Új Dunántúli Napló, 1998. augusztus (9. évfolyam, 209-238. szám)

1998-08-31 / 238. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. augusztus 31., hétfő Röviden Levélben kértek segítsé­get a szajki hegyközség sző­lősgazdái a Földművelés­ügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, hogy bor­készletüket állami segítség­gel minél hamarább értéke­síthessék. A legtöbb pincé­ben ugyanis a hordók még telve, és így nem kezdődhet a szüret. (cs) Mellár KSH elnök. Szep­tember elsejétől Mellár Ta­más lesz a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke. Az át­világítás az elmúlt héten megtörtént, így minden akadálya elhárult annak, hogy hivatalba lépjen. Mel­lár Tamás tanított a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem közgazdaság- tudományi karán, jelenleg a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanára. (I) Rendezett a betakarítás EGER Az új agrárstratégia ve­zérlő elve, hogy a hazai termelőknek a legigénye­sebb piac kívánalmainak megfelelő minőséget kell előállítaniuk. Öcsödi Gyula, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára szombaton Eger­ben, a Vásár Agriában ag­rárfórumán kifejtette: erősí­teni kell az élelmiszer-fo­gyasztás csökkenése miatt az elmúlt esztendőkben be­szűkült hazai piacon a bel­földi termelők pozícióit. A külföldi versenytársakat azonban nem különböző korlátozásokkal, hanem jó minőségű, korszerű, olcsó magyar termékekkel kell ki­szorítani. A helyettes állam­titkár szerint az idei búza­válság pénzügyi oldala és a betakarítás kérdése már rendezett, egyedül az érté­kesítés várat magára. A szomszédos államok nem engedik be a magyar búzát, de érdeklődnek iránta Oroszországból, Thaiföld­ről, Indonéziából, Algéri­ából, Olaszországból. Munkanélküliség: újra 20 ezer alatt Megyénkben július végén 19 977 fő munkanélküli szerepelt a Baranya Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában. Lét­számuk az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a nyári foglalkozta­tás munkaerő felszívó hatásának köszönhetően tovább mérsék­lődött. Ez év júniusához képest a regisztrált munkanélküliek száma mintegy 300 fővel (1,5%), az előző év júliusához viszo­nyítva pedig több mint kétezer fővel (9,7 %) mérséklődött. BARANYAI KÖRKÉP A megyei munkanélküliségi ráta - az előzőekben említett folyamatoknak megfelelően - szintén tovább süllyed 11,5%- ra. Az országra jellemző átla­gos munkanélküliségi ráta az előző havi 9,1%-ról mérsékel­ten emelkedett 9,2%-ra, dön­tően a pályakezdők tömeges je­lentkezése következtében. A munkanélküliség szintje utol­jára 1992-ben volt ilyen ala­csony. Az országos megyénkénti listán a baranyai munkanélküli­ségi ráta (11,5%) a nyolcadik legmagasabb. A dunántúli me­gyékben mindenhol alacso­nyabb ennél, egyedül csak Tolna megye 11,8%-os muta­tója haladja túl. Megyénkben a legnagyobb mértékű csökkenés az előző évi júliusihoz képest a munkanél­küliség színvonalának vonat­kozásában Sellye térségében következett be, ahol 27,9%-ról 22%-ra süllyedt a ráta. A munkaerő-kereslet vonat­kozásában összevetve az érvé­nyes álláshelyek számát az előző hónapi álláskínálattal - kedvező - 5,3%-os növekedés tapasztalható. Az egy évvel ko­rábbihoz hasonlítva pedig 24%- os az emelkedés. E hónapban összesen 2244 álláslehetőséget tartottak nyil­ván a munkaügyi kirendeltsé­geken. A munkaerőpiaci szer­vezethez újonnan bejelentett munkaerőkereslet 1226 állás­hely, amely 7%-kal több a júni­usinál. A munkanélküli járadékot korábban kimerítettek közül szociális jellegű jövedelem- pótló támogatásban részesülők hó végi zárólétszáma 9322 fő (amely 327 fős csökkenést mu­tat), regisztrált munkanélkülie­ken belüli arányuk 46,7%. Lét­számuk fogyásának legfőbb oka, hogy igen sokan el tudnak helyezkedni ideiglenes, ill. közhasznú munkára, ele Az ősz beköszöntével a szakem­berek ismét a regisztrált mun­kanélküliek csekély mértékű emelkedésére számítanak. En­nek oka egyrészt a nyári hóna­pokra jellemző idénymunka-le­hetőségek fokozatos szűkülése, másrészt pedig a nyaralásból visszaérkező pályakezdő fiata­lok növekvő számú jelentkezése lehet. Kaszás E. Farah kiscsikó diadalút előtt Az arab telivérek újbóli térhódításában hisz Endrődi Tibor tenyésztő. Nemrégiben Farah nevű lova a bábolnai nemzet­közi mustrán elismerést aratott. VÉKÉNY Méntelepe nemcsak hazánk­ban, de számos országban is mindinkább ismert lesz. Szí­vós és edzett kancacsikói után fuvarosok, lovas bajnokok, va­lamint versenyparipákat ne­velő istálló-központok is sű­rűn érdeklődnek. A roppant szerény és kitartó szorgalom­mal dolgozó gazda a Hegyhát egyetlen lótenyészetét tartja fenn immár évek óta. Hazánkban főként a kispa­raszti gazdaságokban régen is nagyon kedvelték a megbíz­ható, iga- és tehervontatásra kitűnően alkalmas arab lófa­jokat. Ügyeltek a fajtiszta­ságra, miként a mai nemesítői is. Igencsak kockázatos vál­lalkozás a velük való foglal­kozás. Sok pénz kell a tartá­sukhoz, az egészségvédel­mükre, elsősorban a megfelelő higiénés körülmények biztosí­tására. Ez a ló egy percet sem feküdhet piszokban és ürülék­ben, hisz egészsége gyorsan megérzi a gondozatlanságot és az ápolatlanságot. A vékényi lótartó ember Farah nevű, egyesztendős kis- csikója a legutóbbi bábolnai nemzetközi szemlén nyolca­dik lett: az első helyezettől mindössze három ponttal ka­pott kevesebbet. Csuti J. Nagy a keletje a vízlágyításnak / • Evenként sok millióba kerül a lakosságnak a kemény víz, a le­rakodó vízkő rontja a villamos berendezések hatásfokát, tönk­reteszi a készülékeket. De vajon lehet-e védekezni ellene? PÉCS-NAGYKANIZSA A pécsi ivóvíz közismerten gazdag ásványi sókban, közü­lük a vízkövet okozó magné­zium és a kalcium ugyan az ivóvíz élvezeti értékét nem rontja, ám helyrehozhatatlan károkat okoz az elektromos be­rendezésekben. Ha ugyanis ez a víz meleg felületre kerül, a kal­cium- és a magnéziumsók ki­csapódnak, szilárd felületet al­kotnak, romlik a fűtőtest hőát­adási képessége, a berendezés a műszaki paraméterekben meg­állapítottnál hamarabb tönkre­megy. A pécsi lakosság évente sok millió forintot költ vízkőol- dókra, amelyek közül nem egy messze nem váltja be azokat az ígéreteket, amelyeket a haszná­lati utasításban megjelöltek. De ugyanez vonatkozik az utóbbi években feltűnt, drága - leg­alábbis a szolgáltatás értékét fi­gyelembe véve - készülékekre is, amelyek csak a színes pros­pektusokban lágyítják a csapvi- zet, a valóságban csak szűrik. Csak a hivatalosan bevizs­gált készülékeket szabad meg­vásárolni - ad tanácsot Antalics Dezső a vízlágyítás nagykani­zsai szakértője, aki egyetért az­zal, hogy ilyen készüléket vi­szont alig lehet találni a magyar piacon. Pedig tulajdonképpen az eljárás nagyon egyszerű: ioncserés módszerrel kell le­kötni a károsodást okozó sókat. Egy-egy háztartás hosszú távú vízlágyítása (az erre szolgáló berendezés költsége) körülbelül 100 ezer forintba kerül. Ha egy 4 tagú család havi 10 köbméte­res fogyasztását vesszük alapul, akkor ehhez járul még havon­ként körülbelül 700 forint ér­tékben a tisztító sótabletta. En­nek alapján mindenki kiszá­molhatja, hogy a bojler, a kávé­főző, a vasaló, a mosógép víz- kövesedés miatti értékcsökke­nése milyen veszteségeket okoz, hogy a lágyító készülék mikor amortizálódik. Persze nem csak ez az egy módszer létezik - magyarázza Gáspár József pécsi szakmér­nök. Vannak ugyanis olyan megoldások, amelyekkel nem lágyítják a vizet, viszont a fűtő­felületen olyan bevonatot hoz­nak létre, amelyre nem tapad a vízkő. Természetesen az lenne a legjobb megoldás, ha a vízmű gondoskodna a megfelelő ösz- szetételű folyadékról. Ez azon­ban olyan nagy költséggel járna, hogy a jelenlegi vízdíja­kat figyelembe véve csak na­gyon hosszú távon térülne meg. így azután saját magának kell gondoskodnia mindenkinek ar­ról, készülékei védelmének ér­dekében hajlandó-e pénzt ál­dozni a vízlágyításra. B. G. A víz keménysége a mosógépek életét is megrövidíti fotó: t. l. Környezetbarát fejlesztések MOHÁCS pen gondos­kodni kellett Több százmillió forintos be­ruházásra készül a Mohácsi Farostlemezgyár. Az 1992- ben még veszteséges cég 1997-ben már tisztes nyere­séget ért el. 1998 első félévi adataiból következtetve még a tavalyi többletered­ményt is túlszárnyalják. Mivel nincs szennyvíztisztító berendezésük, évente hatal­mas összegeket fizettek ki bírságként. A gyártás során több ezer köbméter vizet használnak fel, amelyet tisztí­tatlanul engednek a csator­nákba. A beruházással ezt az állapotot is meg akarják szün­tetni. Mint Szántó Dezső (ké­pünkön) vezérigazgató el­mondja, a bírságra kifizetett összeget így megtakaríthat­ják, ám a beruházásnak nem ez az elsőrendű célja. Az alap­lemez gyártósor mostanra már annyira korszerűtlenné vált, hogy a mindenfélekép­volna a gép­sorok lecse­réléséről. A beruházás fi­nanszírozá­sát egy kon­zorcium végzi, s bár még folynak a tárgyalások, nagy valószínűséggel a közel­jövőben aláírják a hitelszer­ződést. A terveik szerint 20 hónap múlva már elkészíthe­tik az első tábla lemezt az új berendezéseken. A nedves gyártásról a szárazra térnek át, a technológia zárt, ezzel minimálisra csökken a hulla­dék. Ezt követően nemcsak vékony lemezeket tudnak előállítani, hanem vastagokat is. Tavasszal helyeztek üzembe egy lakkozó gépsort. Új megoldásként nem vegyi anyagokkal hígítják a festé­ket, hanem vízzel. A vezér- igazgató szerint a gépsorok­kal jelentősen csökkentik a környezetterhelést. B. G. Munkaerő-piaci alap több minisztériumban Munkáltatói járulékok BUDAPEST A kormányprogramnak megfelelően a munkáltatói járulék fokozatos csökken­tése szerepel a munkaerő­piaci alapot irányító testület tervei között. A foglalkoztatási alap fel- használásáról ezentúl a gaz­dasági miniszter dönt, de a pénzek tényleges elosztása a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium feladata lesz - tá­jékoztatta lapunkat Garzó Lilla, a minisztérium helyettes államtitkára. A korábban 4,2 százalékos munkáltatói járulék július 1-jétől 4 százalékra csökkent. A járulék a tervek szerint jö­vőre már csupán 3 százalékos lesz. Erre lehetőséget nyújt az elmúlt évben felhalmozódott többlet, ami 40-50 milliárd forintot tesz kj. A keret még évekig kitarthat, ha közben nem nő drasztikusan a mun­kanélküliek száma. Bevételi forrást jelent majd a rehabilitációs hozzájárulás is, amelyet azok a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoz­tató munkaadók fizetnek, akiknél nem dolgoznak csök­kent munkaképességűek. Igaz, hogy akik 5 százaléknál nagyobb arányban alkalmaz­nak ilyen munkaerőt, ebből kapnak támogatást. A korábban tervezett ki­adások szerkezete nem válto­zik, s így az idei terv 4,5 mil­liárd forintos deficittel szá­mol. A munkanélküli ellátá­sokra 60 milliárdot, jövede­lempótló támogatásra 25 mil­liárdot, munkahelyteremtésre, szakképzési támogatásra 28 milliárdot, rehabilitációra 9 milliárdot, a munkaerő-piaci szervezetek támogatására 11 milliárd forintot költenek az idén. Csernyánszki Hívja a ZÖLP-HÍP zöld számot 06-80-236-236 Heti témáink: • kedd 8-17-ig A Pécsi Vízmű Rt. ügyfélszolgálata • szerda 14-18-ig ZÖLO-HÍD: Napkollektoros vímelegítés Dr. FOlöp László • csütörtök 12-18-ig A DDGÁZ Rt. ügyfélszolgálata • péntek 14-18-ig KIWANIS fogadónapja: pollentanácsadás (Helyszín: ZÖLD-HÍD, Széchenyi tér 2.) , A ZOLD-HIDban: Csütörtök: 15.00 Előadás: Akülfejtéses bányászat környezetvédelmi feladatai Előadó: Or. Nyers József - Pécsi Erőmű Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents