Új Dunántúli Napló, 1998. szeptember (9. évfolyam, 239-268. szám)

1998-09-28 / 266. szám

Európai Unió - Melléklet 1998. szeptember 28., hétfő 4 Dünántúli Napló I EURÓPÁBA ☆ ☆ ☆ 'fr ^ ☆ ☆ ☆ ☆ Hírcsatorna Több kölcsön a kelet-eu­rópai országoknak. Az Európai Beruházási Bank 2000 végéig további 6-7 mil­liárd ECU kölcsönt nyújt, amellyel a következő három évben megduplázza a tagje­lölt országoknak nyújtott kölcsönöket, ezzel is segítve a tagságra való felkészülést. Dohányzás elleni állás- foglalás. Az Európai Par­lamentjóváhagyta az Európa Tanács dohánytermékek hir­detésével és szponzorálásá­val kapcsolatos állásfoglalá­sát. Ezzel megkezdődött az a folyamat, amely a dohány- reklámok megszüntetéséhez vezethet egész Európában. Fókuszban a kereskede­lem. Nagyszabású konfe­renciát rendeznek október­ben Brüsszelben, amelyen a tagjelölt országok és az EU kereskedelmi miniszterei megvitatják a többoldalú rendszerre váró új kihíváso­kat. A találkozó középpont­jában az áll: hogyan sikerül megbirkózni a küszöbönálló bővítés következményeivel. Tudományos kutatások. 1998-2002 között indul be a COST elnevezésű program, amely Észtország, Magyar- ország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország területére összpontosít. Az uniós projekt lehetővé teszi, hogy ezek az országok részt vegyenek az EU valamennyi kutatási, technológiai és fej­lesztési programjában. Európai Civil Fórum. A kelet-közép-európai orszá­gok közül elsőként hazánk­ban következett be a társa­dalmi szervezetek robba­násszerű számbeli növeke­dése. Ez sok minden válto­zást hozott, mára már több mint 50 ezer civil szervezetet tartanak nyilván. Az Európa Ház által szervezett buda­pesti tanácskozásoitmiintegy ötszázan vettek résÉ. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest 2099-700, fax: /964-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) £ 501-554, 501U55 Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Győrffy Zoltán Multiplexek: a mozi forradalma Pestet már elárasztották a szép magyar szóval egyszerűen mul­tiplexnek nevezett mozik. Úgy tűnik, Pécs sem kerüli el sorsát, a hamarosan épülő bevásárlóközpontok valamelyikében lesz olyan többtermes mozi, ahol szerény zsebpénzüket elverhetik a fiatalok. A multiplexszel a mozibirodalom Nyugaton visszavá­gott a tévé és a video támadásának - és ez a trend itthon is. A nyolcvanas évek elején az európai moziüzemeltetők nem lejtettek örömtáncot a műhol­das tévécsatornák és a videó- piac hihetetlen előretörése lát­tán. A korábbi időszakhoz ké­pest a mozik pangtak az üres­ségtől, a kukoricaárusok egy fél óra alatt lepattogtatták az egész heti eladásra szánt mennyisé­get. Sokáig azonban nem bús­lakodtak a pókhálós mozivá­szon alatt, hanem úgy döntöt­tek, fölveszik a kesztyűt. A leg­jobb védekezés a támadás - mondták - és a filmforgalma­zókkal meg a tőkeerős beruhá­zókkal együtt nagy fába vágták a fejszéjüket: nekiláttak olyan szórakoztató bevásárlóközpon­tokat építeni, ahol • kitűnő hangminő­ségű filmeket, XXI. századi tervezés sze­rint épült mo­zikban, tucat­nyi teremben vetíthetnek. Bejött nekik. Nyugat-Európá- ban az elmúlt tíz év a mozi for­radalmáról (is) szólt, az unat­kozó fiatalok kedvenc időtölté­sévé a bevásárlóközpontok (s így a mozik) rendszeres felke­resése vált. A hagyományos belvárosi, egy-két termes mo­zik száma ugyan rendesen csökkent, de a legjobbak ma modem környezetben játsszák az igényesebb (művész, „fél­művész”) filmeket. A trend immár nálunk is trend. „A folyamat kellős köze­pén vagyunk” — mondja Fiiak Lajos (képünkön) az InterCom Kft. pécsi kirendeltségének ve­zetője. A multiplexeknek Pes­ten nagyon jól megy, miközben csak azok a hagyományos mo­zik kerültek a partvonalon kí­vülre, amelyek nem tudtak rea­gálni a változásra. Azok a bel­városi mozik, ahol két-három terem is van, ma is jól futnak, főként, ha művészfilmeket (is) játszanak. Pécs sem kerüli el a sorsát, az épülő bevásárlómonstrumok egyikében biztosan lesz multip­lex. Többet aligha tudna eltar­tani a piac. A nemrég megnyílt győri szupermozi tapasztalatai mutathatják meg, milyen is a vidéki multiplex-pálya. Lendvai Dávid Gabonarendtartás az unióban Közismert, hogy az unióban magasabbak a támogatások, a termelők általában nincsenek kiszolgáltatva a kereslet okozta hullámzásoknak. Ez a támogatási rendszer egy igen pontos, a részletekre is figyelmet fordító statisztikai rendszeren alapul. A gabonarendtartás alapjait még 1962-ben rakták le, ebben szabá­lyozták az exporttámogatás mér­tékét is. A rendszert 1992-ben módosították, amikor a verseny- képesség növelése érdekében a termelői belföldi árakat 30 szá­zalék körül csökkentették. A gazdálkodók veszteségeinek mérséklésére bevezetésre került a kompenzáció, amely területre és gazdasági évre jár: július 1-jé- től a következő év június 30-áig. A gazdasági év fogalma egyébként nemcsak a támogatás, hanem a mezőgazdasági terme­lői hitelek és az adózás szem­pontjából is eltér a nálunk al­kalmazott naptári évtől. Az ál­lami segítség nagyságát a bázis- terület és az átlaghozam szorzata adja. Ez utóbbit az 1986/87-es gazdasági évtől az 1990/91 gaz­dasági évig eltelt ötéves időszak meghatározott régiójára eső át­lagtermése adta. A leggyengébb és a legmagasabb termésátlagú évet nem vették figyelembe. Bá­zisterületnek pedig az 1989-91 közötti vetésterületet és a beje­lentett, ugaroltatott területek át­lagát vették. A bázisterületet fa­jonként és öntözött vagy szá­razművelés alapján lehet megha­tározni, mert az eltérő átlagter­mések befolyásolhatják a kom­penzáció mértékét. A tonnánként járó alaptámo­gatás mértékét évenként állapít­ják meg, jelenleg 54,34 ECU ez az összeg (egy ECU 255,66 fo­rint). Intervenciós felvásárlást is alkalmaznak, ha a szabadpiaci forgalomban az ár egy meghatá­rozott összegnél, az intervenciós alapárnál (ez jelenleg 119,19 ECU/tonna) alacsonyabb. Ez azonban csak meghatározott minőségre vonatkozik, az alatt nem veszik át a terményt. B. G. Nemi szerepek jogi mérlegen Az Emberi Jogok Európai Bírósága a minap elutasí­totta két brit transzszexuá­lis keresetét, akik a nemük megváltoztatásának teljes elismerését és egyben a férjhez menéshez való jogu­kat akarták kivívni. Az indoklás szerint a transz­szexualitás igen nehéz és bo­nyolult „tudományos, jogi, erkölcsi és szociális” kérdé­seket vet fel. Ezek megítélé­sében Európában nincs kon­szenzus, ezért minden állam­nak joga van ahhoz, hogy a kérdést saját belátása szerint kezelje. A két 52 esztendős felperes férfinak született. Hormonkezelés és sebészi beavatkozások révén lettek nővé. Egyikük egy gyermek apja, de a bontóperben hozott ítélet megtiltotta mindenfajta érintkezését a gyerekkel. Már nyolc éve nem is láthatta. A hölgyek(?) azt is felpa­naszolták, hogy a hatóságok ugyan megváltoztatták útleve­lüket, de születési anyakönyvi kivonatukat nem. Á hivata­lokban így továbbra is férfi­ként szerepelnek. Ebből adó­dóan nem mehetnek férjhez, és a brit társadalombiztosítás sem ismeri el új nemüket. A férfiak nyugdíjkorhatáráig kell dolgozniuk, noha nőként már öt évvel korábban, hat­vanévesen nyugalomba vo­nulhatnának. A jog azonban bonyolult valami az Unióban is. A Eu­rópai Parlament a Európai Bí­róság döntéséhez képest né­hány nap különbséggel hozott határozatában bírálatban ré­szesítette Ciprust és Ausztriát, valamint az EU-tagságra pá­lyázó Bulgáriát, Észtországot, Magyarországot, Litvániát és Romániát a homoszexuálisok és leszbikusok hátrányos megkülönböztetése miatt. A testület arra figyelmeztetett, hogy el fogja utasítani az uni­óba való felvételét minden olyan országnak, amely tör­vényhozásában vagy politiká­jában megsérti a homoszexuá­lisok és leszbikusok jogait. A két különböző európai csúcsfórum határozatának összevetéséből az következ­het, hogy nem lehet összefüg­gésbe hozni a saját nemük iránt vonzódok jogegyenlősé­gét a nemet váltók jogi meg­ítélésével. D. I. Hiányzik a saját tőke az EU-támogatásokhoz Mezőgazdasági tárgyalások BUDAPEST Magyarország EU-csatla- kozási lehetőségeiről tár­gyaltak a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara konfe­renciáján. A tárgyalások el­húzódása milliárdos veszte­ségeket okozhat hazánknak.- Az EU-csatlakozási tárgyalá­sokon csak akkor lehet gyors eredményt elérni, ha Magyaror­szág a lehető legkevesebb kivé­teli igénnyel lép fel - jelentette ki Inotai András, az Integrá­ciós és Stratégiai Munkacso­port vezetője. Ha ezeket nem szűrik meg, a tárgyalások elhú­zódhatnak - ez pedig évi 1,5-2 milliárd dolláros veszteséget is okozhat az országnak. Inotai szerint a magyar gaz­dasági felzárkózás jó ütemben halad: a GDP tavalyi 4,5 száza­lékos növekedése együtt járt a forint 4 százalékos reálfelér­tékelődésével. A problemati­kus ágazatok közül a mező- gazdaságot emelte ki. El­mondta, hogy az agrárium fel­zárkózásához elengedhetetlen az ágazat feltőkésítése, s lé­nyegében mindegy, hogy az ehhez szükséges tőke helső vagy külső forrásból szárma­zik. Ugyancsak halaszthatat­lannak nevezte a hatékony bir­tokstruktúra kialakítását.- Sürgősen ki kell alakítani azt az intézményrendszert, amely alkalmas lesz az EU-tá- mogatások felhasználására - véli Inotai. Figyelmeztetett arra is, hogy az uniós források csak 25 százalékos saját erő mellett hozzáférhetők. Mintegy évi 1,5 milliárd ECU - 400-500 milli­árd forint - támogatás nyílhat meg Magyarország számára, akkor, ha az ehhez szükséges 100 milliárd forintos saját há­nyad rendelkezésre áll. Ehhez a költségvetés szerkezeti átalakí­tása szükséges. Szobrok görgetegkőből is Balázs Balázs fél évtizeden át vállalkozó képzőművészként járta a világot. Most újra itthon van, és tanít. Szobrai magán­lakásokat, udvarokat és köztereket díszítenek Olaszország­ban, Németországban, valamint Kanadában. HIMESHÁZA Világ vándorlása során első­sorban a dél-dunántúli folklór hagyományvilágát elevenítette fel, amikor művészi álmait megvalósította. Egy meinzi portán diófából formált hét emberalak idézi az erdősmároki sváb népviseletet. Köztük legmutatósabb az öreg anyóka ruhája. Egy kohómér­nök őrzi az alkotásokat, me­lyekből tárlatot rendezett be. Hasonló céllal fogant legke­vesebb félszáz kis méretű ke­rámiamunka. Ezek pedig Van­couverben láthatóak szintén egy családi házban. Megalko­tásukra kint élő magyarok kér­ték fel, hogy érzékeltesse a ha­zai viseleti szokásokat. Albinó közterén két, fából formázott emberszobor magasodik. Raj­tuk viszont a helyi, hajdan használt ruhák ábrázolása fe­dezhető fel. Bergámo egyik villájának arborétum-kertjében virágsziromalakú szökőkutat épített carrarai márványból. Ponte di Piave legnagyobb parkjába hasonló fog készülni, amennyiben sikerül az ottani tanáccsal megegyezni. A vá­rosatyák úgy fedezték fel őt, hogy olasz honban élő barátja szobájában látták azt a gyűj­teményt, amely a himesházai művész tucatnyi nonfiguratív plasztikáját tartalmazza. Ezen kívül megtekintették Dalminé- ben egy építész telkét, akinek az a hobbija, hogy otthona he­lyiségeibe és udvarára a hi­mesházai művész szobrait he­lyezi el. Ezeket a fal- és kútdí- szeket az olaszországi Serio folyó görgetegköveiből for­mázta meg. Faluja testvértelepülése, a németországi Raisdorf tanácsa nemrég megbízta őt azzal, hogy siklósi márványból és külföldi folyami kövekből ba­rátságparkot építsen. Csuti J. Készülő szökőkútvirág Ponte di Piávéban 1 k i Á k

Next

/
Thumbnails
Contents