­mokra vonatkozó felmérése Lengyelor­szágról például megállapítja: nincsenek komoly problémák az alapvető emberi jo­gok tiszteletben tartásával, de a sajtósza­badságnak érzékelhetők olyan korlátái, me­lyekkel a hatóságoknak foglalkozniuk kell. Hazánkra ez a megállapítás nem kevésbé igaz. Magyarországon az állam még mindig óriási szerepet játszik a médiában, uralkodó szereplő a rádió és a televízió területén. A média valamennyi ágára érvényes jogalko­tás hiánya nem biztosít az ellenzéknek megfelelő garanciát arra, hogy egyenlő eséllyel férhessen hozzá a privatizációk so­rán keletkező új csatornákhoz - olvas­ható a Bizottság elemzésében. Másfe­lől viszont a magyar médiatörvény le­hetővé tette a kereskedelmi csatornák megjelenését, és úgy intézkedett, hogy a magáncsatornák működési engedé­lyét kiadó felügyelő szervezetekben valamennyi parlamenti párt képvisel­tethesse magát. A nyugati sajtócsoportok felvásárlásai is fenyegetést jelentenek a tagjelölt orszá­gokban a független nemzeti sajtóra, s ez néhány esetben kiváló ürügyet nyújthat a privatizációs folyamat lassítására. Nimmerfroh Ferenc Hogy taggá válhassunk, szabad sajtóra van szükség Európa |- játék /'■ értékes nyereményekért! Lapunk EU-mellékletében folytatódik a játék! Á helyes választ adók között minden alkalommal egy-egy értékes könyvet sorsolunk ki. A válaszokat nyílt levelezőlapon várjuk, címünk: Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, 7623 Pécs, Rákóczi út 34. A lapra írják rá: [urópa-játék! E havi kérdésünk: Melyik városban hozták létre az luropolt? 1. Strassbourg 2. Brüsszel 3. Maastricht A válaszadásban segít lopunk előző fU-mellékletel Az előző havi kérdésünkre adott helyes válasz: Pécs Az európai kulturális örökségei bemutató könyvet Farkas István komlói olvasónk a szerkesztőség titkárságán veheti át. *. I i Í

Next

/
Thumbnails
Contents