Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-31 / 238. szám

1998. augusztus 31., hétfő Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Emlékezés a csatavesztésről MOHÁCS Az 1526. augusztus 29-i mo­hácsi csatavesztés, a magyar történelem egyik forduló­pontjának évfordulóján év­ről évre ünnepségeket tar­tanak a város különböző pontjain és a csata helyszí­nén, Sátorhelyen. Az ese­ményről való méltó megem­lékezés ez évben sem ma­radt el. Szombaton délután a Sze- pessy parkban Kuti István polgármester koszorúzta meg a csatában részt vevő lengyel hősök emlékművét. A II. Lajos emlékszobornál tartottak ezután ünnepséget, melyen közreműködött a Mo- hács-Palotabozsok-Sombe- rek Fúvószenekar, s koszorút helyezett el Kedves János, a Városvédő Egyesület elnöke. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a sátorhelyi emlékpark­ban koszorúzásra került sor, melyen részt vettek az egyhá­zak, a környező települések, a farostlemezgyár képviselői, majd 11 órától a mohácsi fo­gadalmi emléktemplomban tartott nagymisét Mayer Mi­hály katolikus megyés püs­pök. Itt a városi vegyeskórus énekelt Hoppál Péter vezény­letével. A római katolikus te­mető emlékkápolnájának megáldása következett, me­lyet a Mofa újított fel 15 mil­liós költséggel. Az emlékműsorban a Park Utcai Általános Iskola gye­rekkórusa, az A Cappella Kamarakórus, valamint a ze­neiskola klarinétkvartettje működött közre. Cs. L. A gázbekötés okán egyirányúsított város KOMLÓ Sokak örömére teljes lendü­lettel folyik a lakossági gáz­beruházás. A munkálatok­nak azonban - szinte elke­rülhetetlenül - vannak bosszúságot okozó részei. Ilyen a város több utcáját érintő egyirányúsítás is. A forgalmi rend főként a Bel­város nyugati oldalán, illetve Kenderföldön módosult. Mi­vel itt nagy az átmenő forga­lom is, a változások más vá­rosrészekre is kihatnak. Polics József, a városüzemeltetési iroda vezetője elmondta, a forgalmi rend változása sok somági és szilvási lakost érint. Az Irinyi utca ideigle­nesen zsákutcává vált, s az eddig is egyirányú Petőfi utca ugyan most is az, csak éppen az ellenkező irányban. A rutinból vezetők gyakran figyelmen kívül hagyják az ideiglenes táblákat. De nem csak ők hibáznak. A város­üzemeltetési gondnokság ügyintézője, Pintér Tamás szólt arról, hogy a kivitelezők időnként későn, helyenként pedig nem is rakják ki a táb­lákat. Ezért már többször bír­ságolták őket. Sajnos az is előfordul, hogy a táblák el­tűnnek, létüket vélhetően egy hulladék-átvevőnél befe­jezve. D. G. Egy kismúzeum elköltözik SELLYE-KOVÁCSHIDA Kovácshidán bezárt az or­mánsági református egy­háztörténeti múzeum. Pa- tapoklosi és Harkány is lob­bizott azért, hogy náluk nyíljon meg újra. Az egyházmegye végül is úgy döntött, hogy a sellyei gyüle­kezet adjon új otthont a régi gyűjteménynek. Végh Barna lelkész örül, hogy közösségü­ket erre kérték fel. Az anyag egy része már ná­luk van, és hamarosan meg­kezdik a berendezést. Oly lel­kesek az emberek, hogy vál­lalták a megóvást, a majdani idegenvezetést, hisz a létesít­mény látogatható lesz - vár­hatóan még idén. Felajánlá­sokat tettek, hogy gazdagítják az állományt. Tárlóba kerül például a Polgári Olvasó Kör 1927-ben hímzett és varrt zászlaja, melyet Pápay Jenó' helytörténet-kutató őrzött ak­kor, amikor az ősi jelképeket nem szabadott nyilvánosan bemutatni. Azt is fontolgatja a most 88 éves lokálpatrióta, hogy egy kézzel írt, múlt szá­zadi imádságos könyvet is odaajándékoz. Kovácshidán azért zárt be hosszú évtizedek után az ál­landó kiállítás, mert őrzője és gyarapítója, a helyi lelkésznő elköltözött. Cs. J. Állami oltalom a kisiskoláknak? Az Oktatási Minisztérium a múlt héten tájékoztatót tartott a közoktatás szakembereinek. Az új tárca szeretné, ha a leendő normatívák az iskolák fenntartását 80 százalékban fedeznék, sőt azokban a falvakban, ahol csak egy-egy alsótagozatos kisis­kola maradt hírmondónak, a büdzsé vállalná a költségeket. BARANYAI KÖRKÉP Nem kell messzire visszamenni az időben - a rendszerváltás első éveiben a legkisebb falu is polgármes­tert választott és ha mást nem is, leg­alább egy osz­tálynyi kisdi­ákot megpró­bált vissza­csempészni a településre. A kistelepülési iskolák újra­éledését a Baranya Megyei Pe­dagógiai Intézet is segítette - mondja ár. Kallós Miklósáé, a megyei önkormányzat humán- politikai osztályának vezetője {képünkön), aki annak idején az intézet élén állt. A pénz- és szakemberhiány miatt számos kezdeményezés tiszavirágéle­tűnek bizonyult. Nem tette ol­csóbbá az iskolák működését a községek társulása sem. A mi­nisztérium most, a normatívák emelésével az önkormányzatok kiszolgáltatottságán próbál enyhíteni, anélkül, hogy „meg­rendelői” státusukat és az isko­lák önállóságát csorbítani akarná. Másfelől az az állás­pontja, hogy 6-10 éves gyere­kek ne utazgassanak, hanem ta­nuljanak a saját falujukban. A világ mintha azóta sem változott volna. Vannak ön- kormányzatok, melyek az okta­tás alapellátásként adódó fel­adatával sem tudnak megbir­kózni, míg másutt többletválla­lásokra is jut. Az okok, motivá­ciók - infrastrukturális adott­ság, a racionalizálás módja stb. - olyan sokfélék, hogy a „drága” és az „olcsó” iskola is nehezen tipizálható. Tegyük hozzá, hogy a nor­matíva a költségeknek általá­ban csak a felerészét fedezi. A kilencvenes évek elején 20-30 ezer forint körül toporgott, s ma ugyan az 1-6. osztályig 72 ezer, a 7-8. osztályban 75 ezer forint, de messze elmarad az inflációs rátától. Például azt je­lenti, hogy egy Pécs nagyságú városnak ma évi 2-2,5 milliárd forint önerővel kell hozzájárul­nia iskolái fenntartásához. Ez alól - fehér hollóként - legfel­jebb egy-két gimnázium jelent alkalmi kivételt. S ami a fajla­gosan magas költségeket illeti, nem szépít a képen, hogy az ál­talános iskolák több mint egy- harmadában a diákok száma száz alatt marad. A megye közoktatásának fej­lesztési tervét tartalmazó kiad­vány adatai azt mutatják, hogy tíz éve 177 általános iskola volt Baranyában. Közülük 140 volt az osztott, azaz „normális” nyolcosztályos, míg a négy, részben osztott és a 33 osztatlan minden bizonnyal egy-egy kis­település egyetlen oktatási in­tézményét jelenti. A 2004-ben mélypontra jutó demográfiai apály ellenére 1997-es eszten­dőre 187-re emelkedett az isko­lák száma - ezen belül a nyolc évfolyamú intézményeké 131­re fogyatkozott - viszont már 9 osztott és 47(!) osztatlan kisis­kola volt! Ez ma is 56 olyan in­tézményt jelent, amely az állam pénztárcájából élne. Hogy miként lehet ehhez pénzt rendelni és mennyit, arról még nem tudni semmi bizonyo­sat. Kallósné szerint az alsós osztatlan iskolák száma nem ál­landó, és talán nem olyan ma­gas, hogy önmagában ez rend­kívüli kiadást jelentene. Spolár János, a Pécsi Önkormányzat közoktatási irodájának vezetője is csak annyi konkrétummal tud szolgálni, hogy a városban a normatíva-pénz ma a működési költségek 60-65 százalékához elegendő. Véleménye szerint más, az arányok változását szolgáló forrás a költségvetésen kívül nincs. A közoktatáspolitika szerep­lői mindenesetre tényekkel sze­retnék hitele­síteni, hogy a kormány számára az oktatás való­ban stratégiai ágazat. De ehhez előbb a költségvetés deficitjének mértékéről, a fennmaradó pénzek szét­osztásáról kell dönteni. A vita így is fellobban majd, hogy érdemes-e az iskolák szét­aprózottságát mesterségesen fenntartani, esetenként korsze­rűtlen körülményeket drágán konzerválni. Baranyában a köz­lekedés bírálható, viszont gyak­ran elenyésző a távolság, és a nagyobb, jobban ellátott körzeti iskola elérhető. S hogy ki mire adja a voksát? Másként választ iskolát a tehetős szülő, aki maga is ingázik, és másként lát­ják ott, ahol kényszerűen egy „kvázi”-szociális intézmény szerepét is betölti. B. R. (fa Kommentár az 1. oldalon) A megnyert pénz rémtörténete A víziközművekkel való ellátottság tekintetében Pécs előkelő helyen áll városaink sorában. Ám peremterületein még mindig nagy fehér foltok vannak a közművesítettség térképén. A sza­bolcsi szennyvízcsatornázás ügyét pedig egyenesen átok sújtja: szinte taszítja magától a pénzt. PÉCS Szabolcsfalu csatornázását idén el kellett volna kezdeni, leg­alábbis tavaly januárban erre tett ígéretet a közgyűlés a há­borgó lakosságnak. Az előző évben elmaradt a beruházás, mert a kivitelezői árajánlatok messze meghaladták a vártat. Ezzel az elnyert központi tá­mogatás is elveszett. Később költségcsökkentő fordulatot vett az ügy: kiderült, hogy az Ipari Parkban folyó közművesítés szennyvízcsator­nája fogadója lehet a szabolcsi csatornarendszernek. Pécs Ön- kormányzata - társakkal együtt - sikeresen pályázott támogatá­sért. A Pécsi Ipari Park Kht. ál­tal összeállított pályázat a 186 milliós beru­házáshoz a megyei terü­letfejlesztési tanácstól 50, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenfor­galmi Minisz­tériumtól pe­dig 58,3 millió forintot kapott. A szabolcsi csatornázás azonban idén sem jutott köz­ponti céltámogatáshoz, mivel még most sincs befogadója.- A minisztérium háromne­gyed éve nem küldi az elnyert pénzt - mondja Péter Pál (kis képünkön) a közgyűlés közle­kedési és kommunális bizottsá­gának az elnöke. - Azt kértük, hogy a támogatást a tényleges beruházó, a Közüzemi Rt. kapja meg. Azóta már a harma­dik ügyintéző foglalkozik a té­mával a minisztériumban. A fo­lyamatos sürgetéseinkre nem sok jót sejtetően reagálnak. Múlt szerdán legalább gyors írásbeli választ ígértek. Kékes Péter, a Pécsi Ipari Park Kht. vezérigazgatója sze­rint valóságos rémtörténetté vált a pályázat sorsa:-A területfejlesztési tanács, illetve az államkincstár zokszó nélkül belement abba, hogy a társpályázóként szereplő Pécsi Közüzemi Rt. kapja meg az 50 milliót. Az IKIM halogatása egyszerűen érthetetlen. Pécs Önkormányzata pedig nincs abban a helyzetben, hogy a pályázaton nyert 58 millió fo­rintot eldobja, és saját forrásból pótolja ki azt. A csatornázás te­hát tovább halasztódik, hiszen ha el is készül hozzá a befogadó csatorna, a szabolcsfalui beru-, házáshoz újra el kellene nyerni a céltámogatást is. Dunai I. Hírcsatorna Lezárják Pécsett szep­tember 5-én és 6-án reggel héttől kilencig a Széchenyi teret, a Ferencesek utcáját, a Kórház teret és a Hungária utat a Szliven étteremig a pécsi Őszidő Nyugdíjas Klub felvonulással egybe­kötött országos rendezvénye miatt. A Bálicsi utat szélesítik Pécsett augusztus 27-étől várhatóan október végéig. Ezért a 36-os járat csak a régi Szkókó fordulóig köz­lekedik. (cs) A vasas! vasúti felüljá­rónál, Pécsett, a 6-os út mentén most újítják fel a felszíni csapadékvíz-elve­zető árkokat. A kritikus pon­ton téli időszakban volt el­fagyás, veszélyes átfolyás. A felújítással megszüntetik a gondot. A kivitelezés ide­jén a forgalmat jelzőőrök irányítják. (cs) Hadapródok Pécsett A Pécsi Magyar Királyi Hon­véd Hadapród Iskola alapításá­nak 100 éves évfordulójára em­lékeztek vasárnap Pécsett, a POTE aulájában. Ebben az ere­detileg Alpár Ignác által terve­zett épületben állították fel száz esztendeje egy sikeres pályázat eredményeképp az iskolát. A Zrínyi-napi ünnepséggel egy­bekötött megemlékezésen meg­jelent több száz egykori növen­dék is. A hadapród iskola törté­netéről kiállítás is nyílt az épü­letben. Az ünnepségen ár. Páva Zsolt polgármester emléktáblát leplezett le. Dr. Révész Mária alpolgármester beszédében arra emlékeztetett, hogy a város 1898-ban komoly anyagi támo­gatást nyújtott a hadapród is­kola idetelepítéséhez, amely a II. világháború utáni megszün­tetéséig a város életének szer­ves része maradt. • (d) Vonzó a hazai minimálbér Csaknem annyi engedély nélkül dolgozó külföldit „leplezett le” a Baranya Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Fel­ügyelőség eddig idén, mint tavaly egész évben. Nem csak mert több a visszaélés: idén teljes erővel működik az ellen­őrző apparátus. BARANYAI KÖRKÉP A munkaadó érdeke, hogy mi­nél olcsóbban dolgoztasson - gyakran a szabályok áthágása árán is. Ebben a szabálytalan­ságokra hajlamosak partnerre találnak azoknak a külföldiek­nek a körében, akiknek az it­teni minimálbér már jó kere­setnek számít. Főleg a romá­nok, az ukránok és a kínaiak próbálnak megyénkben al­kalmi munkásként szerencsét, elsősorban a piacokon, vásá­rokon, vendéglátó egységek­ben, építési munkáknál. Ezt tudva természete­sen elsődle­gesen itt vizsgálódik a munkaügyi felügyelőség is, amely - a törvénynek megfelelően - ta­valy építette ki ellenőrző ap­parátusát - tudtuk meg Kápol­nai Árpádtól, a Baranya Me­gyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség ve­zetőjétől (képünkön). A múlt évben mintegy 800 munkáltatót ellenőriztek, 18 cégnél találtak engedély nél­kül dolgozó külföldit - ponto­san 31 embert. 1998 első felé­ben 510 munkáltató közül 13, dolgozó közül pedig 23 vétett a passzusok ellen. Az engedély nélküli mun­kavállalókkal szemben a rendőrség jár el - rendszerint kitoloncolás vár rájuk -, a szabályokat be nem tartó munkáltatókat pedig a mun­kaügyi felügyelőség bünteti meg. Ha megállapítható, hogy egy hónapra mennyi bért fizet­tek - az alkalmazók gyakran szemérmesen elhallgatják -, annak ötszörösét szabják ki büntetésként. Ha nem, akkor a minimálbér ötszörösét, azaz 97 500 forintot. P. T. A. Új vesét kapott tegnap Pécsett egy 38 éves férfi a POTE I. számú Sebészetének Transzplantációs Osztályán. Szeptember 3-án lesz öt éve, hogy Pécsett is elkezdődött a veseátültetés. Eddig 136 transzplantációt végeztek. A vasárnap operált beteg - aki Budapestről kapta a donor-vesét - jól van. fotó: tóth l. * 4 í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents